Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
m*. Wnft» * t mg Tájékoztatás az üzemekben A napi munka kérdésévé vált az üzémi demokrácia fejlesztése, „nagykorúsítása”. Foglalkozott vele a Szakszervezetek Országos Tanácsának legutóbbi plénuma is. A cél: a dolgozók fokozott bevonása az üzemi kérdések eldöntésébe és a vállalati' tevékenység alapvető folyamatainak társadalmi ellenőrzés alá helyezése. Más szóval ezt úgy is mondhatnánk: e dolgozók bevonása a döntési folyamatokba, de nem fakultatív módon, nem a vezetők tetszésére bízva, hanem az üzemi élet alapvető folyamatainak társadalmi ellenőrzésével. A feladat nagyságrendjéből-következik a második teendő: ennek szervezeti keretet adni. Ma már közhely, hogy az emberek tekintélyes tömegei jobban tájékozottak az országvilág dolgaiban, mint közvetlen környezetünk ügyeiben. A tájékozottság, az alapos, átfogó ismeret egyik legfontosabb feltétele az üzemi demokrácia „működésének”. Nem lehet az üzemi élet alapvető folyamatait társadalmi ellenőrzés alá helyezni alapos és pontos tájékoztatás nélkül. Nem lehet valamely vezető jó szándékára, tehát szubjektív, véletlen tényezőre bízni, hogy kiket mikor és miről tájékoztatnak, és kinek mikor van ideje (esetleg kedve) meghallgatni a dolgozók véleményét. Hatékonyabbá kell tenni például az igazgatók (műszaki, gazdasági igazgatók) eszmecseréjét, találkozóját a dolgozókkal; meg kell szüntetni a formalitást, a „végigsétálok az üzemen”, a '„hozzám állandóan be lehet jutni” reklámfogásokat. Sok helyütt a munkahelyi vezetők (üzemvezetők, művezetők) tájékozottsága hézagos, pedig a dolgozók bevonása a vezetésbe az ő közvetlen feladatuk lenne. A szákszervezeti keretek lényegében adottak. A pártbizottságok, a pártszervezetek. a szakszervezeti bizottságok, a KISZ- szervezetek és fórumaik képesek az üzemi demokráciával összefüggő feladatokat is betölteni. A pártellenőrzés jogköre és követelményei, a szakszervezet és a KISZ jelenlegi hatásköre már ma is sok lehetőséget adnak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok elemzése, a következtetések új elhatározásokat érlelnek. Amíg a döntés létrejön, lehetséges a felkészülés az új feladató)^ megoldására. Ezek közül az egyik legfontosabbnak éppen a helyi tájékoztatás, az információ tartalmának meghatározását tartom. Ezt aszerint kell meghatározni, hogy hol akarunk beleszólási lehetőséget teremteni: a műhelyben, az üzemben vagy a több telephellyel rendelkező vállalatnál. Az információnak ugyanis más tartalmat kell kapnia aszerint, hogy üzemi vagy vállalati témakörben kívánunk lehetőséget teremteni a beleszólásra. Az érdekeltek körén belül — akik jogosultak a tájékozottságra — a közéleti érdeklődést tanúsító emberek számára különösen rendszeres érdemi tájékoztatást kell biztosítani'. A helyi tájékoztatás eszközei, formái sokfélék. A leghatásosabb eszköz az üzemi lap, de a szóbeli formák szerepe is jelentős. A párt-, napok, a termelési tanácskozások, az ifjúsági parlamentek, a politikai vitakörök, a szocialista brigádok értekezletei megannyi szóbeli fórum. A vállalat, az üzem kérdéseiről, feladatairól, tennivalóiról való tájékozottság egyébként segíti a munka termelékenységének növelését, jobb közérzetet teremt a munkahelyen, az üzemben. A helyi tájékoztatás gazdagítása tehát gazdasági és politikai eredménynyel jár. ■p égóta vajúdó kérdés ez. keresni kell azon- ban a megoldást. Mégpedig olyan megoldást, amely láncreakciót válthat ki és más területeken is kedvező folyamatokat indíthat meg. Az üzemi demokrácia, a helyi tájékoztatás fejlesztése hozzájárulhat a hatékonyabb, gazdaságosabb termeléshez, a jó minőségű termékek gyártásához, s kedvező irányban formálhatja a termelési kedvet, a munkahelyi magatartást, az általános politikai légkört. Dr. Ritter Tibor, az MSZMP- KB alosztályvezetője EXPORTRA TERMELNEK A Gővovencsellöi Vegyesipari Szövetkezetben 70 ezer farmer készül holland megrendelésre (H. J.) NORMA ÉS CÉLPRÉMIUM Az anyagi érdekeltség érvényesülése a nyíregyházi Ságvári Tsz-hen A nyíregyháza Ságvári Termelőszövetkezet mindig azok közé a gazdaságok közé tartozott, ahol a bérezésben is keresték az újat, az elsők között alkalmazták az ösztönző prémiumot, és fizettek hűség- jutalmat. A múlt évet átlag 128 forintos tízórás munkanapra jutó bérrel zárták. A jó átlag ellenére egyes területeken mégis gondok, feszültségek keletkeztek. Ebben az átlagban benne van az évi 35—40 ezer forintot kereső traktoros és álattenyésztő ugyanúgy, mint a 18—22 ezer forintot elérő kertészeti dolgozó. Ezelőtt három évvel még harminc fő dolgozott a konyhakertészeti brigádban. A múlt év végére tizenkét főre csökkent. Egy részük a termelőszövetkezetet is elhagyta, a város gyorsan fejlődő üzemeiben egész évi nyolcórás munkát találtak. A kertészetben évi 200 munkanap körül lehet csak teljesíteni és jóval a 1J8 forintos átlag alatt van a kereset. A nehéz munkát jobban díjazzák Korábban a szövetkezet vezetősége tudatosan is úgy alakította — többek között — a kézi kapálás bértételeit, hogy ösztönözze a tagságot a vegyszeres gyomirtás bevezetésére. Ennek a bérpolitikának meg is lett a hatása (talán túl jól is sikerült), most már nagyon kevés azoknak a száma, akik tíz órán át szívesen irtják kézi erővel a gyomot. A kertészek általában napi 100—110 forint körül kerestek 1973-ban. A napi munkát — különösen a betakarítás idején — hajnal háromkor kezdték, hogy friss zöldséget adhassanak a kereskedelemnek. Nyáron semköny- nyű munka a harmatos, vizes paprika vagy paradicsom sorok között dolgozni, de még inkább kellemetlen a késő őszi betakarítás. A zöldségre szükség van, többre is. A vegyszeres gyom- v irtás még nem minden kertészeti növénynél alkalmazható, de ahol használják, ott sem mindig tökéletes a hatás. A kézikapát nem lehet még a szögre akasztani. A gépi betakarítás is messze mögötte van a kertészetben a szántóföldi termesztésnek. Ez év első hónapjaiban általános normavizsgálatot tartott a vezetőség. Különben is a holdról, négyszögölről a hektárra, négyzetméterre való áttérés miatt szükség volt a normák átírására. A vizsgálat során úgy döntöttek, hogy a kertészeti kézi munkák bértételét növelik. Az egész szövetkezet bérkeretének túllépése nélkül a kertészek mintegy 5—6 százalékos emelést kaptak. Más területen is korrigáltak. Például megváltoztatták v azoknak a traktorosoknak a normáit, akik új, nagyobb teljesítményű gépeket kaptak. Itt a változó technikához növelték a teljesítendő normát. A múlt évben igen jelentősen változott a szakosított sertéstelepen dolgozók normája. Az iparszerű technológia szerint gépi etetést kellett volna végezni, azonban a beszerelt etetőberendezés nem vált be, kézzel kell a takarmányt adagolni. Ezért a többletmunkáért 15 százalékkal növelték az etetést végzők bérét. Érdemes tanulni A Ságváríban díjazzák a tanulást is. Emelkednek a bérek, ha valaki betanított vagy szakmunkásvizsgát tesz és a tanult szakmájában dolgozik tovább. A betanított munkások három, a szakmunkások öt százalékkal több bért kapnak ugyanazért a normáért, ha sikeresen levizsgáznak. Ez az ösztönzés bevált, szívesen tanulnak a tagók. Tizenhét sertésgondozó tett betanított munkás vizsgát. Ebben az évben valamennyien tovább folytatják a tanulást, szakmunkásvizsgára készülnek. A nyírjesi üzemegységben huszonnégyen gyümölcstermesz, tést, Felsősimán pedig huszonegyen zöldségtermesztést tanulnak. Az éves tervvel együtt minden esztendőben kidolgozzák az anyagi érdekeltség mutatóit is. A különböző prémiumokra, juttatásokra több mint negyedét használják fel a bérkeretnek. Erre az évre 12 millió 800 ezer forint a bérkeret, amiből az alapbér 9 millió 400 ezer forint, ösztönzésre pedig hárommillió 400 ezer forintot fordítanak. Az ösztönző keretből jelentős két tétel: a tervteljesítési prémium, ami egymillió 200 ezer forint, és az egymillió forint zárszámadási kiegészítés. A terrteljesítesi prémiumot sí kor kaphatja meg egy brigá:', ha az előírt tervet mennyiségben és minőségben teljesítette, a tőle függő alapköltségeket nem lépte túl. Például a takarmány- vág ' üzemanyagnormákat beta. . tolták. Természetesen a brigádok a tőlük függetk í egyéb költségekért már ne i felelhetnek, ezek a vezetés: : prémiumfeltételeiben szerepelnek. A zárszámadási ,k - egészítés is ösztönző, mert a t bérarányosán osztják el. /: erre a célra tartalékolt egymillió forint közel tíz száz. - lékos kiegészítést jelenthi . Aki többet teljesített, m szóval: több bért gyűjtő t össze év folyamán, anna c magasabb a kiegészítő részt - sedése is. Tagsági pótlék és hűségjutalom Külön tartalékolnak a bérkeretből a szocialista brigádok és ifjúsági brigádok jutalmazására* az üzemegységek közötti verseny díjazására és célprémiumokra. A Sá gvá ri T ermelőszö vetkeze t a TOT által javasolt 3 szá - zalékos tagsági pótlék mellett meghagyta a már korábban náluk alkalmazott hűségjutalom rendszert is. Igaz. így kétszeresen jutalmazzák az eltöltött időt, de ezt indokolják részben a város közelségével, ahol nagy a munkáskéz elszívó hatása. A tagsági pótlék öt év után'3 százalék, majd minden újabb öt év után 3—3 százalékká! emelkedik. A sajátos hűség- jutalom öt évenként jár. Az első öt évben 100 forint utána mindig újabb ezer forinttal emelkedik. A Ságváriban érdemes hosszú ideig tagnak lenni, például egy húszéves tagsággal rendelkező személy tizenkét százalék tagsági pótlékot és négyezer forint hűségjutalmat kap. , Hosszan lehetne sorolni; részletezni a célprémiumok odaítélésének módját, a különböző érdekeltségi mutatókat. A lényeg az, hogy a Ságváriban gyakran felülvizsgálják a bérezést, és ha valamit az élet túlhaladott, aránytalanság áll fenn, azon javíta-' nak. Többek között ennek is köszönhetik, hogy szinte minden évben az országos'kitüntetett szövetkezetek között olvashatjuk nevüket. Cs. R. ÉRETTSÉGIZŐ „EGYETEMISTÁK” GYALOG, PESTIG E minens diákoknak nevezik őket, tiltakoznak a jelző ellen. Jó nekik egyszerűen csak diáknak lenni'. — Az eminens valami más életmódot is jelent, beszűkülést — mi meg nem vagyunk olyan korlátoltak — mondja Galyas István és Orbán Ernő. A nyíregyházi Vásárhelyi Pál vízügyi szakközépiskola érettségiző diákjainak eredményhirdetésén csak ők nyugodtak. Nincs miért izgulniuk. Áprilisban felvételt nyertek a budapesti műszaki egyetemre. A vízügyis diákok országos tanulmányi verse- ■yén Galyas első, Orbán harmadik lett. Bekerültek a szerencsések közé — felvételi nélkül tanulhatnak tovább az egyetemen. — Nem irigykedtek a többiek. amikor az érettségi hajrájában izzadtak a tételek rengetegében, maguk meg csak a lábukat lógatták? — Áprilistól a babérjainkon ültünk. Csak magyarból érettségiztünk, abból meg nem volt nagy dolog megszerezni a „megfelelt” érdemjegyet., Voltak és vannak iri- gyeink — ez nem vitás. De a mi osztályunkban minden csoda három napig tart, igy ezt is hamar tudomásul vették. Elfoglalták magukat a saját bajukkal. — Egy tanulmányi verseny tudatos felkészülést igényel, különösen annak, aki a legjobbak közé akar kerülni. — A mi esetünk egy kicsit rendbontó. Nem készültünk mi versenyre, csak tanultunk. Szerettük ezt a szakmát. Véletlenül jött, hogy februárban meghirdették ezt a versenyt. Elküldték az írásbeli feladatokat, benevezett az egész osztály. Megpróbálhatta bárki. Hármunknak sikerült a minimum pontszámot megszerezni. így kerültünk a szóbelire. — Minimum az írásbelin, maximum a szóbelin, hogy van »7 — Elég furcsán hangzik, de Igaz. Ügy mentünk el a szóbelire Szombathelyre, hogy talán a középmezőnyben sikerül elérni valamit. Szóhoz sem jutottunk a meglepetéstől az eredményhirdetéskor. Ügy mondták a bírák, hogy jó a vízgazdálkodási szemléletünk. Nem nagyon tudtuk, mit jelent ez, de biztos jó dolog, ha versenyt nyerhettünk vele. — Hogy volt ez a gyakorlati próbatétel? — Zuhogó esőben kivittek bennünket egy Szombathely melletti kisközségbe, Velem- be. Kezünkbe nyomták a feladatot, és otthagytak bennünket mielőtt kérdeztünk volna valamit. Minden vezető eltűnt a tett színhelyéről. Elindultunk. Fel kellett tárni a falu ivóvízellátását. Mondanom sem kell, hogy keltettünk egy kis riadalmat a faluban. Soha nem járt arra annyi idegen egyszerre. Esőkabátban, lucskos«, rajtszámmal a hátunkon —, szépen néztünk ki. A feladat nem volt nehéz, csak nekünk a mérés okozott egy kis gondot, mert hozzászoktunk a szabolcsi sík mezőhöz, ott a dombok között nem nagyon ment a munka. — Értékelték a feladatlapokat, másnap beszélgettek mindenkivel. Már amennyire beszélgetésnek lehet nevezni a fizika kérdéseket. Délután megmondták az eredményt. Hát azt soha nem felejtjük el. Öröm és büszkeség, hogy végre a mi iskolánkból is kerültek ki győztesek. Mert a bú- csúzási hangulatot leszámítva tényleg jó iskola**ez. Ennél többet nehéz adni a diáknak. Mégsem értjük, amikor erről a suliról úgy beszélnek, hogy „miért, itt is van valami?”. — Bebizonyították, hogy van. De ez az elsőség kötelez is. — Kemény öt év vár ránk, ezt nagyon jól tudjuk. Tervekről beszélni most, az egyetem előtt még nagyképűség. Egy kis részét ismerjük még csak a víz tudományának, de ez a gyakorlati munkát szerettette meg velünk. Izgalmas feladatokra vágyunk: Kisköre öntözőrendszerek. völgyzáró gátak, közművesítés — munka bőven van. Az ember formálhatja a tájat, a környezetét, van ennél szebb dolog? — Szeptemberig még van egy kis idő, egy nyugodt nyár. — Dolgozni akarunk, hogy legyen egy kis pénzünk végre. Mindennap várjuk a behívót. Katonák leszünk egy évig. Ha marad egy kis idő — országjárást tervezünk a barátokkal. Volt egy olyan elképzelésünk is, ha felvesznek bennünket az egyetemre, gyalog megyünk el “estig. Még a stop is kizárva! Nos, a felvételi már sikerült de nem valószínű, hogy a gyaloglásból lesz valami, mert erre viszont már lusták vagyunk. i K. A.
