Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

* dtiUF tPEnfus fí. (Folytatás a»- -1. eidalrót) — Az MSZMP Központi Bizottsága és a ' Magyar Népköztársaság kormánya nevében őszinte köszönetét mondok mindazoknak, akik az eltelt 25 esztendő során gazdasági együttműködésünk fejlesztésén munkálkodtak. — Biztosítom önöket, hogy pártunk és kormá­nyunk, dolgozd népünk — csakúgy mint a magunk mögött hagyott két és fél Az ülésen felszólalt Alek- szej Koezigm a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, majd befejezésül felolvasta Leonyid Brezsnyev üdvözle­tét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden üd­vözletét intézett a KGST 28. ülésszakának résztvevőihez. Az üdvözlet egyebek kö­zött megállapítja: — A KGST 25 esztendős tevékenysége különböző or­szágok egy nagyobb cso­portja egyenjogú együttmű­ködésének, nemzeti és in­ternacionalista érdekeik har­évttzed során — erejét nem kímélve dolgozik tovább a szocialista országok baráti közösségének fejlesztéséért. Kommunista meggyőződé­sünk, hogy csak így, együtt tudjuk biztosítani népeink békés életét, boldogulását — mondotta befejezésül a mi­niszterelnök. Fock Jenő ezután felol­vasta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának az ülésszak részvevőihez in­tézett üdvözletét. monikus egyeztetésének, a szocialista internacionaliz­mus elvei gyakorlati megva­lósításának szinte egyedül­álló példája. Kétségtelen, hogy a szocialista nejnzei- közi gazdasági kapcsolatok mind nagyobb hatást gyako­rolnak a világgazdasági kap­csolatokra, lehetővé teszik az imperialista és a gyarmatos! tó politika által előidézett megkülönböztetés, jogfosz- tottság és egyenlőtlen csere megszüntetését. — A fejlődés állandóan gyors és üteme, a rohamos tudományos és műszaki prog­resszió, a népi jólét és a né­pi kultúra szakadatlan nö­vekedése, a gazdasági fejlő­dés színvonalának fokozatos kiegyenlítődése jellemzi az országaink által megtett tör­ténelmi utat és mindez szer­vesen összefügg a kommu­nista és munkáspártok azzal kapcsolatos fokozott gondos­kodásával, hogv elmélyítsék a szocialista államok sokol­dalú Együttműködését. — Továbbra is erősödik a szocialista országok közele­désének, összeforrottságuk szilárdulásának történelmi folyamata. Ennek alapjául a testvérpártok által megol­dandó feladatok rokon jelle­ge, a szocialista fejlődés tör­vényszerűségének, asaCQgT sága, a kommunisták öntu­datos internacionalista poli­tikája szolgál, ebben jut ki­fejezésre minden egyes or­szág és "az eg^é szocialista közösség fellendítésében va­ló közös érdekünk. — Az SZKP és a szovjet állam továbbra is elsősor­ban a Szovjetunió és a KGST-országok közötti gaz­dasági kapcsolatok szélesíté­sére fordítja a figyelmet, mindent megtesz annak ér­dekében. hogv sikeresen va­lóra váljék a szocialista gaz­dasági integráció komplex programja. Dokumentum a KGST munkájáról Az ülésen ezt követően minden küldöttségvezető szót kapott. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Sztanko To. dorov, az ülésszak elnöke be. jelentette, hogy a delegáció­vezetők reggeli program­egyeztető tanácskozásán lét­rejött megállapodás értelmé­ben Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának beszá­molóját a szervezet negyed- százados tevékenységéről a későbbiekben írásos formá­ban juttatják el a delegátu­sokhoz és a sajtószervekhez. Ezt követően az ülésszak egyhangúlag elfogadott egy dokumentumot a KGST 25. évfordulójáról. A dokumentum megálla­pítja, hogy a KGST negyed­század alatt a tagországok sokoldalú együttműködésé­nek fő szervezetévé vált, s ma gazdasági felvirágzásuk­nak. népeik életszínvonala emelésének. gazdasági fej­lettségi szintjük kiegyenlíté­sének mind fontosabb ténye­zője. Valamennyi tagország­ban új társadalmi struktúra jött létre, felszámolták a ki­zsákmányoló osztályokat, a kapitalizmusra jellemző olyan negatívumokat, mint a gaz­dasági válságok, az infláció, a munkanélküliség. A 25 év alatt a tagországok ipari termelése egészében véve 12- szeresére nőtt. A KGST ke­retein belül komplex együtt­működés valósul meg a t®1-- vező tevékenység területén, sikeresen fejlődik a nemzet­közi munkamegosztás és kooperáció a fémkohászat gépipar, vegyipar és más ágazatok területén, nő a transzferábilis rubel, mint kollektív valuta szerepe. A komplex program elfoga­dásával minőségileg új sza­kaszt nyílt a gazdasági kap­csolatokban állapítja meg a dokumentum, majd leszö­gezi : A szocialista gazdasági kö­zösség megszilárdítása nem jelenti azt, hogy a KGST zárt gazdasági csoporosulás- sá válnék. Jól fejlődik a KGST és a Finn Köztársaság közötti sokoldalú együttmű­ködés. A tanács több mint 20 nemzetközi, kormányközi gazdasági és műszaki-tudo­mányos szervezettel tart fenn kapcsolatot. A szocialista or­szágok készek együttműködé­sük kibővítésére bármely ál­lammal, függetlenül annak társadalmi és politikai be­rendezkedésétől, az egyenjo­gúság, a függetlenség, a köl­csönös előnyök és a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás elvei alapján. A 28. ülésszak megállapít­ja: — a testvérországok a jö­vőben is tovább erősítik a KGST-t; — tökéletesítik tevékenysé­gét; — tovább erősítik a szoci­alista országok egységét és összeforrottságát valamennyi területen; — az ülésszak kifejezi résztvevőinek azt a meggyő­ződését, hogy a komplex program 'következetés és tel­jes megvalósítása lényeges segítséget nyújt minden tag­országnak a szocializmus és kommunizmus építéséhez, hozzájárul a marxi-lenini eszmék további diadalához. A dokumentum nagy taps­sal fogadott ismertetése után Sztanko Todorov bolgár mi­niszterelnök az ünnepélyes megnyitó ülést berekesztette. Békenagygyűlés Budapesten (Folytaiig az 1. oldalról) A továbbiakban megemlé­kezett a mozgalom 25 évvel ezelőtt megtartott első ma­gyarországi konferenciájáról, a békemozgalom negyedszá­zados tevékenységéről, amely­nek kimagasló érdemei van­nak abban, hogy földré­szünk a különböző rendsze­rű országok békés egymás mellett élésének sok szép példáját nyújtja. Péter János a továbbiak­ban a békemozgalomnak vi­lágunk formálásában vál­lalt sajátos szerepéről be­szélt. Az átalakulásnak fon­tos előfeltétele volt, hogy a Szovjetunió megállja helyét mások védelmében és a rá­erőszakolt fegyverkezési ver­senyben. Lényeges tényező: a szocialista világrendszer kialakulása, a gyarmati sor­ból feltörő népek hősies küz­delme, Vietnam, Korea, az arab népek bátor fellépése az agresszorok ellen. Szük­ség volt a nyugati országok tömegeinek haladó mozgal­maira, s arra, hogy kormá­nyaik elismerjék és helye­sen értékeljék a mai köve­telményeket. Mindezek mel­lett pedig szükség volt a szervezett békemozgalom­ra, amely mindig azt tette, amire éppen szüksége volt. Az új feladatokról szólva kiemelte: szükség van ma az éber figyelemre, mert a közöny veszélyes lehet. Az emberek esetleg úgy vélik, hogy minden rendben van Európában, Vietnamban, a Közel-Keleten, Ellankadhat • termonukleáris háború veszélyét jelző éberség. Pe­dig a harc minden téren to­vább folyik, de új feltételek között. Az elért eredménye­ket visszafordíthatatlanná kell tenni. Legfőbb tenniva­lónk, hogy vívmányainkat megszilárdítsuk, s hogy újabb sikereket érjünk el. A békés rendezés további ter­veit támogatni kell, a ki dolgozásukban részt venni Indokínában, Koreában, a Közel-Keleten, Afrikában Latin-Amerikában, Európá­ban a fegyverzet korlátozá­sának kérdéseiben. Ezután felszólalt Romesb Chandra, a Béke-Világtanács főtitkára. Hazánkba érkezett Nguyen Thí Dinh asszony Nguyen Thi Dinh asszony, a Dél-vietnami Felszabadítá­si Nőszövetség elnöke, a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front Központi Bizottsá­ga elnökségének tagja, a dél­vietnami népi felszabadító fegyveres erők helyettes fő- parancsnoka, nemzetközi Le- nin-bókedíjas vezetésével dél- vitnami nődelegáció érkezett kedden délután Budapestre a Magyar Szolidaritási Bi­zottság és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa meghívására. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Harmati Sándor, a Magyar Szolidoritási Bi­zottság elnöke, Makoldi Mi- hályné, a MNOT alelnöke és Szűcs Ferenc vezérőrnagy fo­gadta. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztár­saság és Nguyen Man Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Bényei Béla hazánk dél-viet- iMuni nagykövete. A megérkezés után Dinh asszony nyilatkozatában kö­szönetét mondott a mágyar népnek azért a segítségért, amelyet az agresszió elleni harcban nyújtottak hazájá­nak. Látogatásának céljáról elmondta: azért érkezett Ma­gyarországra, hogy tanulmá­nyozza szocialista építőmun­kánk tapasztalatait. Biztos vagyok benne — mondotta, — hogy ez a látogatás tovább erősíti majd a két nép közötti barátságot, s a vietnami és a magyar nőszövetség között már eddig is fennálló testvé­ri kapcsolatokat. Szolt arról a jelentős tör­ténelmi fordulatról, amely a párizsi megállapodás aláírá­sával következett be. Hozzá­tette: meggyőződése, hogy a magyar nép együtt érez viet­nami testvéreivel, megérti harcuk jelentőségét, szívből örül győzelmeiknek, osztozik gondjaikban, készséggel segít • nehézségek leküzdésében. Kádár Jánosi Joiiot Curie * /. : ■ av . , aranyéremmel tüntették ki A nemzetközi es a magyar békemozgalom megalakuld. Sarak 25. évfordulóig alkal­mából a Béke-Világtanáas Kódár Jánost, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­rát a béke-világniozgalotm legmagasabb kitüntetésével, a Joiiot. Curie aranyéremmel tüntette ki. A kitüntetést R omesh Chandra, a Béke-Világtanács főtitkára kedden délelőtt a Magyar Szociális a Munkás­párt Központi Bizottságának székhazában nyújtotta át Kádár Jánosnak. Hangsú­lyozta: a kitüntetéssel azt a saél&s körű cs ered mén y es munkát kívánta a Béke-Vi- lágtanárg elismerni, amelyet a Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköz- társaság kormánya, népe és személyesen Kádár János a béke, a társadalmi haladás, a népek függetlensége, egyenlősége nemes eszméinek érvényesülése érdekében ki­fejtett. Mint mondotta, ha­zánk a legkülönbözőbb terü­leteken mindenkor tevéke­nyen részt vesz a békéért vívott harcban, a nemzetkö­zi békemozgalom céljainak szolgálatában, akcióiban. Kádár János közvetlen szavakkal köszönetét mond­va az elismerésért, hangsú­lyozta: a békéért vívott harc­ban részt vevő mozgalmak, szervezetek, nagy megelége­déssel állapíthatják meg, hogy a nemzetközi békemoz. galom a világpolitika jelen­tős tényezője, amely hatal­mas politikai és erkölcsi erőt képvisel. A békemozga­lom törekvéseit mindenki­nek Figyelembe kell vennie. Jó érzéssel tölthet el bennün. két — folytatta Kádár Já­nos —, hogy a béke-világ- mozgalom aktív tényezője­ként tartják számon a Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot, a Magyar Népköztársa­ság kormányát, népi demok­ráciánkat, a béke&zerető ma­gyar népet. Biztosíthatom Önt. továbbra is számíthat­nak a magyar nép tevékeny részvételére, erejére, a béké­ért folytatott harcban. A bé­ke a magyar népnek, miként ez egész emberiségnek ér­deke, s iia megőrizzük, szép jövő vár ránk. Ez a világ harcban születik. Szemünk előtt bontakoznak ki az ér é való fáradozás eredményei. Mi kezdettől fogva bíztunk a bóke-világmozgaloon sike­redben. de most, a megala­kulása óta eltelt 25 év után megnövekedett bizalommal tekintünk a jövőbe — mon. dotta Kádár János, kifejez­ve, hogy a kitüntetést jelkép­nek is tekinti, amely minden magyar békeharcosnak is szól. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizotteágá- nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, Győri. Imre, a Köz- ponti Bizottság titkára, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára és dr. Nagy Gábor, a Béke-Világtanács magyar titkára. A kitüntetés átadását kö­vetően a Központi Bizottság első titkára szívélyes, barái eszmecserét folytatott a Bé­ke-Világtanács főtitkárával. Sajtótájékoztató a mongol nagykövetségen Kedden a Mongol Nép- köztársaság nagykövetségén P. Sagdarszuren rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vet sajtótájékoztatót tartott, amelyen a két ország kö­zötti kapcsolatáról, a Mon­gol Népköztársaság belpoli­tikai és gazdasági életéről tá­jékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy jelentős nemzeti ünnepekre készül­nek Mongóliában. Júliusban lesz a mongol népi forrada­lom győzelmének 53. évfor­dulója. Novemberben ün­nepük a Mongol Népköztár­saság kikiáltásának 50. év­fordulóját, s Ulánbátor fő­várossá válásának 50. év­fordulóját is. A nagykövet tájékoztató­jában megemlékezett a Mongol Népköztársaságban elért jelentős gazdasági eredményekről. Többek kö­zött elmondta, hogy az ipari termelés idei tervét máris túlszárnyalták. A mezőgaz­daságban elért eredmények is számottevőek, különösen az állattenyésztés teljesít­ményei kimagaslóak. Az ál­lami támogatások mértéke fokozódott a mezőgazdaság­ban, a dolgozók reáljövedel­me növekedett. Kiemelte azt a segítséget, amelyet ha­zánktól kaptak és kapnak jelenleg is. A 60-as évektől magyar technikai, műszaki segítség­gel több mint 400 kutat ás­tak, s ezzel a falvak és le­gelők vízellátását nagymér­tékben javították. Magyar- ország részt vett Mongólia ásványkincseinek feltárásá­ban is. Hazánk segítségével épült 1971-ben az a gyár is, amely különféle korszerű, tetszetős ruházati terméke­ket állít elő. Jelentős mun­kát végeztek a magyar szak­emberek az úgynevezett ál­lategészségügyi expedíció ke­retében is. A vidék orvosellátottságáról tárgyalt a megyei NEB Kedden ülést tartott a me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A vidék orvosellátottságá­ról készített összefoglaló je­lentésről tárgyalt elsőként a megyei NEB. A vizsgálat az egész megyét érintette. Az illetékes szervek adatain kí­vül tizennyolc népi ellenőr három kórházban és rende­lőintézetben, két járási hiva­talnál és több orvosi körzet­ben gyűjtött adatokat az elemzéshez, amely az 1971— 73 közötti éveket foglalta össze. A népi ellenőrzési bi­zottság többek között arra keresett választ, hogy a je­lenlegi orvosképzés, illetve továbbképzés megfelel-e a jogos társadalmi igények­nek, melyek azok az okok, amelyek alapvetően befolyá­solják az orvosok munka­vállalását, letelepedését. Foglalkozott a népi ellenőr­zési bizottság vizsgálata az­zal is, hogy milyen ténye­zők befolyásolják hátrányo­san az orvosok munkájának hatékonyságát, továbbá vá­laszt keresett arra: miért alakúit ki az álláshelyek növelésének tendenciája, mennyire indokoltak, ki­használtak es hatékonyak az orvosi tevékenység körében oly kiterjedt másodállások, mellékfoglalkozások. A megyei elemzés egy or­szágos vizsgálat része, ugyanakkor az ismert sza- bolcs-szatmóri orvoshiány miatt a vizsgálat megállapí­tásainak minden új eleme rendkívül jelentős lehet a megye vezetőinek is. A vizsgálat megállapításai alapján több következtetést vont le a megyei NEB, majd javaslatokat tett. A bizott­ság egyebek között megál­lapította : a megyében mű­ködő politikai, tanácsi és társadalmi szervek egészség- ügyi ellátásunk javítása ér­dekében jelentős anyagi és erkölcsi áldozatokat hoznak. A jelentkező társadalmi igé­nyeket azonban megfelelően kielégíteni nem tudják. A fejlődő iparosítással, a kulturális és szociális hely­zet fejlődésével, a mezőgaz­dasági lakosság társadalom- biztosításának kiszélesítésé­vel napról napra növeked­nek azok az egészségügyi feladatok, melyeket a jelen­legi lehetőségek mellett nem tudunk zökkenőmentesen el­látni. Rendkívül megnövel­ték az egészségügyi ellátás problémáit a család- és nő­védelmi, gyermekvédelmi feladatok is. Ezeket is orvo­soknak kell végezni, de je­lentős munka hárul az egész­ségügyi középkáderekre. A megyei NEB az összegezés­ben foglalkozott a kisvárdai új kórház működésével, a nyíregyházi kórház rekonst­rukciójával, amelyektől ja­vulás várható, viszont ezzel egyidőben szükséges volna a rendelőintézetek számának; növelése, a szakorvosi kép­zés meggyorsítása is — ezek megvalósulása után lénye­gesen jobb orvosi ellátásra nyílik lehetőség. A megyei NEB javaslatai — amelyeket a KNEB-hez juttatnak el — elsősorban egészségügyi és a művelő­désügyi minisztériumok, va­lamint a megyi tanács vb egészségügyi osztályának munkaterületét érintik. Ezt követően a megyei NEB a népi ellenőrzési bi­zottság sajtótájékoztatási te­vékenységéről tárgyalt,- elfo­gadta a második félévi saj­tótájékoztatási és propagan­datervet. Csökkent az árvízveszély (Folytatás a% X. oldalról) tója tájékoztatta a megye vezetőit a jelenlegi helyzet­ről ée a védekezés munká­latairól. A repülőutat követően dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára a követ­kezőkben foglalta össze a tapasztaltaikat: — Mint azt az eddigi tá­jékoztatásokból is tudtuk, s most újra meggyőződhettünk róla, az ár folyóink felső szakaszán levonulóban van. Megnyugtató a kép: az ed­digi védekezési és elhárítási munka eredményes volt. Nagy veszély nincs, azonban tudnunk kell. hogy a folyók mentén — különösen az alsó szakaszoknál — továbbra is kemény helytállásra van szükségük az olt lévő emberi és gépi erőknek. Örömrnel láttuk azt is, hogy Dombrád, VencseLlő térségében és másutt — ahol arra szük­ség van — hősiesen dolgoz­nak a gátak erősítésén a községek lakód és a terme­lőszövetkezetek tagjai, vala­mint a vízügy! szervek Az a véleményünk, hogy ahol ar­ra csak mód van, azonnal meg keli kezdeni a vizek le­vezetését és próbálják meg. menteni a mezőgazdaságnak a termés egy részét. — Tiszadobon még három­ezer katasztrális holdat szűk. séges megvédeni az árterü­leteken. Jó volt tapasztalni, hogy az emberek ott is min­dent megtesznek éjjel nap­pal dolgoznak a közösség tulajdonának védelméért. Erről is csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok. Ha az időjárás is kedvez a védekezésnek, illetve a bei. vizek elvezetésének, akkor a károkat gyorsan helyreállít­hatják gazdaságaink. Ez most a legfomosabb teendő. Biz­tosíthatom az ár- és belvíz­kárt szenvedett közös gazda, ságok tagságát arról, hogy a segítség nem marad eh Az arra illetékes szervekkel fel­vettük a kapcsolatot a károk felmérésére és a helyzet normalizálására. Breisnyev üzenete

Next

/
Thumbnails
Contents