Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

fSTi. június 1

KELET-MA® YÄRÖRSZ A 6

A korszerű tanácsi munkáért

Irta: dr. Pénzes János, a

M

egyénk dinamikusan fejlődik. Ebben a szakaszban különösen nagy jelentősége van az állampolgárok alkotó kezdeményezésének és aktív részvételének. Éppen ezért a szocialista demokrácia fejlesztése, a közéleti tevékenység fokozása szocialista céljaink megvalósításában nélkülözhetetlen, alapvető követelmény.

Az államélet és a szocialista demokrácia '“sztése, a lakosság ellátásának javítása, inek gyorsabb és szakszerűbb intézése je- ,ós mértékben a tanácsok és szerveik tevékenységén keresztül valósul meg. Következésképpen: fontos társadalompolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a tanácsok és szerveik feladataikat — a lakosság tevékeny részvételével, a társadalmi, érdekképviseleti és a nem tanácsi szervekkel együttműködve — egyre korszerűbben és eredményesebben végezzék.

Az MSZMP Központi Bizottsága 1970-ben irányelveket fogadott el a tanácsok és szerveik munkájának fejlesztésére. A megyei pártbizottság 1972. március 6-án foglalkozott a tanácsi munka továbbfejlesztésével és határozta meg az államigazgatási munka korszerűsítésének megyei feladatait. A határozat óta több mint két év telt el. A párt megyei végrehajtó bizottsága az elmúlt héten tárgyalta a korábbi határozatok végrehajtásáról készített jelentést. Megállapította, hogy a korszerűsítés érdekében végzett munka ösz- szességében eredményes. Kialakítottuk az új, egyben korszerűbb kereteket, bizonyos eredményeket értünk el a munka színvonalának emelésében.

A tanácsrendszer korszerűsítésének eredményeként megyénkben megszűnt négy járás, ugyanakkor a városok száma négyre emelkedett. A korábbi községi tanácshálózatot a 32 nagyközségi, az 59 községi közös és 66 önálló községi tanács váltotta fel. A jövőben valamennyi tanácsi szerv fő feladata, hogy a kialakított új tanácshálózat szervezeti kereteit tartalmas és színvonalas munkával töltsék meg. Ez a keret alkalmas arra is, hogy az állampolgárok jobban bekapcsolódjanak a közügyek intézésébe, részesei legyenek a települések fejlesztésének.

A megyei tanács minden olyan községet, vagy közös tanácsú községet nagyközséggé nyilvánított, amelyeknél ehhez a szükséges feltételek megvoltak. A nagyközségek létrehozásával a megye lakosságának 39,2 százalékát érintően — a nagyközségi tanácsi szervekhez kerültek azok a hatáskörök és hatósági jogkörök, amelyek az apparátustól megközelítően városi színvonalú munkát igényelnek. A három új város szervezésével a megye lakosságának már több mint fele él városokban és nagyközségekben. Ezeken a településeken lehetővé vált az ott élő lakosság ügyeinek helyi intézése.

A

z utóbbi három évben központi szervektől mintegy 70 feladat, hatáskör, hatósági jogkör került a megyei és több mint 150 a helyi tanácsi szervekhez. Ezeken túl a megyei tanács vb. egyes községi szakigazgatási szerveket elsőfokú hatósági ■jogkörrel is felruházott. Építési hatósági jogkörrel 17, iparhatósági jogkörrel 64, kereske- delmi-iparhatósági jogkörrel 27 községi (közös) tanácsi szervet láttunk el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatáskör, hatósági jogkör átadása, leadása bevált. Nőtt a helyi tanácsi szervek felelősségérzete, rövidült az ügyek elintézési ideje, megnövekedett e lakosság érdeklődése a tanácsi munka iránt.

Az 1973. évi választások eredményeként Szabolcs-Szatmárban tovább javult a tanácsok összetétele. A megyei, városi és nagyközségi — községi tanácsok tagjai között különösen a munkások aránya nőtt nagy mértékben: három — négyszeresére. De a nők és a fiatalok közül is többen vannak a tanácsokban. mint korábban.

Helyi tanácsaink egyre inkább eleget tesznek annak az alapvető feladatuknak, hogy megfelelően képviseljék a választók érdekeit, körültekintően egyeztessék a központi és helyi érdekeket. A tanácsok döntései is megalapo- zottabbak. Mindezek ellenére határozataik végrehajtásával még jelenleg sem foglalkozik kielégítően a tanácsi apparátus. A jövőben fokozni kell a testületek apparátust ellenőrző tevékenységét. Javítani szükséges a tanácsi szakigazgatási szervek és intézmények döntéseket előkészítő végrehajtásának szervezésével kapcsolatos munkáját is.

A tanácstörvény kiemelkedő szerepet szánt a tanácsi bizottságoknak a lakosság és a tanácsok kapcsolatában a tanácsi munka hatékonyságának, valamint szakszerűségének növelésében.

Már a bizottságok — amelyekben tanácstagok mellett egy-egy szakterület legjobb ismerői is helyet kapták — összetétele is azt szolgálja, hogy a tanácsok elé kerülő és a feladatokat érintő kérdések megtárgyalásához, a döntések kialakításához jobban fel tudják mérni a megye egész lakosságának igényeit, ismerjék véleményét, javaslatait. E mellett a tanács döntései szakmai szempontból '« megalapozottabbak.

A megyei tanácsi bizottságok tanácsi anyagokat előkészítő, összehangoló, véleményező tevékenysége az utóbbi időben lényegesén javult. Olyan nagy jelentőségű tervek, koncepciók előkészítésében működnek közre, amelyek meghatározó jelentőségűek a megye lakossága életkörülményei alakulásában, a különböző ágazatok fejlesztésében. Ilyen például élelmiszer, és fagazdaságunk hosszútávú fejlesztési koncepciója, a hosszútávú Iparfejlesztési elképzelés és a népességpolitikai Intézkedési terv. < j

megyei tanács elnöke

I

gen jól segítik a tanácsok hatékonyabb munkáját a demokratizmus kibontakoztatását a megyei tanácstagok járási városi csoportjai, illetve a közös tanácsok társközségeiben működő tanácstagi csoportok. Közreműködnek a fejlesztési és egyéb tervek kialakításában és végrehajtásában. Különös figyelmet fordítanak a társadalmi munka szervezésére, a községben folyó államigazgatási tevékenység, a szakigazgatási kirendeltségek ellenőrzésére. Indokolt azonban a tanácstagi csoportok ellenőrző és számonkérő tevékenységének fokozása.

A tanácstagok megbízatásuknak úgy tudnak megfelelni, ha ismerik a választópolgárok gondjait, hasznosítják javaslataikat. Munkájukat nagyban segíthetik a tanács tisztségviselői a rendszeres tájékoztatással. Hasznosnak bizonyultak a megyei tanácstagok konzultációi a megye népfront- és tanácsi vezetőivel.

Uj fórumok is teremtődtek a tanácsi, közéleti demokrácia fejlesztéséhez: 1972-ben 166, 1973-ban már 214 községben tartottak falugyűlést. Az előző évihez viszonyítva többen jelentek meg a falugyűléseken. A résztvevők aktívak voltak, főleg közérdekű javaslatokat, bejelentéseket tettek. A falugyűlések a jövőben is fontos szerepet tölthetnek be a tanácsi demokrácia fejlesztésében. Alkalmasak a lakosság véleményének kifejezésére, az alkotó kezdeményezés kibontakoztatására, s arra is, hogy ott a tanácsok beszámoljanak végzett munkájukról, terveiről. A helyi tanácsok vezetőinek nagyobb figyelmet kell fordítani a falugyűlések előkészítésére, tartalmi elemeinek gazdagítására. Indokolt, hogy minden községben évenként kerüljön sor a falugyűlések megtartására.

A tanácsi képviseleti rendszer egész mechanizmusa nagyon sok szállal kapcsolódik a társadalmi szervek tevékenységéhez. Különösen nagy jelentősége van a népfront-mozgalomnak. A népfront-bizottságok aktív tevékenységére minden szinten nagy szükség van. A társadalmi és érdekképviseleti szervek választott testületéinek aktivistáinak jelentős a szerepük az állampolgárok mozgósításában, a népképviseleti választott testületek döntéseinek előkészítésében és a helyes döntések végrehajtásában. Mindezek arra figyelmeztetik a tanácsi dolgozókat, hogy erősítsék kapcsolataikat a társadalmi szervekkel, jobban vonják be azokat a lakosság ügyeinek intézésébe, az állampolgárok közérdekű javaslatainak, kezdeményezéseinek közvetítésébe.

E

munkénak már eddig is jelentős eredményei vannak. Figyelemreméltó, hogy az 1973. évi tanácsválasztások jelölőgyűlésein több mint tízezer közérdekű javaslat hangzott el. Eredményesebbé vált a települések fejlesztése, a lakossági igények jobb kielégítése érdekében kibontakoztatott társadalmi munkaverseny amely 1971- ben 67,8, 1972-ben 89,1 és 1973-ban 113,4 millió forint értéket képviselt.

Egyre eredményesebb az a gyakorlat te, amelyben a Hazafias Népfront bizottságok, a KISZ-szervezetek, a szövetkezetek területi szövetségei, s nem utolsó sorban a megyei tanácstagok járási és városi csoportjai véleményezik a választott tanácsi testületek napirendjére kerülő lakosságot érintő, az egész megye fejlesztését tartalmazó előterjesztéseket.

Az eddigi eredmények tehát biztatóak. A

társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi szervekkel kialakított együttműködésben azonban még nagyon sok a tartalék. El kell érnünk, hogy a tanácsi testületek, választott népképviseleti szervek munkája megfelelően fejezze ki a képviseletet, a demokrácia érvényesülését. Fontos, hogy a tanácsok munkájában érvényesüljön a testületi centrikusság. Az igazgatási apparátus pedig a megalapozott testületi döntések előkészítését és végrehajtásának szervezését, folyamatos ellenőrzését tekintse fő feladatának.

A tanácsi munkában indokolatlanul jelentkező bürokrácia akadályozza a szocialista demokrácia fejlesztését. Az olyan tanácsoknál, ahol a választott testületek munkájában csak az igazgatási, szakmai elvek érvényesülnek és nem jut kifejezésre a testület bölcsessége, nem érvényesülhet megfelelően a tanácsi demokrácia sem.

Az elmúlt években többirányú erőfeszítés történt a munka egyszerűsítésére, a gyors, kulturált és érdemi hatósági ügyintézés érdekében. Ennek ellenére egyes ágazatokban még jelenleg is túlságosan bonyolult, áttekinthetetlen és hosszú időt igénylő az állampolgárok ügyeinek intézése. Sajnos, jelentősen növekedett a megyei szakigazgatási szervek és a városi tanácsok ügyiratforgalma.

A helyi tanácsok apparátusának túlzott terhelését, az ott jelentkező bürokrácia megszüntetését segíteni kell a megyei szakosztályoknak is. Ennek a feladatnak akkor felelnek meg, ha csökkentik az írásos Intézkedések számát, intenzívebben foglalkoznak az ügyintézési munka egyszerűsítésével. A tanácsok vezetői határozottabban lépjenek fel a bürokrácia, a lélektelen, az emberi sorsokat, panaszokat és emberi problémákat aktákon, jogi ügyiratokon keresztül szemlélő magatartás ellen.

A

z ezzel kapcsolatos feladatainkat Kádár János elvtárs szavaival lehet leginkább érzékeltetni: „Több demokráciát és kevesebb bürokráciát.” Ennek megvalósítása még számos erőfeszítést igényel a tanácsok dolgozóitól.

Űj üzemnek számít Nagykáilóban a Magyar Pamutipar részlege. Egyelőre 47 fő

dolgozik a szöveteknél előforduló kivarrási munkán. Képen: Várad!

Istvánná kijelöli az elvarrni való szálak helyét. (H. J.)

SZÍNHELY A „TISZAFA"

Ha a dolgozónak van igaza...

Munkások az üzemi demokráciáról

Benne vagyunk a témáiban,

amiért jöttem. TISZAFA. Szép neve van a TiszaLöki Fiaipari Vállalatnak, mely félezernél több munkást foglalkoztat, s négy telephellyel rendelkezik.

Vezetőkkel, munkásokkal beszélgetünk. Ki, hogyan értelmezi az üzemi demokráciát? Milyennek ítéli meg a munkahelyi légkört?

Balogh Gábor igazgató:

— Lényegbevágó intézkedéseket közös megértéssel lehet csak megvalósítani. Megbeszélve az emberekkel, kikérve véleményüket Ez biztosíthatja a jó végrehajtást e a vezetőnek biztonságérzetet nyújt. Elbben látom a lényeget. Ha ez megvan, akkor a légkör is jó.

Veres László, t, ttszalöki üzem vezetője:

— Kölcsönös emberi megbecsülés érvényesüljön. Én ezen mérem, hogy érvényesül-e az üzemi demokrácia. Helyze tem .kettős”, lényeges, hogyan ítélnek meg „fentröl”, de az is, hogyan „lentről”. Számomra mindkettő fontos és nem. lehet elválasztani egymástól. Persze hogy van ebben ü tközőpont is. Ezek megoldása a legnehezebb.

Kozma Júlia 22 éves, betanított szegező munkás, öt esztendeje dolgozik:

— Csak azt tudom mondani. ha valami kérelmünk van, meghallgatják. Ha lehet, teljesítik is. Eat fontosnak tartom. Nem nagy dolog, de a munkásnak kérték, legyen mindenkinek külön ivópohara. Teljesítették. Mondtuk, jé lenne kirándulást szervezni. Elvittek bennünket.

Békési György tmk-s lakatos. Húsz éve van a vállalatnál. ö így fogalmaz:

— Nálunk érik az üzemi demokrácia. Azt nem mondom, hogy a tetőfokára jutottunk már. Érik. úgy érzem, mint törzsgárdatagot megbecsülnék. Ha a termelés javítására. a vezetésre javaslatot teszünk, elfogadják. Ezt fontosnak tartom.

Kikkel dolgozna szívesen ?

Bényei László asztalos szakmunkás 1.1 éve. Itt tanulta a mesterséget a vállalatnál, itt szabadult, nem ment sehová. Tanulságosan említi a következőket:

— Szerintem nagyon fontos, hogy a dolgozók nálunk beleszólnak a vállalat vezetésébe. Meg is hallgatják őket. Ezt tapasztelom a termelési tanácskozáson, is. Bírálnak is. Persze nem mindenki. És azt

látom, nem került még hátrányba az illető.

Nem egyetlen aktus az üzemi demokrácia érvényesítése. Ezt nem lehet „letudni” egy- egy látványos, népszerű intézkedéssel, vállveregetéssel. Feltételezi az állandó, rendszeres és elvszerű kapcsolatot a vezetők és vezetettek, a gazdasági, párt. társadalmi szervezetek között. Nagyfokú bizalmat igényel kölcsönösen.

— Mi odáig „elmerészkedtünk”, hogy megkérdeztük a munkásoktól: ki kivel, kikkel dolgozna a legszívesebben? Ez nagyon lényeges a jó légkör, a kollektív szellem kialakítása érdekében. Elértük, hogy „kiközösítettek” egy—két lógóst, iszákost, akire állandóan rá kellett dolgozniok, de elértük, hogy emelkedett a termelékenység, javult a munkafegyelem. Ezek is az üzemi demokrácia és a munkahelyi légkör fontos elemei — mondja.

Egy kicsit már munkapszichológia is szociometria is, amelyek alkalmazása mindinkább követelmény lesz a vezetésiben. Lényeges volt a dolgozók megkérdezése, mert csoportos bérezés van. eza- lagszerű termelés folyik. Ezen is javítottak. Differenciálnak, hogy minimálisra csökkentsék az „egyenlő” bérelosztást.

Évente a vállalathoz a Szovjetunióiból mintegy 38 ezer köbméter fenyőrönk érkezik. Feldolgozzák és exportálják. Különösen nagy szerepe van itt a szállítómunkásoknak. Ha javaslataikra nem építenének, képtelenség lenne ennyi anyag ésszerű, helyes feldolgozása. Termelési tanácskozáson javasolták a szállítópálya megépítését. Készül Kisfáson. Felvetéseikre alakították ki a gépek technológiai sorát. Dolgozók javasolták: segítsen a vállalat járművel, építőibrigáddal a dolgozók kislakás építésében, így épült, g épül legalább nyolc—tíz lakás.

Buszon Dadáról

Ott. ahol az üzemi demokrácia érvényesítésén kölcsönösen munkálkodnak kibon. takozik a kezdeményezőkészség is. Ez nyilvánult meg abban, amikor dolgozók javasolták: kössenek együttműködést óvodákkal, bölcsődékkel. Nem mellékes, hiszen most is 75 kismama van oda szülési szabadságon. Több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a szocialista brigádok a tisza- löki és a tiszavasvári óvodákban, bölcsődékben

Nem tudom, láttak-e már babaházat? Egy kétszer—há- ramméteres kÍ6 szép faház. Márton Ferenc szocialista brigádja készítette el két hét alatt. Munkaidő után! Dolgozott itt, Bényei Laci is. Kozma Júlikáék {>edig az egy hét alatt előállított mintegy 25 ezer forint érték után járó 1200 forintjukat ajánlót ák fel. Játékokat vásároltak, babákat kicsinyeknek.

— Szívesen tettük, mert látjuk, segítenek bennünket is, — mondja Kozma Júlia. — Mi vagy húszán Dadáról járunk be. Egy ideig a vállalat a bérletet fizeae, rnajd IFÁ- val jöttünk fagyban, hidegben, dideregve. Mondtuk, hogy ezt nem bírjuk. Vásárolt a vállalat rendes autóbuszt. Ez szinte naztól-házig visz bennünket. Az autóbusz vásárlási költséghez havonta 20 forinttal „beszállunk”, de nekünk megéri.

A megbecsülés mértéke

Később arról szól, nem a csúcs még amit az üzemi demokráciában elértek.

— Ahhotz, hogy a csúcsra érjünk, úgy gondolom, ezt minden munkásnak érteni kell és élni vele. Ismerni jogait is, kó élességeit is. Én magamról beszélek most Csak olyan mértéiben várhatok megbecsülést amilyen mértékben elvégzem a munkámat. Akadnak akik ezt másként értik, mondja a lakatos.

Veres László „keze” alatt 157 munkás dolgozik. 1969- től üzemvezető. Előtte művezető volt de fizikai műn- kásként kezdte. Itt a tiszalö- ki telepen készülnek a faházak, i pari gép - csom agolóládák stib. Amikor szóba került újra, hogy nála fontos, hogy „fent” és „lent” egyaránt becsüljék akkor így válaszol:

— Van ebben ütközőpont is. Az üzemi demokrácia érvényesítéséhez tartozik a fegyelmezett munka. Ha én a notórius iszákost nazakül- döm ez biztosan nem fog tisztelni. Hálátlan feladat, de meg keil tenni. Vannak ellen, drukkerok is. Én azonban a többséget nézem, az ő érdekeit. az ő hangulatukat. Szá- munkra ez a fontos. Nem? t Vagy itt vannak a normák a bérek. Káiáílan dolog, de ál. lást kei1 foglalni, s megmondani. hogy igenis laza volt a norma. Ezt persze bizonyítani is kell, különben nem fo. gadják el.

Farkas Kálmán