Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
1571. május 4. KELET-MAGYARORSZÄÖ ’ 5. oldal * i \ « HÉT VÉCÉN Felfedezés A nagy felfedezések korát éljük. Szinte nem múlik el nap. hogy valahol valaki ne ejtené ámulatba a világot. Laikus lévén magam is csodálattal 'olvasom a technikai és más felfedezésekről érkező híreket. Ezen a héten két alkalommal különösképp ámultam. Szégyenlem, de igaz: még nem tudom milyen érzés repülni. Talán ezért is ragadta meg a figyelmemet a „Cri- Cri”. amely pilótája véleménye szerint a század legmulatságosabb járműve, amolyan „zseb-repülőgép”. Mások légi rollernek keresztelték ezt a két, 137 -köbcentis motorral felszerelt kis gépet, amely rendkívül könnyen kezel-' hető. s óránkénti maximális sebessége 180 kilométer... Valószínű, eddigi életemben féltem is a repülőtől, ami nagy testével lezuhanhat, — később pedig ezt még az elrablás veszélye is tetézte ,— de most, hogy megszületett a Cri-Cri. vágyam olthatatlam. ez aligha fúrja be az or-, rát a fölbe, s kinek kell nanapság egy légiroller? Ne nevettesd ki magadat — hütött le tegnap a barátom. — Először azért, mert egyszer már repültél életedben, amikor búcsút intettél szülőfalud határának, a családi fészeknek. Aztán csak rajtad múlik, hogy újabb repülésedre sor kerül-e. Ezt nem értettem, mire ő megvilágította, hogy egyeseknek miként sikerült már kirepülniük megszokott, kényelmes fészkükből. Igaz, erre nem önként szoktak vállalkozni az emberek, de a tényeken nem lehet változtatni. Meg aztán: arról is hallani, hogy többen élnek itt a földön, akik azt hiszik, hogy a mennyben járnak. Akadnak, akik örökké szárnyalnak, majd elszállnak a boldogságtól, amikor bekopog hozzájuk a népi ellenőr. Előfordul persze az is. hogy valaki túl magasra merészkedik, s amikor a motorja csütörtököt mond, annál nagyobbat zuhan. Márcsak azért is ajánlatos felszállás előtt jól körülnézni. megvizsgálni, hogy mit tud a jármű, nehogy valahol hiányosság rejtőzködjék, amin ott fenn már nagyon nehéz segíteni. Jó. jó, mondtam én erre, de a Cri-Cri ..fedélzetén” olyan érzése támad az embernek, mintha karosszékből nézné az alant elterülő város életét. Könnyek szöktek barátom szemébe, úgy elkezdett hahotázni. — Te kis naiv! Azt hiszed, ezzel valamiféle szokatlan, ismeretlen élményhez jutsz? Nézz csak körül, itt a földön is találhatsz olyanokat, akik karosszékből nézik a város életét. Meddő Vitába bonyolódtunk ezen, mert én kötöttem az ebet a karóhoz! Kizárt dolog, hogy nálunk olyan emberek is élnek, akik ölbe tett kézzel várják: tálcán vigyék elibük a sült galambot. Kardoskodtam: nálunk mindenki egy emberként kiveszi a részét a munkából, s ha néha félre is áll, azt csak azért teszi, hogy másokat meg ne sértsen, hadd férjenek ők is hozzá a munkához. Példaként nyomban felhoztam, hogy a mi lakásunk környékén is azért voltak hónapokig kinn az utcán a lerakott ingyen-járdalapok, mert — szerénységből — senki nem akart mások elé tolakodni, hogy társadalmi munkában megpróbálja lerakni a lapokat. Olyan szépen megvoltunk eddig, egymás mellett, éppen most. ezek miatt a járdalapok miatt gyulna harag közöttünk! Kompromisszum született : valamelyik vállalat, fizetett szakemberei rakják le azokat a lapokat, hogy mi békésen és sár nélkül jussunk el szép othonuníkba... Barátom utolsó aduként így szólt: „Azért felétek is csak akadnak olyanok, akik sokat beszélnek a munkáról, de keveset cselekszenek?” Nekem sem kellett egyéb! Mert eszembe jutott egy másik felfedezésről szóló heti értesülésem. Eszerint: „Beszélni hasznos”. S tudják ki mondta ezt? Maga Williams, a neves tudós, Ohio állam pszichológiai intézetének vezetője. Véleménye szerint „a kevés beszédű emberek fogékonyak a különféle stresszek iránt, mivel nem vezeti le a bennük felgyülemlett energiát”. Nomármost! Ha egyesek sokat beszélnék is. ez csak egyfajta védekezés azok ellen a fránya stresszek ellen. Mert abból aztán rohanó világunkban esőstől kijut valamennyiünknek! Mellőzném most a felsorolásukat, mivel az talán még a jövő hét végén is tartana, — inkább gondoljuk végig, hányán védik ekképp egészségüket, ideg- rendszerüket. Nyelvében él a nemzet — mondta egyszer valaki, s ennek helyessége ezúttal is bebizonyosodott. Egyszerűbben fogalmazva: az ember a felgyülemlett energiáját kiabálással is könnyen levezetheti. Igaz, erről más a véleményük a sportolóknak, s azoknak, akik kötelező tanácsadásra kopognak házasság előtt az orvos ajtaján, — node ők tehetik, ők még fiatalok. Be is vallottam barátomnak, hogy nem régen még igazságtalan voltam azokkal szemben, akik félórás felszólalásokkal rabolták el a drága időt a gyűléseken, vagy: utólag bocsánatot kértem ■ életem párjától, amiért hosszabb ulticsa- fából vesztesen hazaérve még éjfélkor is csak mondta, mondta a magáét... Már tudom: a stressz Volt az oka mindennek, meg az egészség védelme, ami igen komoly dolog. S még valami! Williams mondta azt is: „akiknem vezétik le beszéddel a bennük felgyülemlett energiát... idő előtt megöregednek”. Hát tessék! Azt eddig is tudtuk, hogy hallgatni nem mindig arany, s hogy nem aranyigazság az sem: „Ne szólj szám, nem fáj fejem” — de erre a vonatkozásra aligha gondoltunk. Legalábbis mi férfiak nem. ami kiderül a statisztikából is: a nők, a szépnem képviselőd az esetek többségében •— túlélnek bennünket. Ez is tény — nem szóbeszéd. Angyal Sándor Ä virágkínálatról Rendszeresen visszatérő téma: az ünnepek, a gyakoribb nevek napja előtt az igényeknél kevesebb a virág az üzletekben. Ami van, az pedig drágább, mint máskor ... Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntik gyermekeik — rendszerint virággal. — Nagyon bízunk abban, hogy nem lesz probléma a virágokkal — válaszolták érdeklődésünkre a kertészeti vállalatnál. Nyolcezer szál szegfűt szállítottunk boltjainkba, s most várjuk a következő nagy szállítmányt: húszezer darabot. Szerződött szállító partnerünk, a karcagi $éesz hetente csak háromezer szálat tud adni, ezért egy Orosháza környéki termelőszövetkezettől rendeltünk szegfűt. Ha mind megkapjuk, nem lesz baj az ellátással ... — A tulipán a kora tavaszon elvírított. így ez a vágott virág — mely egyébként az egyik legkeresettebb — most hiányzik kínálatunkból. Ajánlanak a kertészeti vállalatnál kis cserepes begóniát. ötezer szobapáfrányt küldtek az üzletekbe, s az áraknál maradva: a szegfű nem drágább a budapestinél, szálanként tíz forint. Ámbár még így is drágább a „hétköznapi” nyolc forintnál... JASAVAROSI PANORAMA. A gépek újabb területeket készítenek elő az építkezésekhez. (Hammel József felvétele) Válasz a tévéfórumhoz érkezett kérdésre A televízió március 13- án tartott Fórumán Bondor József, építési és város- fejlesztési miniszterhez sok olyan kérdés is érkezett, amelyeket időhiány miatt nem tudottt megválaszolni. Az alábbi kérdésről több helyről érdeklődtek a tévénézők, amelyre az illetékesek ezúton adnak választ. KÉRDÉS: — Milyen jogok illetik meg azokat, akiknek telkét közérdekű célra kisajátították, vagy lakóházát szanálták? Milyen alapon számolják ki a 'Lütalanítás összegét? ■ VALASZÓT,: a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala: — A tulajdonosokat kisajátított ingatlanukért értéküknek megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás pénzben, csereingatlannal, vagy mind a kettővel törtéhet. A pénzbeli kártalanítás mértékét a kisajátítást kérő ajánlata alapján az ügyfelek egyezsége határozza mes. Hg az egyezség nem jön létre, akkor a tulajdonos a felajánlott kártalanítás öszegén felüli követelését bíróság előtt érvényesítheti úgy, hogy keresetét 30 napon belül elküldi a bíróságnak. Vita esetén tehát a kártalanításként fizetendő összeget végsősoron a bíróság állapítja meg. Lakó-|£, n magam csak egy- jH szer horgásztam, gyermekkoromban a Hódságon, a Dunában, a Holt Duna-ágban, valamelyik tóban. Fogtam is valami halfélét, a büszkeség ma Is dagaszt. Mindezt azért bocsátom előre, hogy az olvasó ne lepődjék meg, ha olyasmit olvas majd, hogy a ponty bekapta a horgonyt, aztán a yachtot maga után vontatva eltűnt az óceán hullámai között. Barátaim nagy része viszont szenvedélyes pecázó. A horgászok és a kocsisok — ez utóbbiakon az autótulajdonosokat értem — egy dologban erősen hasonlítanak egymáshoz: ha egyszer bele- kezdtek, nem tudják abba hagyni, egyik történet a másikat követi. A jogsi ugrott, a karburátor így, „ kézifék amúgy. ■. és akkor az az állat hármasra kapcsolt! ...Vagy: — ha hiszed. ha nem a harcsa a szemembe röhögött! — Nekem mondod, engem egy csuka szembe köpött! így hallottam a belga horgászról is. Barátom, Ka- lántay János. a legszenvedélyesebb pecázó, beszélte a következőket: „ — ...kérlek szépen, ha nem a tulajdon szememmel láttam volna, magam sem hinném. Szóval az a belga betáplálta a maga állását. ház kisajátítása esetén, a lakáshasználó részére megfelelő cserelakást kell biztosítani. Viták esetén ugyancsak a bíróság dönt. — A kisajátításról az 1965. évi 15. sz. törvény rendelkezik, annak végrehajtásáról pedig a 13/1965. VII. 24-es kormányrendelet intézkedik. A fenti törvény 7. paragrafu. sa határozza meg azokat a közérdekű célokat, amelyekre az állam részére ingatlant lehet kisajátítani. Ha ennek megfelelően rendelték el a kisajátítást, akkor annak jogosságát nem lehet vitatni. __— Külön—.rendeletek határozzák meg a kisajátított telkek, lakóépületek értékelésének módját, továbbá tartalmaznak irányár táblázatokat is a jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével az úgynevezett szakértő bizottságok értékelése alapján kerül meghatározásra a kisajátítási eljárás során kártalanításként felajánlott összeg. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól a 37/1973. (XII. 1.) PM. IM. számú, vagyis a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyminisztérium közös rendelete, valamint a 13/1970. (IV. 2.) PM. számú rendelettel módosított 1/1965. (VIL 24.) PM. IM. számú ren. delet tartalmaz rendelkezéseket. — Mivel a fentiekben adott tájékoztatás általános jellegű, így részletesebb és bővebb felvilágosítást, a konkrét probléma ismeretében, az érdekelt állampolgár lakóhelye szerinti illetékes kisajátítási hatóság ad. KÉRDÉS: — Nem lenne-e célszerű házgyári elemekből kidolgozni a falvak számára egy korszerű ikerház modellt, olyat, amely megőrizné a nemzeti építkezés hagyományait? (Dr. Máté Jolán Bak- talórántháza) VÁLASZOL: Soltész László az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Az egyes házgyárak termékeiből a minisztérium kezdeményezésére az ill;r_ [ :es szervek és kivitelező vállalatok bevonásával már eddig is készültek családi házakra, sorházakra és kisebb társasházakra alkalmas épülettervmegoldások. Ezeket a megjelent tervgyűjtemények, katalógusok tartalmazzák. Több helyen, például Szegeden ilyen családiházak, illetve kisebb lakóházak már épültek. így nincs akadálya annak, hogy megrendelés esetén kidolgozzanak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, házgyári elemeket felhasználó. tervrr.egoldásokat. KÉ¥áls vállalat a 1IIKSZ Az 1973. évi vállalati mun- kaverseny eredményei alapján Kiváló címmel tüntette ki a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatot a Nehézipari Minisztérium, valamint a Vas- Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezete. A TITÁSZ debreceni központjában Szily Géza nehézipari miniszterterhelyettes méltat, ta az eddigi eredményes ,mun- kát és az oklevelén kívül a nyíregyházi üzemegység két dolgozójának — Papp Gábor osztályvezetőnek és Román Sándor csoportvezetőnek — átnyújtotta a „Nehézipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Április 30-án a nyíregyházi üzemigazgatóságon tartották meg — a május 1-i megemlékezéssel egyidőben — a Kiváló vállalat ég az Élüzem cím II. helyezésének ünnepségét. Megjutalmaztak 22 brigádot. melyek elnyerték a szocialista címet, valamint a kirendeltségek munkaversenyének helyezettéit. Huszonnyolcán „kiváló dolgozó” oklevelet, négyen a törzsgárda- jelvény arany fokozatát 30 évi szolgálat után, tizenhármán ezüst és huszonegyen bronz fokozatot kaptak. Két gépkocsivezető az 500 ezer kilométer balesetmentes vezetésért, három pedig 250 ezer kilométer balesetmentes vezetésért kapott KPM-kitünte. tést és az ezzel járó jutalmat. fi Fáklya új száma Három jelentős májusi évfordulónak szenteli legfontosabb írásait a Fáklya május 1-én megjelent száma. Május 1 alkalmából Konsztan- tyinov professzor elemzi a proletár nemzetköziség új történelmi szakaszát. Május 9-re — a Győzelem Napjára emlékezve a lap Z-su. kov marsall „Emlékek, gondolatok” című könyvéből közöl részleteket, amely a berlini harcok utolsó napjait idézik fel. 1955. május 14-én írták a'á‘ Varsóban a Szovjetunió, Lengyelország, Románia, az NDK, Csehszlovákia, Magyarország. Bulgária és Albánia képviselői a Varsói Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződést. E történelmi esemény jelentőségének szenteli egyik írását a népszerű képeslap. Ismét több magyar vonatkozású anyag feszj színessé, érdekessé a lapot. Beszámolót olvashatunk Örkény István Macskajáték című darab, jának leningrád'i és Katona József Bánk bánjának tbiliszi bemutatójáról. A csodapecás Babbal dolgozott, száraz babbal, a babszemeket így meg így elhelyezte egy ilyen meg amolyan módon lyuggatoit lemezen, mikor aztán elérkezett a fogás napja, akkor... Ennél a pontnál János széttárta a két karját, széles arcáról lavinaszerűen om- lott-ömlött-zudult alá az őszinte csodálat, ámulat, tisztelet. „ — Az a belga pecázó, kérlek, sorozatban rántotta ki a halakat a vízből, olyanformán mint ahogy a .parasztok felfűzik ősszel a piros paprikát és kiakasztják a tornácra. Mi a szomszédos állásokból leesett állal meredtünk rá. Képzeld el a különbséget egy puska meg egy géppuska között. Nohát ugyanaz a különbség. volt az ö meg a mi fogásunk között. Egy óra alatt kétszer annyit gyömöszölt a zsákjába mint a mi havi fogásunk. Ehhez fogható horgászt azóta sem láttam. S ami a legkülönösebb. nem titkolta a módszerét. Babbal szoktatta oda a halakat... És itt az következett, amit a magam avatatlan módján már elmondtam. — Kitűnő módszer lehet. — vetettem oda szerényen, épp hogy valamivel én is részt vegyek a beszélgetésben. Azóta ezt a történetet a belga horgászról több ízben hallottam, mindig mástól mástól, mindig ugyanúgy. Ez amellett szólt, hogy nem kitalált história, hanem ténu, amelyet számos, tanú igazol. Valahányszor üres tarisznyával tértek meg pecázó barátaim, valaki mindig előrukkolt a belga horgász bibliai zsákmányával. János barátomat gyakran elkísértem horgászni. Beültünk a ladikba, kleveziünk az állásba, ő bedobta a horgot a csalival, ő várt „ ha1- ra, én ráérősen nézelődtem, a a vízi birodalomban, szívtam a jó levegőt, pihentem. Többnyire sovány zsákmánynyal tértünk haza. Egy alkalommal az istennek sem haraoott a hal. Az úszó, dunántúliasan a póta. nem mozdult a víz felszínén ha csak a szél nem moznat- ta Beesteledett. szedelődz- ködtiink. hogy hazamegyünk. — És ez volt az a hely, — szólalt meg János barátom tragikusan, — ez volt az a hely, ahol az a belga any- nyit fogott, hogy majd ösz- szeroskadt a zsákmány súlya alatt. — Ez? — kérdeztem tág- ranyítt szemmel és körülnéztem. hátha feltűnik a parton a sokat emlegetett belga szelleme. esetleg őmaga, hús-vér valóságában. Aztán — mint a horgászattól csillagászati távolban élőnek, eszembe ötlött valami: — Mondd, Jancsikám, hd olyan nagyon irigyled azt a belga pecást. miért nem köreted a módszerét. Hi-zen töviről-hegyire ismertette és a száraz bab sem olyan dráú ga. János meghökkenten né* zett rám. — Ez még sohasem ju+'tt eszembe, — mondta. — So4 ha. De majd megpróbálom. Tíz évre rá találkozlu■ lel János szinte repedezett jó4 kedvében. —. Milyen volt a fogás? -4 tudakoltam. Tiidtam. h-gg tnás nem deríthette jókedvre. 1 — Tűrhető. — A belga horgász módú szerével. Megcsóválta a fejét, hogrf nem. azt még vem próbálja ki. Egyébként János újságíró és kötetnyi cikke jelent meg a tapasztalatcsere hasznáról. Kolozsvári Grandpierre Emil