Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-19 / 141. szám
4. oldal KELET-MAGYARORSZÄÖ f9T4. fir&as & FORUM SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyuíáné „NEM FOLYIK LE.. — |tt valahol egy levezető csatornának kell lenni!? (Kiss Ernő rajza) Szerkeszt»! üzenetek POSTABONTÁS Majdminden üzletben találkozunk a vásárlókhoz szóló feliratokkal, udvarias megszólításokkal, közlőtökkel, mint: „Köszöntjük kedves vásárlóinkat”, vagy „Szíves elnézését kérjük, leltározunk”, „Kérjük kedves vásárlóinkat. ..” stb. Igaz, ’ mosolycsekket ma már nem osztogathatnak a vásárlók, nem is baj, viszont az lényeges, hogy a kereskedelmi dolgozók udvariasan és kulturáltan foglalkozzanak a vevőkkel. Hiszen az emr ti tett figyelmes megszólításoknak csak akkor van értelmük, ha mögöttük tartalom van. Az önkiszolgáló rendszer széles körű alkalmazásával az eladók szerepe megváltozott, esetenként a »vásárló csupán a pénztárossal kerül kapcsolatba, amikor fizetésre kerül a sor. Tehát a pénztáros magatartása is meghatározhatja a vásárló és a kereskedelem közti kapcsolat jellegét. Azért említjük ezt, mert K. B. nyíregyházi olvasónk is erre hívta fel figyelmünket a közelmúltban. Május 3-án délelőtt az egyik nagy forgalmú önkiszolgáló boltban 106,— Ft értékű árut vásárolt. Fizetéskor két darab százast tett le a pénztárasztalra, de a pénztáros aprópénzt kért tőle, mellé tett még egy tízest, melyből visszakapott négy forintot, de a felesleges százast azt nem. Ebből keletkezett a vita. A pénztáros állította, hogy visszaadta, K. B. pedig, hogy nem, s így került sor az egyik boltvezető jelenlétében a pénztárzárásra. Az „ügykezelés” már eleinte sem tűnt komolynak — szokatlan ugyanis, hogy ilyenkor humorizáljanak, a vásárlóval élcelődjenek, pedig így volt — de később még kevésbé, először ugyanis 176,— Ft többlet jelentkezett, majd 10,— Ff hiány. E csapongás pluszból a mínuszba koránt- • sem volt meggyőző a vevő számára, és méltán háborodott fel, amikor ezek- után elutasították reklamációját. „Nem az a száz forint” — mondta K. B. — hanem az eljárás és még hozzátette, hogy gyakori vásárlója ennek az üzletnek, s egyik alkalommal a pénztáros elég komoly összeggel tévedett a bolt terhére (az árak beütésénél), ezt olvasónk észrevette otthon és másnap visszament a különbözeiét kifizetni. Erre a tévedésre emlékezett a pénztáros, ezt a gesztust valószínű, jóleső érzéssel nyugtázta. Nem vitatjuk, sőt elismerjük a pénztárosok felelősségteljes munkáját, hiszen nem könnyű feladat pénzzel bánni. A fentiekben leírt eset nem is tipikus, mondhatjuk: szerencsére ritka eset, viszont tanulságos, a megfelelő következtetést le kell vonni belőle. Azt, hogy a reklamációk esetén kellő komolysággal és minden kétséget kizáró pontossággal kell eljárni. Hiszen elsősorban a kereskedelem érdeke a jó kapcsolat a vevőkkel. LASKODI ÖREGEK Nagyon szeretnénk, ha Laskod községben is lenne öregek napközi otthona, úgy, mint Baktalórántházán — írja nyugdíjastársai nevében K. Varga András Laskod, Szabadság út 32. szám alatti lakos. A helyiség nem volna probléma, hiszen a termelőszövetkezet által használt épület hamarosan felszabadul. Úgyszólván mindannyian a termelőszövetkezetben dolgoztunk, megalakulása óta, onnan mentünk nyugdíjba, és most szeretnénk, ha a községi tanács és a termelőszövetkezet összefogásával kérésünk teljesülne. Az otthonban naponta összejöhetnénk, időn két hasznosan, jó körülmények között tölthetnénk el, közös ebéd kíséretében. A Derkovits utca 84—90. számú házak előtt az úttesten a víz nem folyik le annak ellenére, hogy van csatorna. A csatornát ősszel készítették az utca magasabban fekvő részére, így az említett részről a víz nem tud a csatornába folyni. Nagyon sok kellemetlenséget jelent ez az itt lakóknak, de a járművel közlekedőknek is, ezért mielőbbi intézkedést kérünk — írja levelében Barkóczi Miklósné Nyíregyháza, Derkovits utca 88. szám alatti olvasónk. Kovács István kisvárdai, Kiss Gyuláné kántorjánosi, Bankó Jánosné buji, Bicső Béla aranyosapáti, valamint Ilcsik Anikó nagyhalászi lakosoknak levélben válaszoltunk. Ifj. Szoboszlai Gyuláné kéki, Szabó Árpád nyíregyházi, Bálnoki Sándor tisza- kerecsenyi, Böszörményi Sándorné fülesdi, Jakab Mózes kisvárdai, Szalai Ferenc lövőpetri, Barczi János nyír- karászi, Szirmai János nyír- bélteki, Jakab Gyula kölesei, Gulyás Istvánná nagykállói, Boda Antall fényeslitkei lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Borbély János rohodi olvasónknak a fagyszüneti díjat nem kell visszafizetnie, mert mint gépkocsivezető dolgozott az ÉPSZER Vállalatnál és a vállalat kollektív szerződésének az a része a gépkocsivezetőkre nem vonatkozik, mely szerint a fagyszüneti díjat annak a dolgozónak kell visszafizetni, aki a fagyszabadság lejárta után egy éven belül kilép a vállalattól. Bomokos István kállósem- jéni ^lakos erősáramú vil- íanj'szerelő szakmája mellett szeretne autóvillamossági szakképzettséget is szerezni. „Hogyan lehetséges ez?” — erre kért választ levelében. Olvasónknak — amennyiben érettségizett — hároméves szakmai gyakorlatot kell szerezni az autóvillamossági szakmában (érettségi hiányában 4 évet) ha ezt megszerzi és a 22. életévét betölti, szakmunkásvizsga letételére jelentkezhet a nyíregyházi 107. számú Szakmunkásképző Intézetben (Nyíregyháza, Hatzel tér 10. szám). Freund Mihály vállaji olvasónk a jutalomszabadsághoz szükséges 9/1973. Mü. M. sz. rendeletben előírt feltételekkel nem rendelkezik. A házassági segély iránti kérelem elbírálása a s^övetke- , zet vezetőségének a hatáskörébe tartozik, erről egy későbbi időpontban tartandó vezetőségi ülésen fognak dönteni. Szabó Miklós zsarolyáni lakos balesetével kapcsolatosan még nem döntötték el, hogy az üzemi baleset volt-e vagy nem. Addig is míg ez eldől, a termelőszövetkezet — elsőízben 1973 decemberében — előleget folyósít olvasónk részére. Mester Imre nyírbogdányi olvasónk panaszát a megyei postahivatal kivizsgálta és megállapította, hogy a helyettesítő, szakképzetlen kézbesítő munkáját úgy akarta egyszerűsíteni, hogy egyszerre kéthavi előfizetési díjat kért olvasónktól. Minthogy ezt Mester Imre megtagadta, a kézbesítő helytelenül törölte az előfizetők névsorából. A megyei postahivatal intézkedése nyomán azonban levélírónk június 1-től ismét előfizetője lapunknak. B. Dicső Dezsőné újkenéz! lakos 1973 áprilisában lett termelőszövetkezeti tag. Betegsége miatt nem tudta megszerezni a betegségi segély folyósításához szükséges feltételeket, így ez irányú kérését a termelőszövetkezet elutasította, viszont felvilágosították, hogy 36 havi tagsági idő után járadék megállapítása iránti kérelmet nyújthat be. Ifj. Tóth Józsefné nyírbogáti olvasónk amennyiben a társadalombiztosítási igazgatóság szolgáltatási osztálya által kért okmányokat megküldi, szülési segélyre való jogosultságát elbírálják az 1973. évre érvényes rendelkezéseknek megfelelően, ugyanis kormányzatunk csak az 1974. január 1. után történt szüléseknél emelte fel a szülési segély összeget egységesen, gyermekenként 2500 FIZETNI — FŰTÉS NÉLKÜL? ^ 1974. május 17-én az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat ajánlott levélben felszólította a Jósaváros, Korányi Frigyes utca 18— 20. és a többi ház lakóit, hogy fűtés- és. melegvízdíjhátralékukat fizessék be. Megbotránkozva olvastuk a felszólítást, ugyanis olyan pénzt követel a vú dat, amiért semmilyen szolgáltatást nem nyújtott. Jól ismert volt annak idején a jósavá- rosl fűtési probléma, melyet csak 1973. december 10-től oldottak meg. Amíg lakásunkban nem volt meleg víz és fűtés (vagy csak részben volt), nem vagyunk hajlandók a díjat megfizetni a vállalat bírósággal fenyegető felszólítása ellenére sjsm — írja levelében Erdős Sándorné Nyíregyháza. Korányi Frigyes utca 20., szám alatti' lakos. HORDÖ A JÁRDÁN A Nyíregyházi Söripari Vállalat kocsija sört hozott június 12-én délelőtt az öfe- hértói italboltba. A hordókat a járdára dobálták le. Én kivártam, míg a rakodó- munkások megállnak, és akkor mentem be a teherautótól alig négy méterre lévő húsboltba. Mire a küszöbre léptem, mögöttem egy hordó a sárba csapódott és világos , ruhámat agyagos sárral alaposan összekente. A szállítómunkások egyikének mindössze ennyi megjegyzése volt: „Nem várhatunk meg minden vevőt, míg elmegy”, és közömbösen csípőre tett kézzel nézték a sártól alig látszó ruhámat. A teherautó rendszámát nem tudtam megjegyezni, de az esetre bizonyára ráismernek, akik élőidézték, s a velem együttérző, felháborodott járókelők — panaszolja levelében Szabó Károlyné tanítónő Ófehértőről. FÉNY Rendkívül nagy orom érte családomat és 83 éves édesanyámat, ugyanis ez év május 25-én kigyúlt a fény lakásunkban. Több mint két éve vártuk ezt a pillanatot, s most a községi tanács jelentős segítségével és a TI- TÁSZ Vállalat dolgozóinak lelkiismeretes munkája nyomán végre elérkezett. Hogy ez mit jelent nekünk az örömön túl, azt hiszem, nem kell magyarázni. Egy biztos: életkörülményeinket jelentősen megváltoztatja, a háztartási munkát gépekkel megkönnyíthetjük, élvezhetjük a televízió adásait, s aminek a család leginkább örül, hogy ezt az idős nagymama is megérhette, és ő is élvezheti. Ezúton köszönjük meg a községi tá- \ nács és a TITÁSZ Vállalat \ segítségét — írja Mátyás Mihály Nagykálló, Nyíregyházi úti lakos. „FRÖCCSENTÉS” Ezekben az esős napokban a gyalogosok ki vannak téve — egy-egy száguldó, figyelmetlen gépjárművezető jóvoltából — a hideg zuhanyként ható sáros fröcs- csentéseknek. Kétségtelen, a kocsivezetők lehetnének esetenként figyelmesebbek, de a hiba máshol is keresendő. Például abban, hogy miért áll a város területén az aszfaltos úttesten tócsában a víz eső után, és még az azt követő több napon keresztül is? Már szóvá tettem a Gimnázium közi „halastavat”, de sorolhatnám a Centrum Áruház, a Nyírvízépület előttit, vagy a Selyem és a Véső utca sarkán lévőt. A hibát az útépítéseknél kell keresni, a víz lefolyásához nem biztosítanak utat, a csatornaszemeket ott helyezik el, ahol a víz nem találhatja meg. Most bő alkalom van az illetékeseknek az útépítési és csatornázási hibák összeírására, megfigyelésére, melyéket a következő útjavításoknál korrigálni kellene. Ugyanis száraz időben nem látszanak olyan bosszantónak ezek a hiányosságok — írja M. Takács Ferenc nyíregyházi lakos. ÜDÍTŐ A Kelet-Magyarország május 8-i számában „Üdítő — ritkán” címmel megjelent cikkben szóvátették, hogy Nyírszőlősön és Kótajban a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek nem rendelkeznek megfelelő választékban üdítő itallal. A cikk nyomán intézkedtünk, hogy a választékszegény üdítőitalkészletet valamennyi egységben aj. legrövidebb időn belül kiegészítsék. A közelmúltban panasz érte a jósa- városi -ABC-áruházunkat is. A vásárló kifogásolta, hogy az áruház szavatossági időn túli, fogyasztásra alkalmatlan paranyica sajt árusított. Ez annál is inkább sértette a vásárlót, mivel már több ízben figyelmeztette az áruház dolgozóit a sajt nem megfelelő minőségére. A cikk megjelenése után 'felhívtam az áruház vezetőinek a figyelmét, hogy munkájukat minden vonatkozásban, de különösen az áruk minősége tekintetében hatékonyabban és nagyobb körültekintéssel végezzék. Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet TASAKOS „Tasakos kakaót kér” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy a tasakos kakaó gyártását a régi üzemünkben sem tudtuk megoldani a rendelkezésre álló Mini- pack adagológéppel és így üveges kakaót voltunk kény_____________:_______________________________________________ Az illetéked vsilsiszol BALESETVESZÉLY Sajnos, nem ritkaság Nyíregyházán a megsüllyedt, balesetveszélyes járda. Mindet felsorolni nem is lehet, de néhányat igen, és kell is, főként melyek javítása halasztást nem tűr. Ilyen például a Luther-ház előtti járda, melyen egy fél méter átmérőjű és legalább telenek forgalomba hozni. Az új üzemben üveges áru forgalomba hozatalára nincs lehetőség, a Mini-pack adagológép sem áll már a rendelkezésünkre. A Poli-pack adagológép pedig az 1 literes és félliteres tej adagolására van beállítva igen hosszú csővezeték-hálózattal és 15 000 literes előtároló tartályokkal. Ezen néhány száz liter kakaó gyártása nem oldható meg a minimális mennyiség miatt. Két- deciliteres kakaót viszont üzemünk korlátlan mennyiségben gyárt és rendelés esetén szállít. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat TÁVIRAT Május 8-án „Már távirat sem?” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy a kézbesítő május 3-án 21,50-kor a távirat kézbesítését megkísérelte. Többszöri csengetésre sem nyitottak ajtót, így a kézbesítő a táviratot a földszinti levélszekrénybe dobta be. Eddig helyesen, a továbbiakban helytelenül járt el, mert a levélszekrény útján kézbesített táviratról értesítőt kellett volna a lakáson hagyni, melyen jelezni kellett volna a távirat hollétét. Az érdekelt dolgozó fiatal kézbesítőgyakornok. A hivatal figyelmét felhívtam, hogy oktatásáról fokozottabban gondoskodjon hasonló esetek elkerülése érdekében. Debreceni Postaigazgatóság negyven centiméter mély lyuk keltekezett. Jóval nagyobb területen ' süllyed’ meg a posta bejáratává' szembeni járdaszakasz amely most kiapadhatatlan nak látszó „álló vízzé” ala kult át a gyakori esőzés jóvoltából. Forgalmas utcákról lévén szó, gyors intézkedést kérünk — írja ifj. Mikita Sándor nyíregyházi olvasónk. Ft-ra. JOGÁSZUNK ÍRJA A bérleti jogwls&oiay megszűnése K. I. olvasónk tulajdonát képezi egy házasbelsőségi ingatlan mely 3 nagy szobából, egy kis szobából, két konyhából és egyéb mellékhelyiségekből áll. Ennek a lakásnak egy szobája, egy konyhája, kamra, fáskamra, udvari WC bérletben van, amiért a bérlő havi 29 Ft-ot fizet. A lakás többi részét ő használja héttagú családjával. A lakás bérlője egy elvált asszony, akinek két gyermeke van. Bérlője ezelőtt mintegy három évvel elköltözött egy másik helyiségbe, ahol állást váflalt, beadta lakásigénylési kérelmét is, de lakást még nem kapott, magával vitt£ a két gyermekét és a bútorzatának jórészét, csupán néhány darabot hagyott hátra, hogy az ottlakás látszatát keltse. Az új helyén egy üresen álló szoba, konyhás lakást bérelt ki „albérlet címén” és ezért havi 450 Ft. albérleti díjat fizet. Tárgyalásokat folytatott már a bérlővel, hogy adja át a lakást, mert azt elhagyta, és nem is valószínű, hogy vissza fog költözni, a bérlő még 1973. januárjában írt neki egy levelet, hogy cserelakásra való igényéről lemond a bérleményéről, ha olvasónk 15 000 Ft-ot fizet neki. Olvasónk levelében azt írja, hogy tudomása szerint, ha valaki a lakását kettő hónapnál hosszabb időre végleges szándékkal elhagyja, a bérleti jogviszony megszűnik. Kérdése, hogy ebben az esetben megszünt-e a bérleti jogviszony és elfoglalhatja-e az addig bérlő által használt lakrészt, annál is inkább, mert nagyszámú családjára tekintettel arra szüksége van. Az l/1971./II.8./korm. sz. rendelet 94. §. (2.) bekezdésének b. pontja értelmében, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — tanácsi bérlakás kivételével — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére megszüntetheti. Tehát a bérleti jogviszony nem magától szűnik meg, olvasónknak jogában áll a bírósághoz fordulni és kérni annak megállapítását, hogy a bérleti jogviszony megszűnjön. A bíróság a lakás elhagyásának tényét az összes körülmények beható vizsgálata alapján állapítja meg. Megfelelő súllyal értékelik a lakás elhagyásának okát, a visszatérő szándékát, meglétét, vagy hiányát, a lakást elhagyó személy új elhelyezésének körülményeit, a ki- jelentkezés és a lakás teljes kiürítése elmaradásának indokát. Ha mindenben megfelel a valóságnak az, amit olvasónk előadott, tehát, hogy a bérlő a másik helységbe azért költözött el, hogy ott végleges szándékkal telepedett le, ott állandó munkaviszonyt létesített, gyermekeit is odaköltöztette, ingóságainak a túlnyomó részét az ottani lakására szállította, állan- ló ott-tartózkodása több, mint két éve tart, e tényezőkből ar- “a kell következtetni, hogy a bérlő végleges szándékkal telepedett le. A perbeli lakást ezek szerint csak formai okból, nyilván azért tartja fenn, hogy olvasónk terhére anyagi előnyhöz jusson, különösen erre enged következtetni a bérlő által írt levél, melyben 15 ezer forintot kér. Mindezekre tekintettel olvasónknak pert kell indítania a bérlő ellen, és ha a fenti tényállás bíróilag is megállapítható, a bérleti jogviszonyt a bíróság megszünteti. Br. Juhász Barnabás
