Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

Jftnfas fS. ICET/BT-MAGTARORSZÁO * Pártmunkájuk színtere: a szakszervezet ' A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK tagjai, a bizal­miak és más társadalmi tisztségviselők a dolgozók érdekeit képviselve, úgyszólván naponta oldanak meg a munkahelye­ken jelentős feladatokat. Munkájuk nem mindig látványos, de enélkül szürkébb lenne a vállalati élet, nehezebben gördülne a gazdasági, vagy hivatali tevékenység szekere, akadozna a vezetők és beosztottak közötti párbeszéd, romlana a munka­helyi légkör. Éppen ezért érthető, hogy a szakszervezetek ön­tevékeny, áldozatkész aktivistái közül mind többen vívják ki munkatársaik elismerését, bizalmát. Nem csupán arról van szó/ hogy megnövekedett a társa­dalom igénye a szakszervezeti munka iránt —/habár ez ön­magában is rendkívüli módon növeli a felelősségüket. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a szakszervezetek tisztségviselői mind sikeresebben oldják meg kettős — nevelő és érdekvé­delmi — funkciójukból adódó szerteágazó feladataikat. Éppen ezáltal nőtt tekintélyük a dolgozók előtt, s befolyásuk a mun­kahelyek egész életére. A szakszervezeti aktivisták soraiban végzi pártmunkáját sok tízezer párttag. Tudásukkal, lelkesedésükkel, harcos kiál­lásukkal sok helyen jótékonyan hozzájárulnak, hogy a szak­szervezetek betölthessék nehéz, felelősségteljes hivatásukat. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták, a pártban megszokott fegyelemmel, a dolgozók érdekeit védelmezve, a párt politikáját képviselik. S a legkevésbé sem mindegy, ho­gyan tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, miképpen érik el, hogy mind többen .kövessék őket, hogy mind több barátot, cselekedni akaró embert nyerjenek meg ügyünknek. E mun­kájukban a meggyőző szóra, s mindenekelőtt példamutatásuk­ra támaszkodhatnak. Mivel a párt szóvivői a munkások leg­nagyobb tömegszervezetében, cselekedeteikre, magatartásuk­ra társaik jobban odafigyelnek, kritikusabban minősítik őket. TEVÉKENYSÉGÜKKEL ELŐ KELL SEGÍTENIÜK, hogy e politikai jelentőségű, a vállalat gazdálkodását jelentős mér­tékben befolyásoló, a dolgozók élet- • és munkakörülményeit érintő döntések előkészítésében minden munkahelyen vonják be a szakszervezetek képviselőit. A szakszervezeteknek pedig, az általuk képviselt kollektíva véleményét ismerve, legyen e kérdésekben véleményük, észrevételük, javaslatuk, s a közre­működésükkel született döntésele végrehajtásában szívvel, lé­lekkel vegyenek részt. Az üzemek nagy többségében ez a gyakorlat alakult ki. 6ok igazgató, gazdasági vezető tudja, hogy saját munkáját is megkönnyíti, színvonalasabbá teszi, ha ilyen munkakapcsola­tokat alakít ki a szakszervezettel, amelyre őt tulajdonképpen törvény is kötelezi'. De előfordul az is, hogy megkerülik a szakszervezetek helyi képviselőit, s olyan döntések születnek, amelyeket pedig állami előírások szerint* sem lenne szabad meghozni a szakszervezetek nélkül. Ilyen jelenséget látva a kommunista szakszervezeti aktivistáknak ne remegjen a szí­vük, ne szemlélődjenek tétlenül, hanem cselekedjenek, szük­ség esetén igényeljék a pártszervezetek segítségét is. A párt tagjainak hozzá kell segíteniük .a szakszervezeteket ahhoz is, hogy mindazokat a gondokat, átmeneti feszültségeket, ellentmondásokat, amelyeket társadalmi fejlődésünk mai sza­kasza felszínre hoz. a mozgalom időben és Jtendőzetlenül jelez­ze, és saját eszközeivel azok megoldását iS aktívan segítse. Sok nehéz feladatot kell ma az üzemekben megoldani. Ebből a szakszervezetek is kiveszik a részüket, a gazdasági vezetők segítő partnereiként. De az igazsághoz tartozik az is, hagy a szakszervezetek nem egyszer olyan kérdésekben, intéz­kedésekben is partnerekké válnak, amelyekben pedig már nem lenne szabad. Amikor elnéző aszisztálás helyett fel kel­lene emelniük szavukat, mégpedig annak tudatában, hogy az adott ügyben a munkások igénye teljesen egybeesik a párt törekvéseivel. Gyakran kerül szóban az üzemekben az aktivisták, a munkások között a szakszervezetek jogköre. Elégséges-e, vagy még többre lenne szükség? — vitatják. A GYAKORLAT AZT IGAZOLJA, hogy a meglevő szak- szervezeti jogok lehetőséget adnak a tényleges érdekvédelem­re. Csak hát a mainál jobban kellene élni velük! A szakszer­vezetben dolgozó párttagoknak elő kell segítenük olyan szem­lélet és gyakorlat kialakítását, amely természetesnek tekinti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők akkor segítik jól a párt politikájának végrehajtását, ha következetesen élnek az őket megillető jogokkal és hatáskörökkel. Ez egyben feltételezi, hogy szükség esetén, minden erejükkel, tekintélyükkel fellép­nek a jogok gyakorlását korlátozni szándékozók ellen. Félvetődhet, vajon meg lehet-e azon keresztül ítélni, egy üzemi szakszervezeti testület munkáját, hogy például hány­szor élt vétójogával. Úgy vélem ez önmagában nem kritériu­ma az eredményes munkának. Ellenben annak alapján már minősíteni lehet tevékenyéségét, hogy hivatásának megfelel­ve elejét veszik-e olyan körülmények kialakításának, ame­lyek miatt vétót kellene emelni. Természetesen ha a helyzet úgy alakul, akkor a dolgozók érdekében feltétlenül élnie kell e jogával. A szakszervezetek jogait úgy kell érvényesíteni, mint a munkásosztály jogait. Olyan felelősséggel és követke­zetességgel. A szakszervezetekben most zajlanak azok a taggyűlések, ahol a vezetőknek számot kell adniok a múlt évben végzett munkáról. Be kell számolniok, hogy felelősséggel képvisel­ték-e az üzem dolgozóinak érdekeit; megtettek-e mindent a rendelkezésükre álló eszközökkel a termelési célok megvaló­sítása érdekében. Sok eredményes fáradozásról tudnak szól­ni. Nem kevés történt az élmúlt évben a kollektív szerződé­sek előírásainak teljesítése érdekében is. A dolgozók megelé­gedéssel veszik mindezt tudomásul, viszont észrevételezik, hogy a kollektív szerződés készítésékor jobban kikérték véle­ményüket, mint most. amikor a megvalósításról adnak szá­mot részükre. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták ebben az észrevételben megfogalmazott igényt is vegyek észre és kezdeményezzék a demokratizmus érvényesítését a beszámolók elkészítésében is. A PÁRTTAGOKNAK MEGHATÁROZÓ SZEREPÜK kell hogy legyen az üzemi-munkaheiyi demokrácia fejlesztésében Is. Kevesebb ünnepélyes fogadkozás, kinyilatkoztatás, több mindennapi egyszerű tett — ez lehet a cselekvési programjuk mottója. A már jól bevált és eredményeket hozó módszereket érdemes tovább fejleszteni, jobban kihasználva a meglévő demokratikus fórumainkat, az eredményesebb munka érde­kében. Szkokén Ferenc i az M.SX.MP KB munkatársa A DÖNTŐ TÍZ NAP Aratásra készülnek a győrteleki Tsz-ben nők. — Alma, szamóca, zöld­ség. Ezek mind munkaigé­nyes növények. A közös jö­vedelmét növeli a fuvaro­zás. Kilenc IFA-gépkocsink fuvarozik, s ezekkel elég jó pénzt keresünk. A szántó­földi növénytermesztésünk jó, az állattenyésztésre se panaszkodunk. így jut a jö­vedelemből a tagoknak is elegendő és a tsz, a gazdál­kodás fejlesztésére, korsze­rűsítésére is marad pén­zünk. A kukoricát a KITE tag­jaként már zárt rendszer­ben termesztik. Megvették a John Deere gépsort, amely meglehetősen drága, de a sok ember megélhetésének biztosításához a korszerűsí­tés is szükséges. Télen al- mahámozást vállalnak a porcsalmai konzervüzemtől^ a nők elég jól keresnek vele. Az idén 20—30' vagon alma hámozását vállalták. „Minden erővel felkészültünk44 Tavaly 36,7 mázsa búzát takarítottak be hektáron­ként. Az idén hasonló ter­més ígérkezik, de az időjá­rás nagyon rossz. Rengeteg eső esett az elmúlt napok­ban. — Most már minden a be­takarításon múlik, ponto­sabban: a nyári időjáráson — mondta Nagy Miklós nö­vénytermesztési főágazati vezető, aki a betakarításnak is főparancsnoka lpsz. — Mi minden erővel felkészültünk, de az időjárást nem tudjuk szabályozni. Egy NDK gyártmányú E—5—12-es és négy szovjet gyártmányú SZK—4-es kom­bájn áll aratásra készen, tel­jesen kijavítva. A John Deere kombájn érkezését mindennap várják. Azzal együtt még sok is lesz a ka­pacitásuk — vállalnak ara-, tást más tsz-nél is. A szállí­tókapacitás jó. Elegendő és jól előkészített erőgép, va­lamint 20 pótkocsi áll ké­szen a betakarításhoz. Szük­ség esetén — ha problémák keletkeznének a szállításban — leállítják a fuvarozást és az IFA-teherautókat is be­állítják a betakarítási mun­kákba. A kombájnokhoz, zetorokhoz 43 jól képzett, gyakorlott,. jogosítvánnyal rendelkező szakmunkás áü készenlétben. Rakodómun­kásból és kiszolgáló személy­zetből sincs hiány, hiszen sok a tsz-tag. — Tíz nap elegendő len­ne, hogy minden szem ter­ményt betakarítsunk — mondta az elnök. — S ak­kor még. más tsz-nek is tud­nánk segíteni. Komplex gépesítés, munkarend A nyári betakarítást komp­lexre szervezték. A kom­bájnok után megy a • szal­mabálázó gép. A bálázott szalma szállításához munká­ba állítják a lófogatokat. Három lánctalpas traktor végzi a tarló beszántását. Ezt megelőzően azonban ki­szórják a műtrágyákat, az úgynevezett alapadagokat. Egyetlen probléma, hogy nincs elegendő műtrágya­szóró gép. Venni kellene egyet — IFA-műtrágyaszóró kocsit — de az idén nem vesznek, másra kell a pénz. Szereztek viszont kölcsön, azaz bérelve, mégpedig a szerencsi Lenin Tsz-től. így a műtrágyaszórás is bizto­sított. A gabonát részben tárolják, 80 vagon mennyi­séghez van kapacitásuk, a többit átadják a gabonavál­lalat mátészalkai telepének. (Közel van Mátészalka, es is jó, nem kell messzire szállítani a terményt) A nyári betakarítást min­den yonatkozásban előkészí­tették. A balesetelhárítási oktatások folyamatban van­nak. A tűzrendészeti okta­tás befejeződött. A betaka­rítást a határban a két ke­rületvezető — Tóth Berta­lan és Moldvai István — irá­nyítja. Műszakilag, a gépel/ üzemeléséért Szabó Béla gé­pésztechnikus felel. A szö­vetkezet összes vezetője fia­tal, alig múltak 30 évesek. Az emberek hangulata, szor­galma, munkakedve, mun­kafegyelme nagyon jó. Min­denki teljes odaadással dol­gozik, mert a tsz pontosan fizet. A betakarítás politikai elő­készítése is elkezdődött. A csúcs-pártvezetőség már fog­lalkozott vele. Aratás előtt azonban még alapszervezeti taggyűlések lesznek, s azok fő témája: a betakarítás. Pé­csén Ernő csúcsvezetőségi titkár az elmúlt napokban a gazdasági és a szakmai ve­zetőkkel beszélgetett, hogy politikailag is jól felkészül­hessenek a betakarításra. Tudatosítják e munka fon­tosságát, mozgósítják a párt­tagokat és szervezik a beta­karítási versenyt. S*. X rr Ospark-rekonstrukció Megyénk egyik legértékesebb védett területe Cégénydá- nyádon található. A gyermekotthon csodálatos parkja, amelf. már-már arborétumnak számit, az Országos Természetvédelvib Hivatal érdeklődését is felkeltette. A több mint nyolcvanféle fenyő, az országban egyedülálló platános, a több, ázsiai ere­detű fa és bokor olyan nemzeti értéket képvisel, amelynek óvása és kiegészítése okszerűnek látszik. A közelmúltban szak­emberek járták be a cégénydányádi parkot és felmérték, hol és milyen pótlás szükséges, milyen növényekkel egészíthető ki a védett terület. A balatonfüredi természetvédők és terve­zők a helyszín pontos felrajzolása, a növények meghatározása és számbavétele után most készítik el a részletes rekonstruk­ciós tervet, amelyet a következő években folyamatosan hajta­nak. végre. Így a távoli szatmári község nem egyszerűen természeti ritkaság lesz, hanem kiváló álkalom arra, hogy ál­talános, közép- és főiskolások számára gyakorlóterületnek is szolgáljon, ahol a flóra különlegességei egész éven át tanul­mányozhatók. Aporliget után tehát újabb, országos jelentőségű védett területtel gyarapszik Szabolcs-Szatmár megye. Helyes lennej ha a jelenleg igen elhanyagolt, de védelemre érett berkeszi parkot is megvizsgálnák a szakemberek, hiszen itt is külön­leges növények, szépen telepített, de sajnos pusztulásra ítélt fák nyújtanak kézen fekvő lehetőséget a környék' iskolá­sainak, kirándulóinak a természet megkedvelésére. v t (bürget) ŐRHELYEN • Szinte meglepetésszerűen, gyorsan, de törvényesen, de­mokratikusan és teljes egyet­értésben ment végbe az el­múlt év késő őszén a győr­teleki, fülpösdaróci és gé- berjéni termelőszövetkeze­tek egyesülése. A tsz azon­ban még így se nagy, mind­össze 1914 hektár, viszont összesen 654 tagja van. Könnyű kiszámítani, hogy ebben a tsz-ben mindössze háromhektárnyi terület jut egy tsz-tagra s ez nagyon kevés. A családtagokat is számítva még egy hektár te­rület se jut egy tagra. — Hogyan tudnak ennyi­re kevés földből megélni, sőt, viszonylag jól fizetni és fejlődni? Több munka­alkalom — Elég nehezen — vála­szolt Magyar Sándor, a tsz fiatal elnöke. — Nálunk va­lóban legnagyobb gond és feladat az emberek foglal­koztatása, a munka, a ke­reset biztosítása. Azért nem élünk rosszul, az idén 97 forintot terveztünk egy 10 órás munkanapra, de, ha minden sikerül, ha az idő­járás nem okozások kárt, ta­lán lesz az száz forint is ... A tsz vezetősége és tagsá­ga, hogy minél több munka- lehetőséget biztosítsanak, az idén — az egyesülés után — háromszorosára növelte a zöldségtermő területet. A 36 hektár kertészetben tavasz­tól őszig elég sokan dolgoz­nak, főleg nők. Elhatároz­ták 20 hektár szamóca tele­pítését is. Ebből 12 hektárt tavasszal betelepítettek, a többit ősszel ültetik el. A szamóca munkaigényes nö­vény és jól jövedelmez. Előre tekintve és tervezve a tsz tagsága és vezetősége az almatermesztést szorgal­mazza, mert az sok ember­nek ad munkát, keresetet — a tsz-nek megfelelő jövedel­met. Jelenleg 135 hektár gyümölcsösük van, de 1980- ig minden évben 20 hektárt telepítenek be almával. Az idei telepítéssel együtt 1980- ra 170—180 új almásuk lesz. Az öreg gyümölcsfák egy részét kivágják, de 1980- ban még akkor is 250—260 hektár almára számítanak. — így akarjuk a munkát és a kereseti lehetőséget biz­tosítani kis területen sok embernek — mondta az el­NAGYECSEDEN, a VIII-as árvízvédelmi szakasz köz­pontjában nyúlánk, fiatal férfi irányította a munkát: Horváth Gábor vízügyi mér­nök. Már alig bírt beszélni, mert éjjel-nappal a gáton volt, harmadik napja nem aludt. — Nem félek — mondta! — A mi szakaszunkon nem lehet baj még akkor sem, ha meghaladja a Kraszna az 1970-es szintet. Minden kri­tikus töltésszakaszt megerő­sítettünk, fóliával borítottunk és homokzsákokkal rögzítet­tük a földtakarót. Itt nem jöhet át a víz ... — Na-na — mondta egy idős ember. — A Kraszna bolond folyó. 1919-ben, ugyanígy nyáron, elöntötte Ecsedet. A falu utcáin halat fogtunk. — Most nem lesz víz Ecsed utcáin. Meg hal se. ’ KOCSORDNÁL, a hídfő­nél hasonló kép fogadott. Rerigeteg gép, rengeteg ho­mokzsák, fóliatekercsek so­kasága, nagy sár és a sár­ban térdig gázló emberek — elsősorban a ' község lakói. Minden erejükkel védekez­tek. — Csak egy baj van — mondták. — Éjszaka nem látunk. Sűrű a sötét, mert felhős az ég és esik az eső. A mátészalkai szakaszmér­nökség azonnal intézkedett A /TITÁSZ mátészalkai üze­mének emberei másfél óra múltán felszerelték a vil­lanyvezetéket és este kigyul­ladtak a lámpák a gát kriti­kus szakaszának hosszában, így éjszaka is lehetett dol­gozni és itt is sikerült meg­védeni a gátat, visszatartani az 1970. évivel azonos magas­ságú és nagyságú áradatot. • A SZAMOS BAL PART­JÁN Ciáh Tibor mérnök irányította a védekezést. Csengéméi alakult ki a leg­kritikusabb helyzet. A hidat is le kellett zárni. Csak az árvízvédelmi járműveket en­gedték át. Emiatt a jobb parti községekből nem tud­ták áthozni a tejet. Ott Roz- man György irányította a védekezést. Attól is tartot­tak, hogy megrongálódott a híd, mert a megáradt, zúgva hömpölygő folyó alámosta a pilléreket. Vasárnap aztán mindenki megkönnyebbült. A Szamos tetőzött és 155 centiméterrel volt kisebb, mint 1970-ben. — Végre, talán néhány órácskát aludhatunk is — mondták a védők. Mert bár nem volt gátszakadás, nem történt tragédia — most is éjjel-nappal dolgozni, véde­kezni kellett. Alvásra nem maradt idő. A védekezés ve­zetői még akkor se tudtak aludni, ha egy-két órára le­hetőségük lett volna rá. — Nem megy ilyenkor az alvás — mondta mindegyik. — Mi, vízügyi emberek, ha baj van, egyszerűen képtele­nek vagyunk elaludni. CSIZMADIA LÁSZLÓ AG­RÁRMÉRNÖK a III. számú mérnökségnél. Az öntözési a termelés felelőse. Mégis: már az első napon a Tiszához küldték a védekezést irányí­tani. Előbb Kisarban szé­kelt. De ahogy a Tiszán le­ment az árhullám — átvezé­nyelték Olcsvaapátiba a Sza­moshoz és a Túr-csatorná­hoz. Ott jelentős mezőgazda­ságilag művelt területet fe­nyegetett a víz. A tsz vezető­ségével és tagságával össze­fogva Csizmadia László azonnal elrendelte a körgát építését. És sikerrel. Nem keletkezett jelentősebb kár a tsz határában. Csizmadia László hangja szintén re­kedt. Egy hete alig aludt. — Nem baj — mondta. — Az a fontos, hogy sikerült a védekezés, a nagy veszélyen túl vagyunk. Majd kialszom magam, ha egészen elmegy az áradás ... A TÉNYEK SZERINT a veszély elmúlt, illetve: nem következett be, mert minde­nütt átütő erővel, jó szerve­zettséggel, fegyelmezetten és fáradtságot nem ismerve dol­goztak az emberek. De idő kell ahhoz, hogy' a folyók visszahúzódjanak a hullám­terekből a medrükbe. Addig mindig őrködni és védekez­ni kell. De még azután is lesz munka bőven. Vissza kell „nyerni” a védelmi anyagokat és ki kell javítani a gátakat, mert a nehéz jár­művek a nagy sárban meg­rongálták a töltéstetőket. És lesz dolguk a mezőgazdasági üzemeknek is, hiszen a hul­lámterekben összesen mint­egy 5000 hektár mezőgazda­ságilag hasznos területet ön­tött el a víz. Búza, árpa, ku­korica, napraforgó és kertéi szeti táblák kerültek víz alá. A növényzet kipusztult. Több helyen víz alá kerültek a gyümölcsösök is. Nagyon fontos feladat lesz az árvíz ^elvonulása után a szántóföl­di művelésben levő területek újra bevetése kertészeti vagy takarmányozási növényekkel, hogy a kárból ilyen módon is megtérüljön valamennyi. Szendrei József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents