Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

I. eääsff ffLlT-MXGYARORSZÄg I ATI május § Szülők fóruma« A korrekciós osztályról A szeptemberben első osztályba lépő tanulók be- íratására megyénk általános iskoláiban március 1—15 köaött sor került. Jelenleg is érvényes — a későbbi évekhez hasonlóan —, hogy a gyermekeknek az is­koláiba lépés előtt, kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venniük. A vizsgálat célja: a gyerekek beisko- tlázhartóságánaik, iskolaérettségének, .vagy éretlenségé- ‘nek megállapítása. A legfontosabb feladat annak fel­derítése, hogy a gyermek képes lesz-e alkalmazkodni * az iskola követelményeihez, s az ehhez» szükséges fizi­kai fejlettsége, éi-zékszerveinek épsége, figyelemössz­pontosítási képessége, feladattudata, önuralma meg­van-«. A vizsgálatokat országosan, de megyénk területén is különböző módszerekkel, különböző szinteken vég­zik. Legtöbb helyen a körzeti orvos állítja ki az elő­irt orvosi igazolást. Néhány helyen, különösen váro- sainikban. esetenként a nagyobb községekben is a vizs- gálaatot közösen végzi az orvos, a pedagógus — s fi­gyelembe veszik az óvodába járt gyermekek eseté­ben az óvónő vélemépyét is. Az eredmény megállapí­tása során sokszor keletkezik konfliktus a szülő—is­kola. szülő—orvos, iskola és az igazolást kiállító orvos között. Pedig meggyőződésünk, hogy valamennyien a gyermek érdekét kívánják szolgálni, amikor felelős­séggel tesznek megállapítást az iskolába lépésről. Úgy hisszük, hogy a vizsgálat, szükségességét ma már a szülők és pedagógusok is jogosan igénylik, hi­szen mindannyian tudjuk, hogy a gyermekek nem egyformán fejlődnek. Ugyanis természetes, hogy nem minden gyermek éri el pontosan hatéves korára azt a testi, szellemi. magatartásbeli fejlettségi fokot, amely alkalmassá teszi az iskolai szabályokhoz való alkalmazkodásra, a feladatok végzésére, az első osz­tály követelményeinek teljesítésére. Ezért érthető, hogy miént kerül — és kell. hogy kerüljön — foko­zottabban előtérbe az iskolaérettség, illetve az iskola­éretlenség kérdésével való foglalkozás Fontos azonban, hogy az iskolaéretlent ne tévesz- szük össze az értelmi fogyatékossal! Az iskolaéretlen * gyermek csak lassan fejlődik, de egyébként megfele­lő segítség, foglalkozás, fejlesztés mellett általában be tudfja hozni elmaradását. Az értelmi fogyatékos Vi­szont csak gyógypedagógiai intézményben, kisegítő iskolában tudja eredményesen végezni tanulmányait. A szülők, pedagógusok — de elsősorban a gyermek — közös érdeke, hogy minden tanuló ott. abban az isko­lában. kezdje, illetve folytassa tanulmányait, ahol eredményeket ér el, ahol kibontakozhatnak képessé­gei. ahol legbiztosabban megszerezheti az általános alapismereieket. .,A jó kezdet fél siker" mondja a ré­gi közmondás — ez így igaz. Ezért örülünk annak, hogy 1:970 óta Budapesten, néhány vidéki városban, * s 1972 óta Nyíregyházán is folyamatosan megszerve­zésre kerülnek a korrekciós első osztályok — s ebben a szervezeti formáiban sok segítséget nyújtanak ah­hoz. hogy az idei beiskolázott „iskolaéretlen” tanulók fokozatosan behozzák elmaradásukat. A .korrekciós osztály nem az értelmi fogyatékos gyermekek osztálya, nem kisegítő iskola. Az ide ke rülő gyermekek többsége egy év alatt felzárkózik a többiekhez és a továbbiakban általában hátrányok nélkül megállják helyüket a normál osztályokban. A korrekciós első osztályok létrehozásának cél­ja: — a pszichésen vagy szociálisan, esetleg mind a két területen elmaradt tanulók rehabilitációja; — az elmaradásból fakadó, esetleg későbbi kudarcok, va­lamint a túlkorossá válás megelőzése. Kik kerülnek a korrekciós osztályba? Azok a ta­nulók, akik nem értelmi fogyatékosok, de fejlődésbeli lemaradással indulnak. Közülük többen nagyon fé­lénkek, alig mennek megszólalni, izgulósak. Azonban életkorukhoz viszonyított fejlődésbeli lemaradásuk leginkább szociális magatartásukban, a tanulás meg­kezdéséhez szükséges készségek és képességek hiá­nyában érzékelhetők. Magatartásuk fejletlensége első­sorban az érzelmi > kiegyensúlyozatlanságban nyilvá­nul meg. Indulataik felett nehezen tudnak uralkodni. A közösséget nem igénylik — s általában csendben visszahúzódnak társaiktól. Jelentős részük agresszív magatartás miatt nehezen t.ud az iskolai életbe beil­leszkedni. Intellektuális lemaradásuk a megfigyelésük, az emlékezetük fejletlenségében, kifejezőkészségük gyengeségében, szókincsük szegénységében, koncent­ráló képességük hiányában érzékelhető. Ók azok, akik Általában önálló munka végzésére nem képesek. Isikolaéretlenségük, lemaradásuk több tényezőre vezethető vissza, szinte tanulóként változóan. Az átla­goshoz viszonyított lassúbb fejlődésük leggyakoribb okai lehetnek például: koraszülöttség, kisfoké agy­sérülés. rövidebb—hosszabb ideig tartó betegség, in­gerszegény, rideg, a gyermekkel nem törődő családi környezet, stb.. vagy ezek kombinációs hatásából szár­mazó ártalmak. Az eddigi országos és nyíregyházi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fejlődésben elmaradt (retar­dált) gyermekek hiányosságait a korrekciós osztályok­ban könnyebben sikerül pótolni, mint más normális tanulócsoportokban. Ennek érdekében a korrekciós osztályokban a gyermekek. 12—15 fős tanulócsoportban tanulnak (a normál osztályokban a létszám 30—35 fő). így maxi­mális lehetőség nyílik az egyéni foglalkoztatásukra. Ezentúl az otthonos környezet, a tanítási órák sajátos szerkezete, a tanulók többszöri pihentetése, gyors ki­fáradásukat feloldja. Egész napos iskolai foglalkozta­tásukat két nevelő Végzi a tanulás—játék—pihenés he­lves arányainak kialakításával, szervezésével. Egész év folyamán a nevelők nagy gondot fordítanak a he­lyes magatártásj szokások kialakítására, az iskolai együttélés szabályainak megismertetésére, a tanulás­hoz szükséges készségek és képességek fejlesztésére, a tanulók cselekedtetéséré. Mindezek hatásaként sikerüli azt elérni, hogy a korrekciós első osztályokba járó tanu­lók az év végére elsajátítják az első osztály tananya­gát, s az általános iskola második osztályát általában az úgynevezett normál második osztályban folytatják. Az iskola és a szülői ház jó együttműködését, a szülőknek az iskolába, a pedagógusokba vetett bizal­mai jelzi az a tény. hogy Nyíregyházán az érintett szü­lők megértették az új szervezeti forma jelentőségét, felismerték szükségességét, látják hasznosságát. Kí­vánatos, hogy megyénk területén — az országos ará­nyokhoz hasonlóan — több helyen nyíljon lehetőség korrekciós első osztályok szervezésére, s azt a szülők mindenütt bizalommal, megértéssel fogadják. Vass Lajosné GYEREKEKNEK Sü Gyerekekre’; Hit GYEREKEKNEK lüi Gyerekeknek TÖRD A FEIED1 Vízszintes: 1. Exkurzió. fi. Mely sze­mély? 7. Ilona beceneve, f). Tetejére. 9. Áraszt. 11. Ko­sár. 12. Folyót szegélyezi. 14. Csaknem lakta! 16. Van róla tudomá'-;. 18. Arzén vegyje- le. 20. ...szárvas. 21. Római 999. 22. Ligetes, erdős. 24. E helyre. 25. Emelkedik a szint­je (pld. folyó). 27. ..., egész­séget ! 28. Kettőzve, téli sport. * 29. Győztes. Függőleges: 1. Távol-keleti nagyhata­lom. 2. Bőg. 3. Talpon van. 4. Nátrium vegyjele. 5. Elő­kelőségek. 6. Megfejtendő (negyedik négyzetben: J). 10. Három, oroszul. 11. Végtag. 13. TSR. 14. IpíU'i rostnö­vény. 15. Megfejtendő (a függi 6. folytatása). 17. Szor­gos rovar. 19. Becézett női név. 21. Agg. 23. Ragadozó madár. 24. IRL. 26. Római 501. 27. Azonos betűk. Megfejtendő: Szabolcs­Szatmár megye egyik legér­tékesebb népi műemléki együttese a szatmárcsekei ... függ. 6.. 15. Múlt heti megfejtés: ÉL­JEN MÁJUS ELSEJE. Könyvjutalom: Lapos And­rea Tiszaszalka, Tokai Éva Tarpa. Bacsó Jancsika Nyír­egyháza, Ferencz Lívia SÍat- márcseke. Ősz Malvinka Bér kész. Csak levelezőlapon bekül­dött megfejtéseket veszünk figyelembe. A sóstói vidámparkban. (Hammel József felvétele) Több témáról röviden — ezt a címet lehetne adni a szom­bati úttörőpostának.. Néhány sorban hírt adunk expediciós vetélkedőről, veteránok fel­kutatásáról, a pusztadobos— nyírmadai futballmérkőzés­ről, egy gyermekraj zszakkör kiállításáról. Magyar Erika nótafa (a nyírmihálydi általános iskola tanulója) a következőkről írt: „Beneveztünk a Nem térkép e táj expedícióba, jel­mondatunk: „A tettek be­szélnek”. A közelmúltban expedíció« vetélkedőt ren­deztünk. hogy tetteinket bi­zonyítsuk. Az Ibolya és a Medve őrs mérte össze tudá­sát. Az őrsök indulókkal és csatakiáltásokkal mutatkoz­tak be. amit szellemi és ügyességi verseny követett. Nagy volt az izgalom, elő­ször a lányok, aztán a fiúk vezettek. A szellemi kérdé­sekre papíron és lakóhe­lyünkről készült térképen válaszoltunk, a nevezetessé­gekről, vidékünk jellegzetes fáiról, növényeiről. Az ügyességi versenyben gomb- felvarrás és levelezőlap ter­vezése volt. Végülis a fiúk győztek.” Vigváry Sándor expediciós titkár (a sóstóhegyi általá­nos iskola tanulója) beszá­molójából: „A helyi terme­lőszövetkezet KISZ-es fiatal­jaival feladatunk volt az 1910—45-ös veteránok felku­tatása. Lelke« munkával vál­lalták a veteránok névsorá­nak elkészítését. Rajunk — a Gagarin raj — elhatározta, hogy Sajben András bácsi­val riportot • készít: Beszélge­tés közben tudtuk még tőle. hogy 1945-ben tagja volt az első földosztó bizottságnak. Nagy örömmel tértünk visz- sza a riporttal, ami szel őéit az iskolarádiónk adásában.” Király Mária és Kapros Mária (a pusztadobosi 2902- es számú Petőfi Sándor Út­törőcsapat tagjai) leveléből. „Nálunk is volt házi futball­mérkőzés. A mi úttörőink már nagyon izgultak, amikor a nyírmadai 7 és 8 osztályos fiúk megérkeztek. A nagy­iramú mérkőzésen . a puszta­dobosiak öt gólt lőttek. de nem tétlenkedtek a nyírma- daiak sem, két gólt rúgtak a hálóba. Nagyon örültünk a győzelemnek, mert egy ilyen nagy községet mégiscsak ne­héz legyőzni.” Úttörő­posta A nyírbátori Művelődési Központ gyermekrajz szak­körének tagjai írták a kö­vetkezőket: „Nagy sikere volt a közelmúltban Nyír­egyházán megtartott, a rajz­szakkör munkáiból rendezett kiállításunknak. Mi. a kVHí- tók is megtekintettük a be­mutatót és jó érzés fogott el bennünket, amikor láttuk, hogy sokan érdeklődéssel nézték munkáinkat. Ezt le­mérhettük a vendégknm-v- sűrű beírásaiból is. A KeM- Magvarország is írt a kiállí­tásról, «melv dicsérő szavait örömmel olvastuk.” Lippai Ibolya csapattitkár (Jósa András Úttörőcsapat, a nyíregyházi 15 általános iskola tanulója) expediciós feladataikat ismertette. ..Fel­kutatjuk és megismerjük a megye történelmi, forradal­mi műemlékeit, helységeit. A 7 és 8 osztályos fiú őrsök jónéhány túrát szerveztek már és testvérkapcsolatot teremtettek Baktalóránthá- zán az 1514 számú Rákóczi Ferenc Úttörőcsapattal. Itt megtekintették a forradal­márok emlékművét és rövid emlékeztető műsor után megkoszorúzták azt. A kan- csolatok további erősítése és az expedíció céljából tavasz- szal Kisváráéra, a Császi László gimánziumba látogat­nak el kerékpártúra során.*■ Hajnali rigódal Mennyi kis ernyő! Bodza-esernyő, bodza-napernyő, bodza, — S mily fura illat! Bodzavirágszag — csintalan szellő hozz' 1 Víg rigó rikkant, s szinte meghökkent, oly gyönyörű ez a trilla! Jöjj ki a kertbe, jöjj Lia, Ferke, s hallgasd csak te is. Csilla! Szép ez a hajnal! Fénnyel és dallal, szívd tele millió sejted, mint rigó-rikkancs: boldogan rikkants, s zengj, mint a hajnali kertek!.. Rrecsmary László Matskássy uramat se hív­ták mindig Matskássy uram­nak. Valamikor kölyök- ember korában Szabó Gábor volt a neve. A ,,Szabó”-ne- vezet onnan ragadt rá, mert Budán már senki emberfia nem tudott olyan akkurátus, gyönyörű mentéket szabni- varmi, mint az ő apja. Ab­ban az időben a mestersé­gükről nevezték az embere­ket meg arról, hogy milyen a külső fizimiskájuk, példá­nak okáért, kicsi, vagy nagy. Ügyes gyerek volt a kis Gábor, s az édesapja odaad­ta szolgálatba Mátyás király udvarába. Gábor takarította a király őfelsége könyvtár - szobáit. Kilenc könyvtárszo­bája volt Mátyás királynak. A könyvtárszobák falait fel a mennyezetig gyönyörű, csillogó-villogó, díszes köny­vek borították. Nem volt már a világon olyan könyv­tára senkinek a világon ab­ban a korban, mint amilyen a nagy magyar királynak volt. Gábor szabad idejében mindig a könyveket bújta. Sok mindent megtanult azok­ból a könyvekből, mert a szorgalomnak meg a tanu­lásnak tudás a jutalma. Ész­revette egyszer Gábor gye­rek. hogy egyik könyv a könyvespolc alsó deszkáján igen megrongálódott Matskássy Gábor — Úgy látszik egér éhezett a drága pergamentre — mondta magában Gábor. S elhozta otthonról az öreg Mica cicát, hogy fogja meg a kártevő egérkét. A vén Mica cicának köszönhette Gábor a szerencséjét. Eljött egyszer Mátyás ki­rályhoz látogatóba a burkus király követe. Országos ügye­ket beszélt meg a királlyal a burkus követ. Mátyás király etette, itatta, a vendégszobá­ban selyempaplanos ágyban hálgtta nevezetes vendégét. Az első éjszaka után, ami­kor a reggeliző asztalnál ül­tek, a király megkérdezte a követet, hogy. s mint szolgált az éjszakai nyugodalma. — Hát biz én, felséges ki­rályom, le sem hunytam a szememet egész éjszaka, mert éjfél tájban elkezdő­dött a szobában a szellem- járás s reggelig tartott a zörgés, zörömbölés, csak úgy vacogott belé a fogam. Harsogó nevetés lobbant ki a királyból. — Ugyan, ugyan, okos ember, csak nem hisz efféle ostobaságban, hogy a halot­tak az élőket rémítgetik éj­szakának idején? De a követ makacsul kitar­tott az állítása mellett, hogy így, meg úgy, szégyen ide, szégyen oda, de ő fél egye­dül aludni a szobában. — No, majd beküldőm a szobába éjszakára a legki­sebb szolgámat, Gábort, ha kigy elmed fél egyedül, — mondta nagynevetve a ki­rály. Éjféltájban Gábor is feléb­redt a zajra. A követet a hi­deg rázta az ágyban. — Hallottál-e valami zör­gést éjszaka? — kérdezte másnap a király Gábortól. — Hallottam ám. Uram, királyom — bólogatott Gá­bor. — De végére járok én annak a szellemjárásnak, ne idegesítse a vendégeket semmiféle dörömbölés éj­szakának idején. — Hát csak okosan fiam — veregette meg az ügyes kölyök vállát a király. Másnap éjszaka magával vitte Gábor a vendégszobába a vén Mica cicát. Jó lesz szellemijesztőnek. A követ álig mert lefeküd­ni, Amzkar »»cg lefeküdt, csak vacogott, Csak razto a hideg. De akkor verte csak ki a homlokát a halálos ve­rejték. amiko'r éjféltájban egy hatalmas zörömbölés, csattanás verte fel a szoba csendét. — Jahahahaj, csak sohse jöttem volna Magyarország­ra — reszketett a követ, Gábor pedig csak kicsap­ta a kandalló ajtaját. Az égő fahasábok bevilágították a szobát. Mica cica szájá­ban óriási kövér egér cin- cogott. — Itt a szellem — muta­tott diadalmasan Gábor az egérre. Hej, szégyetlte a dolgot a burkus követ. Még akkor éjszaka felöltözött és útra kelt minden búcsú nélkül. Nem mert mutatkozni a bur­kus király előtt se. Elbújdo- s°tt, ki tudja, hova. Hírét se hallotta többet soha senki. Gábor gyerek nagy jutal­mat kapott a királytól. A neve is akkor változott meg. A Matskássy Gábor nevet kapta. S híres kardforgató ember lett belőle. Sok török­csatában tüntette ki magát. De szabad idejében a köny­vet is szívesen lapozgatta, böngészgette. Megszerette a betűt még gyerekkorában, amikor még Mátyás király hires könyvtárszobáiban volt szolgalegényke. Ölbe# teéts

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents