Kelet-Magyarország, 1974. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-14 / 137. szám
ísWt június 14. KELET-MAGY ARORSZÄG s. <ma Nem bocsánatos bűn A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG nemrégiben összeállította tá jjékoztatóját a bűnözés tavalyi fontosabb adatairól, amelynek tanulmányozása önvizsgálatra, tények és hibaforrások számbavételére késztethet vállalatokat, állampolgárokat. Évről évre figyelemmel kísérve a bűnözés alakulását, különösen a közvagyon, a társadalmi tulajdon elleni cselekmények számszerű alakulása érdemel megkülönböztetett figyelmet. Tavaly 126 ezer bűncselekményt derítettek fel a bűüldöző szervek, 100 százaléknak véve ezt a számot, kiderül, hogy ennek 61 százaléka — vagyon elleni bűncselekmény. A vagyon elleni bűncselekmények nagyobb része személyek javai ellen irányult — 43646 eset — a társadalmi tulajdont Ugyanebben az időszakban 34064 esetben károsították meg Több mint tízezer alkalommal betöréses lopás történt, s 300- nál többszöri esetben az okozott kár értéke meghaladta a 100 ezer forintot. Talán elég is ennyi a számok idézéséből. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy leszűrhessük a következtetést: a közvagyon védelme, s főként az a közösségi szemlélet, amelynek a károsítása ellenében hatnia kell, még „gyermekbetegségekkel” is küszködik. Valamennyi állampolgár rendkívüli gonddal óvja a saját lakást, kertet, gépkocsit, ingóságokat, de mindjárt hézagosabb a tudat, ha nem az „enyém”, hanem a ..miénk” fogalmáról van szó. A kisebb károkozások forrása sok esetben az, hogy többen „bocsánatos bűnnek” tekintik: valamit, (szerszámot, anyagot hazavinni a gyárból, a tsz-ből. A Legfőbb Ügyészség — több megyei főügyészség bevonásával — a kohó- és gépipar területén nagyszabású, javarészt a közvagyon védelmét elemző vizsgálatot végzett. A tapasztalatok bizonyos fokig általánosíthatók is. NEMCSAK AZ EMLÍTETT IPARÁG, hanem — sajnálatosan más ipari területek „módszerbeli” jellemzője bizonyos nagyvonalúság, a közös értékek fokozott védelmének elmulasztása egyes helyeken. Különösen a nagy építkezéseken, szanálások, üzemi és lakásépítések területén gyakori, hogy a drága, hasznosítható bontási anyagok, a még drágább új nyersanyagok bekeríthetetlenül hevernek hetekig, hónapokig, jobb esetben egyetlen éjjeliőr óv milliós értékeket, kétséges sikerrel. Sok hiba, sőt bűn forrása a laza bizonylati fegyelem, a szakszerűtlen raktározás, a szállítások ellenőrzésének elmulasztása. Hadd írjuk mindezek mellé a leggroteszkebb példát is: tsz-ekben. de üzemekben, ktsz-ekben is előfordult már jónéhányszor. hogy „kecskére bízták a káposztát”, csalás sikkasztás miatt elítélt börtönviselt pénztárost, raktárkezelőt, sőt könyvelőt is alkalmaztak, természetesen erkölcsi bizonyítvány nélkül. Ezért állapítják meg joggal a különböző színtű ügyészi vizsgálatok, hogy az ilyen „nagyvonalúság’ később százezrekkel károsítja meg a közvagyont. A nagy kárt okozó bűncselekmények megelőzésére sokszor jó „fegyver” a szignalizáció. Sok megyei rendőri szerv él rendszeresen ezzel a módszerrel figyelmeztet a bűn forrásaira, a lazaságokra — nem is mindig eredménytelenül. De a közvagyon mainál hatásosabb védelme ennél is többet, sokszor személyekhez szóló meggyőző és tudatformáló munkát is követel. A laza munkahelyi fegyelem szinte a melegágya a bűncselekményeknek: ez a szerszám, ez az anyag itt hever, nincs gazdája, nekem jó lesz. Elviszik... S a kis lopás rendszerint kedvet csinál a nagyobbhoz, lazul a morál, a cselekmények láncreakciója óhatatlanul vezet a nagyobb bűnhöz. Bizonyos sajátos, az állampolgárok személyi gyarapodásával járó, hibássá torzuló szemlélettel is meg kell birkózni a közvagyon védelmében. Sokan és egype többen építkeznek, vikendházak, nyaralók nőnek, kell kerítés, faanyag, cement, pala. S veszedelmes „sikk”, hogy a kényelmet, kikapcsolódást szolgáló „objektumot” sokan úgy vélik olcsón, gyorsan elkészíteni, ha „szereznek” innen is, onnan is. Jól kereső, addig feddhetetlen állampolgárok vállalják így kapzsiságból, zsugoriságból, párszáz vagy párezer forintnyi saját költség bűnös „megtakarításának” kockázatát. A KÖZVAGYON FOGALMA nem azt jelenti, hogy mindnyájunké, tehát elveszünk belőle. Aki hozzányúl, az a társadalmat, benne minden becsületes embert károsít meg, akár kis, akár nagy tételekről van szó. Differenciált módszerekkel. sokkal nagyobb éberséggel és felősséggel kell őrködni a közvagyon védelmében valamennyiünknek minden poszton. V. M. A Nyíregyházi Lakásszövetkezet szervezésében készülnek a szövetkezeti lakások a Krúdy-lakótelepen. (Elek Emil felvétele) Ipari szövetkezetek a gyermekekért Egyre többször hallani arról, hogy vállalatok, szövetkezetek együttműködési szerződést kötnek a megyében működő gyermek- és ifjúságvédő intézetekkel. A vállalások nem maradnak teljesítetlenül, a társadalmi segítség nemcsak egy-egy alkalomra szól. A Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek kollektívái szocialista brigádjai az anyagi támogatáson kívül személyes kapcsolatot tartanak fenn a nevelőotthonokban élő gyermekekkel. A Nagykálló és Szatmárvidáki Cipőipari Szövetkezet a bal- kányi otthonnak ad segítséget. Rendszeresen megjavítják a tanulók cipőit a szemléltető eszközöket, ünnepségeken megjutalmazzák őket. A brigádok tagjai szabad idejükben részt vesznek az otthon rendezvényein, és vendégül látják a gyermekeket. A Nagykállói Vasipari Szövetkezet kisebb játékokat készít a balkányi gyermekeknek, megjavítják a meghi básodottakat, újjá varázsolják a gyermekiek tetőket. A cégénydányádi és az ököritófülpösi általános iskolai nevelőotthonokban a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezet hozzásegítette a tanuló gyermekeket, hogy ízlésüknek megfelelő felsőruházati termékeket kapjanak olcsó áron. A kjs kendőket éf kötényeket már ajándékkén' adták át a gyermekeknek ér a nevelőknek. A Tiszalök' Vegyesipari Szövetkezet „Haladás” asztalos brigádja patronálja a Tiszadobi Gyermekváros asztalos szakmunkás tanulóit a Nyíregyházi KELLEMES HÉTVÉGÉT Citerazene, klubest, kerékpártúra Tévedtem. Az „időfelelős” nem a naptárt nézi, hanem a Kelet-Magyarországot olvassa. Amikor mi kirándulásra biztatunk, küldi az esőt, ha a strandról írunk, behúzza az égen a felhőket. Hétvége azért természetesen most is lesz. Hétvége a labdarúgó világbajnokság jegyében. Az már bizonyos, hogy az én biztatásom nélkül is — azzal egyidőben, hogy 22 labdazsonglőr felhúzza a stopltis cipőt — Magyarországon kétmillió kétszázezer futbalszakértő felhúzza a papucsot és lehorgonyoz a képernyők előtt. Kár lenne minden lebeszélő szóért. Azoknak akik emberi kapcsolatokra is vágynak, természetesen van lehetőségük másfajta időtöltésre is. Mindenekelőtt a hétvége kétségkívül legrangosabb megyei •seménysorozata a szombaton 19 órakor ünnepélyes megnyitóval, 20 órakor pedig Szabó Magda „Kiálts, város” c. drámájával kezdetét vevő Kisvárdai Napok várják a vendégeket a megye minden tájáról. Ugyancsak gazdag programot kínál Nyírmihálydiban az ifjúsági klubvezetők kétnapos találkozója. Nyíregyházán a városi művelődési központ Sip- kay Barna ifjúsági klubjában zenés előadói est, Borbányán az ifjúsági klub most bemutatkozó citerazenekara, a III. kerületi művelődési házban a Néptáncosok Klubja, Nyírszőlősön zenés klubdélután várja szombaton délután vendégeit. Lesznek, persze nem kevesen akiket semmi fortéllyal sem lehet mostanában elmozdítani a tv elől. Ha már ott ülnek javaslom válogassanak igényesen a heti műsorból. Szombaton a meccs előtt sok szülő (az apa is szülő!) számára hasznos lehet a Hát ön? c, műsor és meccs után a Nyitott boríték. Vasárnap Nyíregyházán a városi művelődési központban az amatőr képzőművészek stúdiója tart foglalkozást. Felsősimán a gyerekklub tagjai beszélhetik meg a vakáció hasznos eltöltésének lehetőségeit de. 9 órakor. délután pedig a Petőfi Sándor ifjúsági klub tagjai szórakozhatnak a 16 órakor kezdődő zenés klubesten. Remélhetőleg sikerül a III. kerületi Korvin Ottó ifjúsági klubnak is a Vásárosnamény- ba tervezett kerékpártúrája A megyei művelődési központ versmondó műhelye ugyancsak várja tagjait és az érdeklődőket de. 10 órakor kezdődő összejövetelén. Tóth László Vas- és Fémipari Szövetkezet pedig a gyermekváros vasipari tanulóit. Szakmai képzésükben segítenek, jutalmazzák a legjobbakat, üzemlátogatásra viszik a leendő szakmunkásokat. A Rakamazi Cipőipari Szövetkezet ugyancsak a tisza- dobiaknak segít. Külön felelős intézi a szakmunkás tanulók személyi, tárgyi és szociális problémáit. A múlt évben az otthon tanulói közül 13 szakmunkást vettek fel a szövetkezet tagjai sorába és 3 részére tanácsi rendelkezésű lakást biztosítottak. A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet a ber- keszi nevelőotthont támogatja. Az iskola szemléltetőeszközeit javítják, a belső berendezéshez kiegészítőket készítenek,' a játszótér felszereléseit mindig újabbakkal egészítik ki. Eredményesen dolgoznak a tanácsi költségvetési üzemek Szabolcs-Szatmár megye területén tizenegy tanácsi költségvetési üzem tevékenykedik. Szolgáltatás jellegű tevékenységük a lakosság szolgálatában kiterjed az építőipari tatarozási, felújítási, kertészeti, fűtés-szerelési, köztisztasági és egyéb munkára. Költségvetési üzemek Nagykállóban, Nyírbátorban, Nagyecsedgn, Mátészalkán, Vásárosnaményban, Csengerbep, Tiszalökön, Ven- csellőn, Kisvárdón kettő és Ujfehértón működnek. A tanácsok nagy része ma már felismeri, az üzemek tevékenységének fontosságát. Ahol megfelelő támogatást nyújtanak az üzemeknek, ott a tanács és az üzemvezetés között jó a kapcsolat, a fejlődés dinamikusabb, mind gazdasági, mind szociális vonatkozásban. Az átlagosnál lényegesen magasabb szinten, jól és eredményesen működik Kisvárdárl úgy az építőipari, mint a kertészeti és köztisztasági, valamint a mátészalkai költségvetési üzem. Kisvárdán az 1973. évi aktív * működés eredményeként elért nyereséget a tanács fejlesztés céljára mindkét üzemnek visszaadta. Az építőipari üzem részére, a kapacitás éves szinten lekötött, az anyagellátást mindenkor meg tudják oldani. A dolgozók keresete is kedvezően alakult. Tevékenységük, a város rohamos fejlődésével szinkronban, mindjobban elismertté válik. A kertészeti vállalat, illetve üzem, amely köztisztasággal is foglalkozik, — bár köztudomású, hogy nem nagy volumenű — 1973. évben közel másfélmillió forint nyereséget ért el. Jelentkezett az üzemszervezés hatékonysága, a lehetőségek felismerése. Kifejezetten jó mindkét helyen a gazdasági vezetés és az szb kapcsolata, mely záloga eredményes tevékenységüknek. Mátészalkán építőipari, köztisztasági, fűtés-szerelési, karbantartási részleggel rendelkeznek. Létszámuk kétszázon felüli. Az elmúlt évet, több, mint egymilliós nyere- reséggel zárták, melyből mintegy 300 ezer forintot kaptak évvégi nyereség kifizetésre. Tartalékoltak 1974-ben kitűzendő célprémiumok finanszírozására is. Ezenkívül kaptak 600 ezer forintot ebédlő, öltöző és fürdőhelyiség építésre, illetve a jelenlegi öltöző bővítésére. Már folyamatban vannak a szociális létesítmények építkezései. A központi telephely szomszédságában, főleg társadalmi munkában, kispályás labdarúgó és kézilabda, röplabda pályát szándékoznak, a közeljövőben építeni, melyre a társadalmi munka szervezése folyamatban van. 1973. második felétől emelkedett lényegesen mind a létszám, mind a szervezett dolgozók aránya. Az elmúlt évben még lényegesen kevés volt a KISZ-korú fiatalok száma. Jelenleg huszonöt KISZ-tag belépésével megalakult a KISZ-szervezet. Ez évi terv- előirányzatuk 17 millió forint, melynek teljesítése előreláthatóan biztosított. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított országos mozgalomhoz való csatlakozás érdekében, a feltételek kidolgozása megkezdődött. Aktív a vencsellői költségvetési üzem is. Építőipari részlege komoly létesítmények felújítását végezte és végzi. A nehezen beszerezhető faanyagokat önerőből történő fakitermeléssel állítja, elő. Asztalos részlege több változatban ízléses vi- kend-házakat készít. Köz- megelégedésre, még más megyékben levő megrendelők részére is. Tóth Bálint HVDSZ munkabizottsági tag ,Fél tőle, mint a tűztől..."? A tiltott Játék s a gondtalanság ára „Fél tőle, mint a tűztől” — azt tartja a jólismert közmondás. Mégis gyakori, hogy a tűzzel szemben nem vagyunk eléggé óvatosak. 1973-ban a megyében 475 tűzeset volt, amely négymillió 537 ezer forint kárt okozott. Ami még ennél is tra- gikusabb: hét ember halt meg, 17-en súlyosan megsérültek. Sajnos, 1974 első öt hónapjában is már 223 tűzeset történt megyénkben, az anyagi kár meghaladja az egymillió 300 ezer forintot. A füzek során két személy életét vesztette, tizenöten pedig súlyosan megsérültek. A legnagyobb tűzeset ez év április 11-én a rétközberencsi Egyakarat Tsz-ben történt, ahol a 600 férőhelyes juhho- dály meggyulladt, leégett, s a tűz következtében 717 juh illetve pecsenyebárány pusztult el. Az anyagi kár megközelítette a félmillió forintot. Felvetődik a kérdés: melyek azok a jellemző okok, amelyek a tűzeseteket előidézik? A statisztikai adatok szerint a legtöbb tűzesetet a gyermekek okozzák játékukkal. A gyufa „misztikumként” hat a gyermek tudatában, s mivel azt dugva tartják tőle, érthetően alig várja a pillanatot a „tiltott játék” megszerzésére. Ennek veszélye minden időszakban fennáll, de különösen az iskolai szünidőben, amikor a gyerekek odahaza maradnak, vagy városból a vidéki rokonokhoz utaznak, ahol a nagyszülők általában többet megengednek az unokáknak. Még nem telt el egy félév, s máris 52 tüzet okoztak a gyerekek játékukkal, az anyagi kár elérte a 220 ezret A tűzkeletkezési okók között több év óta „előkelő” helyen szerepel a dohányzás, a gondatlanul eldobott égő gyufa és cigarettacsikk. Sajnos évről évre gyarapszik azok száma, akik életük utolsó cigarettájával okozzák a tragédiát — többnyire ittas állapotban gyújtottak rá. De hányán viselik magukon örökre az égés bélyegét is..? 1974. március 8-án Timár községben, a Szabadság út 180. szám alatt keletkezett tűz, mert a tulajdonos a jósrágok takarmányozása közben dohányzott, az égő cigarettától meggyulladtak az éghető anyagok, takarmányok. A kár 10 ezer forint. Nyíregyházán ez év március 13- án, a Nád utca 19. szám alatti tulajdonos ittas állapotban égő cigarettával feküdt le, el. aludt, s a parázstól meggyulladt az ágynemű. Nagyobb tragédia csak azért nem következett be, mert időben észrevették és eloltották a tüzet. A korszerű technika, a gáz- és olajtüzelésű kályhák, a háztartási villamoskészülékek, különféle vegyianyagok alkalmazása megkönnyíti, kényelmesebbé teszi életünket. Ám mégis azt tapasztaljuk, hogy sok esetben okoznak ezek is tűzeseteket. Sok szomorú példa igazolja, hogy az említett tűzesetekért elsősorban a saját gondatlanságunkat kell hibáztatni. Tragikus kimenetelű tűzeset történt 1974. február 17- én a mándoki Testifogyatékos Gyermekgondozó Intézetben. A kora reggeli órákban úgy töltötték meg olajjal a kórteremben üzemeltetett Mekalor 1022 típusú olajkályhát, hogy a feltöltést követően nem győződtek meg a felfogó táLca tisztaságáról. Emiatt húsz perccel később be is következett a baleset. A tálcában levő olaj meggyulladt és a lángok a kórteremben levő gyermekek testi épségét veszélyeztették. Az intézet dolgozói a tűz elterjedését megakadályozták, azonban a tűz következtében a beteg gyerekek sokkos állapotba kerültek, amely a későbbiek során három gyermek halálát alapvetően befolyásolta, kettő súlyosan megsérült. Nem fér kétség például a kereskedelem által forgalomba hozott fényesítő és tisztítószerek előnyeihez sem. Ezt napjainkban szinte minden lakásban alkalmazzák. Biztonságos használatuk részletes szabályait feltűnő helyen megtalálhatjuk a csomagoláson — sőt a figyelmeztetést is, ha tűz- és robbanásveszélyes. Márpedig többségük ilyen. Mégis gyakran előfordul, hogy gázon melegítik azokat, ami kevésbé veszélyes, használatuk közben dohányoznak, a kályhákban tüzelnek. A tűzveszélyes folyadékok gőzei ilyenkor könnyen berobbanhatnak, s a keletkezett tűz súlyos, esetleg halálos balesetet okozhat. Ne tartsunk éghető anyagokat az elektromos berendezések közelében. A lakkok, festékek és különféle vegyszerek jórésze is tartalmaz tűz- és robbanásveszélyes anyagokat. Szikraképződés, dohányzás, nyílt láng hatására ezek is berobbanhatnak. A villamoskészülékeket is azonnal kapcsoljuk ki, ha további használatára nincs szükség. Bálint Lajos
