Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-30 / 151. szám
8. oldal KÉLEf-MAGYA'&ÖRSZAG VASÁRNAPI MELLÉKLET l&fi. JffiiTű* 5H' 95 éve született Móricz Zsigmond ' /énusz szobor Nyíregyházán. (Kisfalud! Strobl Zsigmond) Mesterem Kisfaludi Strobl Zsigmond környezet összeroppantó hatása érvényesül (Űri muri). Valamennyi alak meggyújtja a fáklyát, mindegyik bele világít környezetének Szövevényeibe, egyaránt próbálkoznak azzal, hogy fáklyavivők legyenek. Ugyanabból a tőből fakadnak ezek a hősök, mint amelyiknek személyes példáját mutatta meg Móricz, amikor a Tanácsköztársaság idején agitált és Kátét írt a földosztásról vagy munkástalálkozókra járt és termelőszövetketekben tett hitet az új idők sorsdöntő változása mellett. A szegénységbe, műveletlenségbe, tudatlanságba kényszerített nyomasztó paras _i világgal áll szemben az úri Magyarország a maga léhaságával, erkölcstelen magatartásával. A múlt század óta élősködő dzsentri réteget a XX. század elején sem érdekli más, mint az evés, ivás, kártyázás és anekdotázás. Még a Saját cselédjük halálában is azt látják a legnagyobb tragédiának, hogy elrontotta az ebédjük menetét (Ebéd). Ezzel a szemlélettel és világgal becsületes író nem érthetett egyet. Móricz a Rokonok című regényében tárta fel az egész társadalmi rendet átfogó véleményét. „Feállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen támaszkodik. S azt is, hogy az erős cemmit sem produkálhat, mert a hmá’- körülveszi, s lehúzza a mélybe” — írja Móricz regényének alapgondolatáról. A kidolgozás a korabeli magyar társadalom egészét leleplezi, hiszen Kopjáss jóhiszemű szándékait egy teljes gépezet gátolja. A panamák úrrá lesznek mindenen, húzzák őt felülről, amikor a polgármesterrel vagy a bankigazgatóval szemben enged, húzzák alulról is, amikor a szegény rokonok igényeit elégíti ki, de saját magát is mélyre löki, amikor villát vásárol. Az ífó pusztulásra ítéli ezt a világot, s tolla nyomán recseg és ropog, s már-már dűlőiéiben van a dzsentroid társadalom gondosan felépített piramisrendszere. Ezt a tisztánlátást és erőteljes leleplezést érezte meg Ady is, amikor Móriczot a Nyugat c. folyóirat köré csoportosuló nemzedék „keleti zászlójának” nevezte, műveit pedig úgy értékelte, hogy azok fölérnek egy forradalmi szabadcsapattal. Harcos barátságuk szinte közös programot is alakított ki, s ha figyelmesen olvassuk Ady verseit és elgondolkozunk Móricz regényeinek témáin, azt vesszük észre, hogy sokszor fogalmaznak azonos hangon. A magyar Ugar motívuma ott él a Sárarany, Az isten háta mögött, a Tragédia lapjain, A magyar Messiások alakja lobogva jelenik meg A fáklya, az Űri muri, a Betyár főhőseiben. Barátságuk és életművük is egymás mellé állítja őket, mindketten a XX. századi kritikai realizmus világirodalmi rangú írói. Móricz társadalomszemléletének alkotó eleme a kiútkeresés is. A lobogó fáklyák nem képesek újat teremteni vagy változást előkészíteni, a forradalmi harcok idézői pedig önmagukkal hasonlanak meg vagy megmaradnak a betyárvilág sérelemmegtorló akcióinál (Betyár, Rózsa Sándor). A legtöbb regény megoldása vagy befejezése azonban annyira jelképes értelmű, hogy meggondoltatja az olvasót: a cselekmény végén oly sokszor fellobbanó tűzvész vagy a fegyver torkolattüze nemcsak á főhős reményeit,' terveit égeti hamuvá, hanem az úri Magyarország egy-egy újabb darabját is. Tiszacsécsén emlékszoba őrzi Móricz Zsigmond emlékét, a benne elhelyezett bölcső pedig hirdeti, ebben a faluban született 95 évvel ezelőtt a magyar realista prózairodalom kiemelkedő alakja. Csorba Sándor Az idén is jó eredményekkel zárultak a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által szervezett szakkörök, tanfolyamok, melyek az iskolán kívüli tanulást segítették elő több mint 1600 szabolcs-szatmári munkás-paraszt fiatal számára. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását előmozdító tanfolyamoknak több éves hagyománya van a megyében. A teljesen ingyenes tanfolyamokon, szakkörökön korszerű oktatási módszerekkel, az iskolai órák menetétől eltérő, kötetlenebb formában egészítik kJ ismereteiket a tanulók. Negyven általános iskolában szerveztek szakköröket. A legtöbben a matematika, magyar és az orosz szakkörökben vettek részt, de a fizikai, a biológiai és a kémiai szakkörökben is sok fiatal tanult. Az 53 általános iskolai szakkörben 929 fiatal vett részt, közülük 762-t fel is vettek a középiskolába, a részvevők 82 százalékát. Megszervezték a szakmunkások számára a középiskolába jutás megkönnyítésére az előkészítő tanfolyamot is. Emeltszintű, szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező és a szakmunkásképzők utolsó évfolyamán tanulókat törtér-*■ •*" úsz éve immár, hogy a Képzőművé. szeti Főiskola tanévnyitó , ünnepsége után, egy napsütötte őszi délelőttön az Epreskert oszlopos pavilonja előtü lépcsőn ülve, szorongva vártuk a Mestert. Fokozott izgalmunknak két oka volt; az egyik, hogy az első év, klasszikus szobrok, gipsz mintáik másoló feladatai után a második évtől élő modellen tanulmányozhatjuk az emberi test arányait., forma rendszerét, a másik, hogy az új tanévtől — ellentétben az. eddigi .gyakorlattal, hol első és másodévben egy tanárnál majd harmadévtől másik mesternél folytatták tanulmányaikat a hallgatók — mi Kisfaludi Strobl Zsigmond osztályára kerültünk. A mesternek előző tan. évben végzős növendékei voltak, így csak mi heten leszünk tanítványai. A főiskolán mesterünk 34 éves tanári múltja már maga naSy tiszteletet és tekintélyt jelentett. Szememben mindezt növelte, hogy az ez időtájt művészete csúcsára érkező Somogyi József is — akinek mintázása főiskolai éveim eszmény, képe volt — az ő növendékeként kezdte szob- rászi tanulmányait. Hallottuk, hogy az 6 osztályán dolgozott Mészáros László, Gold- mann György. Vilt Tibor, Schaár Erzsébet, hogy csak néhányat említsek, akik a legkülönbözőbb irányban folytatták később útju. kát művészi pályájukon. Visszatekintve a húsz év előtti napra, érthető .várakozással terhes szorongásunk, nelemből és biológiából készítették fel a dolgozók Kossuth Lajos Gimnáziumában. A tanfolyamra 68-an jelentkeztek, rendszeresen eljárt 35 fiatal, akik sikeres különbözeti vizsgát tettek. Tizennyolc középiskolában 46 előkészítő csoportban tanultak a munkás-paraszt fiatalok 630-an. Matematikából, fizikából, biológiából, kémiából, orosz nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, német nyelvből kaptak útravalót a továbbtanuláshoz. Harmadik éve dolgozik eredményesen a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Orosz Nyelv és Irodalom tanszékének irányításával az orosz nyelvből kiemelkedő nyíregyházi középiskolások tehetséggondozó szakköre. A részvevő fiatalok nem csak az iskolai tanulásban, hanem a középiskolai tanulmányi versenyeken is az elsők között szerepelnek. Felvételi előkészítő tanfolyamot is szerveztek az idén a tanárképző főiskolán orosz nyelvből. Az eddigi tapasztalatok alapján az SZMT művelődési' háza tovább kívánja fejleszteni az eddigi képzési formákat. Többek között részt vesznek a július 8-án kezdődő orosz nyelvi tábor szervezésében is. bár akkor nem gondoltuk, hogy már a második év végén egy lánykollégánk elmegy az „iparra”, később a másik férjhez, Ernő Angliába távozik, és a hatodik, diplomaévre csák négyen maradunk, és év végén ketten kapunk szobrászművész oklevelet. Mesterünk korrektúráinak, 40 éves tanári ..pályája utolsó öt évében voltunk szeren, esés részegei. Mikor tanítványai lettünk, már hetvenedik. életévében járt, a főiskolán, ennek nagyobbik felét töltötte el növendékei körében. Az ő gazdag élettapasztalata és egységes, kitérők nélküli életműve a szinte számtalan portré (ő közel hatszázat említett és hatvan momentót. mikor szavának nyomatéket akart; adni) és szobor volt korrektúráinak hitelesítője. Nem misztifikálta sohasem a szobrászi gyakorlatot, a tehetségét tettvágy., nak tekintette, mely munkára kötelez.; Nfar* céje mindig az élő valósághoz való viszony volt Sokszor beszélt a művészetről, az életről, amit nagyon szeretett és — hiszem -S hogy lényégét ő ,is, mint a kevesek, a legnagyobbak, kiknek megadatott. . megsejtette, meg. is ismerte. Szobrainkba sokszor- bele. mintázott, mi ezt „gőzös fiatalok” nem szerettük, ha elment, sokszor ezidtuk is érté.. Most. hogy tizephjrom év tanítás van mögöttem. örülök, hogy így tette, most látom, hogy ő, arra -tanított, ami a művészetoktatás, ban egyedül tanítható; a mesterségre. Meg. tett mindent a tanítványaiért, míg más tanárnál 10—12 tanuló műn tázott egy modell* ről, nálunk hgtan kettőről, míg más mestereknél primitiv direkt politizáló beállításokat kellett, mintázni-festeni, mi aktokat mintáztunk. Ö mondta: ti fiatalok vagytok, nektek . szép női aktokat kell most csinálni. Többször meghívott az öt év során mö* termébe és elmesélte szobraival kapcsola os élményeit, életének szobrokkal maradandóvá -tett eseményeit. Nem mindennapos élet volt, egy sikerben gazdag, kitüntetésekkel, leg. magasabb díjakkal szegélyezett életút és találkozások. a múlttal és a jövővel, világot formáló eszmékkel és személyiségekkel. Ma is megdöbbent a tény, hogy a ma kilencven, éves mesternek modellt ült nemzeti dicsőségünk és tragédiánk egyik főhőse, az aggastyán Görgei, A szobor, amit a fiatal S'.robI készített, talán az első abból a nagyszerű portré sorbál, aminek csúcsát G. Bemard Shaw portréja jelenti. A mesternek legismertebb alkotásainak egyike, Vénusz szobra Nyíregyházán, a múzeum előtti Benczúr tér platánjai között 6ze. Ténykedik. Köszönteük azzal a 90 éves mestert. a magyar szobrászok nesztorát, hogy ezt a jelentős művét, aminek másik öntvénye a kaliforniai Santa Barbara legszebb parkját díszíti és a köré ültetett virágok állandóan ■ tavaszt hirdetik, a város egyik szép parkjába áthelyezzük. Nyíregyháza polgárai büszkén vallhatják magukénak a mester mái előbb említett alkotása mellet a Strandoló című szobrát is, amit szintúgy méltóbb környezetbe kellene helyezni. Tisztelettel köszöntjük Kisfalud! Strobl Zsigmondot 90. születésnapján. Tóth Sóndoi Tanulás iskolán kívül Tehetséggondozó szakkör, előkészítők, tanfolyamok a munkás-paraszt fiataloknak A festők, szobrászok szívesen hivatkoznak első tanítómesterükre, az írók, költők viszont igyekeznek leplezni, kinek a nyomdokain indult el pályájuk. Valamilyen kezdeti hatásról mégis beszámolnak: dajkák, nagymamák, szülők vagy sorsdöntő események, időpontok, avagy éppen szülőfaluk, tájegységek kerülnek központba, s szerepelnek elhatározó jellegű indító erőként. Móricz Zsigmond esetében mindegyikről egyaránt beszélhetünk. A szegény paplány édesanyjától a műveltség- igényt, a nincstelenből módos gazdává váló édesapától a parasztság felemelkedési vágyát vitte magával; az éhezésig süllyedő családi nyomorúság évtizedéből az osztálykülönbségek világos felismerését; a szatmári szülőföldről pedig mindazt, ami íróvá tette. Az Életem regényében szinte túláradó lelkesedéssel beszél arról, hogy neki Csécse maradt a tündérsziget, ahova mindig visszavágyik, ahol a nagy tágasságot, a színes és csillogó végtelent, a tavaszi napfényt és a tág tüdőt érzi. „Maga az a név, hogy Csécse, mindig úgy hat rám, mint valami ízes, friss gyümölcs, cup- pant az ember, csettint és nevet. Csécse. Mennyire örülök, hogy ezt a bájos falut kaptam szülőföldnek.” — írja regényében. Hat évvel később azonban felrobban a gazdagodás forrása, a cséplőgép, és elviszi az ár a bérelt malmot. A család mindent elad, hogy megszabaduljon az elárverezéstől, a gyermekeket pedig az anyai nagybácsihoz adja Túristjián- diba. A szülőföldnek ez a helyé volt a jellemképző iskolája. Itt veszi észre, hogy milyen rideg a lakás, mennyire elhanyagolt a környezet és milyen mogorvák az emberek. Kende Zsiga utáltatja meg vele a földbirtokos urakat és Zsuzsikában fedezi fel a későbbi pa- raszt-naívák vonásait. „Istvándi volt az én jellemformáló kohóm — írja. — Akkor, fejlődött ki bennem az, amit írói képességnek lehet mondani: megtanultam, hogy visszatartsak minden érzést, és ne ujjongjam ki, ne lármázzam el, hanem tartsam épen és készletben.” Ezekhez a forrásokhoz mindig visszatért. Csak 1903 és 1906 között öt alkalommal gyalogolt a szatmári falvakban népköltészeti gyűjtőúton. Számtalanszor járt itthon akácvirágzás idején is „akácillatot” szívni. És mindvégig'* élénken reagált a szülőföld szociális gondjaira is mint pl. az ököritói tűzvészről szóló riportjában vagy a magosligeti Pap Mihály tipikus parasztsorsáról írott A boldog ember című regény megjelentetésében. Móricz írásainak középpontjában a szegény emberek világa és az úri Magyarország sviháksága áll. Mindkettőt jól ismerte, szülőföldjéről is, a Tanácsköztársaság idejé\ történt tájékozódásai alapján és a 30-as években tett kőrútjai tapasztalataiból is. A paraszti élet mélységeit feltáró művei tele vannak sorstragédiákkal. A Soós családnak koldus ajándékozza a hiányzó krajcárt, hogy szappant tudjon venni (Hét krajcár), Kis János tehetetlen kiszolgáltatottságában önmaga pusztulását idézve elő tömi magába az ételt, hogy legalább egyszer jóllakhasson életében (Tragédia), Kis Samu Jóska az ellenségtől is lop, hogy ajándékot vihessen haza, a szegény ember pedig gyilkol, hogy enyhítsen a család nyomorúságán. E tarthatatlan helyzet elemzése közben alakul ki Móriczban írói hivatástudata. Egymás után jelennek meg regényei, amelyekben központi figurává lép elő a tehetséges és tenni vágyó hős. Túri Dani jelképes jelentőségűvé növő alakjában csillog a sárba tiport arany (Sárarany), Matolcsy Miklós törekvéseiben a kultúráért, az emberségért küzdő férfi képe rajzolódik ki (A fáklya), Nyilas Misi mindenre rezdülő lelkivilágában a jóságra intő anyai parancs izzik (Légy jó mindhalálig), Bethlen Gábor munka- és iudo- mányszeretetében a „tündérkert” reménye sejlik (Erdély), Szakhmáry Zoltán újítással teli kísérleteinek bukásában pedig a társadalmi
