Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-21 / 143. szám
4 óldal KÉLÉT - M AÖ Y A RÓftSZAO 1974. jiifiíwc ». t Újdonságok Tudományos hutát ások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban fl pillangós takarmányok megtermeszlése Az esőzés csökkenésével hozzáláttak a dohány kapálásához a tlszalöki Szabadság Tsz-ben. A va. lamikor nagyon nehéz fizikai munkát igénylő műveletet ma már a szövetkezetben három kor. szerű dohánykombájnnal végzik. (Elek Emil felvétele) Kertbarátok tanácsadó; a Gondos felkészülés a cseresznyeszürefre Lapunkban már hirt adtunk arról, hogy a vetőmagtermeltető vállalatnál tanácskozásra gyűltek össze a megyéből a vállalat szerződő partnerei. A tanácskozáson a félszáz szakember között képviseltette magát a mezőgazdasági főiskola és a Vetőmag Felügyelőség is. Elhangzott két vitaindító előadás (dr. Mándy György egyetemi tanár, dr. Virányi Sándor tudományos osztályvezető) a lucerna ég vöröshere ökológiai termesztési feltételeiről. A vetőmagtermesztés megyei helyzetéről pedig Kiss László igazgató (vetőmagtermeltető vállalat) számolt be. Az előadások és a kibontakozó maratoni vita jellemezte legjobban a felvetett kérdések időszerűségét. amelyekről az alábbi rövid összefoglalót adjuk. Megyénkben lucernából, vörösheréből több mint négyezer hektár magfogóterületre lenne szükség, a növekvő igények miatt 80—100 vagon felvásárlásra is volna lehetőség. Éhhez a 2 mázsa/hektár magtermést kell elérni. A telepítéshez elengedhetetlen a szakember helyi ismeretei mellett az alapos talajtérkép, hiszen a lucerna 4—6 méter mélyre is lehatol a gyökerével. A kálciumot inkább gipsz, mint mész formájában kívánja meg. A vetőmagtermesztő az ösz- szekötő kapocs a nemesítő és köztermesztő között, jól kell ismernie a fajta igényeit. A tápiószelei és a nagyszénási lucerna inkább való a megyénkbe. A martonvásári Synalfát csapadékosabb, hűvösebb területen terem jobban. Magtermesztésnél két jó jelzőnövényünk van: ahol jól megy a mustár, az jó lesz a lucernának is, de ahol a repcsény retek díszük, ott magfogásra lucernát ne termesszünk. Telepítésre inkább A kártevő rovarok elleni vegyszeres védekezés egyik fő problémája, hogy a hatóanyagok zöme más állatfajokra és az emberre nézve is ártalmas, azaz nem szelektív hatású. Az olyan rovarirtószer az ideális, amely csak a rovarra hat károsan, más állatcsoportra és emberre azonban ártalmatlan. Ilyen szelektív rovarirtószert fedezett fel néhány holland kutató. A szer kémiai jellegét tekintve diklórbenzol-diklórfenil-kar- bamid. amit a feltalálók DU 19111-nek neveztek el. E szer azért különlegesen jó hatásfokúnak ígérkezik, mert a rovarokat a vedlés időszakában károsítja és pusztítja el. a takarónövény nélküli' tavaszi (május eleje) időpontot válasszuk, indító nitrogén- műtrágyának pedig a magnézium-tartalmú Agronitot. El kell választani a takarmánytermesztést és 'magfogást. Az elválasztást Időben, és nem területben kel! érteni. Helyes gazdálkodásnál folyamatos a telepítés, a kiritkuló területekről fogunk magot, így békésen megfér egymás mellett — forrólevegős szárítóval — a takarmányellátás és a magtermesztés. Ez természetesen csak több éves telepítési tervvel és társulással valósítható meg. Az öntözésre a lucerna érzékenyen reagál, szereti a levegős talajt, 30 százalék pórustérfogat alatt már csökken a gyökérlégzés. a vöröshere még tíz százalékot is kibír. Súlyos veszteségeket okoz a magtermesztésre befogott táblák intenzív öntözése a hőigény megvonásával: a párolgó vlt, a nyirkos talaj állandóan hűti a mikroklímát. Magfogásnál a ritkább, tehát a száraz, meleg levegőjű állomány az előnyös. 1 A felvetett vetőmagtermesztési kérdések jó része olyan, hogy már túlnő egy- egy gazdaságon, csak társulás révén oldható meg. Tisza- bercelen indul egy ezer hektáros konyhakerti társulás. A megyében ugyancsak van már szerződés ötszáz hektár szarvaskerepre. Létrejött a kendertársulás is. A szakosított magtermesztéshez anyagi és szakmai (technológiai) segítséget is nyújt a vetőmagtermeltető vállalat; a kooperáció keretében 7 millió forint áll rendelkezésre, szeptembertől műszaki fejlesztésre valószínűleg újabb 7 millió forintot fog kapni a vállalat. Ez évben ezer hektár lucernával és 1200 hektár vörösherével indulnak. Dr. Maácz János Eddig — a bablevéltetű kivételével — minden rovarlárva ellen hatásos szernek bizonyult. Tápnövényekről a zöld növényi részeket rágó kártevőkkel meg lehetett etetni laboratóriumi kísérletekben is, sőt talajba keverve vagy vízbe juttatva talajlakó és vízben fejlődő rovarlárvák is elpusztultak tőle. Állandó hőmérsékletű állatokra nézve veszélytelen, mivel hatását kifejezetten a rovar vedlése időszakában fejti ki. Környezetünk védelme közepette az ilyen szelektív hatású insekticidek jelenthetik a megoldást'az embernek a jelentős károkat okozó rovarok elleni küzdelemben. A cseresznye nem utóérő gyümölcs, ami azt jelenti, hogy íze és zamata, cukortartalma a tárolás alatt nem fejlődik. A szedés ideje a felhasználás módjától, a szállítás időtartamától függ. Befőzésre, vagy hosszabb szállításra akkor szedjük, amikor a fajtának megfelelő színeződést háromnegyed részben mér elérte, de még nem ért be teljesen, húsa kemény, ropogós.' Nyers fogyasztásra, befőzésre akkor szedjük, amikor a fajta jellegének megfelelő színeződést teljesen elérte, de húsa még nem puhult meg. A szüretet a harmat felszáradása után kezdjük. Ügyeljünk arra, hogy a cseA termelés gazdaságosságát nagyban befolyásolja hogy az előállított termékeket milyen áron tudjuk értékesíteni. A zöldségáruk kereskedelmi forgalomba hozatalát szabvány írja elő, amely betartása kötelező a termelőre és a felvásárlóra egyaránt. A szabvány tartalmazza az áru minőségi követelményeit. Az áruféleségtől függetlenül I. osztályú minőségű áruresznyét kocsánnyal, lévél nélkül, a szállítás napján, vagy a megelőző napon szedjük, a kocsánytól megfosztott gyümölcs levet ereszt és penészedésnek indul, friss fogyasztásra alkalmatlán. Ilyen állapotban kizárólag hordóba rakva ipari feldolgozás céljára szállítható. Szedésnél a termőrészekre, azok épségére ügyeljünk, mert ha ebeket letördeljük, á következő évben kevesebb termést szedünk. A cseresznye betakarítás igen sok munkaerőt igényel: az évi ráfordított munkaerőnek 60— 70%-át. A kifejlődött nagy korona külső részeiben lévő gyümölcs szedéséhez különlenak azok a zöldségfélék felelnek meg, amelyre jellemző, hogy fajtaazonosak, ép, friss, egészséges, tiszta, folttól, repedéstől, rovarkártevőktől és betegségektől mentes, színe, alakja fajtára jellemző, a felhasználás módjának megfelelően érett é3 az előírt nagyságú. Az alacsonyabb osztályba sorolható áruk esetében tűrési határok vannak meghatározva, így például, hogy hány százaléka lehet az árunak méreten aluli, milyen mértékű rovarrágás a megengedett, vagy a sérült egye- dek százalékos részaránya. Bármilyen zöldségáruról van szó, minőségi osztályba nem sorolható, ha az áru fony- nyadt, szennyezett, kártevőtől sérült és deformált, rothadt, fagyott. Az egyes zöldségfélék áruvá készítése a következő: ZÖLDBORSÓ: A hüvelynek teltnek kell lenni. A kifejtő borsónál legalább öt centiméternek, a velőborsónál hat centi hosszúságú és pattanva törjön. A hüvelyes kifejtőborsó hüvelyenként legalább 4, a velőborsó legalább 5 kifejlett borsószemet tartalmazzon. A borsószem két újjal összenyomva összelapul, de nem válik ketté. A fenti minőségi követelményeknek megfelelő borsó 1 osztályú minőségű. A minőségi követelménytől eltérőt alacsonyabb osztályba kell minősíteni. A zöldborsónak nem szabad nedvesnek lenni, ges állványokra, Illetve létrákra van szükség. A gyümölcsöt vödörbe, s vagy kosárba szedjük, az ágak lehúzásához kampót használjunk. A leszedett gyümölcsöt a szedőedényből 10 kg-os befogadóképességű lapos rekeszbe rakjuk. A gyümölcs átöntése közben a hibás, apróbb vagy éretlen gyümölcsöket és leveleket kiszedjük. Szedés után a gyümölcsöt hűvös helyre visszük. A cseresznye különösen ha fogyasztásra érett, könnyen romlik, ezért lehetőleg azonnal szállítsuk rendeltetési'helyére. Inántsy Ferenc vízzel nem szabad megmosni. A szállításra használt göngyöleg szellős legyen. KORAI FEJESKÁPOSZTA: A korai érésű fejeskáposztát július 20-ig forgalmazza a kereskedelem. A káposztafejnek tömörnek, fejesedettnek kell lenni. A kiálló torzsát 1,5 centiméternél hosszabbra ne hagyjuk. Legalább 0,75 kiló legyen darabonként. Legfeljebb öt százalék II. osztályú árut tartalmazhat. II. osztályba soroljuk azt a káposztát, amelynek első vagy második borítólevele rovarrágott. legalább 0,5 kilogramm darabonként. A kevésbé tömör, laza fejek 15 százalékig előfordulhatnak. Szállítás és tárolás esetén 3— 4 elálló lomblevél megengedett. KORAI FÖZŐHAGYMA: Első osztályú legalább 35 milliméter átmérőjű kemény fejek, a II. osztályú áru 25 milliméter feletti. Mindkét osztályminőséget öt darabjával csomagoljuk. Ügyeljünk a gyors szállításra, valamint arra, nehogy vizes legyen a hagyma. A fogyasztási szövetkezetek minden mennyiségű Zöldséget, amely a szabványnak megfelelően van előkészítve, felvásárol. Javasoljuk. hogy aki a család zöldségszükségletén felüli meny- nyiségű áruval rendelkezik, értékesítse az ÁFÉSZ-ek részére. A szövetkezetek a kis tételű zöldségfélét is felvásárolják. Karádi István Járvényveszéíy a Kurpisyában Egy betegség fellépéséhez három tényező együttes jelenlétére van szükség: fogékony növény, a betegséget dlőidéző kórokozó, s a fertőzés létrejöttéhez szükséges környezeti feltételek. A járvány kialakulásához az^előb- bi feltételek tartós együtthatása szükséges. A növényeket károsító betegségek közül járványszerű terjedésre a peronoszpórafé- lék különösen hajlamosak. E gombacsalád veszedelmes képviselője a burgonyavészt okozó Phytophtora infestans De By. Kedvező feltételek esetén tűzvészszerű gyorsasággal teljes lombpusztulást okozhat a burgonyakultúrákban. Különösen nagy a potenciális veszélye az összefüggő területekre koncentrált úgynevezett zárt rendszerű burgonyatermesztésben. / A már említett három feltétel adva van. A fogékony növény elsősorban a korai fajták (Gülbaba, Jearla stb.) képviseletében nagy felületen megtalálható. A kóróko- ,zó a vetőgumóval a szigorú ellenőrzés ellenére is benne van a növényállományban. A környezeti feltételek is adva vannak a tartós, kiadós esőzés a zárt sorokat alkotó virágzó növényállomány kialakulásával. Fokozza a veszélyt, hogy a talajminőség és a területi egyenetlenségek következtében gyakori a sorok közötti vízállás, vagy egyáltalán a talaj oly mértékben el van ázva, hogy földi géppel rendkívül nehezen lehet a védekezést elvégezni. Könnyen előfordulhat, hogy mire egy üzem a védekezést elkezdené, már késő lesz. Irodalmi adatok, de saját szabadföldi és üvegházi vizsgálataink szerint is beigazolódott, hogy a fertőzés után 24 órával történő védekezés hatékonysága már az 50%-ot sem éri eL Míg a preventív, a fertőzés létrejötte előtt elvégzett védekezéssel, a rendelkezésre álló szerek nagy részével minimálisra csökkenthető a járvány okozta kár. Fentiekből egyértelműen következik, hogy sürgősen meg kell kezdeni, vagy tovább folytatni a védekezést A védekezés módját a hely! sajátosságok és lehetőségek szabják meg. Ahol a hagyományos földigépes permetezést végzik, nem szabad mérlegelni a gép által előidézett taposási kárt, mert nem azt kell nézni, amit a gép néhány sorban okoz, hanem a betegség fellépésében rejlő potenciális veszteséget. Olyan táblákon, ahol belvíz van, vagy a talaj nem bírja el a nehéz permetezőgépeket, ideiglenes, kiegészítő módszerként alkalmazni kell a rézmész- porral vagy Dithane porozó- val történő hatékony védekezést. A védekezésre legalkalmasabbak a réz hatóanyagtartalmú szerek, de folyamatos, többszöri védekezés esetén a rézpótló készítmények is, mint a Dithane M—45 kifogástalan hatékonyságot biztosítanak. Felhívjuk a figyelmet, hogy egy védekezésnek kb. két hétig van hatása, tehát csapadékos időjárás esetén a védekezés Deriódikus megismétlése feltétlenül indokolt. A permetezéseknél különösen az onftigenetikailag idősebb állományokat (korai fajtákat) kell legelőször előnyben részesíteni, a kései, őszi érésű fajták betegséggel szembeni ellenálló kénessége jelen pillanatban még nagyobb. A megye mintegy 23 000 ha burgonvateriilete szerény számítások szerint is 2,5—3 millió q burgonyát, s közel 1 milliárd forintot jelent, melynek megvédése a részleges, vagy teljes nusztulástól nem' lehet, közömbös egyetlen termelőszövetkezet vagv állami gazdaság, de az egész népgazdaság számára sem. Sa,''>i Pál Növényvédő Állomás Az orszár 'gyík legoagvohb és legkorszerűbb sertéstelepe láthaté a képen, amit MEZŐPANEL rendszerű építkezéssel a Mezön gymihályi Állami Gazdaságban létesítettek. A sertéstelepen •gyszerre 1900 darab kocát tartanak. Új szelektív rovarírfószer A zöldségfélék áruvá készítése
