Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

Í974. június 19. \ kelet-magyarörs'zäö O Óidat’ Közművelődési notesz Felnőttoktatás 2000-ben t ' Körkörös iskola — „E/tünt“ fiatalság Nemrég érdekes tervrajz került a kezembe. Egy isko­lát ábrázolt. Köralakú isko­lát. A tervező nem eredetis, kedni akart. Nagyonis racio­nális elgondolásból indult ki. A holnap iskolájának közép­pontjába ugyanis a könyv­tárt állította. A tervrajzon körülö.te helyezkednek ei a tantermek, laboratóriumok, szertárak és más helyiségek. A körkörös elrendezés jól érzékelteti: nem is túlságo­san soká úgyszólván az is­kolai élet minden pillanatá­ban nélkülözhetetlenné válik a könyv. Akár egy tanul, mányi feladat megoldásáról, akár egy laboratóriumi mű­velet előkészítéséről, akár egy kiselőadás anyagának összeállításáról lesz szó. „Magolás" nélkül Mindebből nem nehéz ki­olvasni, hogy ebben az isko­lában másképpen tanulnak majd a diákok, mint ma­napság. Sokkal kisebb szere­pe lesz a magolásnak, nem is szólva a „puskázásról”, hiszen a könyvtárban szinte minden adat hozzáférhető. Legalábbis annak a számára, aki megtanul eligazodni a könyvek között, s elsajátítja á problémák megoldásához vezető könyvtári nyomozás- szakirodalmazás útjait. Azaz megtanulja mindennapos munkaeszközként használni a könyvet, amely nélkül ké­sőbb — az iskola elvégzése után — sem tud majd bol­dogulni. Azt hiszem, fölösleges bi­zonygatni, hogy minderre épp manapság, az oktatási reform megvalósítása során érdemes figyelmet fordítani. A tananyag csökkentés ugyanis csak akkor nem jár együtt a tudás csökkenésé­vel, ha a diákok a jövőben nemcsak a szükségképpen megvékonyodó tankönyvek, hanem mind jobban a könyv­tárak segítségével is készül­nek óráikra. A „második pályafutás" Napjainkban a közműve­lődés munkásai körében sok szó esik a felnőttoktatásról, s az úgynevezett permanens tanulásról. A Technological Forecasting című angol ki­advány is erről a témáról közöl érdekes futurológiái eszmefuttatást. A szerző Linstone H. Véleménye sze­rint 2000-ben az emberek 22—24 éves korukban feje­zik be iskolai tanulmányai­kat, s utána mindössze 4—5 esztendeig dolgoznak. Ezután újra visszatérnek az iskola­padba, hogy valamilyen spe­ciális képesítést szerezze­nek. Körülbelül 35 éves ko­rukig veszik hasznát mind­annak, amit addig tanultak, majd újabb továbbképző tan­folyamon kell továbbfejlesz­teni tudásukat. Körülbelül 45 éves korukban kezdődik az emberek „második pálya­futása”. Ezután már másféle — életkoruk meghatározta adottságaikhoz jobban igazo­dó — munkaterületekre he­lyezik át őket, természetesen ugyancsak kellő tanulmányi fölkészítés után. A 60. élet­évének betöltése előtt ismét mindenki továbbképzőén vesz részt. Ebben a korban ugyanis már némileg nehe­zebb lépést tartani a gyor­san változó tudnivalókkal, azaz rövidebb időközönként kell fölirissíteni az ismere­teket. Aki 65 éves elmúlt, ismét életformát vált. Szó sincs arról, hogy a korunkban megszokott módon menjen nyugdíjba. Olyan foglalatos­ságot kell a maga számára kialakítania, amely mind a társadalom igényeivel, mind egyéni, képességeivel össz­hangban van. Nem kell ugyan a mai módon dolgoz­nia. de elhagynia sem sza­bad magát. Azaz el kell sa­játítania a helyes aktív pi­henő életmód tudnivalóit; Ez — legalábbis a tanulmányíró elképzelése szerint — szintén valamilyen tanfolyam kere­tében történik. A Technological Forecas­ting tanulmánya is bizonyság rá: van mire felkészülniük a holnap művelődési munká­sainak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy oroszlánrészt kell vál­lalniuk mindazoknak a fel­adatoknak az elvégzéséből, amelyekről Linstone H. írt. Nem utolsó sorbán tudniillik rajtuk múlik: képesek lesz­nek-e állni a versenyt a mind rohamosabban változó világgal gyermekeink és uno­káink? Könyvek és évek Magyarországon a műve­lődési házak látogatóinak több mint 60 százaléka fia­tal. Ha az amatőr műkedvelő művészeti mozgalmak ada­tait vizsgáljuk, akkor azt is megtudhatjuk, hogy a részt­vevők aránya talán még a 60 százalékot is meghaladja. Hasonlóról tanúskodnak a könyvtári statisztikák: a be­iratkozottak közül csaknem minden második a felnövek­vő nemzedék tagja. Ezekre a számokra ter­mészetesen joggal lehetünk büszkék. ígéretes dolog, hogy a fiatalok már a kezdet kezdetén megteszik az első lépéseket a kulturális érté­kek birtokbavétele felé veze­tő úton. Kár. hogy később sokan közülük megtorpannak. Aki ugyanis összehasonlítja az említett számokat mondjuk az ötLhat évvel ezelőttiekkel, az észre kell. hogy vegye: a tegnapi fiatalok egy része „eltűnt” a művelődési könyv­tárak, műkedvelő együttesek számára. Az olvasási adatok például arra vallanak, hogy már a huszonévesek között kezd fokozatosan csökkenni a rendszeresen olvasók szá­ma, a harminc körüliek pe­dig szinte mélypontra jutnak. „Kismama­klubok" Mi lehet ennek az oka? Vajon miért „vesznek el” a felnövekvők közül oly sokan a közművelődés számára? Némi magyarázatot ad a kérdésre a szabad idő alaku­lásának életkorra] arányos statisztikája. A férfiaknál 24—27 éves korban, a lá­nyoknál és fiatalasszonyoknál még korábban csaknem a felére csökken a napi átlagos szabad idő. Azaz nagyjából abban az életkorban, amikor — szintén a számok tantteá-' ga szerint — viszonylag a legtöbben kötnek .. közülük házasságöt. Alighanem mindez össz­hangban van a művelődési házak, amatőr együttesek ve­zetőinek tapasztalataival: a családalapítás gondjai gyak­ran vonják el tőlük a fiata­lokat, közülük is elsősorban a lányokat. Alapos a gya­núm, hogy ez csak részben törvényszerű. S ami még fontosabb: semmiképp sem szabacf ebbe beletörődni. Sok­kal inkább azon volna érde­mes a népművelőknek gon­dolkozniuk, miként nyújthat­nának a jelenleginél többet a fiatal házasoknak; hogyan vállalhatnának nagyobb részt — a többi között „kismama klubok”, a lakás körüli mun­kák' elvégzéséhez segítséget nyújtó szakkörök, stb. meg­szervezése révén. — problé­máik megoldáséból... (V.) A NYÍRTÉTI PÉLDA Egy técsz — egy falu 4 társadalmi munka harmadik díjasai között Az útvonal, melyen Apagy felől beérünk Nyírtét köz­ség központjába, egy sor helyi nevezetesség mellett visz el. Jobbra az új óvoda. A lakosság társadalmi mun­kájával és a termelőszövet­kezet anyagi segítségével épült fel — szeptemberben már benne lesznek a gyere­kek. Emitt egy ligetes nagy telek, melyet a termelőszö­vetkezet ajándékozott a fa­lunak, hogy új ABC-áruhá- zat építhessenek rajta. Van még egy sportpálya, melyet ugyancsak a Rákóczi Terme­lőszövetkezet hozott rendbe és csinosított ki. A járda, melyen át belépünk a szö­vetkezet központi irodaházá­ba. éppen a gyümölcster­mesztő brigád munkája. És a főtér, amit itt Piac térnek neveznek. Néhány tó­csa áll még rajta a nedves tavaszi délelőttön. De egy évvel ezelőtt még nemigen tudott tengelytörés nélkül megfordulni rajta a csuklós busz. Többszáz tonna követ hoztak Tokajból a szövetke­zet traktorosai és kikövezték — néhány más közterülettel együtt. Mindig a termelöszövetke- zet és a falu. Dé hiszen Nyírtéten az ajándékozó és megajándékozott szinte azo­nos. önmaguknak építették, amit felépítettek. Csak hogy meg is kell ezt érteni. Hogy történt ez itt? — ezzel a kérdéssel nyitottunk be Bíró Mihályhoz, az Apagy—Nyír­téti Közös. Ta.pác^ elnökéhez. — Tavaly, egy.ápriüsiva­sárnap gyűlést . rendezett a Hazafias Népfront. Körülbe­lül hatvanan jelentek meg, köztük jónéhány olyan ta­nácstag, aki a termelőszövet, kezeiben is vezető. Legtöbb hozzászólás egy új. ríagyobb óvoda szükségességéről hang­zott él. Elmondták a tanács­tagok, hogy már harminc nyírtéti gyerek nem fér be a régi kicsibe. Márpedig a község asszonyai is dolgozni szeretnének. Hova tegyék ad­dig a kisgyereket? Ifj. Papp Miklós tanács­tag. egyben a Rákóczi Ter­melőszövetkezet brigádveze. tője is: — A mi elnökünk már elő­zetesen tájékoztatott arról, hogy az óvoda hiánya mi . lyen nagy lemaradást je­lent a falunak. Mj is beszél­tünk brigádtagjainkkal, vá­lasztóinkkal. így történhetett, hogy a gyűlés a következő felajánlással fejeződött be: minden termelőszövetkezeti tag felajánl két nap társa­dalmi munkát, ezenkívül a iáját munkadíjából még jeet­Eletet és értéket mentettek a munkásőrök Nem követtem el világ­rengető hőstettet, csak em­beri. illetve mUnkásőri köte­lességemet teljesíte tem. Úgy gondolom, más is ezt tette volna a helyemben. ­— Május 7-én reggel' 8 óra előtt történt, amikor kis­fiámat, Lacikát vittem az is­kolába... Éppen a vásárosna- ményi tiszai híd mellett men ünk el. amikor segély- kiáltásra léttem figyelmes. A gyereket gyorsan leültettem az út szélére és átrohantam a gáton, le a Tisza partjára. Legnagyobb meglepetésemre egy fuldokló, embert vettem észre, akinek már csak a feje látszott ki a vízből. Még egy utolsó segélykérésre volt ereje, mielőtt teljesen elme­rült volna... Zakómat ledob­va a Tiszába vetettem ma. gam. Nem számoltam azon­ban azzal a veszéllyel, ami ezután következett... Kőncz János egy pillanat­ra félbe szakítja beszélgeté­sünket. Előveszi zsebkendő­jét,. letörli verejtékező, hom­lokát, ahogy átéli ismét a történteket. — Amikor megragadtam a fuldokló bal kezét és kezd­tem kimenteni a vízből,- az iszap velem is süllyedni kéz. dett, hisz az előző napok nagy áradása után hirtelen leapadt a Tisza és ez mindig nagy iszapképződményt, hagy maga u;án. Ahogy próbáltam a part felé vonszolni Szűcs Istvánt, a nyolc gyermekes családapát. még jobban nyelt engem is az iszap. A legborzasztóbb az volt. hogy nem tudtam mibe kapasz­kodni. Ekkor a szerencse szegő­dött, mellénk — Tóth József rendőr törzsőrmester szemé­lyében —. aki előzőleg szin­tén meghallotta Szűcs bácsi segélykiáltását. Ezu'án ő megragadta az én kezemet, én tovább szorítottam Szűcs István csuklóját és végül si­került mindkettőnknek meg­menekülni. — Hány gyermeke van? — teszem fel a kérdést a 40 éves Koncz Jánosnak, a Vá. sárosnaményi Esze Tamás egység munkásőrének, a ter­melőszövetkezetek önálló vál- lalkozású üzeme autószere­lőjének. — Három gyermekem van — mondja —. de tudom mit akar kérdezni. Nem gondol­tam-e rájuk, a veszélyben?! Ilyen esetben az ember csak egyre gondol, arra. hogy megmentse a bajbajutott éle­tét. Később sok mindenre gondoltam, az igaz. De is. mételten csak azt tudom mondani, hogy a kötelessé­gemet teljesítettem. Romanovics Mihály, a Nyírmadai Állami Gazdaság motorosfűrész kezelője, ha nem is életét, de otthonának megmentését a tűz martalé­kától a helyi munkásőrök­nek köszönheti. Egy szombat délelőtt, volt — emlékszik vissza Czigler Elek, a munkásőrök helyi pa­rancsnoka. Perzselt a nap, amikor a vásártéren gyakor­latoztunk. Egyszer arra lőt­tem figyelmes, hogy Roma. novics Mihály pajtájából ha­talmas füstfelhő gomolyog, majd pillanatok alatt lángba csap a pajta teteje, miköz­ben két gyerek — mármint a tettesek — riadtan futnak tova. — Parancs nélkül minden munkásőr a helyszínre ro­hant. Első dolgunk az volt hogy az állatokat a már lán­goló istállóból kitereljük és csak ez után kezdtünk az oltáshoz, mindent elkövetve, hogy a nemrég felújított, szép családi otthon ne kap­jon lángra. Mintegy másfél óráig tar­tott a harc a lángokkal. de végre sikerült megmente­nünk egy család otthonát. Kecskovszkl József tőnek a díját. De ha a férj és feleség is tagok, akkor külön-külön. V Kun Ferencné, a tanács gazdálkodási főelőadója elő­veszi a nyilvántartást és onnan számolja ki: az első felajánlás értéke 83 ezer forint volt. Ehhez a terme­lőszövetkezet a pénztárából hozzátett 67 ezret. így egé­szült ki százötvenezer fo­rintra. A helyi tanács ehhez hozzátett négyszázezret. A megyei tanács is adott má­sik négyszázezret. De ez még mindig csak ahg egymillió. Az óvoda pedig 1,2 millióba került. Honnan került elő a többi ? Ismét társadalmi munkából! Az épület már áll, ősszel „kétcsoportosán” megindulhat. Külön érdekes­sége még. hogy az óvoda fenntartásához a termelőszö­vetkezet évi tízezer forintot, ajánlott fel. ezenkívül külön évi 74Ó0 forinttal egy kony­hai dolgozó — ebben az esetben Kaplonyi Annuska —. egésznapos munkabéré­hez. Jankovics Ferenc, a ter­melőszövetkezet párttitkára mindehhez hozzáfűzi, hogy nem is kevés gond volt ezt a nagyméretű társadalmi megmozdulást megszervezni a szövetkezet párt- és társa­dalmi vezetőinek. Minde­nekelőtt: a gyűlésen csak hatvan körüli volt a létszám, holott a számbavehető fel­nőttek száma háromszázon felül van. A többivel beszél­ni kellett a felajánlásról. — köztük olyanokkal is. akik­nek nincs már kisgyerekük,, tehát nem személyes érdekük az óvoda. El is érték, hogy Nyírtéten nincs olyan csa­lád, amely kimaradt volna a megmozdulásból. Aztán ma­gát a munkát is meg kellett szervezni: ki, mikor, mit, hol csináljon. Végül is sikerült. Azóta is az a mondás járja Nyírtéten, hogy az itteni ember inkább felajánl négyszáz forintot magától, mint azt ' eltűrné, hogy mondjuk a községfej­lesztési adóját ötven forint, tial emelnék. Az óvoda regénye Az utcák vezetői Csak el kell kezdeni A siker egyik legszebb t.ü* kát mégis két olyan tanács* tag mondta el, akik egyben brigádvezeiői a sző vetkezett­nek is. Éva István például a Vöröshadsereg utcában lakik. Ez az utca a választókörzete. De itt laknak az általa ve­zetett növénytermesztési bri­gád tagjai is. Ifj. Papp Mill­ióssal ugyanez van a Sza. badság utcában. Vagyis: a választókörzet felnőttjei egy­ben egy közös brigád tagjai is. Bármikor átalakíthatják brigádgyűlésüket tanácstagi beszámolóvá vagy fordítva. De nem is nagyon van szük­ségük sok gyűlésre, hiszen majd mindennap együtt van­nak, együtt dolgoznak, isme­rik egymást, megbeszélhetik kis közös ügyeiket — mely­ből a nagy közös ügyek lesz­nek. A falu összefogását azóta nem tehet megállítani. — Az átalakítandó húsbolt munkálatait a termelőszö. vetkezet a saját erejéből vé. geztette el — sorolja Szépe József. a tanács igazgatási főelőadója. Szükség van új árúházra. A hozzávaló tel­ket a termelőszövetkezet in­gyen adta. A háromszázhat« vkti öles ingatlan értéke kö. zel jár a húszezer forinthoz. Amikor a két termelőszö­vetkezet két faluja a társja. dalmi munkákra kiírt ver­senyben százezer forintot nyert, ezt közös nyereségnek tekintették. És, mivel össze- taranak, sok a rokon is, sen­ki sem emelt kifogást az el­len, hogy ezt a százezret Apagy kapja, alighanejn itt újra kezdődik a történet és itt is óvodaépítéssel. (g) Á bizíonsáeosabb közlekedésért Űjabb egyirányú utcák a megyeszékhelyen A biztonságosabb közleke­dés megteremtése érdekében — amit lapunkban már kö­zöltünk — az elmúlt napok­ban forgalmi változásokat léptettek életbe Nyíregyhá­zán. így többek között újabb jelzőtáblákat helyez­tek el, • útvonalakat rendel­tek egymás alá, több kes­keny, de egyébként forgal­mas útvonalat egyirányúsí- tottak. A bevezetett forgalmi vál­tozások első szakaszában ke­rült sor a Víz utca és Uj utca egyirányúsítására is. A járművekkel közlekedők örömére, az egyirányúsítás eredményeképpen — mivel megszűnt a szembejövő for­galom — az eddigi keskeny és szűk utcák „szélesebbé” válhattak. Az így kialakult két forgalmi sáv megterem­tette a biztonságosabb köz­lekedés lehetőségeit. Sajnos egyes járművezetők nem figyelik, így nem is ve­szik észre az újonnan kihe­lyezett jelzéseket, büntetle­nül hajtanak be és közle­kednek a forgalommal szemben a „Behajtani tilos” tábla felől, szabálytalan ol­dalon parkíroznak, stb. Az új forgalmi változások csak akkor érhetik el cél­jukat, ha a közlekedők azo­kat meg is tartják, azok sze­rint közlekednek. Aki pedig a KRESZ ide vonatkozó ren­delkezéseit nem tartja meg — legyen az kerékpáros is — a közlekedés többi részt­vevője érdekében meg ken büntetni. Az 1/1971. BM—KPM ren­delet immár három éve meg­változtatta az egyirányú ut­cában való megállási és vá­rakozási szabályokat. így: egyirányú utcában megállni és várakozni, amennyiben az utca két forgalmi sáv szé­lességű, csak az úttest jobb szélén szabad. Három for­galmi sávszélesség esetén (egy forgalmi sáv 2,75—3 méter) - az utca jobb és bal oldalán a várakozás egy­aránt megengedett, feltétel azonban, hogy a továbbha­ladó járművek számára egy forgalmi sáv szabadon ma­radjon. Az ugyancsak egyirányú Egyház utcában a várakozás módját jelzőtábla jelzi. Az ott elhelyezett tábla azt je­lenti, hogy félkerékkel — ahogyan a tábla rajza mu­tatja — fel kell állni a jár­daszegélyre és csak úgy sza­bad várakozni. A közeljövőben közieket dési szakemberek bevonásá­val a városi tanács műszaki osztálya további korszerűsí­tések, változások bevezetését tervezi. Előreláthatólag sor kerül a Kálvin tér, Iskola utca és Kereszt utca egyirá­nyúsítására is. (k, gy.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents