Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-14 / 137. szám
4. olöal KELET-MAGYARORSEÄ« 1974. jünit» tt. Újdonságok * Tudományos kutatások A modern agrotechnika és kemikáliák hatása a vadgazdálkodásra Az utóbbi évtizedben a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság kialakulásával egy- időben a termesztési eljárások forradalmi eredményeket értek' el (megnövekedett az erő- és munkagépek, és alkalmazott vegyszerek száma, a kis parcellák, lerüle- lctek helyébe nagy táblák léptek be), s egyre inkább elterjedésben van a szántóföldi növénytermesztésben :s az iparszerű termelési rendszerek alkalmazása. A vadgazdálkodásnak a mezőgazdasági üzemekben végbement (végbemenő) változásokat figyelembe kell venni, azzal számolni kell, és olyan tenyésztéstechnológiát, vadvédelmi eljárást kell kidolgozni, s azt meghonosítani hasznos vadjaink érdekében, ami hosszú távlatra biztosítani fogja vad- gazdálkodásunk töretlen fejlődését. A vadásztársaságok számoljanak azzal, hogy a vad- gazdálkodás és a vadászat a mezőgazdaság területén folyik, a mezőgazdászok viszont azzal, hogy a vadállomány akkor is a területükön él, ha azt figyelmen kívül hagyják. S a mezőgazdasági termelést és a vadgazdálkodást nem lehet kizárásos alapon rendezni. Cél, hogy a sportolási lehetőség biztosítása mellett megyénk vadásztársaságai a következő években (a külföldiek vadásztatásával, lőtl- és élővad exporttal) még nagyobb arányban járulhassanak hozzá a népgazdasági szempontból igen jelentős valuta kitermeléséhez. Az apróvadak véde.me A megváltozott mezőgazdasági termelés tapasztalataink szerint csak az apróvadra van negatív hatással, ezen belül is elsősorban a mezei nyálra. Viszont kedvező hatással van a nagyüzemi mezőgazdálkodás a nagyvadra (őzre, szarvasra, vaddisznóra). Mivel megyénk vadász- területe elsősorban apróvadas, ezért az apróvaddal kapcsolatban jelentkező kérdéseket kell vizsgálat tárgyévá tennünk. Ismert tény, hogy az utóbbi években nagymértékben elterjedt a mezőgazdaságban a vegyszerek alkalmazása. Éppen ezért szükséges a mezőgazdasági üzemekben dolgozó szakvezetőknek, a vegysze- rezőknek, és a vadgazdálkodással foglalkozóknak együttesen és mélyrehatóan tanulmányozni a vegyszerek hatását, hogy az apróvad létszámunk a vegyszerek miatt ne csökkenjenek, illetve az ésszerűség határán belül emelkedjen. A nagy termelési értéket adó gyümölcsösök területétől a mezei nyulat igyekezzünk távoltartani. Ebben a munkában a mezőgazdasági üzemeknek segítséget kell adni vadásztársaságainknak. A fácánnak és fogolynak a biológiai növényvédelemben nagy szerepe van. A begytartalom vizsgálatok dr. Nagy Emil szerint azt igazolják, hogy a fácán, fogoly táplálékának számottevő hányadát teszik a káros rovarok, valamint a gyommagvak fogyasztása. A magevő madórfélék Megállapítást nyert, hogy a magevő madárfélék (fácán, fogoly) tavaszi, őszi vetések idején — a csávázott magvak elfogyasztásának hatására — károsodhatnak, elpusztulhatnak. A gabonafélék vetőmagjának csávázására használt higanytartalmú ve" szerek (Falisan, Ceresan, Universal, Merklorat, stb.) károsító hatásúak a fogoly és fácánállományra. A csávázott vetőmagot fogyasztott fogoly és fácán említett szerveinek fogyasztását kerüljük, főleg akkor, ha a mérgezési tünetek szemmel is érzékelhetők (az állatok görcsös rohamokban szenvednek, szájukból vörhenyes nválka folyik.) A gabonafélék őszi és tavaszi védelmére használt vegyszerek (Hungária L—2, Thiodan, Thionex, Phosdrin, Dimekron 50. Wofatox SP— 30) is veszélyesek hasznos vadjainkra. A pillangósok területén .a kártevők ellen a hasznos vadjainkat is mérgező vegyszerekkel (Wofatox porozó, Thiodan, Ultracid 40 WP) védekezünk. A problémát az jelenti, hogy hasznos vadjaink a számukra kedvező táplálék szerzése miatt ezekre a területekre koncentrálódik. Komoly veszélyt rejt magában az aranka irtás vegyszeres módja is, amelyet Krezonit E és Régióné gyom- irtószerekkel végzünk. A kártevők elleni védekezésre használt vegyszerek (Hungária L—2, Metilparathion, DL—7, Wofatox SP—30, Ekatox 20 EC, Ekatox WP. Tinos) mérgező hatásukkal ugyancsak kárt okoznak vadállományunkban. A rét- és legelőgazdálkodás intenzívvé válása sok kémiai anyag (Tormona 80, Tormona 100), alkalmazását vonja maga után, amely szintén mérgező. A vegyszerek alkalmazásánál hasznos vadjaink védelme érdekében általánosságban javasolhatjuk, hogy a porozásra, permetezésre kerülő területekről vadjainkat á munkák beindítása előtt hajtsuk le, s 5—14 napig lehetőleg tartsuk távol. Ezzel a vegyszerek mérgező hatása nagyban csökkenthető. A vadvédelmi munkákat a mezőgazdasági termelés színvonalának megfelelően — pontosan a vegyszerek és gépek fokozott elterjedése miatt — szinte tudományos színvonalra kell emelni vadásztársaságainknak. A mező-, és vadgazda kapcsolata Az eddig elmondottak egyértelműen felvetik annak szükségességét, hogy az érdekek megfelelő egyeztetésével a mezőgazdának és vadgazdának jó kapcsolatot kell kialakítani. A vadgazdának ismernie kell a vegyszerezési munkák kezdetének idejét, helyét, táblák sorrendjét, felhasználandó vegyszer-féleségeket, a betakarítási munkák (lucerna, lóhere, rétkaszálás, aratás, silózást, stb) megkezdésének idejét, betakarításra kerülő táblák sorrendjét. El kell érni, hogy a betakarítási munkákban résztvevő traktorok vadriasztó berendezéseket használjanak. A vadmentésben nagy segítséget tudnak nyújtani a betakarítási munkáknál foglalkoztatott dolgozók (traktorosok, kombájnosok, stb). Jó kapcsolat esetén közösen leA Medárd-napi időváltozásról A népi regula azt tartja, ha „Medárd napján (június 8-án esik az eső. akkor negyven napig tart egyfolytában1'. Ebben a mondásban rejtőzik némi igazság, de az igazi ok nem a Medárd-napja. Alapja az. hogy Ma gyarországon június az év legcsapadékosub' hónapja (lásd táblázat), ekkor van a fő csa padékmaximum. A csapadék havi és évi összegei (mm) 50 éves átlag (1901—1950) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Keszthely 38 36 40 55 74 74 71 77 64 63 59 49 700 Pécs 38 39 44 63 67 64 58 57 54 66 67 45 663 Budapest 39 39 43 52 69 67 50 48 45 54 61 50 617 Szeged 32 34 38 49 61 68 51 48 47 52 52 .41 573 Nyíregyháza 29 30 32 44 61 70 64 68 46 51 50 38 583 Kékestető 39 41 47 61 86 08 79 75 61 69 74 54 784 Előfordul, hogy június második hetétől kezdve nap-nap után bőséges csapadék öntözi a földeket. Ilyenkor 1 nap alatt több eső esik (1—30 milliméter), mint máskor egy hónapon vagy hónapokon keresztül. Pl. Nyíregyházán 1974. februárban 20, márciusban 0.4. áprilisban 4,9 milliméter, viszont június 9-én 15,4, 10-én 10,6, ll-én 9.8 milliméter eső esett. Néha az esős idő eltart az egész hónapban, sőt átnyúlik július első hetébe is. A meteorológia tudományos megvilágításában a Medárd napjához fűződő néphit az európai nyári monszunesők tényéhez kapcsolódik. Az európai monszun előidézője Európa és Ázsia felszínének meglehetősen erős május végi, június eleji felmelegedése. Az erősebben felmelegedő szárazföld felett a köny- nyebb meleg levegő a magasba emelkedik, s a helyén hűvös légtömegek áramlanak a lassan melegedő Atlanti Óceán felől. A szárazföldre érkező óceáni légtömegek gyakorisága megnő, s hatására az időjárás gyakran hűvösebbé szelesebbé és esősebbé válik. Ez az állapot felhő- és csapadékképződéshez vezet. A csapadék ilyenkor záporszerű nagy csapadékmennyiséggel, zivatarokkal jár. Az európai monszun nemcsak hazánk sajátja, hanem egész Közép-Európának kiváló éghajlati vonása. Az európai monszun nálunk is változó erősségű és időtartamú lehet, mert átlag minden 3—5 évben jelentkezhetnek a kevés csapadékot szállító koranyári légtömegek. De éppen ilyen gyakran előfordulhat a túlságosan bő július eleji időszak is. Előfordulnak évek amikor olyan gyenge, hogy monszunról egyáltalán nem beszélhetünk. Ilyenkor kevés csapadékot hoz és utána a nyár dereka is esőtlen. Ekkor a mezőgazdaságra igen pusztító a hosszantartó aszály. Eltarthat azonban a monszunhatás az átlagos 4-5 hél helyett 2-3 hónapig, amikor is az egész nyarat hűvössé, esőssé változtatja. Az évszázados, sőt évezredes népies időjárási jóslások sok igazságot tartalmaznak, van valami természettudományos alapjuk. Sok közöttük azonban a babona, a kezdetleges feltevés vagy a túlságosan merész állítás. Dr. Kormány Gyula főiskolai adjunktus * Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban _____________________________________________________________ ' ií hét szervezni az őrszemélyzet munkáját (vadőrök, mezőőrök). A mezőgazdasági üzemek olcsóbb vadtakarmányokhoz juttatják a vadászatra jogosítottat (rostálj, ocsu, takarmányhulladék stb.) Elővad befogásnál vadászatok szervezésénél fuvart, illetve munkaerőt biztosíthat a vadászatra jogosított részére. A mezőgazda és vadgazda együttműködéséből azonban a mezőgazda részére is komoly előnyök származhatnak. Olyan erőforrások biztosíthatók, amelyek a mező- gazdaságban már nem gazdaságosak. A munkaerő téli foglalkoztatására lehetőség nyílik (élővad befogadás, vadászatok). A va.dkár elhárítás a vadászatra jogosítottal végezve eredményesebb megoldáshoz vezet. A mezőgazdasági üzemek és a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetek . a jó együttműködésre megállapodást is köthetnek. Az együttműködésnek célja, hogy feloldódjanak a vadászok és mezőgazdászok közötti látszólagos ellentétek, a tényleges problémákat elvi alapokon lehessen rendezni. Kicska Antal, a MAVOSZ megyei Intézőbizottság vadászmestere Tudományos vadvédelem Fáccnkerf községben Természet- és Vadvédelem Technológiai Ál- ’omás működik. Az állomáson cémiai, biológiai, mechanikai és akuszikai védelmi módszereket dolgoznak ki. Célja: a vadkár felderítése és az állományban okozott kár kiküszöbölése. Képünkön: Régeni Péter biológus és Neidrt Erzsébet laboráns nö- vényvédőszert fecskendeznek a kísérleti állat gyomrába, amely- lyel megállapítják a védöszer hatását az állatra. (MTI Foto — Fehérvári Ferenc) Kertbarátok tanácsadója Az őszibarack nyári haj tás válogatása A nyári hajtásválogatásnak legnagyobb haszna a fiatal 1—3 éves oltványok korona alakításánál van, de hasznos a termőfák ese ében is. A tavaszi fás metszésnél nem mindig látjuk, hogy a végálló rügyek egészségesek-e, vagy sem. Az őszibarack erőteljes metszése következtében rendszerint sok hajtás fejlődik, amelyek beárnyékolják és fejlődésükben akadályozzák egymást. Ezekből ritkítani kell. A terméshozás céljára hosszabbra metszett vesszők sem hoznak minden esetben termést, ezért nyáron is kezelni kell. Ilyenformán a nyári zöldimunkáikkal kiegészítjük a téli metszést. A nyári metszés ideje június első felében van, almikor még nem fásodtak meg a hajtások. A vezérves6zót figyeljük meg először, hogy az a rügy hajtott-e ki, amelyikre metszettük. Sok esetben előfordul, hogy a legfelső rügy nem hajt ki, ilyen esetben az alatta lévő. a vezérvessző irányába növő hajtásra ugrunk vissza. A vezérhajtás alatt a vesszőm, egy tenyérnyi részen eltávolítjuk az összes hajtást, hogy a vezérhajtás erőteljesebben tudjon fejlődni. Az iker- és a hármas hajtások közül is csak egyet hagyunk meg. A befelé növő haj tásokat, vízhajtásokat és a sűrűn álló hajtások egy részét el kell távolítani. A termővesszőn (termőcsapon) fejlődött hajtásokat ís át kell vizsgálni, és ha nem kötött rajta a gyümölcs, a két alsó hajtásra kell visszavágnunk, ha kötött gyümölcsöt, d° csak az alsó rügyekből, akkor a termés felett egy szivóháj- tás meghagyásával vágjuk vissza a vesszőt. Ügyeljünk azonban arra, hogy a termés felett, vagy mellett egy hajtás maradjon, különben a gyümölcs lehull, mert nem kap táplálékot A nyári hajtásválogatásnak, ha azt. helyes időben és mértékben végeztük el, szabályos koronafejlődés és kevesebb számú de fejlett rügyekkel bíró vessző lesz az eredménye.- Inantsy Ferenc Megelőző védekezés a burgonyavész ellen Megyénk házikertjefben a burgonya köztesként (gyümölcsfa sorok között stb.) vagy főnövényként mindenütt megtalálható. Ennek az értékes tömeg- élelmezést szolgáló kultúrának növényvédelme — bármilyen kis területen termesztik is — nem hanyagolható el. Károsítói közül a burgonyabogár mellett a burgonyavész megelőző védelme is indokolttá vált. A folyamatos esőzések után rövid ideig tartó felmelegedés is elegendő a burgonyavész járvány- szerű fellépéséhez. A fertőzés a már zárt sorokat alkotó korai ültetésü burgonyákban várható először. Növeli a veszélyt a köztes termesztés, hiszen zártabb környezetben a betegség kialakulásához szükséges feltételek jobban biztosítva vannak. A védekezést, amint az időjárás lehetővé teszi azonnal végezni kell. Jó eredményerhető el az 1 százalékos bordódé, Rézoxidklorid 50 WP, Cobox, Recin-Super. Dithane- Cupromix, Zineb 80. Dithane M—45 készítmények bármelyikének használatával. A permetezést áztatásszerű- en (bő vízzel) és egy-egy esés periódus után megismételve ajánlatos végezni. Célszerű a permedébe a burgonyabogár elleni szert is beletenni, mert így egy menetben mind a két károsító ellen lehet véddkes» niGyümölcsösökben és szőlőkben ugyancsak a gombabetegségek leküzdésére kell most a legtöbb gondot, fordítani. Almában a varasodas és a lisztharmat újabb fertőzéseinek megakadályozását. — a jelenleg uralkodó időjárás miatt — gyakori, 8—10 naponként megismételt permetezésekkel érhetjük el. Rovarkártevők közül kedvező az időjárás a levéltet- veknek. Az ellenük való védekezést egy-egy gombabeteg, ség elleni védekezéssel kombinálva oldhatjuk meg. Kaliforniai pajzStetű mozgó lárváinak megjelenését — korábbi előrejelzésnek megfelelően — június 10-én észleltük először. Hűvös időjárás miatt rajzása elhúzódik június végéig. Védekezést, június 15—20-a között javasoljuk elvégezni, és amennyiben indokolt még egyszer meg kell ismételni. Védekezésre — úgy levél, tetvek. mint pajzstetvek ellen — jó eredménnyel használható a Bi—58 EC, Foszforon, Nexion 40 EC. Safidon 40 WP, Satox 20 WSC. Uni- fosz 50 EC stb. készítmények bármelyike. Minden permetezést korúi, tekintően. az óvórendszabályokat betartva szabad csak végezni! Keresztesi István Megyei Növényvédő Állomás Szakkönyvtárunk Hűtrágyázás karbamiddal A vegyipar fejlődése és az optimális tápanyagará- nyok kialakítására irányuló törekvések hatására, az utóbbi években a műtrágyafajták száma világszerte megnőtt. Hazánkban elsősorban a nitrogénműtrágyák választéka bővült. Az ammónium- nitrát után a karbamidfel- használás fokozódott a legnagyobb mértékben. Hatóanyagban számolva a felhasznált nitrogénműtrágyának 25 %-a karbamid. Jelentős előnye, hogy az általánosan használt nitrogén- műtrágyák közül a legkoncentráltabb, 46 % nitrogént tartalmaz (a pétisó 25 %-ot, az amóniumnitrát 34 %-ot.) így szállítása, tárolása és talajba juttatása gazdaságosabb, mint a többi nitrogéntrágyáé. Vízben jól oldódik, így egyrészt az öntözővízzel is kijuttatható, másrészt növényvédőszerekkel keverve a növényvédelmi permetezésekkel egybekötve gazdaságosan használható levélen keresztüli trágyázásra. A hazai és a külföldi vizsgálatok során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a termés hozamának és minőségének befolyásolásában egyenértékű az egyéb nitrogénműtrágyákkal, sőt esetenként a beltar- talmi értékek alakulására kedvezőbben hat. A műtrágyaválaszték bővülése lehetőséget teremt a műtrágyázás hatékonyságának növeléséhez. Ezzel a lehetőséggel azonban csak az tud élni, aki pontosan ismeri mikor, milyen műtrágyafajtával érheti el a legjobb eredményt. Ezzel a könyvvel a szerzők a karbam* ' gazdaságos felhasználásé«« kívánnak segítséget nyújtani,
