Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-19 / 141. szám
8 oldal KELET-MAGYAROR5ZÄC — NYÍREGYHÁZI melléklet Várostörténet (2.) 1QT4. Jdrdtts rtb' , -rfAz örökváltság útja Nyári gondok, örömök Vakációzó gyerekek A megyei levéltár őrzi Nyíregyháza váltságlevelét a város pecsétjével Meglevén már váltva a határ egyik része, 8 szabadság után vágyó lakosok elöljáróiktól ösztönöztetve, a határ másik fele részének megváltását is elhatározták. E tekintetben In- ezédi György, BenW István akkori főbíró és társai álltak, a dolgok élére: az ügyet a lakosok előtt felvilágosították, s midőn mindenki meg volt nyerve, a város gyűlésében az ügyet előterjesztették, hol az egyhangúlag elfogadtatott; majd a városháza udvarára összegyűj- tetett a lakosság, alig volt ki elmaradt volna, sőt tnég azok a férfiak is, kik betegség vagy más ok miatt meg nem jelenhettek, 'elküldték feleségeiket. így közakarattal és lelkesedéssel elhatározták bármi áron biztosítani a maguk részére a határ másik felének is szabad birtoklását, s megszabadulni azon kellemetlenségektől, melyek köztök és a földesurak között nem ritkán előfordultak: Folyamodást intéztek ennek következtében a lakosok a Károlyi grófokhoz, kérvén, hogy valamint ez előtt 20 évvel a gróf De- ssewffy família örököt vallott a lakosok részére. úgy ők is a maguk birtok részével hasonlót tenni méltóztatnának. A grófok hajlandók lévén a kérés teljesítésére, az alku 'rto 000 Váltó forintban meg is köttetett, minek „övekeztében a gróf Károlyi család jog igazgatója Rétijei Roth József Nyíregyházára jött s itt 182.4. április 13-ik napján 1824-ben a „perennalis fassio” elkészíttetett. mire Benkő István főbíró, id. Kovács András és a város akkori fiscalisa Dras- koczy .János. Pestre küldettek, kik előtt a gróf Károlyiak Szögvényi József personalis előtt „örököt vallottak”. Az egyezségnek egyik pontja az volt, hogy a, kialkudott summa egy igen nevezetes részét még azon év Sz. Mihály napjára okvetlenül lefizesse a város; azonban ennyi pénz a város cassájában nem volt. A fáradhatatlan főbíró Benkő István tehát teljes ügyességét és erelyét kifejtette, hogy a megkívántató summát kellő időben nagyobb részben kölcsönökből előteremthesse. Fáradtságát és buzgalmát kellő siker koronázván, a kikötött időre, a kívánt rész az uraság pénztárába a fent nevezett küldöttség által Pestre felküldetett; í'gy a grófok osztatlan birtokának fele része a curialis erdővel együtt 1824. október havában ünnepélyesen resignáltatott Erdélyi N. jog igazgató által; ki is az ez alkalomra meghívott számos vidéki uraság, a vármegye küldöttsége és a lakosok nagy sokaságápak jelenlétében a piaczon a róm. kath. templom észak keleti szegleténél a város elojáróinak kinyilatkoztatta, a Károlyi grófok nevében küldetése czélját; Dézsy György megyei főjegyző ezután ékes beszédet tartott, melyben egy részről a gróf Károlyiak érdemét emelte ki. másrészről a város múltját vázolta; mire a város részéről ennek fiskálisa draskóczi Dra>- kóczy János a következő beszédet tartotta: „Tekintetes bonorum Director Ur! Ezen város közönsége, midőn a tekintetes ur kezeiből a resignalt jószágot ezennel által venné a méltóságos gróf Károlyi háznak mind azon kegyességéért és pártfogásáért, melvet szárnyai alatt ezen közönségnek éléitől fogva mind ekkorig tagadhatatlanul tapasztalnia szerencséje vala és amelynek valamint kezdetét, úgy eddig való és mostani állapotját is. egyszóval csaknem egész léteiét köszönheti' mindezekért magát s jövendőbeli maradék/' örökös háládatosságra érezvén lekötelezett nek lenni, amidőn én általam ez alkalmatos Sággal hálaadó alázatos köszönetét tenné önön érzéséből eredő kedves kötelességének tartja a Méltóságos Gróf Károlyi família szakadatlanul való virágzásáért ezentúl is könyö- rögni"*és azáltal is magát valamint ezen város elöljáróit és lakosait jövendőre is a Méltó- sáaos grófi família nagvon becsült kegvessé gébé és szívességébe továbbra is alázatosan ajánlia.” Ezen teljes váltság emlékezetére a templomokban ünnepélyes isteni tiszteletek tartattak, 4 nép örömünnepet ült s az év, templom körül felállított mozsár ágyúk lövései hirdették az általános örömet. Az örök váltság a városnak 1 610 000 r. forintba került eltekintve az ezen üggyel együtt járó mindenféle költségektől s mellékkiadásoktól, s ha figyelembe vesszük, hogy a Gróf Dessewffy család pldal rokonsága még 1839— 1844-ig is folyvást háborgatta a várost, különösen a Báró Horeczky Vanderstádt és Ormos- di ágak. melyeknek még újabban is fizetni kellett, nem nagyítunk, hogy ha a teljes váltsági összeget 2 000 000 forintra tesszük. A Gróf Károlyi nemzettségtől történt örök- váltságból esett' egy ház után 64 p. forint, egy kötélallj föld után 68 p. forint, egy nyilas szőlő után 64 p. forint, egy nyilas kert után S0 p. forint. A Dessewffy féle váltságból nagyobb összeg vettetett ki erre azonban adatot nem találtam; — de mind e nagy terheket örömmel fizette s áldozta a város közönsége, csak hogy a mindennél drágább szabadságot és szabad birtoklást magának és az utódoknak biztosíthassa. Méltó kegyelettel kell viseltetnünk azon elődök iránt, kik annyi megpróbáltatások között is megállották, s munka, takarékosság és szorgalom által a reájok akgatott terhek alatt annál biztosabban nőttek s emelkedtek, mint a terhek alatt növekvő pálma. Annál csodálatosabb, hogy Szabolcsmegye községei közül egynek se jutott eszébe annak idejébe, hogy magát megváltsa, s ügyeit ilyetén eréllyel rendezze. Megnyervén a város eképen szabadságát, statútumokat készített magának, mely szerint ügyeit igazgatni óhajtó 1825-ben, s azokat a megye rendei elé terjeszté megerősítés végett, azonban a megye a’ város statútumait egy küldöttség által felülvizsgáltatván, azokat teljes egészében megváltoztatta: erre csakhamar a város protestatiója következett, azonban a megye ezzel nem törődvén, a bíró választást ön- kényűleg végrehajtotta. 1826-ban Szabolcsvármegye rendei a város részére készítettek ugyan rendszabályokat, a nevezett év jún. 6-án Nagy-Kállóban tartott gyűlésen, melyek ugyanazon év decz. 15-én ki is hirdettettek, azonban ezen rendszabályok készítésénél nem vétettek figyelembe a városnak oklevelekben biztosított jogai s kiváltságai: minélfogva ezeknek a megye által behozandó sérelmes rendeleteknek, újításoknak, változtatásoknak, a város lakosai protestalnak. ellene mondanak, abban meg nem egyeznek fentartván azoknak a felsőség által leendő or- vosoltatását. ugyancsak protestatiot nyújtanak be a város elöljárói a jászói levéltárba a? Irtczédy György és Schulek Gáspár közt létre jött adás-vevési szerződés ellen egyszersmind a következő évben terjedelmesen indokolt kérvényt intéz á város a magyar királyi helytartó- tanácshoz. melyben hivatkozván a város jogaira. szabadalmaira, azon nagy áldozatokra, melyeket a lakosság hozott, hogy itt magának békés és nyugalmas otthont készíthessen: így rekeszti folyamodását' „Esedezünk alássan cs. k. főherczegséged (a Nádori és a főméltóságú m. k. helytartótanács előtt, hogv minden e részben alázatosan előterjesztett irományainknak bölcs és kegyes egyben vetése után. Az A,, alatt foglalt és általunk több nemesi renden levő lakostársainknak is hozzájárulásokkal és megegyezésekkel kidolgozott és meggyőződésünk szerint óhaitott boldogságunkra vezető rendszabásainkat. amennyiben édes hazánk törvényeivel nem ellenkeznek, kegyesen helybenhagyni. vagv azok belvett olvakat kiadni mél- tóztasson. melyek örökös contraktusainkka! megerősített iussainkat el nem rontván, állandó megmaradásunkat, és a közteher viselésére alkalmas voltunkba való megtartásunkat s az ^hajtott boldogságunkra szükséges egvetértést minden rendű lakostársaink között bátorságba helyeztessek. Kik is leemélvebb hálaadó örökös tisztelettel vagyunk.” Mindamellett egy évtizedig ezen szervezet szerint igazgattatok a város. (Részlet Lukács Ödön nyíregyházi történetíró 1886-ban megjelent könyvéből). Nyolcezerhatszáz hat és tizennégy év közötti gyermek él Nyíregyházán. A tanévnek vége, így tehát most két hónapig övék a világ. Igenám, de mit fog csináXii' ez a, roppant gyermekhad? Milyen szórakozási, pihénési lehetőség várja őket? És vajon mindenkinek jut a nyár örömeiből? A kérdésekre sokféle választ kapunk. Az összkép is ennek megfelelő. A megoldások mellett kísérletek, a jó dolgok mellett tétovaságok is találhatók. Szabadban — felügyelettel Elsősorban azokról gondoskodtak, akiknek szülei a nyári hónapokra is igényelték a napközit. A sóstói szerénalakban ezen a nyáron 100, a sóstói felüljáró alatti napközis táborban 500, a sportnapköziben 250 gyermek elhelyezését oldják meg. Érdekes, hogy a jelentkezők zöme 6 és 10 év közötti gyermek. Ennek megfelelően jelölték ki a nevelőket, főiskolásokat, állították össze a pihentető, de célirányos foglalkozásoka.. Az idei év tájékozódás a művelődési szakembereknek is. hiszen világos a tendencia: évrpl évre nő ennek a korosztálynak a száma és igénye. A Sóstón lévő tábor bentlakásos, a napközig viszont csak nappali, ide az iskolabusz szállítja az iskolák elől a kicsiket. A fő cél: sok mozgáslehetőség, olvasáshoz alkalom, nem túlszervezettség. Vagyis a napközis táborok nem rontják a vakációt! Lesz strandolás. sportolás, kis kirándulás, erdei séta, a sportosoknak edzés, verseny, és ami mindehhez föltétlenül kell: jó ellátás. Huszonöt gyermekre egy nevelő vigyáz majd. ami biztosítja az egyéni foglalkozást. a gyermekek jó megismerését is. Sej, haj úttörőnek... Az iskolai úttörőcsapatok, az úttörőház egyaránt nagy gonddal készültek fel a nyárra. A városból ezer gyermek megy táborba. iánka. Csillebérc, Dombrád, Szigliget, Eger, Tokaj, Gergelyiugornya, Rakamaz, Szeged táboraibari töltenek ,10 napot, de a legtöb. ben két hetet. Az idén cserealapon utaznak az NDK-ba, Lengyelországba és a Szovjetunióba is úttörők, hogy ismerkedjenek az ottani pajtásokkal és világot is lássanak. Az ifivezetők közül 15 már Csillebércen van. de készülnek a „vizesek” is. Az úttörőhöz- az idén először szervez Császárszálláson 30 főnek szaktábort, de 80 főnek Dombrádon nyújtanak lehetőséget, hogy a Tisza vizét élvezhessék. Külön öröm, hogy a nyírszőlő- siek 157-en saját szigligeti táborukba mennek nyaralni. Leszámítva a napköziseket látható: a gyermekek nyári üdültetése általában két hétre megoldott. Természetesen ehhez jönnek még a szülőkkel eltöltött napok, üdülések, a nagyszülőknél, rokonoknál töltött hetek. Kétezer nyíregyházi gyermek, a 12—14 évesek közül, munkát vállal, általában egy hónapra. De még mindig maradnak sokan, akik se itt, se ott nem lesznek találhatók. Főlej? a nagyobbak, akiknek életteret a szép napokon a játszótér, az utca, a bérházak közötti terület kínál. Vajon milyen kilátásokkal? Az idén első ízben kapcsolódik be az úttörőház nyári programja mellett a fiatalok szórakoztatásába a művelődési intézmények sora. Borbánya, a III. kerület, a Városmajor utca és a Kun Béla út környékén lakó gyermekeknek rendszeresen rendeznek filmvetítéseket, biztosítanak játék- és olvasási lehetőséget. Módot nyújtanak arra, hogy a helyhez mérten a sporthoz is biztosítsák a feltételeket. Most már csak a szülőkön a sor, hogy ide irányítsák gyermekeiket. Mozogni jó [lenne]! A város művelődésének irányítói most azon törik a fejüket, hogy már a közeli na- ookban olyan lehetőségeket tárjanak fel, amelyek főleg a lakótelepi gyermekek számára adnak módot a játékhoz, és egyben nyugalmat a szülőknek. így vetődött fel, hogy a kisforgalmú Utcákat nap közben játszóutcákká jelölik ki, hogy a forgalom kizárása után itt lehetőség nyíljék a mozgásra. Felkutatják a grundokat, a parkokban, a szabad helyeken egy-egy kézilabd-akapa, pingpongasztal felállításával segítenek a játszani akarókon. (Itt szóba jött az Űz köz körúti betorkolása, az Ujszőlő utca vége, a Tőke utcánál, a Déli Alközpont egy-egy sza_ bad tere, a Vécsey köz.) Már csak a műszakiak és a közlekedésiek áldása kellene az ügyre, re-mélhe ően sikeresen. Megnyitják a stadion mögötti teret is, ahol jó mozgási alkalom kínálkozik a környék gyermekeinek. Szóba jött a Stadion utca girbe-gurba közeipek időleges játszó-, térré kinevezése is. Mindez igen sürgető, különösen ha ‘azt számítjuk: már amúgy is kirajzottak a gyermekek. Egy-egy iskola — így a 12-es — már kinyitotta kapuit a srácok előtt, s reggel héttől este kilencig dong Is a labda. Sajnos, sok intézmény húzódozik ettől, jóllehet sok kihasználatlan udvar nyújtana biztonságot., és könnyebb lenne a felügyelet is. Mi lesz a csellengőkkel? Ha mindent számba veszünk, akkor kiderül, ho^y a több mint 8 és fél ezer gyermek fele számára biztosított valamilyen üdülési, táborozási,, kirándulási, nyaralási forma. De mi lesz azokkal, akik csellengenek? Sok gondot okoz ez, hiszen köztudott: a napköziben felügyelet nélkül hagyott srácok hajlamosak at'ra, hogy nem éppen a legnemesebb módon éljék ki fölös energiáikat. Az ifjúsági örjá- i-atok’ (milyen lelkesen szólt erről pár éve mindenki!) szépen kimúltak. A terek, házak között csatangolok fegyelmezésére nincs se szerv, se szervezet, sőt, napközben szülő se igen. Ezek a gondok különösen a lakótelepeken jelentkeznek élesen. Persze lenne megoldás, csupán ötlet és koordináció kedése minden. Itt vannak például a lakásszövetkezetek. Évek pta törik a fejüket, milyen szolgáltatással kedveskedhetnének a tagoknak. . Nos, a lehetőség' adott: egy-egy lakótömb esetében vállalhatnák főiskolások nyári foglalkoztatását (ez nekik is jó gyakorlat . lenne!), akik felügyelnének, játszanának, és közben keresnének is- egy kis pénzt. De vajon miért ne vállalhatna némi gondot a vendéglátó vállalat is? Egy-egy kerthelyiség — Jereván, körút; presszó stb. — átmeneti szeszmentessége délutánig főleg a nagyobbaknak jelenthetne olcsó lehetőséget. Igaz. túlzott a remény, hiszen még az ifjúsági parkban sem hajlandók másként letanyázni, csak úgy, ha sört mérhetnek. Nos, ez a rossz szemlélet érthetetlen, egy vállalat- nem gondolkodhat csak profitban, főleg ha fiatalokról van szó. Még semmi sem késő A szervezett nyaraltatás, a családos üdültetés lehetőségei, mint látjuk végesek, és minden jó szándék ellenére a megoldatlan problémák nem egyszerűek. Szerencse, hogy a város vezetése időben kapcsolt, és még menti, ami menthető. Természetesen előtör azok a megoldások kapnak zöld utat, amelyek nem pénzigényesek. Másodszor jönnek számításba azok a végtelen alkalmak, amelyeket a szülők, a felnőttek tartalékolnak. Ilyenkor — bármilyen népszerűtlen 'is egy-egy esetben — mindenkinek vállalni kell a közös gondot: a gyermek óvását, nevelését, kordában tartását, persze úgy, 1 hogy az ne rontsa a nyár örömeit. Itt van szükség a lakó'.elepeken a közös felelősségvállalásra, a szülők közötti jó megértésre. Az állami erőfeszítések ezreket juttatnak jó és szép nyári élményekhez. Ehhez jó ha társul a társadalmi erőfeszítés, hiszen a felnőttek nyara se sokat ér, ha munka vagy pihenés közberí az izgalom, a drukk szorongatja a szíveket. Hogy milyen lesz gyermekeink nyara, főiünk is függ tehát, így okos dolog. ha a lakóbizot'ságok, lakóházi közösségek is felkészülnek arra: a városi szűk környezetben nekik is feladatuk tágítani a kicsik világát, vigyázni biztonságukat. Bürget Lajos A sóstói úttörőtábor június végére benépesül