Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
8, oldal KéLéT-MAGYARORSZAG — MÁTÉSZALKAI MELLÉKLET 1974. május 8. Városunk történetéből Az elemi népiskolai oktatás helyzete Mátészalkán 1945 előtt ■í\ századfordulói idején 4 tanerős felekezeti elemi népiskola működött Mátészalkán. A négy tanerős iskola azonban, az egyre szaporodó népességet tekintve (5405 a ' lakosság szama), az elemi oktatás kérdését már nem tudta megoldani. Ezt igazolja az a szómon, statisztika is, mely szerint Mátészalkán mé: 19)0-ban is igen magas volt az analfabéta létszáma. A 6 éven felüli lakosságnak 42. százaléka nem tudott írni és olvasni. Az elemi népiskolai oktatás problémái' látva, a századforduló eleién a helyi lapok if egyre gyakrabban foglalkoztak az elemi akta.ás kérdésével. A vallás- és oktasügvi minisztérium is felfigyelt az itteni oktatás hiányosságaira és felvetette a tervet egy mintaszerű állami népiskola létesítésére a maga költségén. E terv szerint felajánlotta a minisztérium, hogy az állam átveszi és fizeti a tanítókat, felemelj a tantestület létszámát felszereld az iskolát a szükséges berendezésekkel és taneszközökkel; a községtől csak annyit kíván, hogy gondoskodjék telekről és iskolaépü i tről, amj kb. 40 ezer korona költséget jelente‘t volna a község számára, s ezzel korszerű megoldást’ nyert volna az elem: oktatásügy kérdése Mátészalkán. A község képviselőtestülete megtárgyalva a fenti miniszteri javaslatot, határózatilag kimondta, hogy -.„állami iskola neki nem kell. mert arra Mátészalkán nincs semmi szükség". Elmarasztaló ítélet ez a határozat alz akkori képviselőtestületre. annak konzervatív, maradi gondolkozására és kispolgári rövidlátására. De nem csak az egyszerű képviselőtestü lpt1 tagok gondolkodtak ilyen .korszerűtlenü’ a kultúra és az oktatásügyről, hanem a felső vezetést is ilyen színvonal alatti gondolkodás jellemezte. Az 1911. évi tavaszi alispáni jelentés pl. nem is foglalkozott külön az iskola, a nevelés és egyéb kulturális kérdésekkel, h em a közegészségügy kapcsán emlékezett m *g két és fej sorban az iskolákról és megs' Jtotta azt, hogy az iskolák közül igen sok túlzsúfolt. Az akkori haladó helyi sajtó nem .is hagyta szó nélkül ezt a maradi szemléletet és közönyt, amellyel a kultúra, az iskola és a tanítók ügyét kezelték. Idézzük erre vonatkozólag az egyik mátészalkai hetilapnak (Mátészalka, 1911. jún. 30. sz), az akkori közfelfogásra mindenben jellemző cikkének egy részletét: „Mi sem bizonyítja jobban a kultúrnépek mögötti elmaradottságunkat, mint az a remségesen ijesztő közöny, mellyel nálunk a népiskolák és a néptanítók ügyét kezelik. Olyan mostoha gyermekei ezek az országnak, akikről szívesen csak kevesen és nagyon ritkán szeretnek beszélni. A nagyok, a hatalmasok. -a kiváltságosak nem törődnek a népoktatásüggyel. Szerintük úgy van jól. ahogy most van. Es ez az ő szempontjukból természetes is. Nekik nincs szükségük rendes iskolára. képzett és jól fizetett tanítókra. A saját gyermeküket otthon kedvük szerint taníttathatják. neveltethetik, van hozzá tehetségük. A n-éP fiai számára pedig nagyon jók a minden felszerelés nélküli, rozoga iskolák és a csekély képzettségű, éhbéren tengődő nepaiútó. Jók pedig azért, mert csak az ilyen iskolák li(éráinak, a düledező viskókban zúgolódás nélkül meghúzódó cselédállatokat, s csak az ilyen tanítók nevelhetnek a nyomorúságot megadással viselő cseléd igavonókat. És ez a szomorú állapot tartani fog mindaddig, míg maguk a néptanítók nem fognak annak megismerésére jutni, hogy csak a felekezeti tendenciától mentes, természettudományi és szociális igazságokon nyugvó állami .népoktatás nevelése alól kerülhet ki olyan nép. melyHírek A MÁTÉSZALKAI DALOS TAVASZ rendezvénysorozat keretén beiül került sor megyénk ének-zene tagozatú általános iskolái kórusainak találkozójára. A tíz énekkar között fellépett városunk ének-zene tagozatú általános iskolájának énekkara is. A vándorserleget az Újfehértói Általános Iskola nyerte el. TANULMÁNYI VERSENYEK. Az általános iskolai tanulmányi versenyeken részt vevő tanulók közül a legeredményesebben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói szerepeltek, hat első. négy második, és egy harmadik helyezést értek el. Ezután a Zalka Máié Általános Iskola tanulói következtek, egy első. 6 második és 2 harmadik helyezéssel. A Hósök téri Általános Iskola 1 első és 1 harmadik helyezést ért el. A MÁTÉSZALKAI PEDAGÓGIAI HE TEK rendezvényei nagy érdeklődéssel zajlottak le. Szinte valamennyi előadás nagyszámú közönség előtt hangzott el. A mátészalkai pedagógusok mellett igen sokan vettek részt a környező járásokból is. A nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy szükség van a rendezvénysorozat évenkénti megtartására. ' ÉNEKLŐ RAJOK. A Zalka Máté Általános Iskola Bartók raja — a 7. b. osztályos tanulók egy része — képviselte kiemelkedő helyi eredményei után Szabolcs-Szatmár megvét az országos bemutatón, Szentesen. Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző a magas színvonalú verseny után elismerően nyila'- kozott a mátészalkai pajtások teljesítményéről. Kiemelte a raj fegyelmezett magatartását, szép szövegkiejtését, helyesen kialakított fc&nmesz.eles mozgásúi. Gratulálunk! liefe a műveltség, a kultúra életszükséglete, a áváióan képzett és jól fizetett’néptanító pe- íig neiküiözhe,étién barátjává vált.” Ennek a kultúra és iskolaügy iránti kö- .önyös szemléletnek igen rövid időn belül je- entkezett is a gyakorlati következménye Má- eszaikán. mert az 1911/12. iskolai év beisko- ázásd adatait tartalmazó s.atiszükai kimuta- ás szerint 416 tanköteles nem iratkozott be, nert nem volt hová. Meg is állapította az akkori sajtóbírálat: „Mátészalkán legkevesebb 3 tanteremre és ugyanannyi tanítóra tenne szükség, hogy az összes tankötelesek «eiskolázta-thaíók legyenek. Ezt a hiányt a élekezetek a saját erejükből és jószántukból pótolni aligha fogják, a politikai községnek kell ezeken a bajokon segíteni. — községi ;st kóla felállításával”. (Mátészalka c. hetiláp 912. febr. 16. sz.). E sajtóbírálat, azonban egyelőre pusztába kiáltó szó volt, mert éppen a legrosszabb időben, az első világháborút megelőző években hangzott el, s az utána kitört világháború egy időre minden gazdasági, társadalmi és ku' 'Uis ..kérdést háttérbe szorított. Ez az elodázhatatlan oktatásügyi kérdés egy évtized múlva, az első világháború után nyert megoldást, amikor 1924-ben a szorító szükség parancsára először 1 tanerős iskolát létesített a politikai község a mai Hősök terén, mely az 1926 évben az Újtelepen épült 1 tanítói lakásos, egytantermes iskolává) együtt 1945-ig 7 tanerős. 7 tantermes iskolává fejlődött. Ebben a fejlődésben jelentős része van Mátészalka megyeszékhely jellegének is. Ezzel a községi akcióval párhuzamosan az egyházak is sorompóba álltak és fejleszteni igyekeztek iskoláikat. A ref. egyház 1945-ig 6 tanerőssé, a rom. kát. egyház és a zsidó hitközség 2—2 tanerössé fejlesztette iskoláját Az önállóságot nyert gör. kát. egyház is felépítette 1926-ban 1 tanítói lakásos, 1 tantermes iskoláját, amely osztálymegosztással működött az 1948. évi államosításig a róm. kát. iskolával. így 145 előtt Mátészalkán a különböző elemi népiskolákban összesen 18 .tanerő mű- ködöjtt, 890 tanulóval, azonban még így is 10 százalékot tett ki a be nem iskolázott tankötelesek száma. Az alsófokú elemi oktatás ilyen problémái az új fejlődési szakaszban 1948-tól, az államosítással nyertek végleges megoldástDr. Csomár Zoltán Edző- és versenypálya nélkül Sport az iskolában Az Esze Tamás Gimnázium és Szakközép- uskola a megalakulás óta gondokkal küzd a testi nevelés és sport megfelelő szintű, a mai igényeknek is megfelelő tartalmas, színvonalas kibontakoztatásáért. Gondot okozott az elmúlt 25 év alatt, hogy sem az előző ideiglenes otthonunk, sem a jelenlegi (még újnak mondható) iskolánk elhelyezkedésénél fogva nem biztosít a testnevelési és sportfoglalko- zasok számára alkalmas, megfelelő méretű sportudvart. Szabadtéri létesítményeink 1946 óta semmit sem fejlődtek, de az iskola tanulóinak száma négyszeresére emelkedett. Szabadtéri létesítményeinkkel kapcsolatos gondjaink orvoslása folyamatban van. Fedett létesítménye iskolánknak 1961-től, az új iskolaépület átadásától van. A tornaterem kihasználtsága maximális. A téli hónapokban, vagy rossz idő esetén naponta 10—12 órán át megszakítás nélkül használjuk. A nehézségek, rossz tárgyi feltételek ellenére ú iskolánk testnevelésének és minőségi sportjának színvonala említésre méltó a megyei eredmények alapján. A testnevelési órák megtartása (létesit- ményhiány miatt) eddig is problémát jelentett. A 60-as évek elejétől 21—24 tanulócsoport (740—820 tanuló) részére biztosítjuk a testnevelési tanterv követelményeinek elsajátítását a délelőtti tanítás során. A délutáni, órán kivüli tömegsport-foglalkozásokon taAz orvos a tbc-ről A TBC AZ OLYAN BETEGSÉGEK KÖZÉ TARIOZIK, amelyek szinte egyidősek az emberiséggel. Évezredeken keresztül jóformán akadály nélkül szedte áldozatait. Az ember tehetelenül állt vele szemben. A tbc fertőző betegség, baktérium okozza, melyet a beteg ember köhögéssel, köpettél tömegesen ürít ki, s így kerül az egészséges szervezetbe be- légzés útján. Ezért támadja meg legtöbbször a tüdőt. A tüdőn keresztül azonban bekerülhet a vérbe is és más szerveket is megtámadhat, így a vesét, csontokat, hashártyát, agyhártyát, stb. Nem csak az embert betegiti meg hanem az állatokat is. Ezek közül az emberre legveszélyesebb a szarvasmarha gümő- kórja. A beteg áliat tején keresztül juthat az ember szervezetébe a baktérium. ■ Magyaréra ragon az ellene való szervezett küzdelem az 1900-as évek elején indult meg, de az akkori társadalmi viszonyok között sok eredményt nem hozott. A felszabadulás után a társadalmi és gazdasági viszonyok megváltozásával, az anyagi és személyi fettételek megteremtésével indult meg az eredményes munka. Az egyik legforttisabb lépés volt a védőoltások kiterjedt alkalmazása. majd kötelezővé tétele. Ma már minden csecsemő születése után BCG-védőoltásban részesül, mely a legveszélyesebb korban, a csecsemőkorban védelmet nyújt a betegség ellen. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben alig fordul elő a gyermekek között megbetegedés. A MASlW FONTOS DOLOG a kötelező szűrővizsgálatok elrendelése volt. Ez 12 éves korig tuberculin oltásokkal történik, mely megmutatja, hogy a szervezetet érte-e tbc-s fertőzés. Tizenkét éven felül évenként kötelező az ernyőfényképszűrés. A tbc kezde ekor nem olyan tüneteket okoz, hogy ebből azonnal következtetni lehetne rá. Legtöbbször az apró köhécselgetések, kisebb gyengeségek nem olyan méretűek, hogy a beteget ez orvoshoz kényszerítené. Ilyenkor még az a szerencsésebb eset. ha véres köpet is jelentkezik mert ez megijeszti a beteget és orvoshoz fordul. Sokszor ' betegség teljesen« tünetmentesen kezd. ,. Ezért igen lényeges, hogy mindenki vegyen részt a szűrővizsgálaton, mert ezzel még idejekorán fel lehet fedezni a betegséget. Ennek két haszna is van, egyrészt könnyebb a gyógyítása, másrészt a beteg hamarabb kerül ki az egészséges családtagok és munkatársak köréből és nem fertőzi őket tovább. Megbetegedés esetén fontos a fertőző forrás felkutatása. Meg kell nézni azt is; hogy vajon a megbetegedett ember nem okozott-e máris fertőzést a környezetében. Ilyenkor külön szűrővizsgálat alá kerülnek a családtagok, a munka- vagy iskolatársaik. Ha a környezetben gyermek is van, ezek megelőzésképpen gyógyszeres védelemben részesülnek. A megelőzés egy másik igen lényeges része a güimőkóros tehenek elkülönítése. Köz- fogyasztásra csali olyan tej használható, mely güimőikórtól mentes szarvasmarha-állománytól kerül ki. Igya tej útján történő fertőzések teljesen megszűntek. MA MAR GYÓGYÍTHATÓ BETEGSÉG A TBC. Lényeges, hogy a beteg minél hamarabb kerüljön gyógyintézetbe, ahol olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek a baktériumok szaporodását meggátolják, sőt azokat el is ölik. Ma minden beteg számára jut hely és a gyógykezelés teljesen ingyenes. Csak arra van szükség,‘hogy a beteg megfogadja orvosa tanácsát és egyáltalán hagyja magát gyógyítani. Előfordul, hogy gyógyszeres kezeléssel nem sikerül kellő eredményt elérni. Ilyenkor műtéti megoldás jön szóba, ami abból áll. hogy a tüdőből a beteg területet eltávolítják. Ez a beavatkozás a mai modern műtéti technika mellett nem ró nagy terhet a betegre és tökéletes gyógyered ményt ad. A tbc-s betegek kellő ideig tartó kezelés után visszanyerik munkaképességüket és egykét esetet kivéve folytathatják eredeti munkájukat. Mindezek ellenére vannak olyan betegek, akik minden gyógyítási kísérletnek ellenszegülnek. Megszöknek a szanatóriumokból, a gyógyszert nem szedik be, pénzüket italra költik. így táplálkozásuk sem kielégítő. Fertőző képességük állandóan megmarad, tehát állandó veszélyt jelentenek környezetükre. > A baktériumok, így a tbc-s baktérium is csak olyan szervezetben tud betegséget előidézni. melynek ellenállóképessége valami oknál fogva lecsökkent. Az egészséges életmódot folytató ember, aki nincs túl nagy fizikai, vagy idegrendszeri megterhelésnek kitéve, aki nem hanyagolja el az egészséges testedzést, aki tiszta, rendes, jó levegőjű lakásviszonyok között él, aki öltözködésében kellően tud igazodni az éghajlat változásához, aki megtartja a helyes táplálkozás szabályait, minden valószínűséggel elkerülheti a gümő- kóros megbetegedést. A MÁTÉSZALKAI TÜDŐGONDOZÓ TERÜLETÉN évente 61—62 úi beteget kell nyilvántartásba venni. Az egész ország területén 1972-ben összesen 8207 volt a betegek száma. Államunk mindent megtesz azért, hogy ez a valamikor ijesztő betegség teljesen megszűnjön. Ehhez azonban nem elég az államapparátus és az orvosok erőfeszítése. Az is szükséges, hogy mindenki megtartsa az egészséges életmód szabályait, s vigyázzon saját és mások egészségére. Dr. Hámori Andor vezető főorvos Pillanatkép a testnevelés óráról. nulóifjóságunk felét tudjuk csak foglalkoz-- tatni, mert sok a bejáró tanuló. A harmadik testnevelés óra bevezetése jelentősen növelte gondjainkat. Az első három évfolyam részére' a harmadik órát csak délután' tutijuk megtar.'' táni. Nagy segítséget jelent. Ijogy egy öltöző«*, helyiségét kaptunk a sportpályán, és tanulócsoportjaink egy része itt vesz részt a harmadik testnevelés órán. A testnevelés tanítás sához szükséges szer- és kéziszer-ellátottságurüs jónak mondható, bár tanulóink számához viszonyítva rendelkezhetnénk több kéziszerrel is. A tanórán kivüli sportfoglalkozások, tömegsportversenyek szervezésében és l'ebo-' nyolításában a testnevelő tanárok sok segítséget kapnak az iskolai KISZ-szervezettük Rendszeresen egyeztetjük az iskolai és KISZ-, sportprogramokat. Tömegtestnevelési versenyeink zömét az iskolánkban már hagyom mányos alapszervezeti versenyek jelentik, amelyek évről évre nyolc sportágban kerülnek sorra. Iskolánk sportegyesülete 1947-től működik, képzi, neveli a tehetségesebb fiatalokat. A város sportegyesülete ezekből folyamaté- san építheti felnőtt csapatát. Jelenleg müköJ dő szakosztályaink: atlétika, kézilabda, labdarúgás. röplabda, súlyemelés. Atlétáink még nem értek el komoly eredményeket, mert a rendszeres (heti négy-öt) edzést a versenyzők kis része tudja csak vállalni, viszont több tehetséges fiatal’atlétát adtunk át a he-« lyi sportiskolának. Kézilabda-szakosztályunk az elmúlt évek legeredményesebb szakosztálya iskolánkban. 1970-től minden évben részesei vagyunk a megyei középiskolai kézilabda«^ bajnokság döntő küzdelmeinek. 1971-ben megyei bajnokságot nyertünk. ’973-ban pedig eljutottunk az országos középiskolai döntőké. Labdarúgóink zömét átadtuk az NB III-ban szereplő MEDOSZ-VM csapatának, és ők alkotják az ifjúsági együttes -gerincét. Évről évre indulunk a megyei középiskolai bajnokságon. ahol eddig csak a második helyet értük el 1971-ben. A gimnázium tanulói a ME. DOSZ SE felnőtt női és férfi röplabdacsapa- fában is sportolnak. Külön nőj ifjúsági csapa, tot indítunk a következő évi bajnokságban. Súlyemelő-szakosztályunknak több minősí. tett versenvzőie van minden évben. Tavaly az országos közéniskolai bajnokságon két tanulónk nvert bajnoki címet, és többen voltak helyezettek. Szakosztályaink élén a súlyemelés kivé. telével szakképzett edzők állnak. Iskolánk tantestületében több olyan soortszeretö kartács (nem testnevelő) is van, akik rendelkeznek edzői, illetve segédedzői képesítéssel. Az isko’a képzett edzői — amennyiben azt a MEDOSZ sportegyesület igényli — a felnőtt csapatokkal is foglalkoznak. Jelenleg iskolánk tantestületéből a MEDOSZ SE alkalmaz két labdarúgó-, egy atléta-, egy röplabda- és egy kézilabdaedzőt, s mindezekkel az iskola, a Aáros sportéletének számottevő része. Juhász limq A gyógyítás érdekében
