Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

XXXI. ÉVFOLYAM. 150. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. JÜNTüS 29, SZÓMBA* Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta ta­nácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Központi Bizottság tit­kárai és a kormány tagjai. A diplomáciai pá­holyokban helyet foglalt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A napirendnek megfelelően a képviselők a könnyűipari miniszter beszámolójának meg­vitatásával folytatták munkájukat. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg, majd Keserű Jánosné könnyűipari miniszter tartotta meg beszámoló­ját a könnyűipar helyzetéről, különös tekintet­tel a ruházati és cipőipar, a bútoripar és a nyomdaipar rekonstrukciójára. Jánosné beszéde A könnyűipari ágazatban tevékenykedő félmillió dolgo­zó munkájáról, a rájuk bízott 66 milliárd forintnyi termelő- eszköz hasznosításáról adott számot, valamint arról, ho­gyan tudjuk termékeinkkel ellátni a lakosságot, és készít­ményeink exportjával hogyan járulunk hozzá a népgazdaság számára szükséges import­áruk egy részének beszerzésé­hez. Mindezekről elsősorban a negyedik ötéves tervben a könnyűipar számára megje­lölt feladatok teljesítésével és iparpolitikai céljaink érvé­nyesülésével összefüggésben kívánok szólni. A negyedik ötéves tervtör­vény a korábbiakat méretei­ben és jellegében meghaladó feladatokat állított a könnyű­ipari ágazat elé évről évre dinamikusan kell növelnünk a termelést, a lakosság jobb ellátása és az export bővíté­se céljából. De nemcsak több, hanem korszerűbb, jobb mi­nőségű, a külföldi piacokon is versenyképesebb árukat kell termelnünk. A párt élet- színvonal politikájának meg­felelően javítani kell a dolgo­zók kereseti viszonyait, mun­ka- és szociális körülményeit. A legmunkaigényesebb ter­mékek előállítását az iparosí­tásra kijelölt megyékben kell fejlesztenünk. Tevékenységünk nemcsak a hazai vásárlók érdeklődését keltik fel, hanem az exporton keresztül a külföldiekét is. Termékeink 25 százalékát ex­portáljuk. Országunk összes exportjának 15, a feldolgozó ipari export 17 százalékát a könnyűipari vállalatok, szö­vetkezetek termékei adják. Gyártmányaink színvonalától, szállításaink megbízhatóságá­tól, a rekonstrukció végrehaj­tásának hatékonyságától nagymértékben függ, hogyan tudjuk bővíteni kivitelünket, milyen eredményesen tudjuk a külpiacon elcserélni mun­kánk erdményét az ország fejlődésihez szükséges nyers­anyagokért, gépekért, kész­árukért, s nem utolsósorban: hogyan növelhetjük iparunk presztízsét. A könnyűipar fejlődése fő vonásaiban és részleteiben is megfelel a tervtörvény köve­telményeinek. A termelés nö­vekedésének eddigi üteme (az 1971. évi kedvezőtlen indulás ellenére) évi átlagban eléri a tervezettet, sőt az utóbbi időben meg is haladja azt. Lé­nyegesen növeltük belkeres­kedelmi szállításainkat, s így lehetővé vált, hogy a lakossá­got jobban ellássuk könnyű­ipari termékekkel. Különösen növekedett azok­nak a cikkeknek a vásárlása, amelyek fogyasztói árát csök­kentettük. így például három év alatt harisnyanadrágból csaknem 90, függönyből 50, kötött felsőruházatból 45. szintetikus alsó ruházatból 35 százalékkal nőtt a forgalom. Az árcsökkentések megközelí­tően 2 milliárd forint megta­karítást eredményeztek a la­kosságnak. A Belkereskedel­mi Minisztériummal együtte­sen külön programok kidolgo­zásával és végrehajtásával biztosítottuk, hogy a megnö­vekedett keresletnek megfele­lően folyamatos legyen a kíná­lat a csökkentett áru cikkek­ből. Lemérhetők a fejlődés, a korszerűsítés eredményei a termékek minőségének ja­vulásában és az áru- választék bővítésében is ja­vultak termékeink használati tulajdonságai. Ma már ruhá­zati iparágainkban szinte év­ről évre kicserélődik a válasz­ték. Sikerült rövidíteni azt az időt, amig megjelentetjük kínálatunkban az általános divatirányzatokat. Az ellátás javulásában ter­mészetesen szerepet játszott az import is, de az eredmé­nyeket mégis alapvetően a belföldi termelés határozza meg. A könnyűipari cikkek forgalmának ugyanis 90 szá­zalékát a hazai termelés ad­ja. A bővülő és korszerűsödő termelés lehetővé tette, hogy teljesítsük a baráti országok­kal megkötött államközi szer­ződéseinket, sőt számos ter­mékekből az időközben lét­rejött bővítő egyezmények nyomán, népgazdaságunk szá­mára fontos nyersanyagokért, többet is szállítottunk a ter­vezettnél. A baráti országok közül legjelentősebb vevőnk a Szovjetunió. Oda irányuló szállításaink értéke az 1970. évi 127 millió rubelről 1975- re 233 millió rubelre emelke­dik. A növekvő feladatoknak csak úgy tudunk eleget ten­ni, hogy számos olyan válla­lat és szövetkezet is bekapcso­lódott az exporttermékek gyártásába, amely korábban csak a belföldi ellátásra dol­gozott. (Folytatás a 2. oldalon) A mongol küldöttség látogatása Somogybán Képűnkön: a mongol küldöttség a kaposvári húskombinátban. (Kelet-Magyarország te!*» j foto) A Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége — élén Jumzsagijn Cedenbal- lal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága első titkárával, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnöké­vel — pénteken Somogy me­gyébe látogatott eL A delegál cióval együtt volt a látogatá­son Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Borbándi János, a minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkár és Kádas Három egyezményt írtak alá a moszkvai csúcs első munkanapján A Kremlben pénteken foly­tatódtak a tárgyalások Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke, Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, va­lamint Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke és Henry Kissinger külügymi­niszter között. Mint Moszkvában közölték, megvitatták a szovjet—ame­rikai kapcsolatok kérdéseinek átfogó körét. A felek megálla­pították hogy teljesítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti egyezménye­ket és ennek eredményekép­pen a két ország kapcsolatai mindinkább olyan jelleget öltenek, amely megfelel a bé­ke érdekeinek. Ez pedig úiahb lehetőségeket teremt e kapcsolatok további fejleszté­se és elmélyítése szamára Ugyancsak megállapították hogy a Szovjetunó és az Egyesük él;amok kapcsola­tainak fojytstóöó átalakítása megfejel a két országban élő népek alapvető érdekeinek és Nixon elnök és Podgornij államfő aláírja a nagy jelentőségű szovjet—amerikai egyezmé­nyeket. Mögöttük: Brezsnyev, Koszigin és Gromiko. (Kelet-Magyarország telefoto) t'-ntos elem a nemzetközi fe­szültség enyhülésének általa nos folyamatában. Egy építészeti, egy energe- ták meg délután a harmadik tikai és egy orvostudományi Brezsnyev—Nixon találkozó egyezmény aláírásával nyitót- (Folytatás a 3. oldalon) István, a Magyar Népköztárw- saság ulánbatori nagykövete. A megyeszékhelyen Kapos­várott először a megyei párt- bizottságra látogattak el. A fogadtatás után Varga Péter a Somogy megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd Bőhm József a megyei tanács elnöke a me­gye társadalmi, gazdasági helyzetéről tájékoztatta őket! Az eszmecserét követően a kaposvári húskombinátba ve­zetett a vendégek útja, ahol Ostoros fstván igazgató és Bognár József a pártbizottság titkára fogadta őket. A tájé­koztató után megtekintették a húskombinát baromfifeldol­gozó üzemét, majd gépkocsin rövid városnézésre indultak. Délben az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a me­gyei tanács ebédet adott a mongol párt- és kormánykül­döttség tiszteletére a Kapos Szállóban. Az ebéden Varga Péter és J. Cedenbal pohár­köszöntőt mondott. Kaposvárról a Balatonbog- lári Állami Gazdaság bor­kombinátjába látogattak el a vendégek. Jumzsagijn Cedenbal a mongol párt- és kormánykül­döttség Somogy megyei lá­togatásának tapasztalatairól szólva elmondotta: a mongol dolgozókat örömmel töltik el azok az eredmények, amelye­ket a magyar nép szocializ­must építő munkája során el­ért. Kifejezte meggyőző­dését, hogy a két or­szág kapcsolatai a jövő­ben tovább fejlődnek, s újabb sikereket kívánt a megláto­gatott üzemeknek, a megye; hazánk dolgozóinak országé­pítő munkájához. A mongol párt- és kor­mányküldöttség Balatonboju lárról délután visszautazott a fővárosba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents