Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
f&H. JSnluS VS: í*yafr-»Áö¥AiÉőító4Xő — Az utakon 5 Nyírtelek felöl jöttünk Nyíregyházára a héten és az est sötétjében az utolsó percben tudott fékezni a gépkocsivezető. Egy kerékpáros ment előttünk kivilágítatlanul és ittasan. Az eset után megkönnyebbülten sóhajtottunk fel: ezt is megúsztuk. Másnap délelőtt ment a kocsink Csengersima felé és az akácfasor mögül váratlanul hajtott fel a dülőútról egy Ze- tor. Az utolsó pillanatban sikerült elkerülni az összeütközést, s ez is a személygépkocsi vezetőjének jó reflexén múlott. Országútjainkon mind több a baleseti veszély és sajnos, az elmúlt negyedév megyei statisztikája azt mutatja, hogy nem sikerül mindig és mindenkinek elkerülni a baleseteket. Igaz — és csak rá kell nézni például a byíregyházi parkolóhelyekre, hogy bizonyosságot szerezzünk —, jelentősen megnövekedett megyénkben is a gépjárművek száma. Sok a személygépkocsi, a motorkerékpár. A mező- gazdaság is mind nagyobb járműparkkal rendelkezik. Vannak akik a növekvő számú baleseteket ennek tudják be, meg az autósztrádának nem nevezhető keskeny útjainknak. Sok múlik ezeken is. Ám, ha azt nézzük, bogy a széles és jó minőségű beregsurányi műúton is sok a közlekedési baleset, akkor a tény ellentmond a fentieknek. Rendkívül szomorú adat: ez év első negyedévében országosan már 14 százalékos a közlekedési baleseti növekedés. Miközben a nagyforgalmú fővárosban csökkent, a megyékben jelentősen megnövekedett a halállal, illetve súlyosabb és könnyebb sérüléssel végződött összeütközések száma. Magyarországon ! 973-ban ezerháromszázán haltak meg és tizenhatezren sérültek meg az utakon. A mi megyénkben is jócskán lehettünk tanúi szomorú eseteknek. Nem törvényszerű a balesetek emelkedése i— vonhatjuk le a következtetést csupán a bu- dapest1 tapasztalatok alapján. S itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy bár az utaknál, a közlekedési infrastruktúránál is sok a változtatni Való, mégis a szemléletben, a közlekedési mo- , fáiban jelentősebb az elmaradás. Nem egyedi eset ugyanis a nyírteleki úton lámpa nélkül kerékpározó, az országúira megállás és körültekintés nélkül kihajtó zetoros. Hazánkban 3 millió kerékpár fut, ebből csupán a mi megyénkben több, mint százezer. Nem tévedek sokat, ha azt mondom, hogy ebből 30—40 ezret nem szerelt fel a gazdája elől és hátul lámpával. Ezzel magát és az utakon közlekedő embertársait is baleseti veszélynek teszi ki. Mondhatják erre, hogy miért nem bitóét a rendőrség? Illetékesekkel beszélgetve tudtam meg, hogy a rendőri szervek büntettek eddig is és büntetnek ez után is, ha szabálysértést, kihágást tapasztalnak. A rendőr azonban nem lehet ott mindenütt és ha még ott is van, akkor sem lehet egyedül a büntetés a nevelés eszköze. Szükséges egy, a szabálytalanságot, az ittas vezetést elítélő közvélemény kialakítása. Enélkül csak tüneti kezelés az országutak rendjéért folyó hat’C. Az iskolától a munkahelyekig és a lakóhelyekig mindenhol és állandóan magyarázni kell, hogy az élet — a magunké és a másoké — forog veszélyben csak azért, mert valaki ötven-száz forint miatt dacol a rendelkezésekkel, j A héten közölte lapunk azt a sajnálatos hírcsokrot, amelyben halállal és súlyos sérülésekkel végződő közlekedési balesetek szerepeltek. Közöttük olyanok voltak, akik előzőleg jócskán felöntöttek a garatra és utána jogosítvány nélkül indultak el motorozni. Érdemes lenne egyszer egy kamerának végigkísérni mondjuk a nyíregyházi kórház baleseti sebészete 36 óráját szombat déltől vasárnap estig, majd a filmet levetíteni a legkülönbözőbb helyeken. Talán kevesebb lenne az ittas, vírtus- kodó, az önmagát és embertársait veszélyeztető járművezető! Idén kilencvenezer új személygépkocsi érkezik az országija. Tíz év múlva már 2 és fél milliós gépjárműparkunk lesz. Ha most nem állítjuk meg a társadalom erejével a közlekedés rendbontóit, akkor joggal kérdezhetjük: mi lesz később az utakon? Hány ember életét £s testi épségét kell majd kockára tenni? Kppka ionos i VÁLTOZÓ VILÁGUNK Negyedszázados múltra tekinthet víszsza Szabolcs-Szatmárban az ipari szövetkezeti mozgalom. 1950-ben ipari szövetkezeteinkben 385-en dolgoztak és 13 millió forintot termeltek. A következő három esztendő során újabb negyven szövetkezet alakult és ezzel a megyében fellelhető valamennyi Iparágban képviselve voltak már az ipari szövetkezetek. Erre az időszakra jellemző volt — és 1960-ig lényeges változás nem történt — hogy termelő tevékenységüket korszerűtlen, szűk műhelyekben végezték: gépi ellátottságuk minimális, a szociális létesítményekről nem is beszélhettünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt szövetkezet-politikájának alkalmazása során a kisipari szövetkezetek fejlődése 1960-tól vált erőteljesebbé. Megkezdték profiljuk rendezését és elsődleges feladatuknak megfelelően igyekeztek a lakosság igényeit a lehetőségekhez képest kielégíteni. Ez az igény jelentker zett a kereskedelem részére gyártott termékekben,' a családi lakóházak építésében és a lakosság részéről jelentkező javító-szolgáltató tevékenység gyorsütemű fejlesztésében. Ebben az időszakban indult meg a nagyobb szövetkezetek kialakulása, ami már jelentős munkáslétszámot is foglalkoztatott. A gyors létszámnövekedés következtében már kooperációkat kötöttek nagyobb állami vállalatokkal, a belkereskedelem részére az országos árualaphqz is hozzájárultak és kisebb sorozatú kézműipari termékeiket a külkereskedelem részére is előállítottak. Ebben a fejlődési időszakban mint fejlődő középüzemek végezték azt a kissorozatú termékgyártást, amely az állami nagyiparnak gazdaságtalan termelést adott volna. Különösen textil és cipőipar vonatkozásában kis sorozatban exportra termeltek. Korszerűsítették javító-szolgáltató hálózatukat és rátértek a többszintes családi lakóházak építésére Is. Szövetkezeteink mind jobban hozzájárultak a szabolcsiak foglalkoztatásának megoldásához. Ennek eredménye, hogy a megyénk szocialista iparában és építőiparában foglalkoztatottaknak több mint 20 százaléka a szövetkezeti iparban dolgozik. Jelentős állomása volt megyénk ipari szövetkezetei fejlődésében az 1966. márciusában megtartott megyei küldöttközgyűlés, ahol a harmadik ötéves tervet fogadták el, 1970-ben megyénk ipari szövetkezetei — a „kisipa’ri”,':>szó használata megszűnt — már 505 millió forintot' termeltek. A harmadik ötéves terv . utolsó- esztendejében ebből az 505 millió forintból már 905 millió lett. E fejlődés nem gyorsulhatott volna fel a megyei pártbizottság, a megyei tanács és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának kiemelt nagymértékű segítsége nélkül. A harmadik ötéves terv befejező ével, valamint a negyedik ötéves terv első három esztendeje lényegében megváltoztatta az ipari szövetkezetek további helyzetét. Uj, korszerű üzemek jöttek létre, felépültek a szociális létesítmények, új tevékenységeket vezettek be, s igen gyors ütemben nőtt az ipari szövetkezetek műszaki, technikai felkészültsége. Ezzel egyidejűleg gyorsan gyarapodott a szövetkezetek saját vagyona is. 1980-ban 20 millió forintos saját vagyonnal rendelkeztek, 1973-ban ez már megközelítette a 400 milliót. Az említett időszakban elért eredmények részesei a szövetkezetekben dolgozó tagok és a szövetkezetek vezetői, akik áldozatkész munkájukkal, nagymértékű társadalmi/ munkájukkal fejlesztették szövetkezetüket és újításaikkal is hozzájárultak az új termékek gyártásának bevezetéséhez, a korszerű szolgáltatási igények kielégítéséhez. 1973-ban a 44 működő ipari szövetkezet 1 milliárd 200 millió forintot termelt Ebből a lakosságnak összesen 284 millió forint értékű árut értékesítettek. A megoszlása a következő: belkereskedelmen keresztül 119 millió forint értékben értékesítettek közvetlen Ipart szolgáltatás 62 millió volt, a lakossági építőipari tevékenység 102 millió forintra emelkedett. A termelés többi részét a külkereskedelemnek adták el illetve az országos I vállalatokkal való kooperációjuk jelentette. Női, férficipőt és csizmát 1 millió 256 ezer párat értékesítettek a szövetkezetek. Női, férfi és gyerek ruhából pedig egymillió darabot állítottak elő. 1973-ban az összes foglalkoztatottak létszáma — a szövetkezeteknél dolgozó szakmunkás tanulókkal együtt — megközelítette a 13 ezret. A megye 44 ipari szövetkezete 731 javító-szolgáltató műhelyt és felvevőhelyet üzemeltetett megyénk területén. Elmondhatjuk, hogy a megye valamennyi lakosa kapcsolatban áll az ipari szövetkezetekkel és nem csak városon, hanem falun is. A 731 részlegen belül ma ott találjuk a fodrászokat, fényképészeket, cipő javítókat, méretes szabókat és az egyéb apró vasipari javítókat. Széles szervizhálózattal rendelkeznek, ahol rádió, tévé, háztartási gépek javítását végzik. Az egész megyében az ipari szövetkezeteké a motorok garanciális javítása. Mátészalkán valamennyi szocialista országból jött kocsik garanciális javítását végzik és az augusztus 20-ára átadandó új autószervizben már modem műszerekkel fogják a gépkocsik javítását végezni. Zsiguli garanciális javítást végez a kis- várdai autószerviz üzem is és 1974 végére itt is bővülni fognak a szolgáltatások. Uj szolgáltatásként jelentkezik Mátészalkán a mo- sás-vegytisztítás. Ilyen szolgáltatást megyénk szövetkezetei eddig nem végeztek. Az ipari szövetkezetek1 fontos feladatuknak tekintik a meglévő szolgáltató hálózatuk korszerűsítését. Nagyobb községekben önálló rádió, tévé és háztartási gépjavító részlegek kialakítását tervezik. Céljuk, hogy minden városban és járási székhelyen, a legnagyobb községekben — öt-hat helyen — megfelelő felkészültségű dolgozókkal gépkocsi javító üzemek alakuljanak ki. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a lakáskultúra növelésével együtt növekedjen a lakáskarbantartó tevékenység is. Az ipari szövetkezetek megyei szövetségének célja, hogy a további fejlesztéseknél elsősorban azokat a nagyobb létszámú vidéki településeket támogassa, ahol az állami nagyipar fejlesztést,ípt^valósitani nem tud. Ennek alapján CseiíMn- "és vidéke, Fehérgyarmat, a vásárosnáméjíyi járás, a kisvárdai és a nyíregyházi járd?-'egyes nagyobb községei kapnak megfelelő anyagi támogatást ahhoz, hogy kettőszáz-háromszáz fős termelő egységek alakuljanak, amelyek elősegítik a helyi foglalkoztatási problémák megoldásáét. Ezen kívül megvalósítják olyan kis sorozatú termékek gyártását, amelyeket gazdaságosan kis- és középüzemekben nem lehet előállítani. Természetesen változatlanul első helyen áll a lakosság közvetlen igényeinek kielégítése — akár a kereskedelmen keresztül, közvetlen megrendeléseken, vagy a szolgáltatáson keresztül. A meglévő kapacitás, a korszerű üzemek azonban már kiegészítik az állami nagyipar többi termelését és cipő, textilkonfekció, sőt vasipar vonatkozásában önálló export termeléssel is foglalkoznak. A fejlesztés során megváltozott munkakörülmény, a megnövekedett és a korábbinál sokkal korszerűbb eszközökkel való bánás másfajta belső mechanizmust, másfajta irányítási módszereket követel. A fejlesztésekkel kapcsolatban tehát nem csak arról van szó, hogy teremtsük meg a megfelelő üzemházat és azt rendezzük be korszerű gépekkel. Arra is fel kellett készülnünk, hogy ezek hatékony működtetéséhez jó szakemberekről és vezetőkről is gondoskodni kell. Alapvető feladatunknak tekintettük, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk a megváltozott körülményekre való felkészüléshez. Ennek érdekében kapcsolatot alakítottunk ki a különböző oktatási intézményekkel. Mode» új csarnokban vőjztk munkájvM a nagy leállói szövetkezet rtvfaaról (Bei Emü {elvétele} Jelentősen fejlődött az utóbbi években a szövetkezeti demokrácia, a mozgalmi tevékenység és a kulturális nevelő munka is. Mindez — a munkaverseny-mozgalom élénkülésével együtt— a tagság tudati színvonalának fejlődését mutatja és kedvező hatással volt a gazdasági eredményekre is. Fqlyamatos fejlődés tapasztalható a szövetkezetek önkormányzatának megszilárdulása, a választott szervek és testületek szerepének növekedésében. A KISZÖV széles körű oktatási tevékenységgel igyekszik a szövetkezetek önkormányzati szerveinek munkáját eredményesebbé tenni. A szövetkezetek tisztségviselőinek részére Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megye közös fenntartásában Hajdúszoboszlón rendszeres továbbképzést is szerveztünk. A gazdasági célokat segítő legeredményesebb módszer a munkaverseny-fnozgalom. A megye szövetkezetei közül 1973-ban az előző évi eredmények alapján 7 szövetkezet részesült „Kiváló szövetkezet” kitüntetésben. Egy szövetkezet kapott miniszteri dicsérő oklevelet és a versenymozgalomban kifejtett jó mozgalmi munkáért két szövetkezet nyerte el a KISZÖV elnökségének vándorzsázla- ját 1974-ben hat szövetkezet kapott kiváló címet és négy szövetkezet a KISZÖV elnökségének vándorzászlaját nyerte eL A munkaverseny-mozgalom legfontosabb előrelendítője a szocialista brigádmozgalom. Fejlődése az ipari szövetkezetekben is töretlen. Jelenleg 292 szocialista brigád 2981 fővel küzd a hármas jelszó megvalósításáért. A szövetkezeti brigádmozgalom fontos állomása volt az 1973 évben összevont szövetségi színtű szocialista bri gádvezetői tanácskozást A tanácskozás hozzájárult a brigádmozgaloni továbbfejlesztéséhez, tevékenységi színvonaluk emeléséhez. A szövetkezetekben a fizikai dolgozói közül elsősorban a i szocialista brigádok ke»^ deményezői az új műszaki és technológiai eljárások bevezetésének, hatásosan segítik a* üzemi és munkaszervezés javítását, a jó közösségi élet és munkahelyi légkör kialakítását, példamutatóan vesznek részt különböző társadalmi munka végzésében. A nők helyzetének javítására vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtása évről évre eredményes. Folyamatosan napirendben tartják a szövetkezeti tagság köré-; rében a nőpolitikái határozatok végrehajtását, A szövetkezetekben működő nőbizottságok a nők helyzetével kapcsolatos helyi problémák felvetésével, azok megoldására tét# javaslatokkal nyújtanak segítséget a nődol— gozók gondjainak enyhítésére. A nőbizottságok ma már nem csak a szociális problémáid megoldásába kapcsolódnak be. Mozgósítanak! a továbbtanulásra, a munkaverseny-mozg»- lomban való részvételre. Az ifjúsági törvény céljainak valóra váH tása érdekében folyamatos intézkedések történtek. Ennek azért van különös jelentősége^ > mert a szövetkezeti dolgozók mintegy 45 százaléka a fiatalabb korosztályhoz tartozik. A szövetkezeti vezetők többsége felelősséget , érez a fiatalok iránt. Figyelembe yeszik aa= ; ifjúsági törvény előírásait. A termelésben, a gazdasági célok megvalósításában és a szervezeti életben számítanak a fiatalok leridü— ; letére, lelkes munkájára. A szövetkezetek el- :> készítették intézkedési terveiket Egy részük I azonban mechanikus, nem tükrözi megfelelően a törvény általános előírásainak helyi; konkrét alkalmazását A szövetkezetek mind nagyobb figyelmet fordítanak a szociálpolitikai irányelvekben meghatározott feladatok végrehajtására, a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtése. A megyei szociális és mun- . kavédelmi szakbizottság szövetkezeti Iá toga— ■ tásai során felvilágosító tevékenységével se-i gíti a szövetkezetek dolgozóit élet- és mun-» kákörülményeinek, szociális > viszonyainak javításában, valamint az egészségesebb és biztonságosabb munkavégzés feltételeinek kialakításában. A szociálpolitikai feladatok között fontos szerepe van az időskorú akról; nyugdíjasokról való gondoskodásnak. Mind a mozgalmi, mind a gazdasági te«* vékenység területén elért eredmények úgjj valósulhattak meg, hogy a szövetkezetek dolgozói, vezetői magukévá tették a X. párt- kongresszus határozatában és a népgazdaság IV. ötéves tervében foglaltakat A szövetkezetek többsége a XI. kongresszus, valamint felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére in-i dított munkaversenyhez csatlakozva újabb felajánlásokat tettek a IV. ötéves terv sikeres teljesítésére, a termelés szervezettségének; gazdaságosságának javítására, a munka tér- + melékenységének növelésére, az önköltségi csökkentésére, a jó minőségű termékek előál-jí: lítására. -*•*«¥*■ A X. pártkongresszus határozatának megfelelő végrehajtása tette lehetővé a sző-; vetkezeti mozgalom eddigi gyorsütemű fejlődését. A szocialista társadalom megszüntette azt a létbizonytalanságot, amivel a régi kisiparosok állandóan szembenéztek. M 1980-ra valamennyi ipari szövetkezet ÚJJ korszerű telephellyel fog rendelkezni. A szövetkezetekben dolgozik korszerűen felszerel# üzemekben végezhetik termelő munkájukat! A kis és korszerűtlen műhelyek már csak » múlt emlékeiként jelzik: honnan indult és negyedszázad elmúltával hová érkezett el Szabolcs-Szatmárban a? ipari szövetkezet# » mozgalom, , Cnmbotmos Istida. „ A szövetkezeti ipar * aMBáI »• StotH
