Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

W4. Jurtfus to: KELET-MAGYARORSZÄG— S, oftfs* BELVÍZKÁROK UTÁN Van leSieliség a fipiísztifll növényzet pótlására Plusz 605 ezer forint kereset Részjegy es mozgalom a TAURUS-ban A megyei vizek levonuló­ban vannak. Sok ember jó munkáját nyugtázza, hogy nem ismétlődött meg az 1970-es katasztrófa. Több- ezer hektár árterületi földön keletkezett azonban mező- gazdasági kár. Például az eperjeskeieknek elvitte a ta­valy óta híres burgonyáját, a dombrádiaknak egyebek között a fiatal erdejét, meg gyümölcsöst, zöldségeskertet. A rakamaziaknak pedig 2000 hektárjuk áll még mindig víz alatt, mert a tavalyelőtt épített nyári gát éppen egy néhány centiméterrel volt alacsonyabb, mint amennyi­re szükség lett volna. Most az a kérdés, hogy ezt az eléggé nagy területet le­het-e még hasznosítani vala­mire? Lehet! De ez nem okvetlenül üzemi döntés függvénye, hanem olyan probléma is. hogy milyen vetőmagok állnak rendelke­zésre és mire hajlandók szerződést kötni az értékesí­tő vállalatok. Vannak-e olyan rövid tenyészdiejű nö­vényfajták, amelyek a víz A megyeszékhely és kör­nyékének művelődési házai egyre több leleménnyel igye­keznek megszervezni a hét­végi kellemes és hasznos szó­rakozási, művelődési lehető­ségeket. A nyíregyházi Városi Mű­velődési Központ ifjúsági klubja szombaton délután 6 órától várja látogatóit játé­kokkal, tánczenével. Ugyan­ebben az időpontban kezdő­dik a városmajori klub tánc­estje és egy órával később a borbányai klub szellemi TO- TÖ-ja. A nyírszőlősieket már 3 órától tárt ajtó fogadja a klubban. Az ifjúsági parkban ma este a Beton együttes, szombaton a Vulkán ritmu­saira táncolhatnak a vendé­gek. Reméljük, a javuló idő­vel együtt egyre több fiatal fedezi fel az ország legszebb környezetű ifjúsági parkját szórakozást, barátokat keres­ve. A szokványos szombat délutáni programokból ki­emelkedik a III. kerületi mű­levonulása után is megte­remnek még. Ezzel a kérdéssel fordul­tunk három vállalathoz. Először a gabonafelvásárló vállalathoz. Marosi Gyula igazgató válasza tömör, ért­hető; aki napraforgóit akar vetni a kipusztult területen, megteheti, a vetőmag ren­delkezésre áll, értékesíthető, mert még megnő, beérik. Valamivel hosszabb a Ve­tőmagellátó Vállalat igazga­tójának. Kiss Lászlónak a nyilatkozata. Elmondta, már kezdik sorra járni a belvíz­kárt szenvedett gazdaságo­kat és érdeklődnek vetőmag, igényeik iránt. Ezzel egyidő- ben több megyei társválla­lattó] kértek segítséget. Je­lenleg js van és javasolják is. hogy az elásott földekbe idei termésre még lehet mu­hart vetni. Ezenkívül van háromfajta rövid tenyészide­jű kukoricájuk. Silókukori­cát is érdemes! Végül, akik jövő tavasszal terveztek lu­cernatelepítést, azonnal meg­tehetik, hogy önmagukat' megelőzve ősszel telepítse­nek. Persze mindez attój függ, hogy a víz mikor vo­velődési ház „Korvin Ottó” ifjúsági klubjának rendezvé­nye. Délután 6 órától fogad­ják a szovjet katonafiatalok baráti csoportját, régi ked­ves ismerőseiket. Az összejö­vetelen most a vendégek beat-zenekara biztosítja a jó hangulatot. Egy szomorú hír: a Déryné Színház lemondta felsősimái szombat esti fellé­pését. A gyerekek sem maradnak program nélkül. A Városi Művelődési Központban a jó kezdeményezés folytatása­ként szombaton délelőtt 10 órától filmvetítés várja őket. A „Játék az utcán” és „Dani mackó kalandjai” bizonyára megnyeri tetszésüket. A városmajori gyerekek vasárnap 10 órakor nézhetik meg ezt a műsort a városma­jori párt- és művelődési ház­ban. Felsősimán játékokkal, Vásárosnaményban mesedél- előttel várja a művelődési ház a gyerekeket. Kellemes és hasznos időtöltésnek ígér­nél le az ártereikről. Minden­esetre egy sor takarmánynö­vényt augusztusig még lehet telepíteni. Szőke Ferenc, a Nyíregy­házi Konzervgyár termelte­tési osztályvezetője elmon­dotta, hogy zöldbab vető­maggal szolgálhat a belvíz- károsult szövetkezeteknek. Uborkamag is van, de ter­mesze'esen azokat szolgálják ki először, akik a konzerv­gyárral szerződéses viszony­ban vannak és az uborkájuk kipusztult. Megismétlődik az előző vállalat kijelentése: minden attól függ, meddig tart a víz levonulása. (Domb- rádon például megközelíthe­tetlen szigetek alakultak ki, amelyeket géppel sem lehet elérni.) Az uborkát azért ajánlják, mert július 10-ig el. vethető és 00 nap alatt meg­terem. A konzervgyár ezen­kívül gondos „nyomozást” végez, nem maradt-e a zöldséges kertekben olyan palánta, amely még nem kelt el. és ezekkel is szolgálni akar a vele szerződött vagy ezután szerződni kívánó ter­melőszövetkezeteknek. (gnz) kezik a felsősimái ifjúsági klub esti TV-vitája és a vá­rosi kisállattenyésztők klub­jának 17 órakor kezdődő ta­pasztalatcsere látogatása a tenyésztő társaknál. Nem árt, ha mindenki — különösen a III. kerületiek tudomást szereznek arról, hogy a III. kerületi Művelő­dési Ház mellett jól felsze­relt sportpálya várja a spor­tolni vágyókat. Mindenféle labdajátékra van itt lehető­ség és biztosított az öltözés, tisztálkodás is. A kisvárdai napok e heti hétvégi eseményei: szomba­ton a megyei kórustalálkozó, vasárnap a megyei tánccso­portok néptáncversenye. Aki még nem látta, szom­baton 8—13, vasárnap 10—14 óra között nézze meg a Vá­rosi Művelődési Központ ki­állítótermében Farkas Gyula „Barangolásaim” c. fotó-ki­állítását. Érdemes! Tóth László A szocialista munkaver­seny mellett a részjegyes mozgalom is segíti a termelé­si terv megvalósítását, az Or­szágos Gumiipari Vállalat nyíregyházi TAURUS gumi­gyárában. A sajátos részje- gyes mozgalmat a vállalat ve­zérigazgatója 1969-ben hirdet­te meg. Célja az, hogy segítse a versenymozgalmat, a dolgo­zókat minél érdekeltebbé te­gye a termelésben, hogy mi­nél jobban magáénak érezzék a gyárat. E mozgalomban csak azok a fizikai dolgozók vehetnek részt, akik segédlevéllel, szak­munkásbizonyítvánnyal. kö­zépiskolai, illetve technikusi oklevéllel, vagy a „Szakma kiváló mestere” verseny el­ső, második és harmadik fo­kozatával rendelkeznek, il­letve ha ezek híján elvégez­nek egy 56 órás vállalaton be­lüli tanfolyamot. A részje­gyes mozgalom egyszemélyes, de nem zárja ki a brigádba való tömörülést sem. A rész­jegyes tagja lehet szocialista brigádnak is. A tagsághoz legalább egyéves munSvi- szony, és a részjegyesek hoz­zájárulása szükséges. A moz­galom céljaival össze nem egyeztető magatartásunkat ki­zárja a részjegyesek sorából. A vállalat vezetősége a részjegyes mozgalomban ki­magasló termelési és terme­lést segítő eredményt elért dogozók jutalmazására a ré­szesedési alap terhére keret­összeget biztosított. A részje­gyek összege 200 forinttól 2 ezer forintig terjed: A nagy­ságát a végzett munka meny- nyisége, minősége, fontossá­ga, és a részjegyes magatar­tása alapján a részjegyes el­lenőr meghallgatása után az üzemi négyszög határozza meg. Év végén fizetik a részje­gyeket, és garantálják. Ez azt jelenti, hogy a kiadott részje­gyet veszteséges gazdálkodás esetén is teljes egészében ki­fizetik. A dolgozó kérésére ezt meg is lehet hitelezni, il­letve év vége előtt is kifize­tésre kerülhet. Nyereséges vállalati gazdálkodásnál a részjegyeket öt százalékkal emelhetik meg. Nyíregyházán a TAURUS gumigyárban az elmúlt év­ben 751 részjegyes (mintegy fele nő) versenyzett a jobb termelési eredmények eléré­séért. Példamutató magatar­tásukkal, a technológiai fe­gyelem, a munkavédelmi és tűzrendészed utasítások be­tartásával segítették a válla­lati kollektíva további erősí­tését. Számosán’ közülük törzsgárdatagok. Négyszázhet­venen vannak a rész jegyesek között, akik-tagjai a vállalat valamelyik szocialista brigád­jának. 1973-ban két részje­gyes munkabrigád tevékeny­kedett. A részj egyesek borí­tékjába az év végi nyereség- részesedés idején 605 ezer fo­rint plusz kereset került. Va­sas János, és Brüsszel Gás­pár, a kerékpárköpeny üzem dolgozói érték el a részjegye­sek között a legkimagaslóbb teljesítményt. Év végén 2700 forintot érő részjegyet váltot­tak be. A gyárban napjainkban is lendületesen folyik a részj e- gyesek versenye. Létszámuk 740. Hallatják szavukat a gyár termelési tanácskozá­sain is. Jó partnerei a gyár- vezifcésnek, az üzemi demok­rácia szélesítésének. (sigér) Vasúti balesetek A vonat biztosan jön Halálra gázolta, leugrás köziben a kerekek alá esett, ft los jelzés ellenére áthajtott a síneken, a vonattal összeütkö­zött... és így tovább. Nap mint nap olvashatunk ilyen és eh­hez hasonló baleseti jelentéseket az újságokban. Számuk nem csalikén, sőt. az utóbbi hónapokban egyre emelkedik. Szabó Pál mátészalkai lakos nyilván nem vette figye­lembe, hogy már nem a bakter által komótosan, jó előre le­eresztett sorompók korát éljük. A fényjelzéssel ellátott vasúti átjárókban, ahol többnyire félsorompók ereszkednek le, nem érdemes sietni... Szabó Pál június 4-én mégis át akart hajla­ni motorjával a sorompó mellett. Az eredmény: a vonat ha­lálra gázolta. És még hány hasonló eset történt.! Májusban a Hajdú-Bihar megyei Ebes és Debrecen között akart ugyan, így áthajtani a síneken egy földdel megrakott teherautó — a nemzetközi gyors nekiütközött, háromórás forgalomkiesés és csaknem félmilliós anyagi kár keletkezett— A vasút korszerűsödése hozza magával a döcögő kis vi­cinálisod eltűnését is. A valahai cammogó vonatocska he­lyett ma ipar gyors villanyvonatok indulnak az állomásokról — és nem is akárhogyan. Míg régebben megtehették, hogy aa állomás végén léptek fel a vonatra, ma már néhány méter után harm; nc-negv v-en kilométeres sebességet ér el a szerel­vény — életveszélyes a próbálkozás. Június 13-án a tuzsérl állomáson Maiinka Jolán dögéi lakos megkísérelte a fel­ugrást — a kerekek mindkét lábát lemetszették. Táblácska közűi a peronon: a vonat ajtaját menet kö> ben tilos kinyitni. A nyitott ajtónál utazás áldozata lett jú­nius 5-én Kalló Bertalan tizenkét éves kisfiú. Kizuhant a ro­bogó vonatból — életveszélyes sérüléseket szenvedett. Sok­szor látni a vonatokon a kitárt ajtóban „levegőző”, de légin, kább legénykedő fiatalokat — általában csak a kalauz szól rájuk, holott mindenki hátborzongva nézi őket... Az említett példák csak töredékét képezik a baleseti sta­tisztikának. A nem egyszer több ember életét is követelő vasúti balesetek híre azonban nem mindenkiben váltja ki a kellő óvatosságot... míg egyszer belőlük is elrettentő példa nem lesz. Közeledik a nagy betakarítási időszak. A kisebb-nagyobb utakon többszörösére növekszik a járműforgalom. A tér. ményt. szállító teherautók, Zetorok, szekerek vezetőinek fi­gyelmébe ajánljuk: ha a fénysorompó jeli, a vonat biztosa« jön! Ugyanis az gyújtja megé. (tey) KELLEMES HÉTVÉGÉT 1 Megyei kórustalálk néptáncverseny Kisvárdán E. Parhomovszkíj: Jó összeköttetés Azért is jó az Űj év, mert lehetőséget nyújt arra, hogy szoros lelki kontaktust épít­sünk ki számunkra fontos emberekkel. Más szóval: hogy Újévi üdvözletét küldjünk nekik. Egyesek persze küldenek lapot mindenkinek, aki ép­pen eszükbe jut: barátoknak, ismerősöknek, rokonoknak. Nekem erre semmi szüksé­gem*. Nekem kapcsolatok kel­lenek! Olyan emberek, akik hasznomra lehetnek. Hogy mikor van a születés­napja egy ilyen ismerősnek, azt nem tudhatom, hiszen nem szokott meghívni. Azt is kényelmetlen meg­kérdezni. mikor van a házas­sági évfordulója. még azt hinné, tolakodó vagyok. És különben is alig isme­rem. Összenkadtunk egyszer véletlenül. De jó a beosztása: a nyugdíjügyeket intézi. Húsz év múlva lehet, hogy szüksé­gem lesz rá. És äkkor ..elkezdi az ember küldözgetni neki az üdvözle­teket. Kitartóan, rendszere­ién, szívélyes hangnemben. Természetesen jó egészséget, sikereket kíván neki az em­ber a köz- és magánéletben egyaránt. És így megy ez év­ről évre. Lassanként úgy megszokja ezeket az üdvözle­teket, hogy csak egyszer fe­lejtsek el küldeni neki, mind­járt sértve érzi magát. Ez pe­dig ugye azt jelenti, hogy egészen közel kerültünk egy­máshoz. Észre se vesszük, és máris nyugdíjba kell vonul­ni. Úgyhogy én ha egyszer el­kezdek képeslapot küldeni valakinek, akkor a neve be­kerül az ismerősök neveit tartalmazó kis zsebkönyvem­be, és mindig kipipálom, ami­kor küldök neki lapot. Küld­tem egy lapot — egy pipa. Eltelt egy év, küldtem még egyet — még egy pipa a ne­ve mellé! Nehéz helyzetekben pedig, amikor mondjuk feltétlenül kell egy üveg import whisky, vagy éppen egy fájdalommentesen húzó fog­orvos. akkor előveszem a zsebkönyvem, fellapozom, és megszámolom, hány pipa van a nevük mellett. Ha kevesebb háromnál, akkor egyelőre nem fordulok hozzájuk segítségért. Vala­hogy kellemetlen. Félek, még megijesztem a jóembert. Ké­sőbb azonban nyugodtan fel­tárcsázom, nem jövök zavar­ba. Érezze magát feszélyezve inkább 6, ha el akarna uta­sítani. Persze ilyesmi is elő­fordul. De ritkán. Mégiscsak lelkiismeretes, rendes embe­rek laknak nálunk az ország­ban. Ezzel kapcsolatban meg akartam kérdezni magától, nem próbálta-e még összeszá­molni, hány ilyen ismerősre tesz szert az ember élete so­rán. Ami engem illet, az ilyes­fajta számvetést december húszadika körül teszem álta­lában. amikor a legtöbb vál­lalat a termelési terv sikeres teljesítéséről számol be. Nekem is megvannak a magam tervei, melyeket kö­vetkezetesen igyekszem meg­valósítani, sőt túlteljesíteni. Évente általában 5—7 új is­merősre teszek szert. És ha idejében elkezdi az ember a gyűjtést, akkor úgy hetven­éves korára (ami tudvalevő­leg korunk emberének átla­gos életkorát jelenti), akkor az ilyen ismerősök számát 260—364-re tehetem. Az egyik ismerősöm pedig egyszer azzal dicsekedett, hogy 48 éves korára 563 úgy­nevezett hasznos ismerőse volt. Megkérdeztem tőle: — És hol szerzed őket ilyen nagy számban? — Mi az, hogy hol? — cso­dálkozott. A legkülönbözőbb helyeken. Például a strandon. Heverek a napon, mellettem még 10—15 ember. Kipuhato­lom, ki micsoda. Természetes szórást végzek, és akire úgy vélem, szükségem lehet, kon­taktusba lépek vele. Az egyikkel magasröptű eszme­cserét folytatok, a másikkal kártyázom, a harmadikkal újságot cserélek, látókörünk * szélesítése végett. Elutazás előtt pedig a címecske toll­hegyre kívánkozik. Újévre természetesen megy az üd­vözlet. Nem árt, ha humoros. Mondjuk valami ilyesmi: „Sok boldogságot, jó egész­séget, és jövőre is olyan nagy­szerű helyet a napozásra!” — Igen — mondtam neki. — Ez nem rossz. — Ez csak egy változat — mondta ő. — Jól alakul még a szállodában. Például kikül­detésbe megy az ember. Egy szobába kerül valaki­vel. Ilyenkor érdemes meg­tudni az adminisztrátortól, ki az illető, már csak azért i's, mert a szobában hagyott tár­gyakért a szállodában nem vállalnak felelősséget. Meg is mondják: mérnök, a réz­bányánál dolgozik. Jól van, valamikor rá is szükség le­het. Soha semmit nem lehet tudni előre. Valamikor a mi járási rádiószervizünknek szüksége lehet még rézre. Én majd megszerzem, ők pedig soron kívül megjavítják a rá­diómat. Úgyhogy ennek a mérnöknek mindenesetre két­szer köszönök „Jó reggelt”, egyszer ..Jó estét!”, elutazás előtt pedig természetesen ké­rem a címét. Azután neki is küldök lapot: erőt, egészsé­get, sok boldogsásot kívánok. Legyen az ön ellenségeinek rézhomloka, a barátainak pe­dig — réz szamovárja. — Szellemes — mondom —, és ami a lényeg, célzás is van benne a címzett foglal­kozására. Egyszerűen irigy­lem tőled ezt a virtuozitást. — Csodabogár! — mondja. — Csak nem hiszed, hogy mindezt a badarságot én ma­gam fogalmazom! Ezek, kér­lek, ugyancsak fontos össze­köttetések. Van nekem egy ismerősöm, aki a gondolatait lócskán fűszerezi humorral. Mondhatom, fél évig nyomoz­tam utána, amíg köszönő vi­szonyba kerültünk. Odaszorí­tottam a trdlin az ablakhoz, istenesen ráléptem a lábára, ö persze minden humortól mentesen rámordított: „Át­kozott víziló!” „Tökéletesen i'gaza van!” — feleltem. A munkahelyemen ezenkívül elefántnak is hív­nak. Mert olyan talpraesett vagyok.” És erre az én hu­moristám természetesen még. enyhült, sőt el is mosolyin- totta magát. Magamon ta­pasztaltam, hogy ez fontos pszichikai momentum, és még tovább fokoztam. „Ne vigyem el talán az elsősegély­helyre?” — kérdeztem. — „Ugyan! Szóra sem érdemes,’' „Minden esetre — mondtam, — felírom az ön címét. Ha nincs ellenére, egy hét múl­va firkantok pár sort, meg­kérdezem hogy érzi magát.” Már ötödik éve küldözgetem neki a lapokat, és ha valami szellemességre van szüksé­gem, hozzá fordulok. Nem utasít vissza. Előfordult, igaz, hogy olykor kontármunkát végez, hogy lerázzon, de egé­szében véve, a tőlem kapott üdvözleteket ledolgozza. — Nahát! Micsoda lelemé­nyesség ! Azóta ő is bekerült az úgy­nevezett „h. J.” (hasznos is­merősök) sorába, és már har­madik éve ő is kapja az üd­vözleteket. Eltelik még egy év, és rajta keresztül megis­merkedem az ö „h. i.”-vel, azzal a humoristával. Lehet, hogy nekem is jut időnként valami szellemes dolog. Mert­hogy nekem valahogy nehe­zen megy ez. Fordította: Répásiné Czeí® Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents