Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-12 / 135. szám
1- oldal KELET-MAGYARORSZÄO 1974. Június ti POSTABONTÁS Az építésrendészeti bírságokról szóló rendelkezés megjelenése és annak végrehajtása után az ezzel kapcsolatos levelek szép számmal gyarapították szerkesztőségünk postáját. Elbírálásukra természetesen mi nem vállalkozhattunk, hiszen az az építésügyi hatóságok feladata. Viszont e levelek között igen sok volt a számunkra is érdekes. Többször véltük egyiket-másikat határesetnek és ezekre kíváncsian vártuk az illetékes tanács, vagy járási hivatal válaszlevelét. így voltunk T. Sz.-né hodászi lakos levelénél is, melyből megtudtuk, hogy 1971 tavaszán a hodászi Béke Termelőszövetkezet fiatal családos tagjainak építésre alkalmas területet adott el. Az adásvételi jogügyeket azonban nem rendezték, így amikor az új tulajdonosok építési engedélyt kértek a tanácstól, nem kaptak, mert a telek még nem volt a nevükön. Lakásra viszont minél előbb szükségük volt (hiszen azért vették a telket), mert egyik családnak az albérletet mondták fel, a másiknál jött a gyerek. Hozzáláttak engedély nélkül építkezni, s az elmúlt évben ezek az épületek is felkerültek az adatfelvételi lapra ás tulajdonosaikat a 3/1973. (1. 27.) ÉVM. számú rendelet értelmében építés- rendészeti bírság megfizetésére kötelezték. T. Sz.-né és társainak az igazságérzete azt diktálta, hogy valami nincs egészen rendjén, mert a telek még napjainkban sincs a nevükön. így került sor a szerkesztőségünknek címzett levél megírására, amely közvetítésünkkel eljutott a mátészalkai járási hivatal műszaki osztályához. Helyszíni vizsgálat után az osztály megállapította: „a helyi termelőszövetkezet részéről történt mulasztás, mivel az 1971 évben a termelőszövetkezeti tagok részére kialakított házhelyek adásvételi jogügyleteit nem rendezték. Az ügy elintézésére határidőt rögzítettünk.” Reméljük tehát, hogy a dolog egyik része hamarosan elintézést nyer, de a bírság ténye továbbra is fennáll, hiszen engedély nélküli építkezés történt. De, hogy erre elsősorban ki adott okot, az vitatható, és ezl a bírság megfizettetésénél is mérlegelni kellene. »VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONT...” Június 4.-én az 1- sz postahivatal ablakához — ahol az iskolai takarékbetétet fizették — 12,20-kor beálltam a sorba. Előttem hat várakozó volt. s 13,05-kor végre már csak egy személy volt előttem. Az öröm korai volt, mert az ablaknál ülő dolgozó bejelentette, hogy ebédelni megy és menjünk a 11. számú ablakhoz. Én az osztályvezetőhöz mentem. panaszra és ekkor a korábban szigorúan behúzott függöny újra megnyílt (ezt mégegy_ szer megköszönöm) és még egy személyt kifizettek, majd óira bezárult a függöny mert ezúttal az ellátmány fogyott el. Minden gyermek lelkesen és szívesen vesz részt az ilyen takarékosságban, ilyenkor viszont már türelmetlenül várják takarékosságuk gyümölcsét. Ezt tudja a posta is. s ha így van. miért csak egy ablaknál fizetnek? A kisebb gyermekek betétlapját a szülők váltják ki. de miért csak munkaidőben 16 óráig van erre mód? A hirtelen elfogyott ellátmányról csak annyit, hogy szá- míson a posta inkább nagyobb forgalomra. Még csak most kezdődött az iskolai takarékok kifizetése és a posta gvors intézkedése nagyban segíthet, hogy gyermekeink ne érezzék a hivatali ügykezelés bürokratikus ízét — jegyzi meg levelében Makara István Nyíregyháza. Széchenyi utca 20. szám ala'ti olvasónk. SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuláné „EMBERSÉGET AZ UTASOKNAK!" — Melyik ajtón hagyó3 két felszállni? — Hm..., még nem döntöttem! (Kiss Ernő rajza) Június 6.-án egy anya négy év körüli kislányával várakozott a 8-ag autóbusz egyik megállóhelyén. A busz nemsokára megérkezett. tömve volt, leszálló alig akadt, de felszálló annál több. Az anya az első ajtóhoz sietett gyermekével. de hiába, mert az bezárult. Megkérte a vezetőt, nyissa ki, de a kérést nem teljesítette. így a középső ajtónál próbálkozott, s a gyereket alig, hogy feltette, az ajtó bezárult, azaz csak záródott volna, ha a gyermek nem állt volna az ajtó között. A kislány sírásba kezdett, s az anya pedig kétségbeesve próbálta az ajtó közül kiszabadítani. Sajnos, ilyen és ehhez hasonló esettel elég gyakran találkozom. Kocsikon szoktam olvasni ezt a feliratot: „Emberséget az utakon”. Én az említett eset után így fogalmaznám át: „Emberséget az utasoknak!”, s ezt a GA 67—16-os forgalmi rendszámú autóbusz vezetőjének a figyelmébe ajánlom, aki a kérdéses napon a 8-as jelzésű autóbuszt vezette — olvastuk T. M. nyíregyházi lakos levelében. JOGÁSZUNK ÍRJA Ráépítés és tuSajdosfijeg; Zatureczki Zoltánné nyíregyházi olvasónk hozzánk intézett levelében azt írja, hogy férjével 1963-ban kötött házasságot . Lakáskérdésük megoldva nem volt. Férjének volt egy fél házhely ingatlana, a másik fele részben férjének testvére volt a tulajdonos. Elhatározták, hogy erre a házhelyre építenek közösen egy lakóházat, ezt megbeszélték a férje testvérével, aki az építkezéshez hozzájárult, vagyis megengedte, hogy az Ingatlanra ő és férje lakóházat építsen. Ezen kívül más megállapodás közöttük nem volt. A lakóházat fel is építették és 1972-ig abban közösen laktak, de a házépítés telekkönyvben feljegyezve nem lett és a tulajdonjog változatlanul a férje és férjének testvére nevén van bejegyezve a mai napig is. 1972-ben férjétől elköltözött, az életközösség közöttük megszakadt, el is váltak, de vagyoni dolgaik rendezést nem nyertek. Tudomására jutott, hogy férje és férjének testvére a házat fele-fele arányban el kívánják adni, vele tárgyalni sem hajlandók, mert álláspontjuk szerint ingatlannal a telek- könyvileg bejegyzett tulajdonos rendelkezik. Kérdése, hogy milyen igénnyel léphet fel volt férje és volt sógora ellen, akik a telekkönyvben tulajdonosok, viszont a lakóházat ő és férje közösen építették. Amennyiben az építkezés idején olvasónk és férje a társtulajdonossal nem állapodtak meg abban, hogy az építkezés után az épület tulajdonjoga őt és férjét illeti meg, de a telek tulajdonjoga változatlanul a már bejegyzett tulajdonosoké marad, ebben az esetben olvasónk ráépítéssel megszerezte a telek tulajdonjogának a felét, a Polgári Törvénykönyv 138. § (2.) bek. alapján. Jelenleg olvasónk úgy tekintendő, mint telekkönyvön kívüli tulajdonos. A tulajdonjogának megállapítása iránt pert kell indítania a volt férje és férjének testvére ellen és kérni kell. hogy a bíróság kötelezze őket annak tűrésére, hogy az ingatlan fele részének a tulajdonjoga bejegyzést nyerjen. Ennek indoka az, hogy olvasónk sógora az építkezéshez hozzájárult, a lakást akkor építették, amikor házassági életközösségben éltek. Ezért a hivatkozott törvény és a Legfelsőbb Bíróság 1. sz. Polgári Kollégiumi állásfoglalásának is megfelelően olvasónk a telek fele hányadára tulajdonjogot szerzett. Természetesen a telek fele értékét olvasónknak ki kell fizetnie volt férje és annak testvére részére és meg kell fizetnie a vagyonátruházási illetéket, ezt követően pedig lehet kérni a tulajdonközösség megszüntetését. Pergazdaságossági szempontból már ebben a perben elő lehet terjeszteni a tulajdonközösség megszüntetése iránti igényt is, amikor a bíróság az eset összes körülményei alapján el fogja dönteni, hogy ki váltsa meg a másik illetőségét, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor árverés útján értékesítik az ingatlant, a befolyt vételáron osztoznak. Ajánlatosnak tartjuk a per minél előbbi megindítását, a telekkönyvben a per feljegyeztetését mert ha jó hiszemű harmadik személy, bízva a telekkönyvi állapotban, megvásárolja az ingatlant, olvasónk igényének érvényesítése sokkal nehezebb lesz. Dr. Juhász Barnabás Szerkesztői üzenetek Bodnár György nyíregyházi, Poór András nagykállói, Rippel Lászlóné nyíregyházi, Lukács József nagyvarsányi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Mák Gyula nyíregyházi, Imre Gyula kocsordi, if j. Szabó Miklósné tunyogma- tolcsi, Sepa János demecseri, Marozsán Anna újfehértói, Takács Istvánná nyírmadai, Balogh Géza nyíregyházi, Kundrák Istvánná tornyos- pálcái, Krecz Péterné lónyai, Fodor János gégényi, Ruha Sándorné kisvárdai, Gebri Pál baktalórántházi, Kondisz Józsefné kisvárdai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kovács Zoltánné nyíregyházi olvasónk levelében arról írt a közelmúltban — több nyíregyházi kismama nevében —, hogy nem ért egyet azzal a rendelkezéssel, mely szerint a szülés levezetéséhez az orvost nem választhatja meg a szülő nő. Levélírónkat dr. Magyar János megyei főorvos tájékoztatta a következőkről: „1972- ben az országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvényt. E törvény megjelenése szabad orvosválasztást biztosít a lakosok részére a körzeti orvosi ellátás terén. Nem teszi lehetővé viszont azt, hogy az intézetekben is a szabad orvosválasztás érvényesülhessen. A rendelkezést nem megyei szinten hozták (ahogy azt levélírónk tudta), hanem az Egészségügyi Minisztérium alkotta és az országgyűlés fogadta el, így ez az egészség- ügyi ellátás minden területére érvényes. A terhes tanácsadást nem mindig ugyanaz az orvos végzi, s az is előfordulhat, hogy pontosan amikor a szülés ideje bekövetkezik, az illető orvos szabadságon, továbbképzésen, vagy más oknál fogva is távol lehet az intézménytől és abban az esetben is szolgálatot teljesítő orvosnak kell a szülést ellátnia. A megyei kórház szülészeti osztályán minden esetben biztosítva van a megfelelő szakmai ellátottság, mert minden esetben az ügyeletes orvos mellett magasan képzett szakorvos is felügyeletet gyakorol és ezenkívül, ha probléma van, a szülészeti osztályvezető főorvost azonnal segítségül lehet hívni az osztályra. A városban megszervezett új tanácsadási rendszer is tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy már a terhességük alatt a kismamák és a születendő mazgatok érdekében amennyiben szükséges, időben a megfelelő orvosi gyógykezeléseket bevezessék. A terhestanácsadások új rendszere, s a megfelelő szakmai munka a kórházak szülészeti osztályain biztosíték arra, hogy nyugodtan mehetnek szülni a kismamák egészség- ügyi intézményeinkbe.” Orosi Erzsébet magyi lakos mosógépének javítása anyaghiány miatt húzódott el. A nyíregyházi GELKA-szerviz június 3-i értesítése szerint a javítást elvégezték. Balogh Béla ópályi olvasónk kérelmét a mátészalkai járási hivatal műszaki osztálya határozatban elutasította, mert ugyan szomszédja a kérdéses melléképületet engedély nélkül építette (emiatt megbírságolták), de annak elhelyezése megfelel a 2/1970. (I. 17.) ÉVM számú rendelettel közzétett OÉSZ- ban meghatározottaknak. Pataki Jánosné nagykállói lakos panaszát a Nyírségi Patyolat Vállalat kivizsgálta és megállapította, hogy olvasónk panasza nem megalapozott. A vállalat felvételi üzletei közül ugyanis csak a Petőfi utcai és az Északi alközpontban lévő szalonokban kell előre fizetnie a megrendelőnek, itt is csak a gyors vegytisztítás és a piperemosás esetén. Ilyen jellegű szolgáltatásnál az üzlet vezetője az átvételi elismervényen az előre fizetést „Fizetve” bélyegzővel igazolja. Olvasónk által bemutatott átvételi elismervényen ez a bélyegző nem szerepelt. így a festésre - átadott nadrágot csak a munkadíj megfizetése után veheti át. Rálmánchey Elekné orosi olvasónk érdeklődésére közöljük, hogy a 2/1970. (I. 17.) ÉVM. számú rendelettel közzétett OÉSZ. I. kötet 141. §. 3. bekezdése szerint oldalhatáron álló épület^ esetében a tulajdonos oldalkerítést azon a telekhatáron köteles meg- éoíteni és fenntartani, amelyiken az épület áll. Tehát a beépítési oldalon kell az oldalkerítést megépíteni. De az építésügyi hatóság már kialakult beépítés esetén __ a helyi gyakorlatnak megfelelően — az oldalkerftés megépítésének kötelezettségét ettől eltérően is megállapíthatja. Saroktelek esetében az éoíté- si telek homlokvonalával szembenfekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. Olvasónk esetében a beépítési oldalon, illetve azt a telekhatárt kell elkeríteni, amelyiken a lakóház áll. Az illetékes válasxol TAVAK A Fórum rovatban „Városi tavak” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy a7- Erdősor, Vasvári Pál utca kereszteződésében a vízelvezetési munkákat a kivitelező vállalatnál megrendeltük. Ugyanakkor most készül a 4. sz. főútvonal Északi temető előtti szakaszának a vízelvezetési terve, melynek kivitelezése várhatóan ebben az évben megtörténik. Megjegyezzük, hogy a KPM. Közúti Igazgatósága kezelésében lévő utak vízelvezetését a kezelő szervnek kel] megoldani. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. művelődési osztálya ELDUGULT 1974. május 15-én „Eldugult” címmel közölt panasz- szal kapcsolatosan elmondjuk, hogy a Széchenyi utca 17. szám alatti lakóépület szabályszerű szennyvíz-elvezetésére vonatkozó dokumentáció elkészítését a Szabolcs- Szatmár megye] Víz_ és Csatornamű Vállalatnál megrendeltük. A terv elkészítését követően azonnali intézkedést teszünk a kivitelezés elkészítésére. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat FELESLEGES? A Kelet-Magyarország május 22_i számának Fórum rovatában megjelent „Felesleges?” című cikkre az alábbi tájékoztatást adjuk: a 7050. sz. autóbuszvonal nagy utaslétszámára, valamint a változó munkaidő kezdésekre való tekintettel a sényői csuklós autóbusznak a reggeli órákban három fordulót kell végeznie úgy, hogy a harmadik járattal 7,30 órára Nyíregyházára beérkezzen. Ezt viszont csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a 7050/569. sz. járatot Nyíregyházáról 6,25 órakor el kell indítani, amely azzal a hátPALACK ( 1974 április 30._ig a TIGAZ debreceni üzemegysége látta el községünket pb-gázpalack, kai, hetente egy alkalommal, de ünnepek előtt, ha igényel» tűk, háromszor is kijöttek; hiszen a tárolóhely csak 27 palack befogadására volt fe®- pes. viszont havonta közeä 300 palack az igény. Május 1-től a nyíregyházi kirendelt» ség szállítja a gázpalackot, s kezdetben úgy ígérték, hogy heti két alkalommal kedden és szombaton. Az ígérettel szemben májusban összesen kétszer cseréltek palackot. A község lakóinak a kérését tolmácsolom — fejezi be le. veiét Deák Mária Nyírbéltek Széchenyi utca 36 szám alatti lakos — a TIGÁZ nyíregy- 1 házi kirendeltsége váltsa be ígéretét. PÉNTEK HELYETT HÉTFŐN? Hasznos intézkedés volt, hogy a postai kézbesítőkre is kiterjesztették a szabad szombatot. Ezek az emberek különösen megérdemlik. A munkaszervezés azonban még nem tökéletes, és ez a mi kör. zetünkben különösen észre» vehető. Szombati napokon két kézbesítői körzetet egybevonnak, s a küldemények postabélyegzőiről megállapítható, hogy a pénteken ér» kező pénz, vagy ajánlott küldeményt a címzetthez csak hétfőn juttatják el. Nem lehetne a mostani gyakorlatot megfordítani, hiszen fontosabbak az ajánlott és pénz küldemények ezeket tehát szombaton is kézbesítsék, s a kevésbé fontos közönséges küldeményeket pedig hétfőn —■ javasolja Chir&zt Aladár Nyíregyháza Soltész Mihály utca 71. szám alatti lakos. MEGSZÜNTETTÉK { Vámosatya. Barabás és Ge- lénes községek lakóit, a menetrendváltozás kedvezőtle. nül érintette. Eddig ugyanis reggel 6 és 6,10-kor indult egy »egy busz Vásárosnamény- ba, igaz ez sem igazodott a vonatinduláshoz, de kettő indult, most pedig a kettő helyett hét órakor indul egy- Az időpont ellen nincs kifogásunk, de az egy autóbuszra az utasok nem férnek fel, sok a bejáró diák és a munkás. Az esti autóbuszt is megszüntették s ez azt jelenti, ha valaki a későbbi vonattal érkezik Nyíregyházáról Vásárosna- ményba, akkor az említett községekbe csak másnap tíz órára tud eljutni. Kérjük a Volán illetékeseit vegyék fontolóra problémáinkat, és oldják meg. Próbálják meg e beregi községeket a közlekedéssel közelebb hozni, legalább a járási székhelyhez, — kéri az érintett köz_ ségek lakói nevében Koncz Sándor vámosatyai olvasónk. rányos következménnyel jár, hogy azok a sényői dolgozók, akik reggel hat óráig éjszakai műszakban dolgoznak a járatot már nem érik el. Úgy gondoljuk, hogy az éjszakai műszakból Sényő községbe hazautazó dolgozók érdekében nem felesleges a Nyíregyházáról Nyíribronyba 6,50 órakor induló járat Sényő községbe történő betérítése. Volán 5. sz. Vállalat KEDVEZMÉNY ..Kedvezményt kérnek” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy vállalatunk a nyugdíjasok részére a fürdő” jegy váltással kapcsolatos kedvezmény mielőbbi megoldására törekszik. A belépőjegyek új árának megállapítása folyamatban van, előterjesz* tést tettünk közvetlen felügyeleti szervünkhöz a kedvezményes ár megállapítása céljából. Szabolcs-Szatmár megyei Víz» és Csatornamű Vállalat if w 1
