Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
I ■ fcET.Ff MA<5YAROR«!7iÄ ff??. JIMtarfc HÉTFŐ: Izrael új kormányát beiktatta a parlament — Waldheim ENSZ-főtitl^ár megkezdte közel-keleti körútját. KEDD; Az afgán államfő Moszkvába érkezett — A Közös Piac luxemburgi miniszteri tanácsülésén megvitatták az angol követeléseket. SZERDA: Szíria és Izrael képviselői Genfben aláírták a csapatszétválasztási megállapodást — Púja Frigyes befejezte iraki látogatását. CSÜTÖRTÖK: A francia nemzetgyűlés megszavazta a Chi- rac-kormány programját - Katonai puccskisérlet Bolíviában. PÉNTEK: A portugál külügyminiszter Lusakából visszaérkezett Lisszabonba, hogy beszámoljon a mozambiki fel- szabadítási fronttal volt tárgyalásairól — Kissinger sajtóértekezlete élénk visszhangot váltott ki. SZOMBAT: Megindult a csapatok kivonulása és az ENSZ- erők bevonulása a sziriai—izraeli fronton — Kambod- ' zsai miniszterek sorozatos lemondása. Lisszabon: gondok, tanulságok oldaláröl fenyeget. Ezeknek az erőknek azonban nincs tömegbázisuk, s az adott társadalmi és politikai helyzetben egy ilyen tömegbázisra csak akkor tehetnének szert, ha a kispolgárságot és a középosztályt a maguk oldalára tudnák vonni. A reakció ezt a számára kedvező változást úgy véli kikényszeríteni. hogy kiprovoltálja a gazdasági helyzet látványos romlását. PORTUGÁLIA GAZDASÁGI HELYZETE egyébként is súlyos, hiszen a gyarmati háborúk az ország szinte minden erőforrását felemésztették. Ilyen helyzetben rendkívül veszélyesek a hirtelen fordulat nyomában lábra kapott ultrabaloldali, trockista és maoista szervezetek követelései, amelyek az üzemekben és a közalkalmazottak között „vadsztrájkokat” igyekeznek szervezni és olyan béremelési követeléseket akarnak kiprovokálni, amelyeknek teljesítésére a fasizmus és a gyarmati háborúk évtizedei után ’a gazdasági élet egyszerűen képtelen. Cunhal, a Portugál KP főtitkára világosan meghatározta ebben a kérdésben a kommunista álláspontot, kifejtvén, hogy a munkások jogos és törvényes követeléseit a párt mindig támogatta és a jövőben is ezt teszi. Ám ugyanakkor „meg kell győznünk a dolgozó tömegeket arról, hogy tartózkodjanak minden akciótól, amely kiélezhet egy gazdasági válságot. Mindent meg kell tenni a gazdasági káosz elkerülésére, amely alkalmat nyújthat a jobboldal számára a demokratikus fejlődés visszafordítására.” Befefeződtek a tárgyalások Portugáliában tehát a reakció és az ultrabal nemzetközileg másutt is tapasztalt gyakorlati együttműködéséről van szó. (Jellemző például, hogy számos tőkés nagyvállalat ..elébe ment" az ultrabal követeléseknek és aránytalanul nagy béremelést ígért. Ez természetesen a kisüzemek és kiskereskedők széles körét csődbe kergetné és hozzájárulna ahhoz, hogy a középosztályt a haladó erők ellen fordítsa.) A fordulat néhány hete után tehát a fő ’feladat a fasizmus ellen létrehozott széles körű nemzeti egység — beleértve a hadsereg és a tömegek szövetségét — megőrzése a régi rendszer és az ultrabal szövetségével szemben. EGYBEN EZ A FELTÉTELE ANNAK IS, hogy fenn lehessen tartani a fordulatot létrehozó hadsereg különböző felfogású csoportjainak akcióegységét. Jelenleg a tábornokok Spinola elnök által vezetett és politikailag nyilvánvalóan konzervatívabb csoportja, valamint a haladó, sót a kommunista és szocialista eszmék iránt fogékony „kapitányok csoportja” között tart a gyakorlat! együttműködés. A portugál demokratikus fordulat megszilárdításának elemi érdekei azt szolgálják, hogy es az együttműködés minél tovább fennmaradjon. Portugália kis ország. Ds az európai földrész nyugati felének jövójét elhatározó modem befolyásolhatja. ha az öt évtizedes fasiszta diktatúra romjain sikerül megszilárdítani a most szülekő demokratikus egységet. lengyel—NDK QIFK-saltőértekezIet tanácskozásokon a lengyel küldöttséget Edward Gierek, a LEMP, az NDK delegációját Erich Hanecker, 33 NSZEP KB első titkára vezette. A tárgyalásokról közös közleményt írtak alá és adnak ki. megállapodásokban élőírt kő. telezettségeinek, 6 tiszteletben tartja a DIFK-küldöttek diplomáciai előjogait és mentességiét, akkor mód van a katonai tárgyalások foly, tatására. „Ám a kétoldalú katonai vegyes bizottság üléseinek eredményessége a saigoni fél magatartásától függ — fűzte hozzá — A Thieu-kormányzat ugyanja változatlanul szabotálja a párizsi megállapodást" Csöndesebb volt ez a hét, mint az előzők, mintha a világ lélegzethez akart volna jutni a korábbi izgalmak után. (Elhúzódott a Szíriái— izraeli alkudozás, a francia és a nyugatnémet személy- cserék bizonytalansági tényezőket tartogattak. Még nem mondták ki az utolsó szót Nixon . utazásai ügyéin, és így tovább...) Most megtörtént már a sziriai— izraeli csapat-szétválasztás valamennyi dokumentumának aláírása, lebonyolódott a két ország között a hadifogolycsere, az ENSZ „kék ácélsisakosai” megkezdték a megfigyelői helyük elfoglalását. Ä francia és az izraeli kormány Párizsban, illetve Jeruzsálemben „simán vette az első akadályt”; túl van a parlamenti bemutatkozáson. Kitűzték Nixon elnök szovjetunióbeli útjának időpontját és bejelentették, hogy az amerikai elnök azt megelőzően a Közel-Keleten tesz körutat. Egyetlen látványosnak ígérkező fordulattal bolíviai katonatisztek puccskísérlete szolgált volna, de a jobboldali, reakciós Banzer-rezsim ellen lázadók kudarcot vallottak. A La Pazban történtek kettős tanulsággal szolgálnak: a fegyveres erőszakkal hatalomra jutott reakció sohasem érezheti magát biztonságban. előbb-utóbb vereség vár rá, de az is nyilvánvaló. hogy elszigetelt katonai akcióval nem lehet megdöntenl a Bolíviához hasonló, a külső reakció által (az USA és Brazília) támogatott rezsimet. Ahhoz a nép mozgósítása szükséges. (Eszembe jutnak a Bolívia szomszédjában, Perujiin tapasztaltak: az öt éve hatalomra került katonák igenis meg tudták szerezni a nép támogatását! Magam is tanúsíthatom. hogy Kubán kívül Latin-Amerikában sehol sem hajtottak végre olyan nagyméretű földreformot, mint Peruban — s ezt a tábornok-miniszterek ren delték el és szervezték meg! A katonai kormány hajtotta végre az amerikai vállalatok államosítását és kezdte el a nép kulturális felemelkedését célzó közoktatási program alkalmazását ... Az elmúlt hetek legnagyobb fordulatát — emlékszünk rá — Portugália szolgáltatta. Most már nemcsak az ország politikai arculatának újraformálása halad előre, hanem Portugália és a gyarmatai közötti -új viszony meghatározása - . nak folyamata is. Bissau- Giunea és a Zöldfoki-szige- tek Afrika függetlenségi pártjával Londonban kezdte e! tárgyalásait a szocialista párti űj portugál külügyminiszter Mario Soares. Ezek a tárgyalások egy időre füg góbé maradtak. Közben a zambiai fővárosban, Búsakéban ültek a tárgyalóasztal mellé Mozambik felszabad'-*' mozgalmának képviselői, v lamint Lisszabon küldötte., élükön ismét Soaressel. Itt sem született még eredmény, csak abban állapodtak meg. hogy július első felében aszerint folytatják a megoldás keresését, ahogyan Bissau-Guinea és Portugália újabb tárgyalásai megegyezésre vezetnek. A portugál helyzetet szem. lél te tőén. jellemezte Alvaro Cunhal, a Portugál Koorumu. nista Párt főtitkára, az ideiglenes kormány tárca nélküli minisztere, abban a nyilatkozatában, amelyet a Magyar Távirati Irodának adott. „Egyfelől a demokratikus rendszer létrehozásán dolgozó társadalmi és politikai erők széles körű koalíciója létezik Portugáliában, másfelől megmaradt a monopolista csoportok hatalma. A monopolisták az imperializ. mussal (például a NATO.vaL, az Egyesült Államokkal) szövetségben továbbra is kezükben tartják a gazdasági életet. A fegyveres erők és a jelenlegi kormány programja nem ír elő mély gazdasági és szociális reformokat. A monopóliumokhoz nem nyúl. nak hozzá, mégha a kommunisták részt is vesznek a kormányban. Az erőviszo. nyok pillanatnyilag nem tesznek lehetővé más külpolitikát” — hangsúlyozta Alvaro CunhaL Franciaország is megmaradt még ezen a héten az érdeklődés középpontjában. A Bourbon-palotában a képviselők meghallgatták Chi. rác, az új kormányfő programnyilatkozatát, majd Vila után szavaztak is róla. A szavazás kimenetele nem volt kétséges: a gaulleista — Zsaru. A csőszt lefegyverzik, közben vagy száz méterre tőlük két paraszt meglátja a lovasokat, de a búza közé rejtőznek és kihallgatják a banditák minden szavát. A lovasok most egy szakadék felé lökdösik a csőszt. Mit számit egy ilyen?! A szegény ember már ott is találja magát a mélység fölött. Felhangzik a sortűz, és az ember már zuhan is. Elkeseredett kiáltás; — Ezt is megöltük, hát állandóan gyilkolnunk kell?! — Ez a sorsunk, és ennek már sose lesz vége! — Palma Abbate, veled megyek Afrikába, vagy egyedül megyek a pokolba! Megsarkantyúzzák lovukat, és kettessével különböző UDR. a nemzetgyűlés legnagyobb pártja, a maga 180 képviselőjével a kormány mögé sorakozott fel. így aztán látszólag kényelmes, biz. tos többséggel rendelkezik Chirac. (Aki maga is gaulleista, bár egyesek ezt kétségbe vonják, azok után, hogy a választási kampány, ban a gaulleista jelöltek: Chaban-Delmas és Royer eL lenében tulajdonképpen a független köiztársasági párti Giscard d’Estaing-t támogatta.) A gaulleisták azonban az „igen, ha...” jelszóval csak feltételesen akarják segíteni Giscard d’Estaing és Chirac kormányát, csak az esetben tudniillik, ha az nem tagadja meg a gaulleizmus politikai örökségét. A nagy szavak helyett a franciákat a tettek érdeklik, a kormány első intézkedései. Néhány százalékkal emeli ugyan az a tisztviselők tize. tését (az infláció évi 18 százalékos pénzromlást idézett elő!) Egyébként azonban bérstoppot akar érvényesíteni. Egyes árak emelkedését elkerülhetetlennek mondja: a cigaretta és a benzin drágulása fogja a legjobban érin. tani az átlagfranciát. Külpolitikai téren is voltak nagy szavak: függetlenségről és együttműködési készségről a világnak szinte minden országával. Egyelőre a Közös Piac felé fordul az új francia kormány, s a közös piaci partnerek közül is mindenekelőtt az új bonni kabinettel kíván szorosan együtt haladni. A nyugateurópai összefogás próbája már tíz napon belül elkövetkezik: a NATO ottawai mi. niszteri tanácsülésén kerülnek össze először Franciaország és az NSZK új képviselői, Saucagbargues és Genscher az amerikai külügyminiszterrel, Kissingerrel. ö pedig egy sajtóértekezletén máris közölte: valószínűnek tartja, hogy a kanadai fővá. rosban alá fogják írni az USA és Nyugat-Európa vi. szonyának jövő alakulásáról az elvi megállapodást, az új atlanti deklarációt.. Három az atlanti igazság is? Jól émlókszem rá: tavaly ilyenkor a koppenhágai ülés előtt volt szó „az új atlanti chartáról”, aztán a decemberi brüsszeli NATO-ér- tekeZleten lett volna esedékes az aláírása Harmadik nekirugaszkodásra sikerülni fog? Ha igen. akkor utólag igazolódik, hogy a nyugatnémet és francia személyi változásokra ehhez az Egyesült Államoknak — szüksége volt. irányba indulnak el, Giuliano bandája felbomlott. A pap megáldotta a halottakat, és most az asszonyok karéjában rögtönzött temetést rendez. A legsúlyosabb sebesülteket fölteszik a buszra, amely nyomban elindul Monreale és Palermo felé. A legközelebbi városkákból érkezett már néhány közüzemi autó, a többi sebesültet kórházba viszik. Eleonora, a terhes fiatal- asszony férje mellett akart maradni, aki szeretőn-féltőn karolja át, miközben óvatosan vezeti a lovat a hosszú, füves úton. — Hogy vagy, kis bogaram? Eleonora azonban nem válaszol rögtön. Egészen összegörnyed, jobb karjával védőn átfogja hasát, a ballal a A VILÁG JÖFORMÁN még mindig nem ocsúdott fel abból a fantasztikus fordulatból, amely az európai földrész legnyugatibb országában, Portugáliában végbement. Egyik pillanatról a másikra félévszázados, megkövesedett fasiszta diktatúra dőlt romba és — a kontinenshez nem tartozó Izland mellett — Portugália tett Nyugat-Európa egyetlen olyan tőkésországa, ahol a kommunista párt a szocialisták oldalán helyett kapott a kormányban. Érthető, hogy az események gyors áramlása jóformán alig hagyott időt a fordulat elvi jelentőségének felmérésére és a következtetések levonására. Annál is inkább, mert az ország vezetőinek erőfeszítéseit, egyelőre az afrikai gyarmati háborúk felszámolásának súlyos és bonyolult feladatai kötik le. Bármilyen súlyos és nehéz legyen is azonban ez a feladat, az világos, hogy az afrikai gyarmatok függetlenné válását nem lehet feltartóztatni. S végül is Európa és a világ számára az lesz a politikailag döntő kérdés: miiképpen alakul a helyzet magában Portugáliában? Földrészünk számára ennek rendkívüli jelentősége van, s a helyzet számos vonatkozásban teljesen új. Portugália NATO-tagállam. amelyet ugyanekkor külön kétoldalú szerződés, az úgynevezett „ibériai paktum” fűzi Spanyolországhoz. S miután elképzelhetetlen, hogy a portugál helyzet a jövőben ne befolyásolja a spanyolországi politikai erők mozgását — ez a hatás a „Franco utáni korszak” közeledtével még fokozódni fog. ENNYIBŐL IS VILÁGOS, hogy Európa demokratikus és haladó erőinek történelmi érdeke a Portugáliában lét. rejött fordulat megszilárdítása, sőt: visszafordífchatat- lamná tétele! Ezt a szilárd ulást az első hetek tanúsága szerint két oldalról fenyegetik. Az első, nyilvánvaló és mindenki által megértett fenyegetés: a régi rendszer embereinek lehetséges összeesküvése. Ép. pen a fordulat gyorsasága és vértelen jellege azt * jelenti, hogy a nagytőke és a földbirtokosok gazdasági pozíciói érintetlenek maradtak; az öt évtizedes, megcsontosodott fasiszta állam- apparátus kevésbé látványos pontjain még ott ülnek a régi bürokraták. Nehezen tételezhető fel, hogy ezek az ereik valamilyen formában ne tervezzenek ellenakciókat. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Franco rezsimnek elemi érdeke lenne egy ilyen reakciós fordulat támogatása és minden bizonnyal a NATO stratégiai érdekei is „konzervatív stabilizációt” követelnének egy dinamikus, ha. ladó Portugália helyett. Társadalmilag és politikailag tehát az elsődleges veszély a konzervatív reakció 16 sörényébe kapaszkodik. Férje a sebet nézi. Eleonora hasát nézi. A golyó a magzatot is érhette. Ám Eleonora fölemeli fejét, és könnyes arccal rámosolyog férjére. — A pici él — mondja —, mozog, érzem. A dzsip beért Monreale első házai közé. Ünnep van: mint minden május elsején, most is Santo Crocifisso ünnepét tartják A’ körmenet éppen visszatér a templomba, itt is száll az ünnepi ének. — Még elérjük a lóversenyt. — Én rosszul vagyok, nagyon rosszul, testvér. Megyek a kórházba — mondja Pisciotta. Giuliano kikukucskál a ponyva nyílásán, és a zsúfolt utcát látja. Varsóban szombat délelőtt befejeződtek Lengyelország és az NDK párt. és kormányküldöttségeinek tárgyalásai a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről. a nemzetközi helyzet és a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseiről. A A DIFK és a saigoni kormányzat katonai képviselői a jövő héten kedden — több mint egyhónapos szünet után — ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Vo Dong Giang ezredes, a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottsága DIFK-tagozatának helyettes vezetője szombaton Saigonban tartott sajtóértekezletén bejelentette: ha a saigoni fél A dzsip befordul egy szűk mellékutcába, igazi nyomorult zegzugos szicíliai sikátor. Megáll egy magányos viskó előtt, mögötte már a narancsligetek kezdődnek. Giuliano gyorsan kiszáll, bemegy a házba, a dzsip továbbindul. Gaspare Pisciotta Grado doktor monrealei tüdőgondozójánál száll ki. A városkából idehallatszik az ünnepi zajok, hangok forgataga. A bandita az egyik fehér köpenyes ápolónőhöz fordul. — Mondja meg a tanár úrnak, hogy megjöttem a röntgenre. — A tanár úr nincs a klinikán. Talán ebédel. Pisciotta felhívja az ápolónő figyelmét a zakója alatt rejtőzködő hatalmas pisztolyra. — Szóljon a tanár úrnak, hogy Faraci Giuseppe megjött a röntgenre — mondja aztán. A rémült ápolónő gyorsan elindul, a bandita pedig bemegy a váróba, és az ablakból nézegeti a nyüzsgő főutcát. És már itt vannak a portellai sebesülteket szállító kocsik; hiába .tülkölnek, a nép csak lassan húzódik félre. A két autó mögött jön az öreg busz, fájdalmas terhével, a nyöszörgő sebesültekkel. Pisciotta kinéz az ablakon, hallja a tömeget: — Honnan jönnek? — Kicsodák? — Mi történt? Hallja a sofőrök és a sebesültek válaszait: — Portellából jövünk. — Belelőttek a tömeg’i*; Halottak és sebesültek is vannak. — Kicsodák? Kik lőttek? — Nem lehet tudni. Fönt voltak a hegyen. — Miért lőttek? — Aljasságból. — Halottak és sebesültek is vannak. — Mind jó pianai meg Saa Giuseppe-i keresztény. (Folytatjuk) FELICE CHILANTI s Három zászlói Salvatore Giulianőnak 34 Pálfy József eleget tesz a párizsi béke. IlUl j I HIHI J Ilii 1 i I TilH■W -JA >!• F* I F A V—a ■ I I iH I ■ A.i
