Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

1: ©Mal KELBf-MA6YAÄÖRS2Ä<f Í97i Jitnius 28. Közlemény a KGST 28. ülésszakáról Pénteken délután a bolgár fővárosban közleményt hoz­tak nyilvánosságra a KGST 28. ülésszakáról. 1974, június 18—21 között a Bolgár Népköztársaság fő. városában, Szófiában meg­tartották a KGST soron kö­vetkező. 28. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamak delegációi Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsánál?; elnöke, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, Lubomir Stro- ugal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányé, nak elnöke, a CSKP KB el. nökeégének tagja, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kor­mánya miniszterelnökének helyettese, a KKP KB tit­kárságának tagja. Piotr Jaroszewícz. a Ben. gyei Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsága, nak tagja. Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, az MNFP KB Politikai Bi­zottságának tagjq. Horsit Sin- dermann, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter, tanácsának elnöke, azNSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársa­ság kormányának első mi­nisztere, az RKP KB végre­hajtó bizottságának tagja, Alekszej Koszigin., a szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsé­nak elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja vezetésével. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz. társaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően az ülésen részt vett a Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnö­ke által vezetett JSZSZK. delegáció. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggye- jev. a KGST titkára. Részt vettek továbbá a KGST-t&g- államok nemzetközi szerve, zeti apparátusainak vezetői. Az ülésszak résztvevői ki­fejezték meggyőződésüket: a kommunista és munkáspár­tok vezetőinek elismerő érté­kelése a KGST-nek a szoci­alista közösség fejlesztésére és megerősítésére irányuló tevékenységéről, lelkesítő ösztönzés a szocialista gazda­sági integráció további elmé­lyítéséhez, valamint a test­vérországok közötti sokolda­lú együttműködés tökéletesí­téséhez. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára beszámolót ter­jesztett be a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa fenn­állásának 25. évfordulója al­kalmából. Nagy megelégedéssel álla­pították meg, hogy a kom­munista és munkáspártok ve­zetőinek 1973-as Krím félszi­geti találkozóján hozott hatá­rozataik alapján aktívabbá vált a komplex program meg­valósítására irányuló munka, a gazdaságban és egyéb tevé­kenységi területeken sokré­tűbb és szorosabb lett a tag­államok sokoldalú együttmű­ködése. Eredményesen telje­sítik az 1971—75. évi árücse- reforgalom fejlesztéséről szó­ló megállapodásokat. A KGST-tagállamok kölcsönös árucsereforgalmának növeke­dése meghaladja a hosszú le­járatú kereskedelmi megál­lapodásokban foglaltakat. A kölcsönös árucsereforga­lom 1971—73-ban 34 száza­lékkal, ezen belül a gépek és berendezések cseréje másfél- szeresére növekedett. Az ülésszak ideje alatt Bulgária, Csehszlovákia, Leni gvelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió kormányfői aláírták az orenburgi gázmező kiakná­zásában, valamint Orenburg körzetéből a Szovjetunió nyugati határáig húzódó gáz­távvezeték feléoítésében va­ló együttműködésről szóló általános egyezményt. Az egyezményben meghatároz­ták a Szovjetunióból ezen országokba évente 15,5 mil­liárd köbméter földgáz szál­lítását végző 2750 km- es gázvezeték felépítésében résztvevő országok kötele­zettségeit. Az említett intéz­kedés megvalósítása fontos lépés a közösség orszá­gai fűtőanyag-energetikai problémáinak együttes meg­oldásában. A 27. ülésszak ideje alatt Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjet­unió és a JSZSZK kormány­fő-helyettesei a hiánycikként jelentkező vegyiszálak gyár­tásának gyors ütemű fejlesz­tése céljából aláírtak egy új nemzetközi gazdálkodó egye­sülés — az INTERCHIMVO- LOKNO — létrehozásáról szóló egyezményt. Az ülésszak megbízta a KGST szerveit, hogy általá­nosítsák a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági és tu­dományos-műszaki szerve­zeteinek tapasztalatait és dolgozzanak ki ajánlásokat e szervezetek tevékenysége hatékonyságának növelésé­ne, valamint e szerveze­tek és a KGST-szer- vek közötti szorosabb együttműködésre. Ennek so­rán igen nagy jelentőségű az érdekelt országok között a közös tervezés területén megvalósuló együttműködés, a nemzetközi gazdálkodó egye­sülések együttes termelési és tudományos-műszaki tevé­kenysége, valamint a komp­lex programban előirányzott együttműködési formák és módszerek elmélyítése és tö­kéletesítése. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak és a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának a komp­lex program megvalósítására és a KGST-tagállamok ,1976—■ 80. évi népgazdasági tervei- nek koordinálására irányuló tevékenységét. Az ülésszak különös fi. gyeimet fordított a KGST- tagállamok népgazdasági ter­veinek koordinálására jrá. nyúló munkák eredményes befejezésének és a sokoldalú integrációs intézkedések öt. éves időszakra egyeztetett terve kidolgozásának szük­ségességére annak érdeké­ben, hogy a közös tervezés eredményeit az eddigiekhez hasonlóan figyelembe vegyék a soron következő hosszú le. járatú kereskedelmi megál­lapodások megkötésénél. A vaskohászati együttmű­ködés további fejlesztése szükségességének figyelembe­vételével elvi megállapodás született Kuba területén az érdekelt országok együttes erőfeszítésével nikkelgyártó kapacitások létrehozásáról. Befejezéshez közeledik sok új gépipari, rádiótechnikái és elektronikai ipari termékfaj. ta gyáríásszakosításárői és kooperációjáról szóló megái, lapodás-tervezet egyeztetésé­re irányuló munka. Az ülésszakon jóváhagy­ták a „KGST-szabvány alap. okmányát” és elfogadták a KGST-szabványok alkalma­zásáról szóló konvenciót, amelyet az ülésszak ideje alatt Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió kor­mányfőinek helyettesei írtak alá. A közös szabványoknak a KGST-tagállamokban törté, nő bevezetése az említett or. szágok szabványosítási mun­kájának elvileg új szakaszát jelenti. Elősegítik a gyártás- szakosítás és kooperáció el­mélyítését. a termékek álta­lános műszaki színvonalának és minőségének javítását. A KGST 28. ülésszaka jó­váhagyta a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa alapokmányának, valamint a KGST jogképességéről, ki­váltságairól és mentességéről szóló konvenciónak a komp. lex programból és a tanács korábbi ülésszakain hozott határozatokból eredő módo­sításait. A 28. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együtt­működés és a teljes nézet­azonosság szellemében folyt le. Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az L oldalról) — A szolidaritás és együttműködés szellemében tárgyalt magasszintfl parlamenti küldöttségünk Egyiptomban és Szí­riában, külügyminiszterünk Szíria és Irak vezetőivel. — A békés egymás mellett élés elve, a kölcsönös érdekek alapján képviselőink tárgyalásokat folytattak Líbia és Irán miniszterelnöke által vezetett küldöttségekkel, a Német Szö­vetségi Köztársaság, Olaszország külügyminiszterével, Argen­tína gazdasági miniszterével és másokkal. Pártunk és kormányunk továbbra is cselekvőén közremű­ködik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializ­mus, a haladás, a béke ügyét szolgálja. II. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a nép­gazdaság időszerű kérdéseiről előterjesztett jelentést. Meg­állapította, hogy az 1973. év és az idei első öt hónap gaz­dasági fejlődése kiegyensúlyozott, tervszerű, kedvező. A szocialista ipar termelésének növekedése az első öt hónapban meghaladta a tervezettet. A termelés emelkedésének 82 százaléka a termelékenység javulásának eredménye. A központi fejlesztési programok megvalósítása, a vállalatok és az irányító szervek szervezettebb munkája nyomán kedvezően változik az ipar termelési szerkezete, népgazdaságunk energetikai mérlege és alapanyag-ellátása kiegyensúlyozott. Az építő- és építőanyag-ipari vállalatok és szövetkezetek termelésének növekedése meggyorsult, a ter­melékenység is számottevően javult. Kedvezően alakult a lakásépítés, ütemesebbé vált az átadás. A beruházások ál­talában a tervnek megfelelően alakulnak. Az iparban változatlan feladat a termelés gazdaságos, ságánaik javítása, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, az energiával és nyers­anyaggal való ésszerű takarékosság, a beruházások kivite­lezésének gyorsítása. Tovább javult a munkaerő-gazdálkodás, kwesebb az indokolatlan munkahely-változtatás. A foglalkoztatottak száma — elsősorban a szolgáltató ágazatokban — a terv­nek megfelelően növekedett. * A kedvező irányzatok elmé­lyítése érdekében továbbra is fontos feladat a munka haté­konyságának fokozása, a tervszerű munkaerő-átcsoportosí­tás, az alkalmazotti létszámgazdálkodás lazaságainak fél­számolása, az anyagmozgatás gépesítése. A szocialista bé­rezés alapelvének jobb érvényesítése is megköveteli a tel­jesítménykövetelmények egységes, következetes érvényesíté­sét. Az éves népgazdasági terv végrehajtása a mezőgazda­ságban is megfelelően folyik. Az állami. gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek fejlődése kelgyensúlyozott. A termelőszö­vetkezetekben a gazdálkodás szocialista vonásai erősödtek. A mezőgazdaság terméskilátása! kedvezőek. A növények az ország egész területén jól fejlődnek, az állatállomány gya­rapodik. A mezőgazdaságban is általános követelmény a jobb üzem- és munkaszervezés, a rendelkezésre álló kapa­citások jobb kihasználása, a termelékenység növelése. Most közvetlenül legfontosabb feladat a* időszerű nyári munkák­ra. a termelés" betakarítására való jó felkészülés. O Népgazdaságunk fejlődésében nagy jelentősége van a nemzetközi gazdasági tevékenységnek, A nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi árufor­galomban realizálódik. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink tovább bővültek, külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan nőtt. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink további fejleszté­se népgazdasági érdek. Gazdasági építőmunkánknak szilárd bázisa & testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködés; külgaz­dasági kapcsolatainkban a döntő helyet a KGST-országok foglalják el. A szociális1® gazdasági integrációból adódó előnyök maximális kihasználás® állandó feladatunk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kap­csolatainkat a tőkés és a fejlődő országokkal is. Ugyanak­kor minden lehetséges eszközzel védjük népgazdaságunkat a tőkés világban kibontakozó infláció, energiaválság és nyersanyag-áremelkedés negatív hatásaitól. O Gazdasági munkánk eredményeivel összhangban **• emelkedik dolgozó népünk életszínvonala, javulnak életkörülményei. A lakosság jövedelme és fogyasztása — az 1974. évi tervnek megfelelően — gyorsabban növekszik, mint az előző években. A tervezett központi béremeléseket és szociálpolitikai intézkedéseket szervezetten és határidőre megvalósították, illetve a szükséges előkészületeket meg­tették. A tavalyi béremeléseket követben ez év január el­sején és azt követően végrehajtott központi béremelések újabb 440 ezer munkást és alkalmazottat érintettek. Április 1-től további 510 ezer dolgozó munkaideje csökkent. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott és — kevés ki­vételtől eltekintve — megfelelő — a fogyasztói árszínvo. nal a tervezettnek megfelelően alakult. Életszínvonal-politikánkban fokozódik a társadalmi juttatások, s ezen belül a szociálpolitikai intézkedések sze­repe. 1974-ben kiemelt jelentőségű feladat a népesedéspoli­tika még kiterjedtebb anyagi és szociális megalapozása, a többgyermekes családok támogatása. A népes ed és politikai határozatot követő intézkedések hozzájárulnak a születés­szám kedvező alakulásához. Ili. A Központi Bizottság határozatot hozott személyi kérdé­sekben : — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB Agitációs és Propaganda osztályának vezetőjét, e meg­bízatása alól felmentette és kinevezte a Népszabadság főszer- kesztőjévé; — Dr. Berecz János elvtársat a KB külügyi osztályának, Grósz Károly elvtársat a KB Agitációs és Propaganda Osztá­lyának, Rácz Sándor elvtársat a KB Közigazgatási és Admi­nisztratív Osztályának vezetőjévé nevezete ki. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli azt a széleskörű munkaversenyt, amely a márciusi ülését követően országosan kibontakozott. Ebben a mozgalomban jut kifeje­zésere az a hangulat, amellyel pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk készül a XI. pártkongresszusra, hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára. A Központi Bizottság helyesli és támogatja azokat az irányelveket, amelyeket a Szakszervezetek, Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront ver­senyfelhívásukban kidolgoztak. Felhívja a párt-, az állami és., a társadalmi szerveket, a gazdasági vezetőket, hpgy támogasb sák a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny alkotó kezdeményezéseit és segítsék a vállalások teljesítését, A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi versenyben legkiemelkedőbb eredményekét elérő vállalatok­nak és szövetkezeteknek az 1974. évi eredmények alapján 1975. május 1-én 22, „kongresszusi zászló” és a kimagasló eredményeket elérő szocialista brigádoknak 220 „kongresszusi oklevél” kitüntetést adományoz. A Központi Bizottság felszólítja a kommunistákat és a pártszervezeteket, hogy járjanak élen a munkaverseny helyi szervezésében, lebonyolításában. Mutassanak példát r. lelkesí­tő feladatok teljesítésében, erősítsék tovább a párt és adolgo. ?ó tömegek kapcsolatát. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a XX. pártkogresszus tiszteletére tett felajánlások új lendületet adnak a szocialista építőmunkának, növelik hazánk gazdasági erejét, további lehetőséget teremtenek népünk jóistenek nö­veléséhez, boldogulásához. (MTI) Folytatják a töltések helyreállítását Az ipari szövetkezetek küdöttközgyöiése Megyénkben, a Felsőtisza- vidékl Vízügyi Igazgatóság működési területén levő fo- lyóknak minden szakaszán apadást mutatnak a vízmér­cék. A Tiszán Tiszabercel és Tokaj között, valamint a Krasznán viszonylag még mindig kisebb mértékűt. így pénteken a Krasznán tovább­ra is III. fokú volt a készült­ség, míg a Tiszán Dombrád térségében az árvízvédelmi fokozatot I., Tiszatelek—Gá- vavencsellő között II. fokúra mérsékelték. A Lónyai csatorna mindkét partján változatlanul II. fo­kú a védelmi készültség. Az árvízvédelmi készültség teljes megszüntetését a Ti­szán előreláthatóan hétfőre, a Krasznán viszont csak a jövő hét végére várhatjuk. Folyótoknak védvonalain, ahol a készültségi szolgálat már megszűnt a védekezés során épített ideiglenes védő- művek elbontását és a még használható anyagok bontá­sát, visszanyerését végzik. Folytatják a töltéskoronák helyreállítását is. A veszély múlásával csök­ken a védekezésben résztvevő emberek és a munkáikat se­gítő gépek száma. Pénteken 1100 ember, 37 építőipari gép, több mint 200 közúti és 9 vi- zijármű dolgozott a folyók mentén. A belvízvédekezés is to­vább tart.. Még négy belvíz- védelmi körzetben van ké­szültségi szolgálat. A belvíz­zel elöntött területek nagysá­ga napról-napra kisebb, de még mindig több mint más­fél ezer hektár szántó, rét, legelő áll víz alatt. A belvíz­elvezetés gyorsítására újabb 5 hordozható és 1 stabil szi­vattyút helyeztek üzembe, így pénteken már összesen 12 stabil és 6 hordozható szivattyú végezte a belvizek átemelését a befogadó folyók­ba. Pénteken délelőtt Nyír- egyházán tartották meg az ipari szövetkezetek szövetsé­gének küldöttközgyűlését. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Sándor József, a megyei tanács ipari osz'á- lyának a vezetője és Dajka Bertalan a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa. Árvái Imre megnyitója után Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke fűzött szó­beli kiegészítést az írásos előterjesztéshez, amely az 1973. évi mozgalmi és gazda, sági munka értékelésével foglalkozott. Méltatta a szö­vetkezetek munkáját, meg­említve, hogy az elmúlt év­ben az iparba sorolt szövet­kezetek 15,5. az építőipari szövetkezetek 17,4. a szolgál­tatóiparral foglalkozó szövet­kezetek 10,5 százalékkal ter­meltek többet mint 1972-ben. A KISZÖV elnöke a to­vábbiakban a X. pártkor'!?, resszus határozatainak vég­rehajtásával foglalkozott. Szólt a megyei pártbizottság. nak a káderképzés és után­pótlás nevelésének irányel­vei következetes végrehajtá­sáról. Beszél: a IV. ötéves tervfeladalok végrehajtásá­ról, majd a XL pártkong­resszus és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára kibontakozó vereenymozga- lommal foglalkozott. Ezt követően Halkó And­rás a felügyelőbizottság el­nöke tett jelentést a küldött­közgyűlésnek, majd vita kö­vetkezett a beterjesztett írá­sos előterjesztések — a nő­bizottság, az ifjúsági bizott­ság. a műszaki és termelési szakbizottság — felett. Napi­rendi pontként foglalkoztak a KISZÖV mellett működő irodák — jogi, műszaki, revi­zori — munkájával. Értékel­ték a 10 éves rekonstrukciós terv végrehajtását. A vitában felszólalt Béres János (Nagyhalász), Csutkái I,ászló (Nyíregyháza), CzU hály Lajosné (Nyíregyháza), Kovács Miklós (Nyírbátor) és H. Molnár Lajos (Tiszavas- vári). A felvetett kérdésekre Cambalmos István válaszolt

Next

/
Thumbnails
Contents