Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

1974. Jűnfus If. KELET-MAGYARORSZAC 5. olüsA Negyrenezerrel több gyermek T öbb mint hét hónap telt el a népesedés- politikai határozat megszületése óta. S ez alatt kivétel nélkül megvalósul­nak azok a jelentős lépések, amelyek megkönnyítik a gyermekáldást vállaló csalá­dok életét. Kedvező hatásuk­ra az idén kereken 40 ezer­rel több kis jövevény érkezé­sét várják, mint tavaly, és körülbelül 20—25 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ez a tény tekintélyes áldo­zatokat kívánt és kíván álla­munktól és egész társadal­munktól. A népesedési hely­zet javítását ösztönző hatá­rozat szellemében január el­sejétől emelkedett a gyer­mekgondozási segély össze­ge A segélyt jelenleg meg­közelítően 200 ezren kapják. Az anyasági segélyben része­sülők köre is egyrészt kibő­vül, másrészt az első gyer­mek után fizetett összeg is — a kelengyejuttatással együtt — 1100 forintról 2500 forintra emelkedett. A ter­hességi-gyermekágyi segély az 1974 előtti 50 százalék he­lyett — ugyancsak ezév ja­nuárja óta — a fizetés 65 százaléka. Kiterjesztették a gyermekápolási táppénzre jo_ gosultságot is. A negyedik ötéves terv elején a családi pót­lék 1,5 millió gyer­mek után járt. az egy gyer­mekre jutó családi pótlék összege pedig 150 forintot tett ki. Először a három és több gyermekesek és az egye­dülálló szülők családi pótlé­kát emelték, majd pedig az említett népesedéspolitikai intézkedések keretében júni­us elsejével a két gyermek utáni pótlék is havi száz fo­rinttal emelkedett. A határozat alapján a dol­gozó szülők az eddiginél több fizetésnélküli szabad­napban részesülnek. A gyer­mekélelmezés, — üdültetés. — intézményekkel való ellá­tottság javítása érdekében is figyelemre méltó kezdeti lépések történtek. Ha nem is közvetlenül, de közvetve feltétlenül részben a népesedéspolitikai határo­zat tudatformáló hatásának köszönhető, hogy a terhesség­megszakítások száma 43 szá­zalékkal csökkent! Hangsú­lyozni kell. hogy ez csak kis részben a szigorítások és nagyrészt a fogamzásgátló szerek választéka bővülésé­nek, használatuk terjedésé­nek köszönhető. A művi ve­télések visszaszorításában egyre nagyobb szerepe van a családvédelmi és házassági tanácsadók országos hálóza­tának, amelyet szintén a ha­tározat intézkedései nyomán hoztak létre. V' régül és nem utolsó­sorban nagyon nagy hangsúllyal kell szól­ni a népesedéspolitikai ha‘* . rozatok szellemében fogant olyan törekvésekről, amelyek a nagycsaládosok soron kí­vüli lakáshoz juttatását és főleg a gyermekintézmények­kel történő ellátottság javí­tását szolgálják. E téren nem hallgathatók el a lemaradá­sok, amelyeket csak növel a születések egyre gyarapodó száma. Ösztönzendő és csak üdvözölhető tehát minden olyan munka- és társadalmi munkafelajánlás. amely ezen intézmények mielőbbi létesítését illetve bővítését szorgalmazza, hiszen a gyer­mekgondozási segélyt igény­bevevőket is beleszámítva jelenleg még csak gyermeke­ink 70 százalékának biztosí­tott az állami bölcsődei, il­letve óvodai ellátása. E fon­tos és gyermekeink fizikai­szellemi fejlődése szempont­jából, — de más szempontok alapján is — lényegbevágó feladatnak a teljesítése még előttünk áll, és csakis ez te­heti teljessé a népesedéspoli­tikai határozatok teljesítésé­nek egész sorát amelynek egyébként örvendetes ered­ményeivel ma már nap mint bap találkozhatunk. <K.) HOL, MIKOR KÖTELEZŐ? Többletfe-ek eladó... A telekellátottság javításán az utóbbi öt évben három kormány- és miniszteri ren­delet js napv Hágott látott. Ezek a rendeletek arról in­tézkednek, hogy a lakosság tulajdonában lévő többletei- kék olyan családok tulajdo­nába kerüljenek, akiknek családi lakóházépítését a te­lekhiány akadályozza. Szá­molt a kormányhatározat és az azt követően megjelent rendelet azzal is. hogy az érintettek bizonyos rétege nem tesz eleget saját akara­tából e kötelezettségeknek, s a telekárak növekedésére szá­mítva később akarja beépít­hető telkét eladni. E lehetőség — spekulációs törekvés — megakadályo­zására született meg az a rendelkezés, amennyiben az állampolgárok nem tesznek eleget e kötelezettségüknek, úgy a helyi tanács végrehaj­tó bizottsága közreműködésé­vel kell elősegíteni, hogy akiknek telekproblémájuk van. beépíthető ingatlanhoz jussanak. A lakosság, az ál­lampolgárok, az érintett tu­lajdonosok körében nem népszerű ez az intézkedés és olykor-olykor nem a rendelet szellemének megfelelő han­gok láttak napvilágot. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy e témakörben megkérdezzük az illetékest. Zilahi Józsefet, a megyei tanács vb. osztály- vezetőjét: milyen szempon­tok érvényesülnek, az állam­polgárok tulajdonában lévő többlettelkek tanácsi értéke­sítésének elrendelése során. — Kiket érint a többlet- telkek tanácsi értékesítésé­nek elrendelése? — Csak olyan ingatlanok tulajdonosait érinti, akiknek meglévő családi lakóházuk, vagy üdülőjük mellett egy, vagy több beépíthető ingat­lanuk van. Kitér a rendelke­zés arra is, hogy ha valaki olyan földrészlettel rendelke­zik. amely megosztás útján minősül csak többlettelek, nek, azon földrészletek is el­idegenítésre kerüljenek. Nem jelenti viszont ez azt, hogy az ingatlanok azon része is, melyen a család igényeit kie­légítő szükséges melléképüle­tek — nyárikonyha, szer­számkamra. pince, stb. — ál­lanak, eladásra kerüljenek, ugyanis erre csak akkor ke­rül sor. ha a község telekellá­tottsága másként nem, vagy csak nehézkesen oldható meg, továbbá az egyéb több­lettelkek már értékesítésre kerültek. — Minden városban és községben alkalmazni kell az eladási kötelezettséget? — Nem. A tanácsi értékesí­tés elrendeléséről szóló jog­szabályokat csak azon a 37 településen kell alkalmazni, ahol a telekellátottság nem biztosított, illetőleg amelye­ket erre a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága kijelölt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ez a rendelkezés végleges, il­letőleg. hogy más községek, — annak ellenére, hogy ilyen problémák ott is jelentkeznek — nem kerülnek kijelölésre. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai megkeresésére, ja­vaslatára vizsgálatot tartunk ezeken a településeken, s elő­terjesztést teszünk a végre­hajtó bizottsághoz a kijelölt községek névsorának módo­sítására. — Hogyan történik a tanácsi értékesítés elren­delése., s kik jelentkezhet­nek vevőként az így kije­lölt telkekre? — A helyi tanácsok szak- igazgatási szervei előzetes felmérés alapján előterjesz­téssel élnek a végrehajtó bi­zottsághoz a többletteleknek minősülő ingatlanok elidege­nítésére, illetőleg tanácsi ér­tékesítés elrendelésére, s ja­vaslatot tesznek e telkek érté­kesítési irányárának megje­lölésére. Az így meghirdetett — tanácsok hirdetőtábláin ki- függeszte-.t — ingatlanokra bárki jelentkezhet vevőként, akinek még nincs beépíthető építési telke. A jelentkezéssel egyidejűleg azonban a vevő­nek javaslatot kell tenni, hogy mennyit ajánlanak fel vásárlási árként az ingatla­nért. E felajánlás a végrehaj­tó bizottság által megállapí­tott eladási árnál kevesebb nem lehet, s a vevőnek aján­latával együtt az eladási ár tíz százalékát előlegként a helyi tanács számlájára be kell fizetni. A végrehajtó bi­zottság annak köteles a tel- - két értékesítésre kijelölni, aki a legmagasabb ajánlatot telte. — Hogyan szerzi meg a kijelölt vevő a tulajdonjo­got, hogyan történik a te­lek árának a kifizetése? — A kijelölt vevő a tulaj­donjogot a Polgári Törvény- könyv értelmében egyoldalú nyilatkozattal szerzi meg. Ez az egyoldalú nyilatkozat a végrehajtó bizottság kijelölő határozata. Az illetékes föld­hivatal telekkönyvi részlege e határozat alapián, — s ha a vevő igazolja, hogy a vételá­rat kifizette — a tulajdonjog: változást átvezeti. A vevő e vételárat 60 napon, belül egy- összegben köteles megfizetni a polgári jog szaibályai sze rint. Új ízek — úi színek FAGYLALT piros tölcsérben Az idén új fagylaltkülön- legességekke] jelentkezik a vendéglátóipari vállalat, me­lyet a Budapesti Hűtőipari Vállalat biztosított Nyíregy­házának. 167 ezer darab jég- rudat, több mint fél millió forint értékben, különböző színekben és ízekben, vaní­lia, csokoládé, eper és puncs formájában hoznak forga­lomba. Ezek a gyártmányok nagyrészben jugoszláv és osztrák fagylalt különleges­ségek. A nyári fagylaltszezon egyik érdekessége, hogy a vendéglátóipari vállalat a hagyományos fagylalttól kü­lönböző technológiai eljárás­sal készült és különböző ízekkel hozta forgalomba, a színükben is eltérő fagylal­tokat. A fogyasztók örömmel fogadták a piros és barna fagylaltokat. Hazai jégkrém­mel k jelentkezett a válla­lat, melyet poharas formában hoztak forgalomba „zúzma­ra” néven, amelynek ára há­rom forint. Ezeket a külön­böző ízekben készült fagylal­tokat különböző színekben árusítják a nyári hónapok­ban. Több mint 17 ezer dara­bot gyártanak a fogyasztás céljaira. Arra a kérdésünkre: a sós­tói strandidény alatt hogyan teljesítik az igények kielégí­tését. megtudtuk: a strand vendéglő területén két egy­ség, önkiszolgáló rendszerben dolgozik, „egytál ételeket” és frissen sülteket szolgálnak fel. A strandon lévő pavilo­nokban hideg, meleg húsá­ruk kaphatók. A 907-es fagylalt pavilon­ban a citromfagylalt külön­legesség szerepel az értéke­sítésnél. A cukrásztermelő üzemekkel történt szerződés alapján a sóstói egységek ré­szére külön csomagolásban szállítják a cukrászsüte­ményt. A fürdő területén külön fagylalt pavilont állítottak fel. (farkas) — Mi történik, ha a ki­jelölt vevő a vételárat nem fizeti meg, vagy a vásárlás­tól eláll? — Tekintettel arra. hogy ez az eljárás az építkezni szán­dékozókat helyezi előtérbe, ezért a kijelölt telekre két­éves időtartamú beépítési kö­telezettséget kell elrendelni. Ennek megfelelően a ko­molytalan ajánlattevőket anyagi veszteség éri, ugyan­is a befizetett tíz százalék előleg a vásárlás nem teljesí­tése esetén a magyar áüam tulajdonába száll. — Mi az oka, hogy a ta­nácsi értékesítés elrende­lése során kevés ajánlatte­vő van? — Jelenleg — sajnálatos körülmény — a nagyközsé­gekben és községekben, ahol a lakosság szerves kapcsolat­ban van, ismerik egymást, távolról esetleg rokonok is, nem jelentkezik számottevő vevő. A kormányhatározat és rendelet célja azonban nem az. hogy kényszerítse az ál­lampolgárokat telkeik eladá­sára, hanem' az, hogy a je­lentkező igényeket kielégít­se, tehát az intézkedések csak az építkezni szándéko­zók érdekében történnek. Az érintett állampolgárok köre hasonlóan vélekedett koráb­ban a kisajátítás útján ki­alakított telkek vásárlásáról is. Jelenleg az a körülmény, hogy földrészleteket állam­polgároktól kisajátítottak, s abból építési telkeket alakí­tottak ki, majd értékesítették más állampolgároknak, már nem jelent visszatartó erőt, pedig ez az eljárás a „kény­szer jelleget” jobban magá­ban foglalja. A töbtalettelkek tanácsi értékesítése során a helyi tanács végrehajtó bi­zottsága csak közvetítő sze­repet játszik az eladó és vevő között B. J. Nem az a 2 forint, de.~ Napi téma: kilométerpénz A közelmúltban jelent meg a munkaügyi miniszter új rendelete a belföldi hivatalos kiküldésre utazó dolgozók saját gépjárművének használatáról. Miben tér el az új rendelet a régitől és miért vált időszerűvé az új intézkedés? — erre kaptunk választ a Munkaügyi Minisztériumban. — A személyi tulajdonú gépjárműveket már 1965 óta igénybe vehették a dolgozók belföldi kiküldetésre, — mond­ták a minisztériumban — kilométerenként azonban csak 70—80 fillér térítést kaptak. 1972-ben, amikor az állami gép­kocsik számát jelentősen csökkentették, a kilométerpénzt egységesen felemelték 2 forintra és bevezették az átalányt is, ami azt jelentette, hogy a belterületen megtett utakra minden hónapban bizonyos összeget lehetett a dolgozóknak fizetni. Megállapították, hogy minden vállalat és dolgozó élt a rendelet adta lehetőségekkel, az intézkedést azonban nem egységesen hajtották végre. Egyes vállalatok túl bőkezűnek mutatkoztak, kevésbé indokolt kiküldetésekre is szó nélkül megadták a 2 forintos kilométerpénzt. Több helyütt az áta­lány és az esetenkénti kilométerpénz már-már fizetéskiegé­szítést jelentett. Más vállalatok viszont nem adták meg az engedélyt a dolgozóknak, vagy ha megadták, akkor 2 forint helyett csak egyet fizettek kilométerenként. Eljárásúkat az­zal indokolták, hogy az 1972-es rendelet értelmében a válla­latok nem léphették túl az 1971. évi kiküldetési költségeket. Az új rendelet megszüntette ezt az úgynevezett 1971. évi „bázis-költségvetést”. A gazdasági vezetők feladata annak megállapítása, hogy milyen összeget szánnak a dolgozók sa­ját tulajdonú járművével történő kiküldetésekre. A kilomé­terpénz azonban szigorúan csak 2 forint lehet, illetve motor- kerékpárok esetében a hengerűrtartalomnak megfelelően 40- 80 fillér. A rendelet szerint az átalány fizetésében részesíthetők körét kollektív szerződés, a munkaügyi szabályzat, vagy a munkarend rögzíti. Általában olyan munkakörökről van szó — például: körzeti orvos, belső ellenőr, szerviz szolgálatban dolgozó anyagbeszerző, ügynök, szerelő stb. — ahol az illető dolgozó számára halaszthatatlanul fontos a gépjármű hasz­nálata. Az átalány összegének felső határaként: belterületi használat esetén 500 kilométer (1000 forint), járás vagy Bu­dapest területén 800 kilométer (1600 forint), megye, vagy an­nál nagyobb terület esetén pedig havi 1500 kilométert (3000 forint) meg nem haladó utazás vehető figyelembe. Az áta­lányon kívül természetesen megilleti a dolgozót az eseten­kénti kiküldetés alkalmával a 2 forintos kilométerpénz ia. Az átalányról még azt is tudni kell, ha a dolgozót be­tegség, katonai szolgálat, vagy a gépjármű üzemképtelensége 30 napot meghaladóan akadályozza a gépkocsi használatá­ban akkor az átalány összegét csökkentik. Az új rendelet persze csak akkor éri el célját, ha végrehajtását mind a vál­lalatok, mind a KPM Autófelügyelete szigorúan ellenőrzi. A szabolcsi műszakiak nemzetközi kapcsolatai A nemzetközi kapcsolatok helyzetéről tárgyalt legutóbbi ülésén a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének elnök­sége. A szervezet ezirányú tevékenységéről beszélgetett munkatársunk Scholtz Bélá­val, a MTESZ megyei szer­vezetének titkárával. — Mikor került sor a kap­csolatok felvételére? — A megyei szervezet el­ső delegációja 1966-ban uta­zott először Eperjesre, Nyír­egyháza csehszlovákiai test­vérvárosába. A lengyelekkel, konkrétabban Rzeszówwal 1971-től tartjuk a kapcsola­tot és ők látogattak el elő­ször Nyíregyházára. Mi ezt megelőzően Krakkóban jár­tunk, de ez még csak tájéko­zódó jellegű utazás volt. Ma már a delegációcserék, láto­gatások sőt a tanácskozások is tervszerűen zajlanak, hi­szen megállapodásaink, előre elkészített munkaterveink vannak a rzeszówi, illetve a a kassai testvérszervezetek­kel. — Tavaly ősszel már kö­zös, nemzetközi összejövetelt szervezett a Magas Tátrában a Kelet-Szlovák Tudományos Egyesület. — Itt állapodtunk meg ab­ban hogy a nemzetközi kap­csolatokból adódó tennivaló­kat ezentúl koordinálni fog­juk. Ennek gyakorlati meg­valósítását úgy oldjuk meg, hogy minden évben egy al­kalommal — más-más he­lyen — közös ülést tartunk, ahol egyeztetjük az együtt­működés soron következő tennivalóit. Az elmúlt hó­napban zajlott le a tanács­kozás Miskolcon, ahol már az elvi megállapodásokat gyakorlati munka is követte. Számunkra ez nagyon jó, mert a szlovákokkal például már öt szakág területén van meg a tudományos kapcsola­tunk. A lengyelekkel első­sorban az elektrotechnika szakágban alakult ki jó kap­csolat, de a kör szélesítése itt is indokolt és lehetséges. Külön érdekessége volt en­nek a közös elnökségi ülés­nek, hogy részt vettek ott a bulgár Vraca város, illetve terület tudományos egyesü­letének képviselői is. Jelen­leg Miskolccal tartják a kap­csolatot, de kifejezték remé­nyüket, hogy esetenként szí­vesen ellátogatnak Szabolcs- Szatmár megyébe is, mert érdeklődési területük a me­zőgazdaság elsősorban. — Ebben az évben milyen események várhatók? — Konkrét meghívást kap­tunk Szlovákiából egy Kas­sán megrendezésre kerülő szolgáltatási ankétra, egy környezetvédelmi rendez­vényre, továbbá egy bizton­ságtechnikai konferenciára, amelyet a Magas Tátrában tartanak meg. A lengyelek­hez építész delegáció utazik. A rzeszówi tapasztalatcserén azt mutatják be, hogyan kell egy várost korszerűen ter­vezni. Ezen kívül a gépipari­ak tekintenek majd meg egy lengyel gyárat, ahol a nö­vényvédő repülőgépeket ké­szítik. Mi az épületgépész és környezetvédelmi ankétra, továbbá egy gépkarbantar­tással foglalkozó regionális tanácskozásra hívtunk meg külföldi testvérszervezetek delegációit. Részt vesznek ezen kívül a szeptemberben nyíló megyei műszaki hónap több rendezvényén is. (tóth) Nyíregyházán, a Kun Béla utcában 2—4 szám alatti háztömb földszintjén még februárban átadtak az épí­tők három új üzlethelyiséget. Június közepe felé járunk, és ez a három bolt üresen áll, még kezdeményezésit sem lá­tunk, hogy a helyiségekben történik-e valami. Utána jártunk, megérdek- lődtük, a megyén, a városi kereskedelmi osztályon, a vá­rosi tervosztályon, termelés! osztályon; mi az oka annak, hogy a három szép bolt ki­használatlanul áll. A vála­szokból kitűnt, mindössze az az oka, hogy nincs rá igény­lő. Nincs gazdája. Az utóbbi években a ke­reskedelem állandóan azt hiányolta, hogy a lakóházak építkezésénél nem vették fi­gyelembe a kereskedelem igényeit és nem építenek bol­tokat is. Ezért meglepő, hogy a Kun Béla utcában levő há­rom boltnak még ma sincs gazdája. Egyszerűen nem kell senkinek. Vajon miért? Eb­ben a háztömbben több mint 500 család él, akik a város központjában kénytelenek vásárolni. A városi tanács kereske­delmi osztályán próbálkoz­nak megoldásokkal, és remé­lik, megoldást találnak arra, hogy ezekben a szép üzletek­ben árusítsanak. Talán az sem lett volna baj, ha már az építés kezdetekor tudták volna: kié lesz a három bolt (f. Lapazélen vár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents