Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

m*. Wnft» * t mg Tájékoztatás az üzemekben A napi munka kérdésévé vált az üzémi de­mokrácia fejlesztése, „nagykorúsítása”. Foglalkozott vele a Szakszervezetek Országos Tanácsának legutóbbi plénuma is. A cél: a dolgozók fokozott bevonása az üzemi kérdések eldöntésébe és a vállalati' tevékenység alapve­tő folyamatainak társadalmi ellenőrzés alá he­lyezése. Más szóval ezt úgy is mondhatnánk: e dolgozók bevonása a döntési folyamatokba, de nem fakultatív módon, nem a vezetők tet­szésére bízva, hanem az üzemi élet alapvető folyamatainak társadalmi ellenőrzésével. A feladat nagyságrendjéből-következik a máso­dik teendő: ennek szervezeti keretet adni. Ma már közhely, hogy az emberek tekin­télyes tömegei jobban tájékozottak az ország­világ dolgaiban, mint közvetlen környezetünk ügyeiben. A tájékozottság, az alapos, átfogó ismeret egyik legfontosabb feltétele az üzemi demokrácia „működésének”. Nem lehet az üze­mi élet alapvető folyamatait társadalmi ellen­őrzés alá helyezni alapos és pontos tájékozta­tás nélkül. Nem lehet valamely vezető jó szándékára, tehát szubjektív, véletlen ténye­zőre bízni, hogy kiket mikor és miről tájé­koztatnak, és kinek mikor van ideje (esetleg kedve) meghallgatni a dolgozók véleményét. Hatékonyabbá kell tenni például az igazgatók (műszaki, gazdasági igazgatók) eszmecseréjét, találkozóját a dolgozókkal; meg kell szüntetni a formalitást, a „végigsétálok az üzemen”, a '„hozzám állandóan be lehet jutni” reklámfo­gásokat. Sok helyütt a munkahelyi vezetők (üzemvezetők, művezetők) tájékozottsága hé­zagos, pedig a dolgozók bevonása a vezetésbe az ő közvetlen feladatuk lenne. A szákszervezeti keretek lényegében adot­tak. A pártbizottságok, a pártszerveze­tek. a szakszervezeti bizottságok, a KISZ- szervezetek és fórumaik képesek az üzemi de­mokráciával összefüggő feladatokat is betölte­ni. A pártellenőrzés jogköre és követelményei, a szakszervezet és a KISZ jelenlegi hatásköre már ma is sok lehetőséget adnak az üzemi de­mokrácia fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok elemzése, a következtetések új elhatározáso­kat érlelnek. Amíg a döntés létrejön, lehetsé­ges a felkészülés az új feladató)^ megoldására. Ezek közül az egyik legfontosabbnak éppen a helyi tájékoztatás, az információ tartalmának meghatározását tartom. Ezt aszerint kell meg­határozni, hogy hol akarunk beleszólási lehe­tőséget teremteni: a műhelyben, az üzemben vagy a több telephellyel rendelkező vállalat­nál. Az információnak ugyanis más tartalmat kell kapnia aszerint, hogy üzemi vagy válla­lati témakörben kívánunk lehetőséget terem­teni a beleszólásra. Az érdekeltek körén belül — akik jogosultak a tájékozottságra — a köz­életi érdeklődést tanúsító emberek számára különösen rendszeres érdemi tájékoztatást kell biztosítani'. A helyi tájékoztatás eszközei, formái sok­félék. A leghatásosabb eszköz az üzemi lap, de a szóbeli formák szerepe is jelentős. A párt-, napok, a termelési tanácskozások, az ifjúsági parlamentek, a politikai vitakörök, a szocia­lista brigádok értekezletei megannyi szóbeli fórum. A vállalat, az üzem kérdéseiről, felada­tairól, tennivalóiról való tájékozottság egyéb­ként segíti a munka termelékenységének nö­velését, jobb közérzetet teremt a munkahe­lyen, az üzemben. A helyi tájékoztatás gazda­gítása tehát gazdasági és politikai eredmény­nyel jár. ■p égóta vajúdó kérdés ez. keresni kell azon- ban a megoldást. Mégpedig olyan meg­oldást, amely láncreakciót válthat ki és más területeken is kedvező folyamatokat indíthat meg. Az üzemi demokrácia, a helyi tájékoz­tatás fejlesztése hozzájárulhat a hatékonyabb, gazdaságosabb termeléshez, a jó minőségű ter­mékek gyártásához, s kedvező irányban for­málhatja a termelési kedvet, a munkahelyi magatartást, az általános politikai légkört. Dr. Ritter Tibor, az MSZMP- KB alosztályvezetője EXPORTRA TERMELNEK A Gővovencsellöi Vegyesipari Szövetkezetben 70 ezer farmer készül holland megrendelésre (H. J.) NORMA ÉS CÉLPRÉMIUM Az anyagi érdekeltség érvényesülése a nyíregyházi Ságvári Tsz-hen A nyíregyháza Ságvári Ter­melőszövetkezet mindig azok közé a gazdaságok közé tar­tozott, ahol a bérezésben is keresték az újat, az elsők kö­zött alkalmazták az ösztönző prémiumot, és fizettek hűség- jutalmat. A múlt évet átlag 128 forintos tízórás munka­napra jutó bérrel zárták. A jó átlag ellenére egyes terü­leteken mégis gondok, fe­szültségek keletkeztek. Eb­ben az átlagban benne van az évi 35—40 ezer forintot kere­ső traktoros és álattenyésztő ugyanúgy, mint a 18—22 ezer forintot elérő kertészeti dol­gozó. Ezelőtt három évvel még harminc fő dolgozott a konyhakertészeti brigádban. A múlt év végére tizenkét főre csökkent. Egy részük a termelőszövetkezetet is el­hagyta, a város gyorsan fej­lődő üzemeiben egész évi nyolcórás munkát találtak. A kertészetben évi 200 munka­nap körül lehet csak teljesí­teni és jóval a 1J8 forintos átlag alatt van a kereset. A nehéz munkát jobban díjazzák Korábban a szövetkezet ve­zetősége tudatosan is úgy ala­kította — többek között — a kézi kapálás bértételeit, hogy ösztönözze a tagságot a vegy­szeres gyomirtás bevezetésé­re. Ennek a bérpolitikának meg is lett a hatása (talán túl jól is sikerült), most már nagyon kevés azoknak a szá­ma, akik tíz órán át szíve­sen irtják kézi erővel a gyo­mot. A kertészek általában napi 100—110 forint körül ke­restek 1973-ban. A napi mun­kát — különösen a betakarí­tás idején — hajnal három­kor kezdték, hogy friss zöld­séget adhassanak a kereske­delemnek. Nyáron semköny- nyű munka a harmatos, vi­zes paprika vagy paradicsom sorok között dolgozni, de még inkább kellemetlen a késő őszi betakarítás. A zöldségre szükség van, többre is. A vegyszeres gyom- v irtás még nem minden kerté­szeti növénynél alkalmazha­tó, de ahol használják, ott sem mindig tökéletes a hatás. A kézikapát nem lehet még a szögre akasztani. A gépi betakarítás is messze mögöt­te van a kertészetben a szán­tóföldi termesztésnek. Ez év első hónapjaiban ál­talános normavizsgálatot tar­tott a vezetőség. Különben is a holdról, négyszögölről a hektárra, négyzetméterre való áttérés miatt szükség volt a normák átírására. A vizsgálat során úgy döntöttek, hogy a kertészeti kézi munkák bér­tételét növelik. Az egész szö­vetkezet bérkeretének túllé­pése nélkül a kertészek mint­egy 5—6 százalékos emelést kaptak. Más területen is korrigál­tak. Például megváltoztatták v azoknak a traktorosoknak a normáit, akik új, nagyobb teljesítményű gépeket kap­tak. Itt a változó techniká­hoz növelték a teljesítendő normát. A múlt évben igen jelentősen változott a szako­sított sertéstelepen dolgozók normája. Az iparszerű tech­nológia szerint gépi etetést kellett volna végezni, azon­ban a beszerelt etetőberende­zés nem vált be, kézzel kell a takarmányt adagolni. Ezért a többletmunkáért 15 száza­lékkal növelték az etetést végzők bérét. Érdemes tanulni A Ságváríban díjazzák a tanulást is. Emelkednek a bé­rek, ha valaki betanított vagy szakmunkásvizsgát tesz és a tanult szakmájában dolgozik tovább. A betanított munká­sok három, a szakmunkások öt százalékkal több bért kap­nak ugyanazért a normáért, ha sikeresen levizsgáznak. Ez az ösztönzés bevált, szívesen tanulnak a tagók. Tizenhét sertésgondozó tett betanított munkás vizsgát. Ebben az év­ben valamennyien tovább folytatják a tanulást, szak­munkásvizsgára készülnek. A nyírjesi üzemegységben hu­szonnégyen gyümölcstermesz, tést, Felsősimán pedig hu­szonegyen zöldségtermesztést tanulnak. Az éves tervvel együtt minden esztendőben kidol­gozzák az anyagi érdekeltség mutatóit is. A különböző pré­miumokra, juttatásokra több mint negyedét használják fel a bérkeretnek. Erre az évre 12 millió 800 ezer forint a bér­keret, amiből az alapbér 9 millió 400 ezer forint, ösztön­zésre pedig hárommillió 400 ezer forintot fordítanak. Az ösztönző keretből jelentős két tétel: a tervteljesítési prémi­um, ami egymillió 200 ezer forint, és az egymillió forint zárszámadási kiegészítés. A terrteljesítesi prémiumot sí ­kor kaphatja meg egy brigá:', ha az előírt tervet mennyi­ségben és minőségben telje­sítette, a tőle függő alapkölt­ségeket nem lépte túl. Pél­dául a takarmány- vág ' üzemanyagnormákat beta. . tolták. Természetesen a bri­gádok a tőlük függetk í egyéb költségekért már ne i felelhetnek, ezek a vezetés: : prémiumfeltételeiben szere­pelnek. A zárszámadási ,k - egészítés is ösztönző, mert a t bérarányosán osztják el. /: erre a célra tartalékolt egy­millió forint közel tíz száz. - lékos kiegészítést jelenthi . Aki többet teljesített, m szóval: több bért gyűjtő t össze év folyamán, anna c magasabb a kiegészítő részt - sedése is. Tagsági pótlék és hűségjutalom Külön tartalékolnak a bér­keretből a szocialista brigá­dok és ifjúsági brigádok ju­talmazására* az üzemegysé­gek közötti verseny díjazásá­ra és célprémiumokra. A Sá gvá ri T ermelőszö vetkeze t a TOT által javasolt 3 szá - zalékos tagsági pótlék mel­lett meghagyta a már koráb­ban náluk alkalmazott hű­ségjutalom rendszert is. Igaz. így kétszeresen jutalmazzák az eltöltött időt, de ezt indo­kolják részben a város kö­zelségével, ahol nagy a mun­káskéz elszívó hatása. A tag­sági pótlék öt év után'3 szá­zalék, majd minden újabb öt év után 3—3 százalékká! emelkedik. A sajátos hűség- jutalom öt évenként jár. Az első öt évben 100 forint utá­na mindig újabb ezer forint­tal emelkedik. A Ságváriban érdemes hosszú ideig tagnak lenni, például egy húszéves tagsággal rendelkező személy tizenkét százalék tagsági pót­lékot és négyezer forint hű­ségjutalmat kap. , Hosszan lehetne sorolni; részletezni a célprémiumok odaítélésének módját, a kü­lönböző érdekeltségi mutató­kat. A lényeg az, hogy a Ság­váriban gyakran felülvizsgál­ják a bérezést, és ha valamit az élet túlhaladott, arányta­lanság áll fenn, azon javíta-' nak. Többek között ennek is köszönhetik, hogy szinte min­den évben az országos'kitün­tetett szövetkezetek között olvashatjuk nevüket. Cs. R. ÉRETTSÉGIZŐ „EGYETEMISTÁK” GYALOG, PESTIG E minens diákoknak ne­vezik őket, tiltakoz­nak a jelző ellen. Jó nekik egyszerűen csak diáknak len­ni'. — Az eminens valami más életmódot is jelent, beszűkü­lést — mi meg nem vagyunk olyan korlátoltak — mondja Galyas István és Orbán Ernő. A nyíregyházi Vásárhelyi Pál vízügyi szakközépiskola érettségiző diákjainak ered­ményhirdetésén csak ők nyu­godtak. Nincs miért izgul­niuk. Áprilisban felvételt nyertek a budapesti műszaki egyetemre. A vízügyis diákok országos tanulmányi verse- ■yén Galyas első, Orbán har­madik lett. Bekerültek a sze­rencsések közé — felvételi nélkül tanulhatnak tovább az egyetemen. — Nem irigykedtek a töb­biek. amikor az érettségi haj­rájában izzadtak a tételek rengetegében, maguk meg csak a lábukat lógatták? — Áprilistól a babérjain­kon ültünk. Csak magyarból érettségiztünk, abból meg nem volt nagy dolog meg­szerezni a „megfelelt” érdem­jegyet., Voltak és vannak iri- gyeink — ez nem vitás. De a mi osztályunkban minden csoda három napig tart, igy ezt is hamar tudomásul vet­ték. Elfoglalták magukat a saját bajukkal. — Egy tanulmányi verseny tudatos felkészülést igényel, különösen annak, aki a leg­jobbak közé akar kerülni. — A mi esetünk egy ki­csit rendbontó. Nem készül­tünk mi versenyre, csak ta­nultunk. Szerettük ezt a szak­mát. Véletlenül jött, hogy februárban meghirdették ezt a versenyt. Elküldték az írás­beli feladatokat, benevezett az egész osztály. Megpróbál­hatta bárki. Hármunknak si­került a minimum pontszá­mot megszerezni. így kerül­tünk a szóbelire. — Minimum az írásbelin, maximum a szóbelin, hogy van »7 — Elég furcsán hangzik, de Igaz. Ügy mentünk el a szó­belire Szombathelyre, hogy talán a középmezőnyben si­kerül elérni valamit. Szóhoz sem jutottunk a meglepetés­től az eredményhirdetéskor. Ügy mondták a bírák, hogy jó a vízgazdálkodási szemlé­letünk. Nem nagyon tudtuk, mit jelent ez, de biztos jó do­log, ha versenyt nyerhettünk vele. — Hogy volt ez a gyakor­lati próbatétel? — Zuhogó esőben kivittek bennünket egy Szombathely melletti kisközségbe, Velem- be. Kezünkbe nyomták a fel­adatot, és otthagytak ben­nünket mielőtt kérdeztünk volna valamit. Minden ve­zető eltűnt a tett színhelyé­ről. Elindultunk. Fel kellett tárni a falu ivóvízellátását. Mondanom sem kell, hogy keltettünk egy kis riadalmat a faluban. Soha nem járt arra annyi idegen egyszerre. Esőkabátban, lucskos«, rajt­számmal a hátunkon —, szé­pen néztünk ki. A feladat nem volt nehéz, csak nekünk a mérés okozott egy kis gon­dot, mert hozzászoktunk a szabolcsi sík mezőhöz, ott a dombok között nem nagyon ment a munka. — Értékelték a feladatla­pokat, másnap beszélgettek mindenkivel. Már amennyire beszélgetésnek lehet nevezni a fizika kérdéseket. Délután megmondták az eredményt. Hát azt soha nem felejtjük el. Öröm és büszkeség, hogy vég­re a mi iskolánkból is kerül­tek ki győztesek. Mert a bú- csúzási hangulatot leszámítva tényleg jó iskola**ez. Ennél többet nehéz adni a diáknak. Mégsem értjük, amikor erről a suliról úgy beszélnek, hogy „miért, itt is van valami?”. — Bebizonyították, hogy van. De ez az elsőség köte­lez is. — Kemény öt év vár ránk, ezt nagyon jól tudjuk. Ter­vekről beszélni most, az egyetem előtt még nagyképű­ség. Egy kis részét ismerjük még csak a víz tudományá­nak, de ez a gyakorlati mun­kát szerettette meg velünk. Izgalmas feladatokra vá­gyunk: Kisköre öntözőrend­szerek. völgyzáró gátak, köz­művesítés — munka bőven van. Az ember formálhatja a tájat, a környezetét, van en­nél szebb dolog? — Szeptemberig még van egy kis idő, egy nyugodt nyár. — Dolgozni akarunk, hogy legyen egy kis pénzünk vég­re. Mindennap várjuk a be­hívót. Katonák leszünk egy évig. Ha marad egy kis idő — országjárást tervezünk a barátokkal. Volt egy olyan el­képzelésünk is, ha felvesz­nek bennünket az egyetemre, gyalog megyünk el “estig. Még a stop is kizárva! Nos, a felvételi már sikerült de nem valószínű, hogy a gya­loglásból lesz valami, mert erre viszont már lusták va­gyunk. i K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents