Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

^IW. Június f. KELET MAGYARORSZÄCf Hűség a Vulkánhoz Vasas szívvel e Láttak-e már edzett vasast könnyezni? Ifit láttak. Akik búcsúztak a gyártól. Fólévszázados a kisvárdai Vulkán. Most éli reneszánszét. Egy emiberöltőnyi idő alatt sok munkás „számolt már le”. Olyanok, akik a sufnikban kezdték, csupasz kézzel rámoltak, s most csodálják az' autamaiíikákat. Szorongással, izgalom­mal, kissé fájó szívvel váltak meg a gyártól. Gyorsok László a gyár csúcsvezetőségének a titkára. Nem gyerekemíber már. Ne­gyedszázada él együtt az üzemmel. Itt kezdett 49-ben ipari tanulóként, s 51-ben szabadult. Volt géplakatos, mintakészítő, 13 éve párttit­kár. Most 42 éves, s ő is lá­tott olyan munkásembereket, akik fájó szívvel váltak meg társaiktól, ettől a kenyér­adó, de fizikai erőt emésztő, s miégás oly sok-sok élmény­nyel gazdagító üzem tői-kol. lektívátóL Barátságban az acéllal ő meséli, volt olyan vasa. suk, aki évtizedekig Pátro- háról járt be, s annyira megszokta, hogy nyugdíjazá­sa után is vonatra szállt. Akkor döbbent a valóságra, amikor Ajaknál a kalauz 'a a jegyét kérte. Most „szá­molt” lie Smidt Mihály öntő- rámoló is. Hosszú esztendő­kig volt jóbarátságban az acéllal, az itt fejlődő gázzal, s csak akkor kérte magát más helyre, amikor nem bírta a lába. így került az öntvénytisztítóba. „Fp sem volt könnyű, nagy volt a szi- Jikózisvesziély” jegyzi meg Nagy István, a kalkulátor, aki maga is 19 esztendeje ét-dolgazik itt­Emberöl tőn yi időt szolgál- tak-szol gálnak becsülettel­tisztességben a gyárban. Ezt adják ők, meg vasas szívü­ket a fiatalabb generáció­nak, s egész életükkel figyel­meztetnek, hogy őrizzék a tűzött, ne hagyják kialudni azt. KiszeUa András formázón nyitott ing, ujja feligyiirve, előtte bőrkötény. Huszonkét esztendeje él itt. Egészségre ártalmas munkát végez. Hit kevesebb a tiszta levegő, „duplán” számítanak az évek, előbb kétheti nyugdí­jazását. Ő egyélőre még ma­rad. Két évtizeddel ezelőtt, még fizikai erővel, kézzel dolgozott, lapáttal, taligával. »Akkor még nem gumisizalag szállította elénk a fonmázó- homokot.” Most körforgó fonmázógépen gyártják a ra­diátorokat. „Ez most sem könnyű, az öntödei munka mindig erőt kívánó.” Harminchárom férfi dolgo­zik brigádjában. Lenin névéit viseli a fonnázóbrigád. „Fel­újításokkal” 59 óta van együtt ez a brigád. KjszeLla a gyár legádősbeb formázója. Mestere a szakmának, együtt fejlődött a gyártmá­nyokkal. „Akik fiatalok jöt­tek hozzánk, azok megta­nulták a szakmát. Ha bír­ták fizikailag, s ha bírták a gázt. Mert aki nem tud en­ni, az ne menjen ilyen hely. re. Van 19. 20, 21 éves fiata­lunk. Olyanok, akik előtte vannak a katonaságnak, vagy éppen utána. Németh János, Tóth Tibor Záhony­ból. Ügyes, tehetséges fic­kók. Az‘án a Bállá Feri, aki leszerelt. Ezek rámenős fi­úk, s bizony felveszik a ver­senyt a munkában is. Ök azok. akiknek átadjuk a sta­fétát, meg a munka szépsé­geit” Késés nélkül évtizedekig Átad az idős formáizó mást is. Huszonkét év alatt még ném késett. Inkább egy órá­val előtt bent volt a gyár. ban, mint öt perccel később. Nem ismeri a fegyelmit a fegyelmet annál inkább. Sztahanovista volt, hétszeres kiváló dolgozó. Tőle van mit tanulni a fiataloknak. „Amíg bírok, dolgozom. Nem is próbálkoztam könnyebb hely­re menni. Persze, itt a gyá­ron belül. Pedig hívtak, fel­ajánlották.” Maradt az öntödében. a „nehéz” kezű emberek kö­zött. Ott, ahol kezdtek. Nem mondl a, nem beszélt róla, de ezzel is hatni akar a fia­talabbakra. Tartsanak ki & kollektívában, legyenek hű­ségesek a Vulkánihoz, a bri­gádjukhoz, nevelőjükhöz. Mandula Józsi bácsi már „leszámolt”. Törékeny alak­ját ott látni még ma is a vá­rosi zenekarban felvonulá­sok. ünnepek alkalmával, amint a rézcintányért kezeli. Ö 61 esztendős, a Vulkán egyik legrégebbi munkása. Ott „nyúzta” életét a tank­ban. Huszonnégy esztendeig. Szíjgyártó volt. Nincs eb­ben semmi furcsa. Keze alól kerültek ki a gépszíjak, te- nyérvédők, azbesztkötények, homokszállító szalagok. Bm. líti tanítványait, először is Dénes öcsit. „Én mindig azt mondtam, iparkodjatok, hogy a termelés meg ne álljon.” De mintha valamit még el­felejtett volna, úgy mondja, ha hívják, ő jön ezután is szívesen. „Eddig nem szól­tak. Van egy módszerem, amire még meg akarom ta­nítani az utódokat. Ez a for. mázógép védőfelszerelésével kapcsolatos. No de megyek már, szétnézek a gyárban.” És elbúcsúzik. A fél gyárat tanította Ha valakire azt lehet mondani, hogy a fél gyár a tanítványa volt, formázókat, lakatosokat, esztergályosokat, művezetőket nevelt, akkor ezt Dumcz Jánosra igen. Számuk legalább 120-ra te­hető. „Ezek egy része ma is itt van a gyárban. Művezető lett a két Csizmadia, István és Ferenc, Soltész Lajos, Tóth Pál és a többiek. Egy. két kivételtől eltekintve va­lamennyien jó szakemberek.” Százados tűrésű precíz mun­kára tanított meg egykori háziasszonyokat, fegyelemre a gyárt addig nem látott fia­talokat. s Durucz János ta­lán arra a legbüszkébb, hogy mindezt úgy csinálta évtize­dekig, hogy szép szóval ne­velt, egyetlen embernek nem volt fegyelmije. „Nyári-őszi időben íÁ órával munkakez­dés előtt blokkoltam, télen 20 perccel korábban. Volt időm átnézni a műhelyt, fel­készülni a termelésre.” Ez idegződött utódjaiba, a mostani generációba is. „Felmondáá” alatt van. Most már a Nyugdíj Intézet vette gondjaiba. „Őszintén mon­dom, nem fájt már, elöre­gedtem, kivette belőlem azt, amit lehetett, átadtam, amit úgy éreztem, hasznosíthat a fiatalabb nemzedék.” A ma­ma meghalt. Ez megviselte, most fiával maradtak, ö vi­szi tovább a stafé'át. Itt dől. gozik, ott nevelik a Vulkán­ban. ,,Kitanultak, itt hagytak...66 Jónás László kissé szomo­rú. Volt ő rámoló, formázó, öntő. És minden poszton ki­válóan vizsgázott. „Voltak ia tanítványaim, négy-öt is. S bizony, miuitán kitanultak, itt hagytak. Nehéz munka volt. nem mondom, mert ha az embert szájba „csapta” a gáz. ha nem vigyázott, el­ment a kedve a munkától. Ide kemény legények kellet nek most is.” Huszonhat esztendőt „húzott” le az ön­tödében, a vas, az acél, sze­relmeseként, s nem tágított. Csak akkor került el erről a posztról, amikor „leesett” a lábáról, már nem bírta. Egyelőre se kint, se bent. „Sajnos, eddig egy fillér! sem kaptam még a Nyugdíj In­tézettől. Pedig a gyár bead­ta idejében a papírokat.” Jó erőben van. Otthon ka- pálgat a kertben. Gyorsak László mestere az öreg Tir­pák Mihály sajnos nem so­káig élvezhette a nyugdíját. Egy életen át volt lakatosa a Vulkáninak. Tőle tanulta a mesterséget Gyorsok, Minya Károly, Bányai Miklós, akik ma a még fiatalabbaknak adják át tudásukat Bennük élnek tovább. Farkas Kálmán A vásárosnaményi művelődési ház barkácsszakkőre rövid idő alatt a fiatalok és felnőttek kedvelt időtöltő helye lett. Ké- pünk akkor készült, amikor három fiatalember a faesztergálás fogásait gyakorolja. (Elek Emil felvétele) Aratás előtt Irta: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára A MEGYE MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEI méltóan készülnek pártunk XI. kongresszu­sára, hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójára. örvendetesnek és dicséretesnek tart­juk, hogy a pártunk kongresszusára indított munkaverseny-mozgalomhoz üzemeink nagy többsége már csatlakozott. Használjuk fel a dolgozók lelkesedését, termiakarását az idei feladatok sikeres megvalósítására, a IV. öt­éves terv eredményes befejezésére. A vállalások teljesítésének alapfeltétele, hogy mindenki ismerje meg, mit keli neki egyénileg tenni, hol kell többet nyújtania, hogy a brigád, az üzem vállalásai teljesül­jenek. Ebben nagy feladat vár a gazdaság- vezetésre, nem utolsósorban a pártszerveze­tekre. A megye mezőgazdasága az 1974-es évet nem'a legjobb előjelekkel, feltételekkel kezd­te. Szinte egész télen alig volt csapadék. A későbben vetett őszi kalászosok rosszul kel­tek. A márciusi, április eleji kora tavaszi rekordhőmérséklet után egy másik szélsőség, a száraz hideg következett. A növényzet fej­lettsége néhány rossz homokos terület kivé­telével mégis megfelelő. Úgy gondolom, en­nek az a magyarázata, hogy a harmoniku­san táplált növény a jó agrotechnika alkal­mazása eredményeképpen lényegesen na­gyobb ártalmakat is elbír, mint a korábbi években. Néhány év tapasztalata nálunk is igazol­ja! a korszerű nagyüzemek felszereltsége, műtrágya-, vegyszerellátottsága és a munka szakmai színvonala lehetővé teszi, hogy a növényzet agrotechnikai védelmet kapjon a- Időjárás ártalmai ellen. Nagy jelentősége van a jó minőségű munkának, még most is, a májusi eső után, a nedvességkímélő talajmű­velési eljárásoknak, a harmonikus tápanyag­pótlásnak. A MEZÖGAZDASÄGI szakemberek minden lehetőt tegyenek meg a tavaszi idő­járás okozta ártalmak csökkentéséért. Min. dent a maga idejében, a lehető legjobb mi­nőségben kapjanak meg, a termesztett növé­nyek. Minden talpalatnyi föld teremjen! A statisztika szerint különösen a nagykáUói ét nyírbátori járásokban évente néhány ezei hektár terület esik ki a termelésből, túlnyo­mórészt apró parcellák, elhagyott, gazdátlai földterületek. Pedig ezek megművelésének megműveltetésének megvannak a törvényei formái. A községi tanácsok, a Hazafias Népfron helyi szervei, a fogyasztási szövetkezetéi társadalmi üggyé tehetik a megműveletlei területek hasznosítását. A tavaszi növényei talaj-előkészítése és vetése is igen körülte kintő és megfeszített munkát igényelt a me tógazdasági üzemek vezetőitől, dolgozóitól Közel 200 ezer hektáron kellett elvégezni j tavaszi növények talaj-előkészítését, vetéséi ültetését. El kellett végezni az ősziek, tava sziak fejtrágyázását, az évelő és egynyár szálas takarmányok első kaszálását, a gyű möicsfák metszését, permetezését. Most úgy értékelhetjük, hogy üzemein] ezeket a munkákat időben és jó minőségbei elvégezték. A vetőmag-ellátottság, növény védőszer-, alkatrész-ellátottság is jobb voll mint a korábbi években. Nitrogén műtrágyá ból nem tudtuk minden üzem igényét mara déktalanul kielégíteni. Úgy értékeljük, az e évre kitűzött — időarányos — gazdaságpoli fcikai céljainkat is teljesítettük -több terüle fcen. Sikerült megállítani a burgonya-vetés terület csökkenését, szinten tartani a zöldség a dohány, a cukorrépa vetésterületét. Búr gonyából mintegy ezer hektárral többet ve tettek az üzemek, mint a tervezett. A kedve tótien tavaszi időjárás az ősziek fejlődésé és a tavasziak kelését mégis csak gátolta. Má jus hónapban viszont megérkezett a bősége csapadék. Megyei átlagban eddig minteg B0—100 milliméter csapadék hullott le. Enné és az időben és jó minőségben végzett ta vaszi munkának az eredményeként kedve ző termést ígér a mezőgazdaság. A termés kilátásokat növeli, hogy tovább szélesedet üzemeink bekapcsolódása a. különböző terme lesi rendszerekbe. Most a mezőgazdasági üze mek legfontosabb feladata, hogy az arató megkezdéséig a növényápolás és a szálas ta karmány betakarítás^ befejezést nyerjen. Állattenyésztésünk fejlődése azt követel hogy több és jobb minőségi takarmánnyc lássuk el. A munka jó megszervezésével 11 remtsük meg a legjobb minőségű, legkiseb veszteséggel történő betakarítást. Különöse nagy figyelmet érdemel a pillangós takai mányok betakarítása, ahol a legtöbb veszt« ség jelentkezik. A HÄZTÄJI GAZDASAGOK TERMÉSl RE is nagy szüksége van a népgazdaságnál A szarvasmarha-állomány nagy százalék van a háztájiban — segítsük elő. hogy eze le az elérhető legjobb hozamot adják. Gór doskodjanak az üzemek arról, hogy a háztá állomány is hozzájusson a szükséges takai mányhoz. A növényápolási munkák időbei végzése nagy figyelmet követel üzemeinktc Számoljanak a szakemberek azzal, hogy a k< rábbi száraz idő miatt a gyomirtó szerek h; kása gyengébb, és esetleg itt is szükséges kapálás. A következő nagy feladat — amit gzéna-betakarítással, a növényápolással pá huzamosan kall megoldani az üzemeknek m aratás technikai feltételeinek megteret-i . tése. Nehezíti ezt a munkát, hogy as igényelt kombájnoknak csak egy kis része érkezik meg az aratási időszakra. Időben kell tehát inézkedni, hogy a meglévő egész kombájn- «.állomány kijavításra kerüljön. Az aratásra való felkészülés, a veszteség- mentes termény-betakarítás feltételeinek meg­teremtése a párt-, állami és gazdaságvezetés­től még koordináltabb, szervezettebb irányí­tó munkát követel. A végrehajtás nagy munkája az üzemek szervezettségén, munká­juk hatékonyságán múlik. A megyében 110 ezer hektár kenyér- és takarmánygabonát kell rövid időn belül betakarítani és ezzel egyidőben 2 ezer hektár borsót. Szakembe­reink jelenlegi becslései szerint terméskilá­tásaink kedvezőek, alig maradnak alatta a múlt évinek. ÜZEMEINK SZÁMOLJANAK AZZAL IS, hogy az időjárás esetleg nem lesz kedvező az aratás idején. Hogy ne érje őket meglepetés, helyes, ha az aratási ütemtervüket két vál­tozatban is elkészítik, egyet a normál időjá­rásra, egyet a rendkívüli időjárás esetére. AZ AGROKER rendelkezik a kombájnok kijavításához szükséges alkatrészekkel. Ki kell javítani azokat. a kombájnokat is, ame­lyeket selejtezni akartak az üzemek. Ahol indokolt, segítsenek a MEZŐGÉP gyáregy­ségei is. Az utóbbi években vásárolt kom­bájnok jelentős része nagy teljesítményű. ezek kiszolgálása nagy szállítókapacitást igé­nyel. Már előre gondoskodjunk a folyamatos üzemeltetésről, hogy a gépek egy percig 6e álljanak. A tervek készítésénél vegyék figye­lembe az üzem rendelkezésére álló összes szállítókapacitást, emellett ahol indokolt, kössenek szerződést az AKÖV.vel. A megyei mezőgazdasági operatív bizott­ság méresse fei a gabonaíorgalmi vállalattal és a járások tanácsi hivatalaival a rendelke­zésre álló összes szárítókapacitást. Szervezzék meg ezeknek a folyamatos üzemeltetését az aratási időszakra. Meg kell gyorsítani az újak beépítését, hogy az aratás megkezdé­séig ezek is üzemképesek legyenek. A ME­ZŐGÉP és az ÉPSZER Vállalat segítse eb­ben az üzemeket. A járási hivatalok a tsz-szövetségekkel együtt készítsék el a tervet az esetleges kombájn-átcSoportosításra. Úgy szükséges megszervezni a munkát, hogy amelyik üzem befejezte az aratást, segítsen.a lemaradók­nak. Ez fontos népgazdasági, de csoportér­dek is. Már most vegyük számba az évek óta elmaradó üzemeket, és ezekre fordítsunk külön gondot. Igen fontos, hogy kerüljük el a kapkodást, a tűzoltómunkát. A technikai felszereltség sokra képes, de egy pillanatra se feledkezzünk meg az azt mozgásba hozó emberről. A gép nem nélkü­lözheti az embert, ő irányítja, ő hozza moz­gásba. Az egész aratási idő alatt fordítsunk nagy gondot az aratásban dolgozó emberek ellátására, megfelelő munkafeltételek bizto­sítására. Minden üzem gondoskodjon meleg- étel-ellátásról. üdítő, védő italokról. Keressük meg őket munka közben, megfelelő váltásuk­ról is gondoskodjunk, hogy pihenhessenek is. Az. emberekkel való törődés bőven megtérül, a nagyobb szorgalomban, a jobb munkában. Az AGROKER és a MEZŐGÉP Válla­lat június 20-tól az élmúlt évekhez hason­lóan aratási ügyeletet tart a hét minden napján. Mindkét vállalat a kombájnok kija­vításához és az aratás folyamatosságát biz­tosító anyagokkal rendelkeznek. így minden késedelem nélkül üzemeink vegyék igénybe őket az esetleges hibák' ki javításában, elhá­rításában. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat ez ideig több mint 15 ezer vagon kenyérgabona felvásárlására kötött szerző­dést. A terménytárolási kapacitás kevese! javult, még mindig szűkös. Valószínű so: kerül bértárolásra és ideiglenes tárolók üze­meltetésére is, hogy a felkínált terményt át ■ tudja venni! MÉG AZ ARATÄS ELŐTT állapodjon meg a vállalat az üzemekkel, hogy ki. me­lyik átvevő helyre szállítsa a terményt. Na- , gyón fontos, hogy a zökkenőmentes átvételt ' biztosítsa, és a várakozási idő minimálisra csökkenjen. Igazi jó partneri kapcsolatot kell i itt is kialakítani a mezőgazdasági üzemek- i kel. Van feladj a felkészülésben az ÁFOR • Vállalatnak isTTöltse fel üzemanyagtárolóit . és ösztönözze az üzemeket is saját tároló­terük feltöltésére. Üzenjanyaghiány nem aka­dályozhatja az aratási munkát. ■ Az aratási munkákra való felkészülést, a . veszteségmentes betakarítás végrehajtásáig i pártszervezeteink politikai eszközökkel segít- . sék, mozgósítsanak ezekre a feladatokra. L Egyben erősítsék a pártellenőrzést állami és gazdasági téren egyaránt. Követeljék meg a i gazdaságvezetéstől, hogy az aratási tervek- időben elkészüljenek és azt az illetékes dol- . gozók megismerjék. Menet közben kísérjék 1 figyelemmel annak megvalósítását. Ha hibát ' észlelnek, ezek gyors kijavítását követeljék- meg a gazdaságvezetéstől. Párt-, állami és társadalmi szerveinknek a úgy kell dolgozniuk, hogy az előttük álló nagy munka, az aratás sikeres befejezése társadalmi üggyé váljék. A rendelkezésre álló személyi és tárgyi ‘ feltételekkel, jó munkaszervezéssel 20 nap- alatt befejezzük az idei aratást Szabolcs-' „ Szatmár megyében is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents