Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

XXXI. ÉVFOLYAM. 148. SZÁM ARA: 80 FILLÉR ■.iravKüa***. ­-----­1914. JŰNIUS 27, CSÜTÖRTÖK A harmadik „csúcs" Befejeződtek a magyar—mongol tárgyalások A holnap történésze, aki majd századunk hetvenes éveinek változásait rangso­rolja, minden bizonnyal ki­emeli azt a fordulatot, amely a szovjet—amerikai kapcso­latokban ment végbe. Nem véletlenül: a hidegháború éveiben a kiélezett szovjet —amerikai kapcsolatok a nemzetközi feszültség egyik meghatározó tényezőjét je­lentették, míg napjainkban a két ország viszonya egyben a két rendszer békés egymás mellett élését erősíti, s a bé­ke fenntartásának egyik zá­loga. Ami a Szovjetuniót illeti, kezdettől fogva a békés egy­más mellett élés gyakorlatá­nak érvényesüléséért tört lándzsát, míg az Egyesült Államok a hetvenes évekre jutott el azokhoz a követ­keztetésekhez, amelyek le­hetővé tették fordulatát a realizmus felé. Talán még pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: az élet, az erőviszonyok változása ak­kor már mintegy rá is kénv- szerí tette Washingtont a megfelelő következtetések levonására. Nixon, az Egye­sült Államok elnöke leple­zetlenül szólt erről abban a beszédében, amelyet a kö­zelmúltban Annapolis váro­sában tartott. A szovjet—amerikai kap­csolatok fejlődése szempont­jából kiemelkedő jelentősé­ge volt Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon két csúcs­találkozójának. A korábbi években egyszerűen elkép­zelhetetlen lett volna olyan megállapodások megkötése, mint például az, amely a nukleáris háború elkerülésé­ről szól, s amelynek realitá­sa az októberi közel-keleti konfliktus idején meggyőző­en beigazolódott. A mostani, harmadik csúcstalálkozó elő­készítésének idejére a koráb­binál 1 nyilvánvalóbbá vált az is, hogy a szovjet—ame­rikai kapcsolatok fejleszté­sének az Egyesült Államok­ban nem csupán Nixon el­nök s kormányzata tulajdo­nít megkülönböztetett jelen­tőséget. Ma az amerikai mo­nopoltőkés körök nagyobb része is óhajtja e kapcsola­tok fejlesztését s ugyanez vonatkozik a két nagy párt, a demokraták és a republi­kánusok vezetőinek többsé­gére. (Ezzel kapcsolatban jegyezte meg e sorok írójá­nak adott interjújában Gus Hall. az USA Kommunista Pártjának főtitkára, hogy valójában kivételes történel­mi helyzet jött létre az Egye­sült Államokban: a szovjet —amerikai kapcsolatok kér­désében a nagytőke nagyobb részének érdekei egybeesnek a néptömegek érdekeivel.) Az amerikai belpolitikai harcok összefüggésében kúlö- nösen figyelemreméltó, hogy olyan politikusok is, akik bi­zonyos kérdésekben élesen szembenállnak az Elnökkel, támogatják realista lépéseit, a Szovjetunióval kötött meg­állapodásokat. Edward Ken­nedy szenátor például épp abban az időszakban, ami­kor az amerikai kommentá­torok szerint, eldöntötte, hogy „beszáll” az 1976-os választást előkészítő politikai harcba, Moszkvába látoga­tott, hogy találkozzék Leo­nyid Brezsnyevvel. Amikor a Podgornij vezette Legfel­sőbb Tanácsi küldöttség Washingtonba látogatott, Nixon 1972-es demokrata el­lenfele, McGovern szenátor fejtette ki előttük, hogy a kongresszusban növekszik a szembenállás a katonai re­kord-költségvetésekkel, s ezért is támogatja ő és sok kollégája a fegyverzet- csökkentési tárgyalásokat. Megélénkült az üzleti kap­csolat is. Egyedül a kámai teherautógyár építésében nyolcvan amerikai cég vesz részt, Kujbisevben pedig amerikai cégek a világ egyik legnagyobb műtrágya-kom­binátjának építésére készül­nek. A Szovjetunióval foly­tatott kereskedelmi ügyletek finanszírozásából az Export- Import Bank mellett a leg­nagyobb amerikai magán­bankok is részt kérnek. Természetesen a képhez hozzátartozik, hogy épp az utóbbi időben a detente s a realizmus ellenségei is fo­kozták erőfeszítéseiket az amerikai politikában. Ezek a körök felhasználják a Wa­tergate ügyét is. s azt. hogy kitűnő kapcsolatokkal ren­delkeznek az amerikai sajtó­ban, televízióban. Jólszerve­zett és hangos kampányaik sem tudják azonban elfelej­tetni. hogy rosszabb pozíció­ból támadják az enyhülést, mint akárcsak két esztendő­vel ezelőtt. A békeszerető emberiség igen nagy figyelemmel és várakozással kíséri majd azokat a megbeszéléseket, amelyek most kezdődnek a Kreml hagymakupoláinak közelében. Nyilvánvaló, hogy a várakozás magva: folyta­tódik-e a haladás a megkez­dett úton? (Az SZSA című, az USA-val foglalkozó folyó­irat legutóbbi száma meg­jegyzi: valóban épp ez a lé­nyeg, nem pedig az, hogy ugyanannyi egyezményt ír­nak-e alá, mint a korábbi találkozókon. Hiszen, ami­kor a kapcsolatok szinte „nulla pontról” indultak, számos területen alapmegál­lapodások váltak szükséges­sé: most ezek gyakorlati végrehajtása kerül előtérbe.) Ami a Szovjetuniót illeti, a csúcstalálkozóra tett elő­készületei azt a meggyőző­dést sugallják, hogy lehetsé­ges a javulás folytatása. Ami a fegyverkezési hajsza féke­zését illeti, épp Leonyid Brezsnyev mutatott rá a kö­zelmúlt napokban, hogy a Szovjetunió kész már most megállapodni az Egyesült Államokkal a földalatti atomrobbantások korlátozá­sában, egészen — az egyez­tetett határidőn belüli — teljes eltiltásig. A harmadik „csúcs” a pár­beszéd folyamatosságára, a legmagasabb színtű érintke­zés intézményesítésére utal: az emberiség megint egyszer Moszkvára figyel. Vajda Péter Szerdán délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának székhá­zában Kádár Jánosunk, az MSZMP KB első titkárának és Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének el­nöke vezetésével folytatódtak és a déli órákban befejeződ­tek a magyar—mongol párt­ós államközi tárgyalások. A szívélyes, őszinte, elv­társi légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet legfontosabb, közös érdeklő­désre számot tartó problémái­ról. A tárgyalásokat vala­mennyi megvitatott kérdés­ben a felek teljes nézetazo­nossága jellemezte. A mongol párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának Politikai Akadémiá­ján szerdán az építők Rózsa Ferenc művelődési házában Lázár György miniszterelnök­helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke előadást tar­A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége szerda délu­táni ülésén a környezetvéde­lem helyzetével és szabolcsi feladatokkal foglalkozott, majd megvitatta a lakóbi­zottsági választásokról szóló tájékoztatót. Mindkét napi­rend a következő népfront megyei bizottsági ülés elé ke­rül, ahol a javaslatokkal, észrevételekkel kiegészülve válik a népfronttestületek programjának részévé. Megvitatta a népfront me­gyei elnöksége a művelődési munkaközösségek tevékeny­ségét, további feladatait is. Eddig a népfrontbizottságok mellett huszonhárom telepü­lésen alakult meg és végez munkát a művelődési mun­kaközösség, amely tömöríti a művelődésben legaktívabb társadalmi munkásokat. Te­vékenységük köre igen szé­les, a honismereti munka, az olvasó népért mozgalom se­gítése, a község, a város szel­lemi erőforrásainak felkuta­A történelmi London ne­vezetességeit, a Towert és a Westminster apátságot tekin­tette meg szerdán délelőtt a magyar parlamenti küldött­ség, amely Péter Jánosnak az országgyűlés alelnökének vezetésével kedden érkezett egyhetes hivatalos látogatás­ra Angliába. A küldöttséget közös közleményt hoznak nyilvánosságra. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa szerdán ebédet adott Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Hurálja el­nökségének elnöke tiszteleté­re az Országház Vadászter­mében. Részt vettek az ebé­den a mongol párt- és kor­mányküldöttség tagjai is, köztük Zsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a mongol minisztertanács el­nöke. Az ebéden részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottság első titkára, Loson- czi Pál, a Népköztársaság El­tott „A munka- és üzemszer­vezés kérdései” címmel. Dr. Romany Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejlesz­tési osztályának vezetője nyi­totta meg az előadást, ame­lyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége. tása és összefogása éppúgy feladatuk, mint a művelődési beruházások megvalósításá­nál a közhasznú társadalmi munka szervezése. Az idei béke és barátsági hónap eredményeit is össze­gezte a megyei elnökség: negyvenezer szabolcsi dolgo­zó vett részt a több mint fél­ezer rendezvényen, vitaesten, rétegtalálkozón, csoportos be­szélgetésen, béke témájú klubesten. Sikeres volt a 21 békenagygyűlés, a 27 iro­dalmi est, a papi békebizott­ság plenáris ülése, s a többi program is — filmbemutató, rajzverseny, kiállítás. A bé­ke és barátság hónap jelen­tőségét növelte, hogy egybe­esett a magyar békemozga­lom megalakulásának 25. év­fordulójával. A megyei elnökség ezután megyitatta és elfogadta a megyei bizottság és a megyei elnökség második félévi programtervét. fogadta dr. David Pitt, a nagylondoni tanács elnöke. Dr. Pitt ebédet adott a dele­gáció tiszteletére. Délután a lordkancellár. Lord Elwyn-Jones fogadta küldöttségünket, a lord­kancellár és a magyar parla­menti képviselők megbeszé­lést tartottak. nöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Győri Imre és Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkárai, vala­mint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai élet több más vezető személyisé­ge. A szívélyes, baráti hangula­tú ebéden Kádár János és Jumzsagijn Cedenbal pohár- köszöntőt mondott. ★ A Magyar Rádió és Tele­vízió csütörtökön, 17 órai kezdettel helyszíni közvetí­tést ad a magyar—mongol barátsági nagygyűlésről. Parlamenti gyakorlattá vált már, hogy a mögöttünk lévő esztendő pénzügyi zár­számadásának elemzése az országgyűlés nyári üléssza­kának feladatai, közé tarto­zik. A mostani ülésszakon — a napirendi javaslat szerint — várhatóan ugyancsak az állam háztartás elmúlt esz­tendei pénzügyi programjá­nak végrehajtását, tapaszta­latait vitatják meg a kép­viselők. A munka egy része már lezárult: az elmúlt na­pokban 9 parlamenti állan­dó bizottság, vette górcső alá annak a vaskos kötetnek számait, adatait, megállapí­tásait, amely a „jelentés a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végre­hajtásáról” címet viseli. A jelentés nem pusztán a kiadások és bevételek szám­szaki összevetését adja, ha­nem felsorakoztatja azokat az úgynevezett naturális mu­tatókat is, amelyek az egyes ágazatok fejlődéséről tanús­kodnak. (Például hány óvo­dai és bölcsődei hellyel gya­rapodtak a szociális intéz­mények, hogyan bővült az oktatási és egészségügyi há­lózat, hány kilométer új út épült, stb.) Részletesen be­számol a pénzügyi helyzet alakulásáról, a költségvetés bevételeiről és kiadásairól, összesíti a kcfttségvetesi és társadalombiztosítási szer­vek, illetve a tanácsok elői­rányzatait, azok teljesítését. A bizottsági üléssorozaton több mint félszáz képviselő fejtette ki véleményét a kia­dások, bevételek alakulásá­ról. A viták élénksége nem utolsósorban annak köszön­hető, hogy az 1973-as költ­ségvetés összeállítói már az esztendő kezdetét jóval megr Aratási előkészületek Közel kétszáz kombájn; közöttük több, nemrég vá­sárolt új típusú, nagyobb tel­jesítményű is, felkészülten, üzemképesen vár az aratás megkezdésére a Tisza menti TESZÖV-höz tartozó közős gazdaságokban. Alkatrész- hiány miatt már. csupán egy­két gép felkészítése maradt hátra. Az aratást készen váró termelő- és szakszövetkeze­tek közül eddig 32 nevezett be a szövetség társadalmi és önkormányzati bizottsága ál - tál meghirdetett aratási ver­senybe. A kenyérgabona­betakarítás mielőbbi elvég­zését szorgalmazó verseny­mozgalomba — a csatlakozó gazdaságokból — eddig 18*1 kombájnos, 172 géppel je­lentkezett. Azok a termelő- szövetkezetek pedig, ahol a betakarítási munka korábbi elvégzésével számolnak, már­is segítséget ajánlottak fel a nagyobb területtel rendelke­ző gazdaságoknak. előzőén megtanácskozták a parlamenti bizottságokkal az államháztartás akkor még félkész állapotban lévő pénz­ügyi programját. A bizottsá­gok tagjai örvendetes tény­ként állapíthatták meg, hog r az elmúlt gazdasági eszten­dőben a népgazdaság fejlő­dését még a számítottnál is gyorsabb növekedési ütem jellemezte, amely lehetővé tette az életszínvonal terv­szerű, kiegyensúlyozott fej­lődését. A bizottsági üléseit témái között nagy számban szerepeltek még elvégzendő feladatok, olyan teendők, amelyeket megkövetel a IV. ötéves terv maradéktalan teljesítése. Közérdeklődésre számot tartó a napirendi javaslatban szereplő másik téma is, a könnyűipari miniszter beszá­molója. Az ebben az iparág­ban végbemenő nagyszabású rekonstrukció annak a fel­adatnak a szolgálatában áll, amelyet a IV. ötéves terv ál­lított a könnyűipar elé. A könnyűipar fejlesztésé­re öt esztendő alatt tetemes summát, mintegy 30 milliárd forintot fordítunk. Jóllehet a rekonstrukciót és a beru­házásokat nagymértékben nehezítette a tőkés világpia­con bekövetkezett áremelke­dés, az iparág megújítása mégis általában a számított­nak megfelelően halad. Ke­serű Jánosné könnyűipari miniszter az országgyűlés tisztségviselőinek tanácsko­zásán mondotta: a -nagysza­bású programnak sikerült megnyerni a könnyűipar dolgozóit, akiknek támoga­tása nélkül nem lehet)’e ilyen szép eredményekről szamot adni. Lázár György előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Ma összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az alkot­mány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján — az ország­gyűlést 1974. június 27. napjára, csütörtök délelőtt 11 órá­ra összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül aS 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény javas­lat, valamint a könnyűipari miniszter beszámolója a köny- nyűipar helyzetéről, különös tekintettel a ruházati- és cipő­ipar, a bútoripar és a nyomdaipar rekonstrukciójára. ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Házirenden: a környezetvédelem és a művelődési munkaközösségek tevékenysége Péter János londoni programja

Next

/
Thumbnails
Contents