Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

19*74- június Sä. ' KELÉT-MAGYARÓRSZAG ' T. oldal ' Polgári védelem Mellékleíiinlc a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Fegyveres erőink életéből Ujfehértó egyik szép új létesítménye a művelődési ház. A kiképzés Uifehértón Gondos előkészítés Fegyelmi nevelés Az elmúlt tíz-tizenöt év folyamán sokat változtak a hadseregbe bevonuló fiata­lok. Másfél évtizeddel ez­előtt a középiskolát végzett sorkatonák számaránya 15— 16 százalék volt, ma pedig meghaladja a 30 százalé­kot. A sorkatonák életkor szerinti összetétele is jelen­tősen módosult. A demográ­fiai hullámzás következté­ben jelenleg a hadseregbe bevonulok életkora 18 és 24 év között váltakozik. Ennek egyik velejárója, hogv ug­rásszerűen megnövekedett a nős, családos sorkatonák számaránya. Vannak alaku­latok, ahol a nős katonák aránya a 25—30 százalékot is meghaladja. A fiatalok bevonulás előtti, otthoni életkörülményei is sokat fej­lődtek, szoros összhangban az életkörülmények általá­nos fejlődésével. Az is meg­figyelhető. ho'gy a fiatalok eg.V jelentős részét az álta­lános és középiskolákban pedagógusnők tanították és nevelték, ezért számukra a katonai szolgálat megkezdé­se után eleinte szokatlan a férfias nevelői ráhatás. Eléggé jellemző továbbá, -hogy a fiatalok Iskolázott­ságának, kulturáltságának színvonal-emelkedésével nem tai’t lépést fizikai fejlődé­sük, erejük, edzettségük. Az említett tényezők erő­teljesen befolyásolják a be­vonuló fiatalok beilleszke­dését a katonaéletbe, s új igényeket is támasztanak erkölcsi, fegyelmi nevelésük’ Iránt. További befolyás;; ’ fényező, hogy a néphadsereg csapategységeinél tömege­sen meghonosodott a legkor­szerűbb fegyverek, harci gé­pek, amelyeknek megisme­rése, kezelésük elsajátítása ugyancsak új követelménye­ket támaszt nem csupán a kiképző, hanem a nevelő munka iránt is. Az említettek felismerése alapján a néphadseregben egyre inkább a figyelem előterébe kerül a fegyelmi névelés új, korszerű köve­telményeinek felmérése, pon­tosítása, s a megváltozott körülményekhez igazodó módszereinek kialakítása. Éppen ezért a magasabb egységeknél és a seregtes­tek törzseinél a közelmúlt­ban lezajlott vezetői érte­kezleteken a fegyelmi ne­velés tökéletesítésének, az I új módszerek kimunkálásá­nak kérdéseit tűzték napi­rendre és vitatták meg. E tanácskozások számos érté­kes tapasztalatot és kezde­ményezést tártak fel, ame­lyek alapul szolgálhatnak a korszerű követelményekhez igazodó erkölcsi és fegyelmi nevelési módszerek további fejlesztéséhez, s az ezzel kapcsolatban szükséges in­tézkedések kidolgozásához. Honvédelmi előképzés Fejlődnek és gazdagodnak a Magyar Honvédelmi Szö­vetség keretében folyó hon­védelmi előképzés lehetősé­gek Az MHSZ helyi szerve­zeteinél működő mintegy 3 ezer lövészklub 100 ezer tagja számára az eddiginél sokkal kedvezőbb feltétele­ket teremt a gyakorláshoz, Hogy az évtizedeken át használt, alaposan elörege­dett 48 mintájú kispuskákat fokozatosan új típusú, kor­szerű szovjet kispuskákkal cserélik fá. A tervek sze­rint a lövészklubok 1975-től kezdve kis kaliberű — ma­gyar gyártmányú — gép­pisztolyokat is kapnak, ame­lyek kispuskalőszerrel soro­zatlövés lekadására is alkal­masak. A géppisztolyok használatba vételével • az MHSZ lövészklubjaiban le­hetővé válik, hogy a fiata­lok a katonai szolgálat meg­kezdése, glőtt , megisrrjerked- jérrek^és 'íőfeíűdáfokat hajt­sanak végre , ezzel 3 a fegy­verrel i fii. Kétségtelen’1, ’ • hogy ennek gyümölcsöző hatása később a hadseregben fo­lyó lőkiképzésben is érzé­kelhető lesz. Ugyancsak kedvezőbb fel­tételek között folytatódik az MHSZ keretében a gépjár­művezető-képzés. A szövet­ség tulajdonában lévő gép­járműállományt nem csupán gyarapították, hanem a ré­gi, elavult és elhasználó­dott gépjárműparkot alig két esztendő leforgása alatt csak­nem teljesen kicserélték. Az MHSZ a legutóbbi két év folyamán több gépkocsit ka­pott, mint az azt megelőző két évtizedben. Mindez je­lentősen megnövelte az MHSZ szervezeteinél folyó gépjárművezető-képzés le­hetőségeit és hozzájárult a képzés színvonalának eme­léséhez. Ujfehértó megyénk máso­dik legnagyobb települése, így a decentralizálás, a lea­dott hatáskörök gyakorlása, az igazgatás nagy feladato­kat ró a nagyközségi ta­nácsra. A gondokat helyi adottságok is jelzik. A la­kosság létszáma 15 ezer. A község a múltban szalagte- lepülésszerűen terjeszke­dett. A folyamat még ma Is hat. Tizenhárom tanyai te­lepülésen kétezerötszáz la­kos él. A községben hatvan­egy utcát tartanak számon, hosszúságuk hetvenhárom kilométer. A községet átló­san átszelő főutca tíz kilo­méterre tehető. Érdekes a község történel­me is. Az 1929-es adatok szerint határa 27 347 kataszt- rális hold. Lakóinak száma 12 495. Négy örvöst, két ügy­védet, kék gyógyszertárt és két pénzintézetet tartanak akkor számon. A még ré­gebbi múlt pedig így tárul­kozik: „E helyiség 1326-ban már Fehértó néven ismert volt. A XIX. század elején Rác—Fehértó volt a neve. Ugyanis Bocskai itt túlnyo­mó részben rác hajdúkat telepített le, és innen ered utóbbi neve... Adatok iga­zolják, hogy a község a ta­tárjárás alatt teljesen el­pusztult és később újra fel­épült. 1349-ben Nagy Lajos király már hetivásár jogot adott a községnek.” Gazdasági téren a község sok gonddal küzd. A köz­ségben nincs számottevő ipar. A mezőgazdaság is el­maradott állapotot tükröz A hatalmas határban egyet­len termelőszövetkezet mű­ködik. Ez is csak az utóbbi években gazdálkodik ered­ményesen. A négy szakszö­vetkezet gazdálkodásában még nem lehet megtalálni az eredményes gazdálkodás­hoz szükséges feltételeket. Az ipari szövetkezet, az Új­pesti Gyapjuszövőgyár ki­varró részlege enyhít még a munkaerő gondokon. A lakosság jelentős há­nyada ma is ingázik. Számuk meghaladja az ezret. Ettől is nagyobb az elhelyezkedés­re váró nők száma, akiknek a községben kellene mun* kalehetőséget teremteni. Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei is hiányosak. A nagy általános és egy zenei iskolában ötvenhét tanterem várja a kétezernégyszáz ál­talános iskolai tanulót. Tor­naterem és politechnikai műhely ez ideig nincs a községben. A nyolctanter­mes általános iskola meg­építése sokat segítene a je­lenlegi helyzeten. A szétszórt jellegű tele­pülési rend miatt a keres­kedelemben is vannak fehér foltok. Szükséges lenne egy ABC-áruház megépítése is. A lakosság zömét kitevő nagycsaládosok az olcsó gyermekruha ellátáji javítá­sát sürgetik. A lakossági szolgáltatásban is előre kel­lene lépni. Gond a vízellá­tás is. Ötvenhárom kilomé­ter hosszú vízvezeték-háló­zat megépítése szerepel a re­gionális vízfejlesztési terv­ben. A közeljövőben fejeződik be az óvoda, hat állami la­kás építése. Bővítik a gyap­juszövőgyár üzemét és az ipari szövetkezet feldolgozó üzemét. De tervek is vannak Ujfe- hértón, sok feladattal. Ezeknek egy részét a polgá­ri védelem területén jelent­kező és megoldásra váró teendők adják. Ma a tömeg- pusztító fegyverek megjele­nésével és alkalmazási lehe­tőségeinek a bővülésével egyre felelősségteljesebb sze­rep jut a hátország szerve­zettségének, a támadóeszkö­zök elleni védekezésnek. A védekezésre való felkészülés állampolgári kötelesség. A férfiakra 14 évtől 65 éves korig, a nőkre pedig 14 éves koruktól 60 éves korukig terjed. A községben példamutató a szakszolgálati alegységek tevékenysége. A községi pol­gári védelmi parancsnok a beszélgetés során elismerés­sel szól az '1973. évi kikén- zésről. A parancsnokság fi­gyelemmel kíséri a községen belüli munkaerőmozgást, így a szakszolgálati alegységek­ben a változásokat nyomon tudják követni. A honvédel­mi törvény szerint járnak el a mentesítésnél. Különösen jónak értéke- ' lik a községi parancsnoksá­gon az élelmezést ellátó és étkeztetési alegységek kikép­zési szintjét. Ezek az alegy­ségek az ÁFÉSZ-en belül alakultak. Mintaszerű volt a kiképzések szervezése, leve­zetése, a megjelenés, a be­osztottak aktivitása. Arnócz- ki Józsefné, Tóth Irén, Sere­gi Jánosné tűntek ki a ki­képzési évben. Külön kie­melték Ganzler Géza állami díjas pedagógus polgári vé­delmi munkáját. Tíz éve parancsnoka az Ujfehértó— Nagyvadasi egészségügyi al- ■ egységnek. 1967-ben megyei első* helyezést ért el az al­egysége. Munkáját a polgá­ri védelmi parancsnokság kiváló parancsnok címmel jutalmazza. Dicsérettel illették az or­vosi segélynyujtó helyen te­vékenykedő tagok munká­ját. Elismeréssel szóltak az állami gazdaságban, az Épí­tő- és Faipari Szövetkezet­ben, valamint a „Vörös Hajnal” Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben műkö­dő üzemi önvédelmi alegysé­gek 1973-ban végzett kikép­zéséről. Elmondták azt is, hogy Ujfehértón a befogadási pa­rancsnokság az elhelyező, az élelmezést ellátó, az ét­keztetési és műszaki mentő alegységek gyakorlatban is átestek a tűzkeresztségen. 1970. évi árvíz idején Ujfe­hértó fogadta be Ibrány köz­ség lakosságát. A különböző polgári védelmi szakszolgá­lati alegységek parancsnokai és a beosztottak önfeláldo­zó és odaadó munkával nem csak feladatukat oldot­ták meg, hanem néhány napig vendégszerető házi­gazdaként gondoskodtak az ideiglenesen áttelepített ib- rányi lakosokról. A községi polgári védelmi parancsnokság Ujfehértón 1974-ben továbbra is a szak- szolgálati kiképzést tartja fő feladatnak. Ezenkívül fi­gyelemmel kísérik és segítik az üzemi önvédelmi alegysé­gek kiképzését is. iMOZiAIK Kuwait fegyverkezik. A Kuwaitban járt francia meg­bízottak aláírták a kuwáiti kormánnyal kötött megálla­podást, amelynek érteiméiben 27 darab „Mirage” típusú re­pülőgépet adnak el e dúsgaz­dag olajsejkségnek. Az üz­letkötés bruttó összege mint­egy 1,5 milliárd frank. Űj típusú URAL tehergép­kocsik gyártását kezdték meg a Szovjetunióban 1973-b,,n. A tehergépkocsi erőforrása nyolchengeres JaMZ—740 tí­pusú diesel motor. A gépjár­mű teherbíróképessége 5 ton­na, s ezen kívül egy 7 tonna összsúlyú pótkocsit is vontat­hat. A jármű a többi URAL tehergépkocsihoz hasonlóan igen üzembiztos, terepjáróké­pessége kiváló. A Szovjetunióban számos esetben javítják a haditen­gerészeti flotta, és a polgári flotta hajóit a vízből való ki­emelés nélkül, tehát normális merülésben. Az ilyen javí­tásnak sok az előnye.. Ezek közül a legfontosabb, hogy a hajó nincs összeköttetésben a parttal, így a javítás során is kéPes a helyváltoztatásra. A javítás független a javító­üzemtől, így bárhol, akár a nyílt tengeren is végrehajt­ható. Igen fontos az is, hogy a víz alatti javítás költségei a javítóüzemben végzett ja­vításnál jóval kisebbek. A szovjet hadsereg lánc­talpas vontatói számos eset­ben kénytelenek épített asz­faltburkolatú utakon mene­tet végrehajtani. Az útburko­lat kímélése végett kifejlesz­tettek egy egyszerű szerkeze­tet — a gumipapucsot. Ezt a lánctalpakra szerelik és így megakadályozzák az útbur­kolat sérülését. Csaknem hárommillió dol­lárba került az USA hadi­tengerészete szamára készí­tett légpárnás tengeralattjá­ró vadász helikopteranyaha- jó. A prototípusként elké­szült különleges tengeri harc­eszköz! fedélzetén három he­likoptert szállít. Fedett állás­ban kettőt, felszállásra kész helyzetben pedig egyet. A harceszköz gyakorlati alkal­mazásával kapcsolatos ta­pasztalatokat még nem pub­likálták. Az amerikai TWA lég!tán* saság philadelphiai repülő­terén Polietilén bevonatú ny­lonszövetből készült tüzelő­anyagtartályokat helyeztek el. Ezeket , eddig csak az amerikai légierődéi alkal­mazták. A 390 ezer liter be­fogadóképességű tartályokat csővezetékkel, szivattyúkkal és szűrőkkel látták el. A tá­rolókat 1,5 méter széles föld­fal választja el egymástól. A négyzetalakú tartályok oldal­mérete körülbelül 18, magas­sága mintegy 1,20 méter. A haditengerészeti heli­kopterek egyik legbonyolul­tabb manővere: leszállás a hullámzó tengeren úszó ha­jók erősen imbolygó fedélze­tére. A helikoptervezetők számára, e manőver gyakor­lására Angliában különleges platót fejlesztettek ki, mely a viharos tengeren haladó ha­jók imbolygását szimulálja. E platón gyakorolják a heli­koptervezetők a hajóra törté­nő leszállást. Az M—3 típusú francia könnyű páncélozott harcjár­mű maximális sebessége óránként 100 kilométer. Ha­tótávolsága 1000 kilométer. Kiváló terepjáróképessége a mocsaras, ingoványos terep leküzdését is lehetővé teszi. A harci ármű helikopterrel is szállítható, szállftóreoülő- génről pedig ejtőernyővel le­dobható. Katonai Sajtószolgálat K. S. Nyugdíjban Tágas ' fogadószobájában meleg hangon invitál hely- foglalásra. Beszélgető part­nerem dr. Pruzsinszky Béla, a város nyugalmazott főái- latorvosa. aki nyugállomány­ba vonulásáig a nyíregyházi polgári védelmi parancsnok­ság egyik vezető posztját is betöltötte. Áldozatkész hiva­tali munkájáról a Munkaér­demrend tanúskodik. A pol­gári védelemben nyújtott ki­magasló teljesítményéről a 15, majd a 20 éves szolgálatért kapott Honvédelmi érdem­érmek. parancsnoki dicsére­tek. jutalmazások beszélnek Pruzsinszky dr. így fogal­maz: — Nemes ügyet szolgálni jóleső érzés. A belső kény­szer is erre ösztönzi az em­bert. Négy milliárdan élünk szennyezzük, kormozzuk-, füs­töljük. olajozzuk, mérgezzük környezetünket, a vizet, a földet, a levegőt. Egyszóval, öljük magunkat, világunkat. Mindehhez még olyan ke­gyetlen fenyegetés veszélye járul, mint az atom, a hid­rogén, a , vegyi fegyverek. Puszta létük is döbbenetét kelt... A beszélgetés itt kapcsoló­dik részletesebben az ő szakterületéhez: — Az álla’egészségügyi fel­adatok lelkiismeretes ellátá­sa soha nem volt könnvű félgőzzel megoldható feladat. — mondja dr. Pruzsinszky Béla. — Korunkban a nuk- leális háború veszélye a fel­fokozott életütem bizonyos állatfajták nagy tömegű együtt tartása még tovább bonyolították az állatorvosi gyógyító és szervező munkát. Ezekhez a körülményekhez és feladatokhoz kell szabni a polgári védelemben az állat­egészségügyi szakszolgálat tevékenységét is. — Mikor kapcsolódott be a gyakorlati polgári védelmi feladatok megoldásába? — 1955. előtt már végez­tem polgári védelmi szak- szolgálati feladatokat. Akkor még Dombrádon dolgoztam. A polgári védelemmel rész­letesebben Nyíregyházára költözésem, tehát 1957 után kerültem kapcsolatba. Részt vettem a felkészítés mun­káiban és a gyakorlati fog­lalkozásokon. Emlékezetes az egyik gyakorlat, ahol állat­egészségügyi segélyhelyeket és kényszervágóhidat kellett létesíteni. A vizsgálattól a kezelésig, a kényszervágásig mindent a gyakorlatban kel­lett bemutatni. A mintaszerű bemutató gyakorlatért dicsé­retet kaptunk. Az állat- és növényvédel­mi szakszolgálat a polgári védelemnek számos más te­rületéhez is kapcsolódik. Legközelebb nyilván az élel­mezési szakszolgálathoz áll. De ki- és áttelepítéskor, az állatok esetleges koncentrá­lása esetén együtt kell mű­ködni a szállítással is. — Feladataink között sze­repel a laboratóriumi ellen­őrzés, a mezőgazdasági ter­mékek védelme, kutak, Is­tállók vizsgálata — sorolja a volt törzsparancsnok. — Ter­mészetes, előre elkészített tervek szerint. Mindez azért, hogy békében, nyugalomban élhessünk. A békés alkotó munka szolgálata nemes fel­adat. Ezt szolgáltam én is. Ezt bizonyítja a világ dol­gai utáni élénk érdeklődése, a tudomány és az élet ered­ményeinek az ismerete. S. I.

Next

/
Thumbnails
Contents