Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

1974. május S fcELET-MAGYARORSZAtí 9 o!4%* A békevonat utasai voltunk (1) Épül az olefinmű Kártérítés Epizódok a Vörös térről nes élő- és művirágerd­Koz.el kilencven év telt el azóta, hogy a világ dolgozói megemlékeznek a munka ta­vaszi ünnepéről, mely egye­sítette a munkásosztályt az imperializmus ellen, a sza­badság. a függetlenség- a de­mokrácia, a szocializmus győ­zelméért . .. A béke erősítése, a szo­cializmus; a kommunizmus építése, a közös feladatok megvalósítása egyre köze­lebb hozza egymáshoz a szo­cialista tábor országainak népeit. Lenin így fogalma­zott: „Teljes egészében meg vagyok győződve róla. hogy a forradalmi Oroszország kö­rül a szabad nemzetek egy­re erősebb szövetsége fog kialakulni. Természetes: ön­kéntesen, minden kényszer nélkül. És ez a szövetség feltartóztathatatlanul erősöd, ni fog.” Szabolcsiak » forradalom terén Lenin szavai valóra vál­tak. Különös bizonyítéka volt ennek május elseje. A szov­jet emberek határtalan lel­kesedéssel és az egész nem­zetre kiterjedő felajánlások teljesítésével köszöntötték május elsejét, a munka ün­nepét. A párt felhívására a városok és falvak munkásai gépkocsik gördültek a térre. Élen á Lenin portréját vivő kocsi haladt. Ezt követték a Politikai Bizottság tagja: képmását szállító járművek majd zászlóerdő és transzpa­rensek zárták a gépkocsik sorát. A transzparenseken „Éljen a lenini Központi Bizottság!”, „Dicsőség Le­ninnek!”, „Világ proletárjai egyesüljetek!”, „Győz a kom­munizmus!”, „A nép és a párt egy!” jelszavak voltak többségben. A kerületek, a gyárak transzparensein ott ékeskedtek az elért eredmé­nyek. Békében élni Ezen a ragyogó májusi na­pon a felvonulók megemlé­keztek a győzelem napjáról is. A szovjet nép nagyon jól tudja, mit jelent béké­ben élni. Az előttünk elhala­dó egyik háromkerekű kocsi hatalmas transzparensén ez állt: „Május 9. A szovjet nép hőstette halhatatlan!” A kommunizmus építésének hőstetteit hirdető számok mellett, az internacionaliz­mus jelszavait olvashattuk. Jelszavakat a dolgozók nem­zetközi szolidaritásáról, az imperializmus, a fajgyűlölet elítéléséről, a béke, a barát­ság- a demokrácia, a szocia­lizmus éltetéséről... Lenyűgöző látvány volt a KGST országait jelző egy­másba kapcsolódó fogaskere­kek képe. Az üzemek, gyá­rak oszlopaival együtt szí­mozgott. Ezek fölé emelked­tek a transzparensek és a zászlók ezrei. Az üzemek, gyárak szol­gáltató égj-ségei mellett ott találtuk a felvonulók között az értelmiségieket, a művé­szeket. és a tudományok kép­viselőit. A Szovjetunió Tu­dományos . Akadémiájának emblémáját a filmművésze­ké követte. Neves tudósok, és művészek meneteltek egy sorban... Veteránok, tudósok, diákok A Vörös téren 1974. má­jus elsején véghetetlen so­rokban vonultak fel Moszk­va dolgozói. Ott voltak az építőmunka veteránjai és a fiatal munkások, akik át­veszik a kommunizmus épí­tésének stafétabotját. Ott voltak a tudások és a diá­kok. Ezen a vidám napon a felnőttek mellett felvonultak a legifjabb nemzedékek, a jövő képviselői is. Két órán át hömpölygött a tömeg a Vörös, téren hirdet­ve a párt és a nép egysé­gét. a munkásosztály eltö­kélt szándékát az SZKP XXIV. kongresszusa határo­zatainak a valóra váltásá­ban, a kommunizmus építé­sében. a béke védelmében. Sigér 'Imre Leninvárosban huszonhét vállalat közös munkájával építik a 259 ezer tonna eti­lén kapacitású olefinmű­vet, jelenleg a 400 készüléket összekötő technológiai cső­rendszert szerelik. (MTI Foto — Érczi K. Gyula fel­vétele — KS) »ikerrel valósították meg az eléírt terveket. A felvonuló tömegek transzparensein ösz- szegezve ez állt: A szovjet nép az. ötéves terv e döntő esztendejében eleget fog tenni az SZKP XXIV. kong­resszusa határozatainak. Az pedig különös öröm volt számunkra, hogy a zász- lódiszbe öltözött Moszkvá­ban megyénk háromszáz küldötte. — a békevonat utasai — együtt ünnepelhe­tett a szovjet főváros dol­gozóival és a Szovjetunió különböző részeiből összgse- reglett delegátusokkal. A magyar béke vonat résztve­vőit már az a látvány is le­nyűgözte amit utazás köz­ben tapasztalt. A várakozás izgalma a forradalom terén tetőfokához érkezett. A ma­gyar turisták innen nézték végig a felvonulást. A szov jet főváros különböző kerü­letei a nézők több százezres tömegei előtt foglalták el felvonulási helyüket. A fel­vonulás pedig óramű pontos­sággal kezdődött meg... Pontosan tíz órakor meg­szólalt a Kreml to­ronyórája. felhangzott a szov. jet himnusz. A verőfényes napsütésben megkezdődött a felvonulás. Az eddig csak a transzparensek vásznán lát­ható Béke. Munka,. Május szavak éltetése hangorkánná erősödött... A Vörös térre elsőkét a Hős város Vörös Csillag- renddel. két Lenin-renddel az Októberi Forradalom rendjével kitüntetett zászla­ját vivők csoportja lépett. Őket a vörös zászlókat és jel­szavakat vivők követték. Az 1974-es május elsejei felvo­nuláson. a Vörös térén. a Lenin-mauzóleumnál a szov­jet emberek különböző kor­osztályainak a képviselői ta­lálkoztak. Együtt tettek hi­tet az egész világ előtt a kollektivizmus erejéről. Ünnepélyes lassúsággal FILMJEGYZET Periszkóp a íjoxdok között Újra a háborúról... Hányszor és hányszor el­hangzott a kritikai megjegy­zés a szovjet fiimmü veszet alkotásaival kapcsolatban. Volt, aki szelíd korholással. akadt, aki türelmetlen elé- gedet lenseggel fogalmazta meg az elmarasztaló ítéle­tet: a fegyverek már régen elhallgattak, a sebek be­gyógyultak. ugyan mi értel­me továbbra L a Honvédő Háború frontjairól, hőseiről, eseményeiről beszélni? Hadd védjük meg a világ, égés részleteit megörökítő művészeket. Szerintünk sem avult és nem avulhat el sohasem a téma, melyet a rendezők már jónéhányszor körbejártak, s melyről bizo­nyára még nem mondtak el mindent. A probléma — né­mileg leegyszerűsítve a fil­mek alaphelyzetét — így fo­galmazható meg: Mi adott erőt a Szovjetunió népeinek, hogy emberfeletti küzde­lemben megvédjék a hazát? Hogyan dúltak a csaták a frontokon — és a lélek mé­lyén? Miért aktuális ma is a világtörténelem számunk­ra egvik legfontosabb pél­dázata? A Szállnak a d árvákká! kezdődő sorozat (Emberi sors. Ballada a katonáról. Iván gyermekkora. Élők és holtak stb.j legjobb darab­éiban úi nézőpofibal talál­kozunk. A rendezők már nem a látványra, hanem az emberre koncentrálnak. s az úgynevezett ..kénves" kér. •léseket is feszegetik (az el­ső időszak szervezetlensége, a bizalmatlanság légköre, a '’ááirszágj gondok stb.j. A Periszkóp a flordok, kő ♦Öt* — a hét szőviet fPrnűj- innsága — nem 'artoztk a ragv felfedező erővel b'ró •nő vek közé. bizonvos rész- ’ ötéit tekin+yc „zophatl a ’-pbrvrús ..fii tvr'fm”--óspit tükrözi. Borisz, Vol­nék *is7,te1etbe-p f-artla a Valendos m(“*> és ez izgat makat is a lói hevá’t gve kori a ‘ szerint ad a goi i a. ám a film „második síkjában” hősei (kivált a főszereplő Sztrogov kapitány) oeisö drámáját áimazoija, a üaai- leiles igazi mozgatórugóit tárja xéL A tengeré&zmiüőben ját­szódó cselekmény 1942 te­lének katonai akcióit eleve­níti fel — azt az időszakot, mikor a fasiszták meg re­ménykedtek. a végső győze­lemben. A tengeri ütközetek­ben, ahol nemcsak a fegy­verek minősége és szánva, hanem a stratégiai érzék és a katonai érettség is fontos szerepet játszik, Aleígszej Sztrogov parancsnok tudásá­val és básorságával egyaránt kitűnik. A „Csuka” nevű szovjet tengeralattjáró egy- re-másra hajtja végre si­keres akcióit: a határozott kapitány számára nincs le­hetetlen, ha a nácik ellen kormányozza hajóját. Sztro­gov vakmerő, s mint a ma­gafajta emberek, kissé tü­relmetlen is. Elképzelései rendre megvalósulnak, néha mégis forrófejű: ezt bizo­nyítja a mérnöknővel foly­tatott ingerült hangú be­szélgetés (a „Csuka” megja­vításáról van szó). Szeplő a jellemen? Azt is mondhat­nánk. valójában persze egészséges ez a kapitányi elégedő'ienség: a „nem elég. sohasem elég” indulata és elkötelezettsége munkál ben­ne. Az élet sűrűn tartogat meglepetéseket: megesik hogy a robbanni kész ember megszelídül s a kölcsönös el­lenszenv szimpátiává alakul át. Valami ilyesmi történik Sztrogov és Szvetlána kap­csolatában. ezt a motívumot azonban a rendező nem bontja ki. én pen csak ielzi. hogv a legsúlyosabb' időkbe^ is voltak érzelmi viharok — ekko- bizonyára sokan méz inkább vágyódtak a megér, tő társ közelségére, mint a <37ö"ke hétköznapokon. És a „Csuka” úszik to­vább a tengeren (vagy a tenger alatt). A film máso­dik részében újabb szerep­lőkkel. eseményekké1, kon? liktusokkal találkozunk Sztrogovot néhány jelenet­ben háttérbe szorítja Golik, a fiatal matróz, aki — hogy finoman fogalmazzunk — nem mindig alkalmazkodik a szolgálati szabályzat elő­írásaihoz. A forró pillana­tokban persze neki is he­lyén van a szíve, s ez a fontos. A Periszkóp a fjor- dok közölt Sztrogov hőstet­tével és önfeláldozásával zá­rul: miután elsüllyesztették a náci „csod:ah>ajót”, a Bre- ment, s azt követően hogy válságos órákat élték át a tengerfenéken, újabb ellen­séggel találkoznak. A pa­rancsnokot hullámsír várja, de a „Csuka” és emberei túlélik eat a támadást is. A sztori felidézésével re­mélhetően sikerült érzékel­tetnünk. hogy a film nem színes képeskönyv vagy ér­zelmes legenda: a Periszkóp a fjordok között a becsüle­tes helytállás és a hazafias kötelességteljesítés drámája. Ami Borisz Volcsek művészi eszközeit illeti, főképpen a lényegretörő aim-oszférate- remtést, a beállítások doku­mentumszerűségét. a jellem- ábrázolás kifejező ereiét di­csérhetjük. A zene (Zacepin munkája) a történéshez il­lően emelkedett s felcsillan­nak időnként a humor szí­nei is (Golik és a ló). Ke­vésbé tetszik a Periszkóp a f.iordok között száibará.gó didaktizmusa. mely különö­sen a zárók éneken zavaró: a példázatot fölösleges ..ösz- szefoglalni”. hiszen az élet­ből vett mese ör’Tns°á'ért 'neszéi. Hasonlóképpen tételt szerű Golik sz°—-’.mi kap­csolatának bemutatása. Né. hánv párbeszéd túlságosai :roda!miaskodó. Egv-két sze­gen toéidául a kitűnő Dónál asz Banionlsrél vázlatos, jeli zésszerű. A hibák és követi kereti enségek ellenire a Periszkóp p Hordok között a háborús műfai szükségessé* séf és életképességét bízó- zvítja. (veress) a büntetőeljárásban Többen amiatt panaszkod­tak az ügyészségnek, hogy nem kötelezte a büntetőbíró­ság kártérítésre a terheltet, habár megbüntette. A kárté­rítés lehető-égével kapcso­latban az alábbiakra kell figyelemmel lenni. Kártérítés érvényesíthető a büntetőbíróság előtt is. En­nek azonban elsődleges fel­tétele. hogy a károsult már a feljelentésben, de legalább a nyomozás során meghatá­rozza a kár összegét és kér­je annak megfizetésére kö­telezni a terheltet. A vagyon elleni bűncselekményeknél ez általában nem okoz prob­lémát. mert könnyen meg lehet állapítani pl. az ello­pott vagyontárgyak értékét, avagy a csalással megszer­zett pénz összegét. Nehezebb a helyzet a testi sértéseknél, a közlekedési baleseteknél, élet elleni bűncselekmények­nél. Ezekben ,az ősetek^en ugyanis nincsen közvetlenül értékelhető vagyoni hátrány, mint pl. takarékbetétkönyv, rádió ellopásánál. A fent. említett esetekben több tényezőből adódik ösz- sze a kár. Nézzünk egy gya­kori esetet. A terhelt súlyos testi sértést okoz, ami miatt a 3000 Ft havi keresetű sér­tett egy hónapig táppénzes állományban van. A sértett kárát az átlagkereset és a táppénz közötti különbözet jelenti. Gyakran előfordul, hogy a sértett nem tudja el­látni a házkörüli munkát, . nem tud a kerjtében dolgoz­ni és e munkák elvégzésére idegen munkaerőt vesz igénybe. Ez a többletkiadás már növeli kárát, amiért szintén felelős a sérülést oko­zó terhelt. Okoznak olyan súlyos sé­rüléseket is, amelyek mara­dandó testi fogyatékosságot- vagy súlyos' egészségromlást idéznek, elő, eL a látjs rész­leges vagy teljes 'elvesztésé, végtagbénulás. Ezek a sérü­lések az egész életre kiható munkaerő-csökkenést ered­ményeznek, s járadék fize­tési kötelezettséget vonnak maguk után. Természetesen figyelembe keli venni a tár­sadalombiztosítási szerv ál­tal nyújtott szolgáltatásokat is. Halál okozása esetén az elhalt tartásra jogosult csa­ládtagjai részére járó jára­dék, továbbá a temetéssel és a helyi szokásoknak megfe­lelő síremlék állításával fel­merült költség is kárként szá­molandó el. Áz SZTK által nyújtott szolgáltatások eb­ben az esetben is számításba veendők. A társadalombizto­sítási szerv ezeket a költsé­geket külön eljárásban kö­veteli a terheltektől. A legtöbb kártérítési igényt a gazdasági szervek érvé­nyesítik. A büntetőbíró­ságok által jogerősen elbí­rált bűnügyben 4 862 708 Ft kár érte a társadalmi tulaj­dont 1973. .évben. Ennek egyrésze a vagyontárgyak bűnjelként! lefoglalásával visszakerült a károsult szer­vekhez. mintegy 30n „-ban az ügyészségek, s továbbiakban maéuk a szervek érvénvesf- tették igényüket. A kár megtérítésére való kötelezést akadályozta, hogy a károsult szervek hiányo­san állapították meg a kár összegét- és annak megálla­pítása a büntető eljárás be­fejezését késleltette volna. Ezekben az esetekben külön perre utasította a bíróság a sértetteket. Az állampolgároknak 1973. évben 2 471 800 Ft kárt okoz­tak a i bűntettesek, aminek 31,6%-a térült meg tényle­gesen. Ezekben az ügyekben már lényegesen kisebb mér­tékben érvényesítettek kár­térítési igényt. Sokan azt gondolják, hogy a büntetőbíróság a büntetés kiszabása mellett hivatalból kötelezi a terheltet a7- oko­zott kár megtérítésére is. A jogszabályok nem nyújtanak erre lehetőséget. A büntető­bíróság is csak kérelem alap­ján dönthet a kártérítés kér­désében. Lehetőség van a kérelem módosítására is. A járásbíróság idézi a károsul­takat is a tárgyalásra ás meghallgatja, amikor még elő lehet terjeszteni a kár­térítés iránti kérelmei is. il­letve a korábbit módosítani, kiterjeszteni lehet, áz idő­közben bekövetkezett válto­zásoknak megfelelően. Ez a lehetőség fennforog az. egész elsőfokú eljárásban. Később már csak polgári perben kö­vetelhető kártérítés. A büntetőbíróság elsődle­ges feladata a bűnösség meg­állapítása és a büntetés ki­szabása. A kártérítés kérdé­sében akkor dönthet- ha az nem hátráltatja a büntető eljárás befejezését. Ezért a sértettek fokozott kötelezett­sége, hogy kérelmüket kellő időben és megalapozóba rt terjesszék elő, az Illetéket fizessék meg, s ily módon segítsék elő a saját érdekük, ben káruk megtéríttetését. Dr. Varva András csoportvezető ügyész Június 1-től Egységes jótállási jegy a tartós fogyasztási cikkekre Június 1-től jelenik meg a kereskedelemben és legké­sőbb 1975. június 30-ig min­den elődjét felváltja az új jótállási jegy, amelynek for­máját és tartalmát a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Miniszté­rium közös ágazati szab­ványelőírása határozza meg. Hazánkban több mint 30 gépipari’ vállalat állít elő tartós fogyasztási cikkeket, amelyek különböző formájú és tartalmú jótállási jegyek­kel látták el áruikat. Ennek a vásárlók eligazodását ne­hezítő sokféleségnek vet vé­get. az ú.i szabvány. A kötelező jótállást a to­vábbiakban is az eddigi rendelkezések ' határoz.zák meg. A jótállási jegy to­vábbra is öt számozott jót­állási, javítási szelvényt tar­talmaz. Ha ezek elfogynak a vásárló kérheti a termék kicserélését. Az új jótállási jegynek is tartalmaznia kell a használati utasítást, és egy olyan jegyzéket is. amely ismerte'i a rendelle­nes . használat eseteit. A múltba- előfordult vitákra a kötelező jótállási, előírások be nem tartása ritkán ado-tt okot. 'Annál több nézeteltérést szültek a pótlólagos iótállás- vállalások. Sok gyártó vál­lalat a termékek minőségé­nek javulásával — helyesen — a kötelező jótállási időt növelte, maga határozta meg, hogy mennyi időre és mire vállal pótgaranciát, de papíron ez nagy összevissza­ságot eredményezel t. Ezen a területen volt a legtöbb vita a iavító vállalatok és a vevők között. Június t-től a pótjótátlás időtartamát, to­vábbra is a gyártó vállalat jelöli Ki. azt is maga szab­ja meg. hogy mire vállal té­rítés -nélküli hosszabb hiba- javítási kötelezettséget, de ezekhez a judtásokhoz egy­séges, be jelzéssel ellátott jótállási szelvényeket mellé­kelnek. így világosan kü­lönválik a kötelező és a pótgarancia. A vásárlóknak a régi iót- állási jegyeket csak 1974. uw nius 1-e előtt sorozatban gyártott termékekre kell el­fogadniuk. de azokhoz á csak lesk^-őbb 1975 e'mius 30-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents