Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

5. flfáíL SET DT MAGYAR0RS7ÄG 1974. június 2T Aláírták az ottawai nyilatkozatot Szerdán Brüsszelben félnapos NATO-csúcstalálkozót tar­tottak. Nixon amerikai elnök kezdeményezésére. . A csúcsta­lálkozó részvevői reggel háromnegyed tíz tájban érkeztek meg a NATO székházába, amelyet biztonsági okokból szinte hermetikusan elzártak az érdeklődők elől. Az odavezető út­vonalakat is sokszáz rendőr és csendőr biztosította. Nixon út­vonalát Jsakúgy, mint kedd esti érkeztekor a korábbi értesü­lésekhez képest megváltoztatták. Az amerikai elnök utolsó­nál- rkezett a NATO épületébe, ahol Luns főtitkár üdvözöl­te . találkozó részvevői ezután nyomban megkezdték két­órás megbeszélésüket, a legszigorúbban zárt körben, csupán a külügyminiszterek és az állandó NATO-képviselők társasá­gában. A tanácskozás elején Nixon elnök ismertette az ame­rikai külpolitikai terveket, elképzeléseket. Az elnök a hírek szerint szólt küszöbönálló moszkvai látogatásáról, Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával folytatandó tárgyalásai­ról, valamint az európai biztonsági, és együttműködési kon­ferencia, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások és a straté­giai fegyverek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai megbeszélések kérdéseiről is. Ezt az ismertetést vita követte. Pontosan délben a csúcstalálkozó részvevői egy másik teremben ünnepélyesen aláírták az ottawai nyilatkozatot. Itt Luns, a NATO főtitkára mondott rövid beszédet. Az aláírás­ról számos tv- és rádióállomás adott közvetítést. Az aláírási ceremóniát közvetően Baudouin király a ki­rályi palotában ebédet adott a találkozó részvevőinek tiszte­letére. Itt Nixon elnök mondott p-hárköszöntőt. Délután kétoldalú tárgyalásokra került sor. Az amerikai elnök Wilson brit miniszterelnökkel, Schmidt bonni kancel­lárral és Rumor olasz miniszterelnökkel találkozott. Este az Egyesült Államok brüsszeli nagykövetségén Nixon adott fo­gadást a találkozó részvevőinek tiszteletére. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJ A: Ami késik, nem múlik. Két és fél hónappal a NATO fennállásának 25. éfordulója után elkészült az újabb ..csa­ládi kép": Az Egyesült Álla­mok elnöke és tizennégy or­szág vezetői fényképészek elé álltak a NATO brüsszeli szék­házában. Nixon, Schmidt kancellár, Wilson angol mi­niszterelnök és a többiek ün­nepélyesen aláírták a tizenöt ország nyilatkozatát. Az új atlanti charta megerősíti, hogy az európai tőkés országok az amerikai atomernyő alatt hu. zódhatnak meg és, hogy az amerikai katonák mind­addig Európában marad­nak, amíg részleges visz- eza vonásukra, például a haderőcsökkentési tárgya­lásokon megállapodás nem születik. A nyilatkozatot egy héttel ezelőtt a kanadai fő­városban. Ottawában a kül­ügyminiszteri értekezleten szövegezték meg és fogadták el. tulajdonképpen már ér­vénybe is lépett az új atlanti charta; az állam- és kor­mányfői szin ű újabb NATO- értekezletre úgyszólván nem is lett volna szükség. Ha mégis, akkor annak más okai lehettek. Mindenekelőtt példáu] az hogy Nixon ame­rikai elnök moszkvai látogatá­sának előestéjén — az atlan­ti hadrend egységét szerette volna bemutatni a világnak, ugyanakkor előre meg kíván­ta nyugtatni szövetségeseit, akik az előző SALT-megálla- podá6 miatt egyszer-másszor már kifejezték ellenérzésüket, hogy a NATO-érdekekkei egybevágóan fog tárgyalni Moszkvában. Első kézből adót némi tá­jékoztatást az egybegyűlt kor­mányfőknek arról is, mi tör­tént korábbi közel-keleti kör. útján és nyilván szót ejtett az amerikai tervekről. Amelyek a nemzetköz; olaj és nyers, anyagválságot, a pénzügyi rendezést érintik. Nixon így gyakorlati bemutatóval szol­gált. hogyan képzeli a sző. vetségesek konzultációs rend­szerét. A vélemények cse­réje, a cselekvés egyeztetés céljából — ez áll az ünnepé, lyesen aláírt, új atlanti nyilat­kozat középpontjában. Hogy azért mégse legyen minden a legnagyobb rend­ben, volt egy—két ..hiányzás” Brüsszelben. Giscard d’Es- taing, az új francia ál­lamfő maga* helyett Chirac miniszterelnököt küldte el. a közelgő parlamenti választá­sokra hivafkozva pedig sem a kanadai, sem az izlandi kományfő nem utazott Brüsszelbe, nagy figyelem övezte ezen a csúcstalálkozón is az új* portugál vezetést: Palma Carlos miniszterelnök számára ez volt az első nem­zetközi szereplés. Nixon úgyszólván vala­mennyi szövetséges állam ve­zetőjével tárgyalt, egyetlen kivétel — a francia miniszter, elnök volt, Chirac, arra hi­vatkozva, hogy vissza kell sietnie Párizsba a perzsa sahhal való tárgyalásokra. — nem „járult” az amerikai el­nök elé. „Huszonötéves a KGST Érdeméremmel” tüntette ki Jumzsa- gijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnökét a KGST végrehajtó bi­zottsága. Az emlékérmet Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a KGST végrehajtó bizottságának soros el­nöke nyújtotta át. (MTI foto: Vigovszki Ferenc felvétele — KS) BANGKOK Amerikaellenes tüntetés ©5a| a dzsungelban ? Diáktüntetés zajlott le szerdán délelőtt a thaiföldi fővárosban az amerikai nagy- követség épülete előtt: a fel­vonulók azt követelték az Amerikai Egyesült Államok kormányától, hogy három na­pon belül vonja ki az ország területéről összes katonai járműveit, mivel azok jelen­léte ellentétben áll az ország törvényével. A diákok „drasztikus akci­ókkal” fenyegették meg a nagykövetségen tartózkodó diplomatákat, ha kormányuk nem teljesíti követelésüket. Az Egyesült Államok jelen­leg 33 ezer katonát állomásoz- tat Thaiföldön. A thaiföldi kormány kérésére az ameri­kai csapatok létszámát ez év végéig is csak mintegy 6000 fővel akarják csökkenteni. Az Egyesült Államok katonai je­lenlétét az indokínai „insta­bil” helyzettel indokolják. Közel-Kelet hírei WASHINGTON: Az ame­rikai szenátus és a képvise­lőház közös atomenergia-bi­zottsága szerdán egyhangú­lag javasolta, hogy vétójog­gal ruházzák fel a kongresz- szust azokkal a tervekkel kapcsolatban, amelyek sze­rint az Egyesült Államok bé­kés célokra felhasználható atomreaktorokat szállítana Egyiptomnak és Izraelnek. BEIRUT: Az Ál Szajjad Című libanoni hetilap szerint Egyiptom, Szíria és Líbia ve­zetői július végén Kairóban találkoznak, hogy „megvizs­gálják az arab egység útjá­ban álló akadályok eltávolí­tásának lehetőségeit”. BEIRUT: Az A1 Nahar cí­mű beiruti lap szerint Ta- kieddin Solh libanoni mi­niszterelnök arról az aggo­dalmáról tájékoztatta Mah­mud Riadót, az arab liga fő­titkárát, hogy Izrael nagyobb szabású támadásra, esetleg területek megszállására ké­szül válaszként a palesztin komandóakcióra. TEL A VÍV: Gur altábor­nagy, izraeli vezérkari főnök sajtónyilatkozatban azzal fe­nyegetőzött, országa fenn­tartja magának egy új hábo­rú megindításának jogát, amennyiben önvédelme ezt megköveteli. Ül tudományos központok A kilencedik ötéves terv eddig eltelt időszakában a Szovjetunióban három új tu­dományos központ kezdte meg működését: egy az Uraiban, egy másik a Távol- Keleten, a harmadik pedig az Észak-Kaukázusban. Az első két tudományos központ a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához tartozik, míg az utóbbi olyan felsőoktatá­si kutatóközpont, amely 55 felsőoktatási intézményt, és több mint 200 kutató intéz-' ményt egyesít. A felsőokta­tási intézmények között élő kapcsolatok alakultak ki, gyakran kerül sor szakem­bercserére, az egyes kutatá­sok összehangolására. A tudományos központ te­vékenységét a népgazdaság igényeinek figyelembevéte­lével végzi. 1973-ban több mint 370 tudományos mun­kát orodukáltak. A kutatá­sok gazdasági erecVnényét több tízmillió rubellel lehet kifejezni. Olajkutatás folyik Peru­ban, az Amazonas-medencé- jében a dzsungel mélyén. A kutatómunka során — a rendkívüli körülmények kö­vetkeztében — olyan akadá­lyokat kell leküzdeni, amelv nemcsak tetemes költség- többletet jelent, de óriási erőfeszítést követel a munká­ban résztvevőktől. A terület klímája trópusi (nagy hőség, magas páratar­talom), jelentős része mo­csár-erdő. Ezért a közlekedés és a szállítás nagy részt a fo­lyókon illetve innen tovább a kutatás területére, légi úton történik. Elsőként bulldózert juttatnak a kijelölt helyre, ahoj annak segítségével egy meghatározott nagyságú tisz­tást készítenek a dzsungel­ben. Farönkökből olyan szi­lárd alapot építenek, amely­re felállíthatják az épülete­ket, a fúrótornyokat és a re­pülőgép-leszállóhelyeket. Sok helyen azonban olyan rosszak a talajviszonyok, hogy bulldózert sem lehet alkalmazni, s az előkészítő munkát emberi erővel, kézi szerszámokkal sokszor de­rékig vízben állva kell elvé­gezni, óriáskígyók és mosz- kitók „támadásai” közepette. Az így előkészített bázisra ál­lítják fel a közel fél millió kilogramm (500 tonna) sú­lyú fúrótornyot, melyet szin­tén légi úton szállítanak a kutatás helyszínére. A kutatást az állami tulaj­donban levő Petroperu, va­lamint amerikai olajtársasá­gok ('Parker, Phillips Petro­leum, Occidental Petroleum stb.) végzik. A társaságok központokat alakítanak ki a folyók mentén a vizi szállí­tás előnyei' miatt. A legnagyobb raktározó és ellátó központ Iquitos, de je­lentősek a Requena-ban, Santa Teresa-ban és Con- cordia-ban létesített raktá­rok, kikötők és egészségügyi intézmények is. Hivatalos közlések szerint a kutatások eredményeként 1973 végéig 400 millió hordó olajkészletet rögzítettek. Becslések szerint ez a szám lelett olajvezetek Az olajkutatás területe 1974 végére, 1,5 milliárd hor­dóra növekszik. Noha az olajmezőre vonatkozó adatok ma még hiányosak, limai szakemberek becslése szerint a nagyarányú kutatás ered­ménye. jelentős olajmezők feltárása lesz. Az eredmények iránti bi­zakodás jeleként elkészült a Concordia-Bayovar olajveze­ték előzetes terve is, melyek szerint az olajvezeték a fel­tételezett olaj mezőtől a ten­geri kikötőig az Andok 2000 'méteres láncain haladna ke­resztül. A perui és az ameri­kai olajszakemberek egybe­hangzó véleménve szerint az elkövetkező években az Ama. zonas-medencéjében annyi olajat hozhatnak felszínre, hogy a kutatásokra, valamint az olajvezeték építésére tervezett egymilliárd dollár értékű befektetés nem lát­szik különösebben kockáza­tosnak. Az észak-kaukázusi felsőoktatási tudományos kutatóközpont hidrotechnikai laboratóriumá­ban a víztárolók és öntözőcsatornák leggazdaságosabb felhasználási módszereit vizsgál­ják. A laboratóriumban modelleken végzik a kísérleteket. t\anirrnrlen a chilei katonai iuntn bűntettei A nemzetközi vizsgálóbizottság ülése A chilei katonai junta bűn­tetteit vizsgáló nemzetközi bizottság szerdán Koppenhá­gában kezdődött kétnapos ülésszakának megnyitó ülésén a dán közvélemény nevében Knud B. Andersen szociál­demokrata politikus, volt külügyminiszter üdvözölte a résztvevőket. Az emberiség és a demokrácia nevében fel­szólította a chilei juntát, hogy bocsássa szabadon a né­pi egység kormányának tag­jait és az összes többi poli­tikust, akikre most hadbírósá­gi tárgyalás vár. Az ülésen felszólalt Öle Es- persen dán parlamenti képvi­selő, a nemzetközi bizottság tagja, aki áprilisban látoga­tást tett Chilében. Mint mon­dotta, a nemzetközi bizottság mindent megtesz azért, hogy tanúk és nemzetközi megfi­gyelők segítségével tárgyila­gosan értékelje a chilei hely­zetet. — Chilei látogatásom idején szerzett tapasztalataim nem hagynak kétséget afelől, hogy a chilei katonai junta embertelen módszereket al­kalmaz és változatlanul üldö­zi politikai ellenfeleit — hangsúlyozta Espersen. A z ülésszak , ezután meg­kezdte a tanúvallomások es a külföldi megfigyelők meg­hallgatását. Saft ó%á|ékoz9a tó külkereskedelmünk helyzetéről — Áruforgalmunk, a tava­lyi igen jó eredmények után — az ismert problémák elle­nére — alapjában az idén is kedvező tendenciát mutat, — mondotta szerdai sajtótá­jékoztatóján Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszter- helyettes. A korábbi stagná­lással ellentétben, az idén már gyorsabb ütemben nö­vekszik a szocialista orszá­gokból származó import. Vállalataink erre az évre 45 százalékkal több gép vásár­lására kötöttek szerződést, mint tavaly. A nem szocialista orszá­gokba viszont jóval többet exportálunk, mint az elmúlt évben. A fejlett tőkés pia­cokra gépekből és berende­zésekből például 60 százalék­kal többét viszünk ki, mint 1973-ban. Az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékeink exportja, vi­szont kohászati termékekből most kevesebbet tudunk kül­földön eladni, mert a hazai beruházási piac élénkülése e termékeinket fokozottan igénybe veszi. A tőkés orszá­gokból származó import erő­teljesen nőtt, különösen a vegyipari és könnyűipari ariyagok iránt nőtt meg óri­ási mértékben a hazai ke­reslet. A tőkés áruk ugrás­szerű emelkedése miatt a nem szocialista piacokon a külkereskedelmi cserearány számunkra jelenleg kedve­zőtlen, vagyis a tőkés orszá­gokból származó importcik­kek ára nagyobb mértékben nőtt, mint az oda irányuló export termékeinké.

Next

/
Thumbnails
Contents