Kelet-Magyarország, 1974. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

'¥. oMaü TS*?? Mífus f; NŐK A hatékonyság záloga Előítélet és egyenjogúság Miért állnak a gépek a HAFÉ-ban ? Hullámzó termelés, akadozó anyagellátás A közel három eszten­dővel ezelőtt a nők ér­dekében hozott párthatáro­zatnak talán legfontosabb eredménye, hogy tudatossá tette a problémát, a tényt, hogy — van, hogy foglalkoz­ni kell vele, oda kell figyelni rá. És — foglalkoznak vele — odafigyelnek rá. Sok üzem­ben forgattam összefoglalók lapjait: értekezleteken, meg­beszéléseken született elgon­dolások eredményeit — meg­valósult és megvalósuló in­tézkedésekről — hogyan hozzák be a nők bérének le­maradását, hogyan igyekez­nek javítani a munkakörül­ményeken, hogyan könnyítik meg a nehéz fizikai' munkát. Jártam olyan üzemekben, ahol nemrég még asszonyok tolták-vonták a bálákkal ra­kott targoncákat. Ma villa­mos-szállítóeszközök könnyí­tik a nehéz munkát. Sokszor látogattam el eb­be a gyárba, éveken át — a folyosót, ahol a targoncákat húzták-iolták a nők — a só­hajok folyosójának neveztem magamban. Ma már csak az emlékek őrzik a ziháló tüdő, az aritmiásan dobogó szív fá­radalmait ... Sorolhatnám az eredmé­nyeket: mindazokat a helye­ket .ahol korszerűsítettek, automatizáltak, jobb. kedve­zőbb munkafeltételeket te­remtettek a nőknek. Számos M eglehetősen vegyes hatást váltott ki a be­szélgetés során egy üzemve­zetőnek az a kijelentése, hogy „manapság bizony be- alkonyodott az aranykezű embereknek. Kitartásra, ügyességre és fegyelmezett munkára van inkább szük­ség, nem kell már barká­csolni, újítgatni. A gép ter­mel, az embereknek ki kell szolgálni. Ezt kell elsősorban megtanulni az új emberek­nek is.. Vajon így van-e ez? Már elöljáróban adjuk meg a vá­laszt: nincs igaza ennek az üzemvezetőnek, vagy leg­alábbis a lényegét tekintve nem helyes a szemlélete. A munkást — szalag ide, sza­lag oda — nem lehet uni­formisba „rázni”. Már csak azért sem, mert az emberek nem egyforma képességűek, nem egy és ugyanaz az ér­deklődési körük. Miért tud például ugyanazon munka­feltételek, sőt testi alkat ese­tén is az egyik dolgozó csak éppenhogy normát teljesíte­ni, míg a másik másfélszeres teljesítményt produkálni? Azért, mert a „százötven szá­zalékos” jobban érti a dolgát. Együtt érez a géppel, meg­kísérel apró újításokat, jobb A z egyik lyuk hétjön ke- letkezett. A nyíregyházi Szabadság téren, az újságos­bódé közelében a járdán be­szakadt egy betonfedél. Rej­telmes sötétség és lábtörési veszély lesett belőle a járó­kelőkre. De természetesen ez nem tartott sokáig. Kedden egy jótét lélek ijesztő méretű tüskékkel ellátott gallyat du­gott bele. Az arra járók há­lás sóhajtásokkal mondtak köszönetét a névtelen szama­ritánusnak. Szerdán újabb — nagy fontosságú — esemény történt. A lyukat bekerítet­ték. Egy négylábú vasáll­ványt drótoztak köréje. Ez aztán elindította a találgatá­sok áradatát. Kósza hírek születtek, keltek szárnyra és haltak el. Egyesek tudni vél­ték, hogy még a héten nagy­méretű obeliszket emelnek a lyuk fölé, mert ez Nyíregy­háza örökváltsága óta a százezredik járdabeszakadás. Mások e hírt módosítva ad­ták tovább: díszes épület ke­rül oda, s a NYIRTOUR1ST csoportos látogatásokat szer­vez a lyuk megtekintésére. Hétfőn a belépés díjtalant üzemben mentesítették a csa­ládanyákat az éjszakai mű­szak alól. És mindenütt az országban a szolgáltatás javításával, új gyermekintézmények létesí­tésével, a régiek befogadó- képességének emelésével igyekeznek valamit könnyí­teni a dolgozó nők vállán ne­hezedő terheken. Folytathatnám tovább az eredmények sorolását — a világosabb, tágasabb üzeme­ket, a kellemesebb munka- feltételeket. Az intézkedése­ket, amelyek azt célozzák, hogy a nők jobban részt ve­hessenek a szakmai' képzés­ben, a közművelődésben. A Központi Bizottság ha­tározata nyomán a társada­lom igyekszik megteremteni a feltételeket, hogy a nők egyenrangúsága — és egyen­jogúsága mindinkább valódi tartalommal teljék meg. De van még tennivaló és nem is kevés. Hány nő áll például irá­nyító poszton? Milyen régi a párthatározat, hogy a fontos, irányító munkakörökben is növelni kell a nők számát. Megvalósul-e ez a gyakor­latban ? Attól félek — nem úgy, ahogy szeretnénk. Az előítéletek mélyen gyö­kereznek. És az a vezető, akinek dönteni kell a fontos munkakör betöltéséről, az munkafogásokat alkalmazni. Igenis. Még a szalagnál is előfordulnak műszakilag „diplomás” aranykezű embe­rek. Akiket bizony nemhogy elhallgatni' nem kell, ellen­kezőleg, rájuk felfigyelni, tö­rődni velük —- érdemes. A HÖD1KÖT fehérgyar­mati üzemében akaratlanul is felfigyeltem az egyik’fiatal lányra. Ide-oda járkált a gé­pek között, itt-ott elidőzött, beszélgetett a gyakran tőle is idősebb lányokkal, asszo­nyokkal. Varga Ilona — mint a beszélgetés során ki­derült — még csak másfél éve dolgozik az üzemben, de már betanító csoportvezető. A tanuló új dolgozókkal fog­lalkozik. S amíg az újak — régi dolgozók is néha — túl szigorúnak tartva a normát, panaszkodnak, ő olyan fogá­sokat igyekszik átadni, ame­lyekkel még a dupla teljesít­mény sem volt nála ritka. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala, hiszen sok helyen már kész szakem­bert ültetnek a gépre, zsebé­ben a „segédlevéllel”, a szük­séges ismeretek birtokában. Sajnos, a legtöbb esetben ez is elég. Nem győződnek meg arról, hogy hogyan bánik az­zal a géppel, amelynek érté­ke nem egyszer már több­Fatális tévedés áldozata lett egy ősz úr. Sokan megrohan­ták információkért — elter­jedt róla ugyanis, hogy a műemlékvédelmi felügyelő­ség kiküldötte. Egy rossz külsejű férfi az ENSZ meg­bízottjának mondta magát, de természetesen senki sem hitte el. Nevetséges! Ennyi idő alatt még nem lehet itt a világszervezet képviselője. Aztán szájról szájra járt az értesülés: a lyuk nem akár­milyen lyuk ám ... A több­ség ugyan kétkedésének adott hangot annak hallatán, hogy Kossuth Lajos itt ásta el a szent koronát. Délután futó­tűzként terjedt a hír: a Jósa András Múzeum régészeit látták errefelé. Erre már mindenki elhitte, hogy Atti­lát mégsem a Tisza medrébe temették. Vagy legalábbis akkor itt folyt a Tisza! A lo­kálpatrióták viszont hevesen tiltakoztak, szerintük itt nem rejtőzhet más, mint Szabolcs vezér sírja. Néhány valóság­esetek többségében — a fér­fit választja. Az előítéletek sajnos épp olyan mértékben élnek a nőkben, mint a férfiakban. Önbizalom hiányában a má­sik nő tudása-, képessége iránti bizalmatlanságban nyilvánuljak meg. A nő helyzete a családon belül is nagyon lassan válto­zik. És megváltozott a gaz­dasági, társadalmi helyzeté­nek tettekben való elfogadá­sa és méltánylása, — amit vulgárisán így szoktak kife­jezni — mosogasson a férj is, „segítsen” a férj is — ár­nyaltabban pedig így mond­hatnánk: a terhek méltányos és megfelelő elosztása a csa­ládtagok között, — ritkán, nehezen valósul meg. A statisztika szerint az asszonyok szabad idejének jó részét „felfalja” a háztartás. A nő egyenjogúsága az ott­hon, a családi ház területén valósul meg legkevésbé. Ott még mindig makacsul tart­ják magukat a régi normák, a régi előítéletek. Pedig — a társadalmi és a magánélet szoros egységet al­kot. Hat és visszahat egy­másra. És ha a családon be­lül' a teher zöme a nő vállára nehezedik, ha ő felelős a csa­lád minden gondjáért, bajá­ért, még érzelmi egységéért is, — akkor a társadalom könnyítései, intézkedései nem érhetnek igazán célt. K. M. százezer forint, vagy még egymilliónál éagyobb. Nem mindenütt vizsgáztatják úgy az értékes gépre ültetett em­bereket, mint például a KE- MÉV-nél is teszik. Ahol bi­zony „álljon talpára” az a darukezelő, aki új, bonyo­lultabb szerkezetű gépre pá­lyázik. Elképzelhető, hogy egy asz­talos nem tudja a lakásban meghibásodott villanyboylert megjavítani. Azonban azt már kevésbé, hogy egy égő­cseréhez is szerelőt hív. Kü­lönösen a gépeket kezelő szakembereknél kell nagyra becsülni az aranykezet. A mindenhez értő, folyton újítgató, érdeklődő „szaki”- kat. Nem csak úgy, hogy „le­fölözzük” a bennük már fel­halmozódott értéket, hanem tovább serkentjük a képzés­re, tanulásra, ismereteik to­vábbi gyarapítására. Még annak árán is. hogy még érettebben, felkészül­tebben, később fontosabb megbízatást is rájuk kell majd ruházni. Nem a megbe­csülés jeléül, hanem mert ott is egyre nagyobb szükség van az aranykezű, „kiművelt emberfőkre”. Akik tudnak ..megmutatni”, szervezni és irányítani. Tóth Árpád tói elrugaszkodott egyén ti­tokban választóvizes próbát vett a vasállványból. És ak­kor újabb döbbenetes hír ke­rült napvilágra: a tér túlsó oldalán, a társadalombizto­sítási igazgatóság mellett is van egy lyuk. A zsibongó tömeg átcsoportosult. A több­ség a másik lyukat tekintet­te meg, míg néhány meg­szállott hazaszaladt hideg élelemért. A másik lyuk a járda mel­letti bokrok között keletke­zett. Több bokor hevert s mélyén, néhány másik pedig leomlóban volt. Ekkorra ter­mészetesen már megjelentek a forgalomirányító rendőrök, s a két lyuk közötti ember­áradatot igazgatták. A tömeg zúgott: egy lázas tekintetű férfi részletesen elemezni kezdte, miszerint a két lyu­kat összekötő egyenes meg­hosszabbítása pontosan iga­zolja az ősi magyar közmon­dást, hogy minden út a Cent­rum Áruházba vezet. Később Szinte riasztó: hétköznap délelőtt van, s a modern csarnokban majd minden gép áll. önkéntelenül mond­ja az ember: „Ezért nem tel­jesítik a tervet!” Pedig aki­használatlanul álló gépeknek, aztán a felgyülemlő túlórák­nak, majd egy hónap múlva a gyáron belül szinte munka nélkül lézengő munkásoknak a képe sokkal bonyolultabb magyarázatot kíván Nyíregy­házán, a Hajtóművek és Festőberendezések 4. számú gyáregységében. A kihasználatlan gépekről szólva, a kevés műszakról mondja Kovács Győző üzemgazdasági osztályvezető: — Siralmas ez a helyzet. Szükség van a nagyértékű gépekre, teljesen munkával ellátni ezeket viszont nem tudjuk, de nem is lehet spe­cializáltságuk miatt. Alacsonyabb az átlagnál A HAFE-t mindig úgy emlegetjük a megyén belül, mint az egyik legkorszerűbb gyárat. S ez így igaz. Ugyan­akkor a HAFE a „fekete bá­rány”, amikor a gépek ki­használásáról, a műszakszá­mok alakulásáról van szó. Mert a gyáregységben 1972. januárjában átlagosan 1,13 volt, s az idén januárban 1,17 volt az átlagos műszak­szám. A megyei átlag ettől magasabb, meghaladja az 1,3-at. A gépiparon belül is jóval kisebb a HAFE-ben a gének kihasználása, mint az átlag. A számok vizsgálatánál a másik meglepő tényező a termelés igen hullámzó volta. A múlt évben például az el­ső kilenc hónapban mindösz­Kedden délelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának tájékoztatóján vett részt százhat, ez évben vég­zett fiatal agrárszakember — a Tisza menti TESZÖV székházában — akik a me­gye szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben kezdik meg munkájukat. A megje­lent mérnököket és üzem­mérnököket tájékoztatták a megye mezőgazdaságáról, ké­pet adtak a jelenlegi és vár­az ápolóktól papírt-ceruzát kért tétele bizonyítására. Természetesen mindenki összefüggést keresett a lyu­kak között. Többen megkoc­káztatták a feltevést: vala­miféle titkos alagút lehet a föld alatt. Mások kijelentet­ték, hogy akkor az alagút csakis görbe le­het, mivel a tér sar­kán, az üvegbolt előtt a jár­da mellett állandóan áll a viz, tehát az úttest megsül­lyedt. Az alagútelmélet hí­vei történelmi példákat so­roltak: innen nem messze a Kálvin téren állt a város ősi temploma — egyháza —, és akkoriban minden jóravaló templom erődítmény is volt, tehát alagútja is lehetett. A járda mellett rendszeresen létrejövő pocsolyának ehhez semmi köze. különben is, át kell ugrani, úgy leszünk egészségesek. Meg aztán mi­nek építettek volna terelő- szigeteket, ha nincs tó? Dúlt a vita. Élelmes pecse­nyesütők vertek sátrat a lyu­kak környékén. A Zrínyi Ilo­na utcai szotyolaárusok fan­tasztikus forgalmat bonyolí­tották le. Egy borvörös orrú sze 224 millió forint értékű volt a gyáregység termelése, hogy aztán az utolsó hónap­ban 147 milliós termeléssel rukkoljanak ki. Vagyis két­szer annyit produkáltak egy hónap alatt, mint korábban. Az idén a kitűzött tervhez képest több millió forinttal elmaradtak. Közben olyan aránytalanságok vannak, mint a túlóra felhasználás növekedése, hiszen az év el­ső öt hónapjában kilencezer órát dolgoztak túlmunkában, júniusban pedig 13 ezerre növekedett a túlórák száma. Hol a hiba ? A HAFE termelésének a zöme a konvejorok és a fes­tőberendezések gyártására szorítkozik. Általában egyedi tervezésű berendezésekről van szó, amelyeknek hosszú a gyártási ideje, s nagy soro­zatban sem végezhető a gyár­tás. A különleges alkatrészek gyártásához pedig szükség van igen speciális feladatot ellátó, nagyteljesítményű gépre, amelyeknek a kihasz­nálása sok esetben minimá­lis, naponta csak néhány óra. Ez az egyik magyarázat, ame­lyik reális alapokon nyug­szik. A másik indoklással vi­szont már lehet vitatkozni. A termelés számai is bizo- nyitják, hogy a terhelés nem egyenletes. Adódik ez abból, hogy a dokumentációk álta­lában nem érkeznek meg idő­re, aztán akadozik az anyag- ellátás. — Az egyik hónapban túl­feszített munka van, a má­sikban nincs a gépekre mun­ka — magyarázza Jánosi László termelési osztályveze­tő. ható helyzetről. Az egyik legnehezebb problémáról, a munkahelyre való beillesz­kedéssel kapcsolatos kérdé­sekről Kozma Ferenc adott hasznos útmutatót és vála­szolt a fiatalok által feltett kérdésekre. A termelőszövet­kezetek, a leendő munkahe­lyi vezetők is érdeklődéssel kísérték ezt a találkozót, hi­szen a különböző gazdasá­gokból hatvan felső szintű vezető is jelen volt. illető rozsdás szögeket kínál- gatott eladásra, mondván, hogy azok aranyból vannak, mivel ő nemrégiben a kör­nyéken találta. Vállalta, hogy egy féldeciért elmeséli, ho­gyan bújik ki a szög a zsák­ból. Élelmes trafikosok színes fényképeket árusítottak hat forintért — a képen Szabolcs vezér látható, amint kezében Oázis üdítőt tart, és azt énekli: „Jobb mint a kumisz, nem olyan komisz ...” A legutóbbi jelentések sze­rint eddig minden a legna­gyobb rendben megy. A te­levízió forgatóstábja is meg­érkezett. Sajnos, fényképet nem tu­dunk közölni a rendkívüli leletről. Kiküldött munkatár­sunkat ugyanis sajnálatos in­zultus érte: összetévesztették egy veszedelmes őrülttel és megverték. Az őrült most is bujkál, eszelősen azt suttog­ja: a lyukak, a pocsolya za­varják a közlekedést, ideje lenne már megcsinálni... Ha valaki felismeri az eszeve­szettet, értesítse a mentőket! Tarnavölgyi György — Gyártás közben is ál­landó konstrukciós változ.a- ‘tások vannak — teszi hozzá Kovács Győző. Az itt gyártott festőberen­dezések nagy terjedelműek,’ néha alig férnek be a csar­nokba. Inkább a rajzok alap­ján végzett lakatos munka dominál, mint a gépi mun-r ka. Ez az egyik oka, hogy a brigádok javarészt egy Mű­szakban dolgoznak. A má ik, hogy nincs külön festőm >m a gyárban, tehát a máso< ik, harmadik műszak idején vég­zik a gyártott berendezé ;ek festését, vagy az udvaron, rossz körülmények között dolgoznak. A festőüzem m le­építésére viszont két ér en belül nem kerül sor — ahogy a gyáregységet tájékoztatta a vállalati központ. Végül a második, harmadik műszak bevezetését gátol jaj hogy kevés az idős, tapasz­talt szakmunkás. A munláJ sok fele vidékről jár be dolJ gozni, akik nem szívesen vállalják a műszakba járást a rossz közlekedési viszonyok mellett. Nagyobb szervezettséget Az említett okok mellett sem lehet az álló gépek té­nyét csak egyszerűen tudo­másul venni — mint ahogy ezt nem is teszik a gyáregy­ség vezetői. Azt viszont a munkások is látják, hogy va­lahol el kell kezdeni a rend­csinálást. Gyirán Mihály szakmunkás így fogalmazott a fúrógép mellett: — Szerintem jobb szerve­zéssel, jobb anyagellátással kell megoldani a helyzetet. A szervezés pedig meglehe­tősen gyermekcipőben jár. Pedig a HAFE egyike annak a hat nagyvállalatnak, amelynek, a gondjaival a kormány kiemelten foglalko­zik. A nyíregyházi gyáregy­ség pedig a vállalati terme­lés közel egyharmadát adja. Az önállósága ennek ellenére minimális. A gyáregységbe!! még a kisebb beruházások­ról sem dönthetnek, a tervek késői érkezése, az anyagren­delés a központ dolga, ki­csit durván fogalmazva sze­génységi bizonyítványa. (Igaz, hogy a gyáregység sem rendelkezik egy átfogó tervvel, amely megmutatná, hogyan lehet növelni a haté­konyságot, a gépek kihasz­nálását.) A gépek jobb kihasználd-' sára eddig több intézkedést valósítottak meg. így tavaly bevezették a műszakpótlékot,’ néhány elöregedett, kihaszná­latlan gépet eladtak vagy ki­selejteztek, bérmunkát vál-» lalnak. — Létesül egy vevőszolgáJ lati raktár, az előregyártás# alkalmazzuk a gépek egyen­letes leterhelésére — ismer­teti a terveket Jánosi Lász­ló. A tervekhez tartozik a* is, hogy a kon ve j öröknél a sorozatgyártás bevezetését szorgalmazzák, a festők két, esetleg három műszakos fog­lalkoztatását szeretnék beve­zetni. Persze a tervekből csak akkor lesz valóság, ha a kiemelt vállalatnak megfele­lően nagyobb gondot fordít a gyáregységre a vállalati központ — a tavaszi minisz­terhelyettesi látogatás óta szinte semmi változás nem történt —, ha az átgondolt intézkedések egész sorát va­lósítják meg. Lányi Bolond ARANYKEZEK Törődni velük A LYUKAK Százhat új mezőgazdasági szakember a megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents