Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
S ölftal KELET-MAGYARORSZÁG 1974. méfc» « (Folytatás aí 1, oldalról) val folytatott kereskedelemnek. Távlati gazdaságfejlesztési terveink a fejlettség magasabb fokának elérését tűzik ki célul és számításba Veszik, hogy népgazdaságunk dinamikus fejlődését továbbra is csak a nemzetközi munkamegosztásba való még szorosabb bekapcsolódás Utján, á sokoldalú együttműködés kibontakoztatásával tudjuk biztonsággal megalapozni. Több mint tíz éve, hogy az európai KGST-tagorszá- gok létrehozták a kö-- zöR ■ villatnosenergia-rend- sZert, amelynek jelenlegi hálózata több ezer km hosszií, 2ii fővezetékből áll. A „Béke' egyesített energiarendszer csupán 1973-ban mintegy 17 milliárd kwóra Vll- laitiosenergia-cserét tett lehetővé, A fejlődés újabb nagyszerű távlatait nyitja meg az az elhatározás, hogy az érdekelt, országok megkezdik a műszaki szempontbői is kiemelkedő teljesítménynek Számító 730 kilovoltos távvezetékrendszer kiépítését, amelynek egyik fontos csomópontja éppen hazánkban lesz. Hasonlóan kiemelkedő szerepet tölt be a „Barátság” kőolajvezeték, amelyen 1902- től napjainkig Magyarország, az NDK. Lengyelország és Csehszlovákia számára mintegy 270 millió tonna kőolajat szállított a Szovjetunió. Tovább bővül a gázvezetékek hálózata. Napjainkban sikeres tárgyalások folynak az Orenburg körzetéből induló és a Szovjetunió nyugati hatásáig húzódó újabb hatalmas gázvezeték közös erővel való megépítéséről. Mindez a mi számunkra is létfontosságú. A vezetéken hozzánk érkező olaj — aminek mennyisége ebben az évben el fogja érni a kb. 6 millió tonnát — nemcsak energiaforrást, hanem nélkülözhetetlen nyersanyagot if! biztosít mindenekelőtt vegyiparunk számára. Lázár György ezután rá-r m itatott,'. hogy a KGST-or- stagokkal; s mindenekelőtt a Szovetunioval kötött ' megállapodásaink számunkra rendkívül fontos nyersanyagok beszerzésére. korszerű iparágak kiépítésére nyújtanak lehetőséget. E nagy jelentőségű megállapodásaink közé tartozik a magyar— szovjet timföld—alumínium- egyezmény. a Bulgáriával kötött szódaegyezmény, továbbá az a megállapodás, amelynek alapján Lengyel- ország hazánk kénszükségletét elégíti ki. A legutóbbi időkben a Szovjetunióval arról írtunk ' alá megállapodást. hogy az azbeszt, a cellulóz, egyes kohászati alapanyagok és ötvözetek termelőkacapitásának fejlesztésében részt" veszünk, s ennek alapján fontos nyersanyagokhoz jutunk. Hasonlóképpen hasznos számunkra. högy közreműködünk a szocialista országik egységes számítástechnikai rendszerének kiépítésében. A KGST-országokkal, mindenekelőtt, a Szovjetunióval egv üt tműködve fejlesztjük vegyiparunk korszerű Agát, a petrolkémiát. Ugyancsak a kooperáció alapozta meg közúti járműprogramunk si- ké'-es végrehajtását. Mindent égybevetve a 25 esztendővel ezelőtt még gazdaságilag elmaradottnak számító, energiában. nyersanyagban, korszerű szaktudásban szegény országunk ma a kor színvonlán vesz részt a nemzetközi -munkamegosztásban. A továbbiakban a komplex programról szólt, amely 15—20 évre felvázolta az integráció fejlesztésének feladatait, főbb útjait, eszközeit. Á komplex program végrehajtásának feltételeit két sikon kell nemzetközileg ősz. szehangolni. egyrészt az országok közötti közvetlen kétoldalú. másrészt a KGST keretekben szerzett sokoldalú kapcsolatokban. A gazdasági integráció kibontakozásának folyamatában is csak a kettő együtt, tehát a két- és sokoldalú együttműködés együttesen hozhat kielégítő eredményt. Az élet egyre inkább igazolja annak fontosságát, hogy az együttműködés hatékonyságának növelésében, megalapozó szerepénél fogva, nagyobb figyelmet fordítsunk az országaink között folytatott gazdaságpolitikai konzultációkra. A KGST-or- p-fA „rik rendszeressé váló gazdaságpolitikai konzultációit mégihkább a közös érdekű és a hosszú távra megoldást igénylő fejlesztési feladatokra kell irányítani. A tagországok fejlesztési elgondolásainak összehangolásában meghatározó jelentősége van a tervezési együtt-, működésnek, az ötéves tervek koordinálásának. A bonyolult, egyre nagyobb méretű gazdaságok Irányítása és az egyre nagyobb befektetéseké* igénylő fejlesztési célok elhatározása és megvalósítása azonban a középtávú tervek keretein túllépő, jóval nagyobb előrelátást követelnek. Ezért került napirend re mint közös feladat a 15—20 évre szóló távlati tervek ké. szításé és nemzetközi egyeztetése. Az integráció fejlesztésének folyamatában új elem a* együttes tervezés meghonosítása. A gyakorlat azt is megkívánja, hogy a két és sokoldalú együttműködés közgazdasági feltételeit is állandóan elemezzük őr szükség szerint tökéletesítsük. E tekintetben mindenekelőtt a termelők és fogyasztók érdekeit egyaránt kifejező árak. a valuták pontosabb értékelése, a valutérls rendszer korszerűsítése, a hitelrendszer továbbfejlesztése került a figyelem középpontjába. Az áruforgalom a KGST- tagországok között hosszú időn át kétoldalú elszámolások keretében folyt. Ami kor ez a megoldás lassítani kezdte a kapcsolatok bővítését, a sokoldalú elszámolások módszere került előtérbe. Ennek eredményeként hozták létre a tagországok — még a 6°' as években — a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot, a sokoldalú elszámolások és a hitelnyújtási ügyletek intézésére. A Valu- táeöp.’é® -pénzügyi '-átiszönyok és.-azi ezekkel kapcsolatos közgazdasági1 feltételek körültekintő továbbfejlesztése olyan időszerű feladat, amelynek eredményes megoldása fontos lendítője lesz a termelési szakosítás és a kooperáció előrehaladásának. Ezért magunk is indokoltnak tartjuk. hogy a KGST megfelelő szervei e kérdésekre megfelelő figyelmet fordítanak. A szocialista integrációban egyre fokozódik a műszaki- tudományos együttműködés jelentősége. A KGST-országok eddig összesen mintegy 42 ezer komplett műszaki dokumentációt adtak át egymásnak ipari objektumok építéséhez, gépek és berendezések gyártásához és egyéb célokra, különösen sokat tett a Szovjetunió, amely a baráti országoknak 27 ezer komplett műszaki dokumentációt adott át térítés- mentesed A komplex program a fejlődés kulcsirányait megragadó 18 tudományos kutatási témát határozott meg az együttműködés legfontosabb feladatai között. Ezek alapján alakulnak ma már_ a tudományos együttműködés legújabb szervezeti formái, közös intézetek, laboratóriumok, tudós kollektívák és koordinációs központok. Ma- gvarországon például a Szegedi Biológiai Központ is ilyen nemzetközi tudományos koordinációs központ. Az integráció középpontban álló fő célja a termelési szakosítás és kooperáció meggyorsítása. Ez teszi lehetővé a KGST-tagországok ipara számára, hogy még több ágazatban. termékcsoportban térjenek rá a kifizetődő tömeggyártásra és az eddiginél hatékonyabban használják ki a korszerű termelés megvalósításához szükséges nagy értékű technikát. A szakosítás fő területe egyelőre még a késztermékek köre. A figyelem azonban egyre jobban a rész.- egység. és alkatreszrszakosí- tás felé fordul. Ez igen előnyös forma — különösen a kisebb országok számara mert így olyan részegységek, vagy alkatrészek nagy sorozatú, rentábilis gyártása alakulhat ki, amelynek keretében a különböző késztermékek, kisebb-rtagyobb berendezések egész sorához készülhetnek széles körben a felhasználható egységek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az összehangolás alapvető feladatait ellátó állami szervek mellett az együttműködési megállapodások előkészítésében és realizálásában tovább fokozódjon a vállalatok. kutató- és tervezőintézetek közvetlen, egymás közti kapcsolata. A KGST négyszázadra fennállása alatt a tanács szervezete is jelentősen ki- szélesedett. A legutóbbi időszakbán — a kdtnplex programban előirányzott feladatok megoldására — olyan új szervezetek, nemzetközi gazdálkodó egyesülések jötték létre, mint pl. az INTER- ATOMENErGÖ; és az IN- TER ATOMINSTRUMENT. Ezek az új nemzetközi gazdálkodó szervezetek többségükben éppen a kor fő fejlődési irányzatait képviselő ágazatokban születtek meg: az atomerőművi berendezésék, a nukleáris műszerek gyártásában összpontosítják és koordinálják a tagországok szellemi, anyagi kapacitásait. AZ újonnan ’étrejött szervezetek eredményes működésében mi is nagymértékben érdekeltek vagyunk és ezeket úgy tekintjük, mint az integráció megvalósításának célszérű szervezeti formáit. A szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás, a gazdaságok integrálódása szigorú követelményeket állít a tagországok és köztük a magyar gazdaság elé, A szocialista integráció, mint a tagállamok nemzeti gazdasága fejlesztésének fontos tényezője, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista közösség állampolgárainak életszínvonala folyamatosan.és megtorpanás nélkül éétféílfetfjék. jjZ ......... AzMftfáV-J&)n' fej-» lesztési. programoknak _ az eredményes végrehajtásához, amelyeket az alumíniumiparban, a közúti járműiparban, a petrolkémiában, vagy a számítástechnikai fejlesztésben tűztünk magunk elé. a nemzetközi integráció két módon- is segítséget nyújt. Egyrészt a termelés szakosítása és a részegységekben megvalósuló kooperáció révén csökkenti a szükséges nemzeti befektetés mértékét; másrészt lehetőséget ad arra. hogy erőinket e nagy programokra koncentrálhassuk, mert mentesülünk egy sor más olyan ágazat fejlesztésé- * tői, amelyeket nuts országók vállalnak magukra. A nemzetközi együttműködés elmélyítése, a gazdasági integráció azonban nemcsak anyagi előnyökkel jár, hanem szocialista gazdasági közösségünk országainak ál- • lampolgárai is egyre közelebb jutnak egymáshoz, egyre jobban megismerik egymást a szocialista világrend- szer népei. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. amikor meghatározta a gazdasági építőmunka feladatait. a nemzetközi és egyben a szocialista-internacionalista érdekkapcsolatok egységéből indult ki. A X. kongresszus gazdaságpolitikai iránymutatásai népgazdaságunk negyedik ötéves tervében testesülnek meg. Tervünk — egyezően a vi'ággaz- tíaság jelenkori tapasztalataival — a fejlődés kulcs-tényezőjeként a hatékonyság javítását jelöli meg. A hatékonyság színvonala, akár az egész népgazdaság, akár egyetlen vállalat esetében is, pontos választ ad arra a kérdésre, mennyit ér a munka, milyen eredménnyel jár a gazdálkodás. Ezért, ha a hatékonyság javul, akkor ezzel gazdaságunknak éppen azok a jellemzői fejlődnek, amelyek a nemzetközi munkamegosztásban való eredményes részvételhez is elengedhetetlenek. A termékek korszerűségének növekedése, a minőség javulása, a kölcsönösen előnyős árak, a pontosság a váUalt kötelezettségek teljesítésében — ezek azok a tényezők, amelyek alapján szívesen vagy kevésbé szívesen kereskednek velünk más nemietek. amelyek alapján vonzó lehet a magyar gazdasággal termelési kooperációt, szakosítási egyezséget, vagy bármiféle gazdasági együttműködést kialakítani és tartóssá tenni. Céljaink elérésében jelentős előreha'adást tettünk. Az elmúlt három esztendő gazdasági fejlődésének fényeiből jól ismert, hogy a negyedik ötéves terv teljesítése megfelelő ütemben halad. A miénkhez hasonlóan valamennyi KGST-tagországban eredményes építőmunka folyik. A szocialista országok sosem tévesztik szem e'ől a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét, sem a politikában, sem a gazdasági kapcsolatokban. A KGST-tagállamok komplex programja sem a gazdasági elzárkózást tűzi ki célul, hanem a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság és a beiügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a szocialista országok tudatosan törekszenek arra, hogy bővüljenek a gazdasági kapcsolatok a szocialista világ- rendszeren kívül eső, a KGST tagországok közé nem tartozó más államokkal is, függetlenül társadalmi rendszerüktől. A szocialista országok nemcsak az egymás közötti együttműködésben internacionalisták. Számottevő segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak nemzeti iparuk kiépítéséhez, szakembereik kiképzéséhez, politikai és gazdasági önái'lóságukért vívott harcukhoz. Az utóbbi esztendők ezeknek az elveknek újabb sikeres gyakorlatát hozták el a fejlődő országok és a KGST tagországok kapcsolatában, i’alamint a kelet-nyugati gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésében egyaránt . A KGST tagországok soha és semmilyen irányban sem alkalmaztak diszkriminációt. A KGST tagországok egymást sem korlátolták sohasem abban, hogy bármelyikük — szuverén állam módjára — bekapcsolódják bárhol, bármilyen formában a nemzetközi munkamegosztásba. Mindezek az elvek — és az ezekre alapított sikeres' gyakorlat — hozzájárultak ahhoz, hogy ma az. egész világon nagyra értékelik és szorgalmazzák a KGST-országokkal való gazdasági kaocsola- tok felvételét és bővítését. Ma a KGST keretében három kontinensen háromszázhatvanhat millió embert számláló kilenc szocialista ország folytat átfogó, a gazdasági élet szinte minden területét felölelő testvéri együt. működést: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK Romáivá és a Szovjetunió. A KGST szer- vezeteinek munkájában egyre aktívabban vesz részt Jugoszlávia. A nem-szocialista országok közül elsőként Finnország lépett szorosabb együttműködésre a KGST tagállamokkal, s több, elsősorban fejlődő ország is foglalkozik a KGST-vel való kapcsolatfelvétel gondolatával. A cél változatlan: az együttműködés előnyeivel élvé gyorsítani a fejlődést, versenyezni a tőkés gazdaságokkal, és elősegíteni a kevésbé fejlett tagországoknál az átlagosnál gyorsabb haladást. E célok jegyében nagy utat tettek meg a szocialista országok, nagyszerű gazdasági fejlődést értek el két és fel évtized alatt. Lázár György végül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszönetét mondott a testved szocialista országok népéinek a testvérpártöknafe és kormányoknak — mindenekelőtt a Szovjetunió néőei- nek. pártjának és kormány ának — azért a feibeesüihe- téMen segítségért égVÍitl- működési készségért. amely- lyel a szocialista országik gazdasági együttműködése keretében kiszélesítetté1; hazánk gazdasási fierspektfvá- it, lehetővé tették riénünk gyors felemelkedését. Ugyancsak köszönetét mondott a magyár munkáink sZá-éz'-ei- nek, a mezőgazdaság dn1 sózóinak. a leeiobb mérnököknek. közgazdászoknak, n kiváló fhácvár tudós nemzedéknek. feltalálóknak, tudományos kutatóknak és tervezőknek azért az eredményes munkáért, amellyel segítették napjaink gazdasági, műszaki és tudományos színvonalának megteremtését, jól gazdálkodva és felelősséggel élve a lehetőséggel, améh’ét a szocialista országók gazdasági együttműködése nyújtót«. Párt és a kormány köszönetét tolmácsolta azoknak is, akik az elmúlt negyedszázadban országunk képviseletében felelősségteljes és odaadó munkát végezték a KGST eredményeinek fokozásáért. Lázár György ünnepi Beszéde után Nyikolai Fágéye- jev. a KGST titkárt emelkedett szólásra. Ny. Faggyejev felszólalása Bevezetőben a KGST titkársága nevében üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit, sraj. 'tűk-.’kérésztől' » az egész magyar népet,.. majd így folytatta; A KGST alapításának 25. évfordulóját a gazdasági élet nagymérvű fellendülésének, a tudomány és a kultúra virágzásának, népeink élet- színvonala töretlen növekedé_ sének, a szocializmus pozíciói, a béke világméretű megerősödésének időszakában ünnepeljük. A KGST-vel létrejött a világ legdinamikusabban fej - lődő ipari komplexuma, amely hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki erővel, korszerű iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. A KGST-tagállamok. amelyek a lakosság számát tekintve a földkerekség egy- tizedét adják, a világ nemzeti jövedelmének egynegyedét, ipari termelésének egy_ harmadát állítják elő. Országaink gazdasági élete stabilan és gyors ütemben fejlődik. 1951. és 1973. között a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 5.7-szeresére. az ipari termelés 8,4 szeresére nőtt. Ilyen fejlődési ütemet nem ismer a tőkés rendszer, amelyet kegyetlen krízisek, valutaválságok rendítenek meg. ahol mind szembetűnőbbé válik a kapitalizmus fokozódó általános válsága. A KGST-tagállamok együttműködésének első 25 esztendeje bebizonyította népeink közösségének életerejét. Egy negyedszázad történelmileg nem nagy időszak, de mindaz amit • ezekben az években a KGST-tagállamok és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elért, a szocialista közösség hatalmas erejét, a marxizmus-leninizmus eszméinek megvalósítását bizonyítja. Közösségünk példája fényesen igazolja Lenin tudományos előrelátásának helyességét, hogy a szocializmus megterejnti az emberi együtt, élés új, magasabbrendű formáit, amikor a különböző nemzetiségű dolgozó töme- gek^ jogos szükségleteit és haladó törekvéseit először fogják kielégíteni internacionalista egységben. Ezt a lenini előrelátást a Magyar Népköztársaság példája is teljes mértékben igŐ- jzűlja,„iAf szocialista iparosí- .tás és a mezőgazdaság, korszerű. átalakításának eredményeként Magyarország amely a múltban elmaradt agráripari ország Volt, ma Európa egyik élenjáró, fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari országa. Jelentősen fejlődtek olyan fontos ágazatok, mint a gépipar, a rádió-elektronika, a vegyipar és más iparágak. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődésében nagy része van annak fi, hogy az ország a KGST'-tagállamok közösségében aktívan részt vesz a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködésben, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban. A KGST eddigi, negyed- százados útja nem volt sima és egyenletes, nem minden problémát sikerült a kitűzött határidőre megoldani. A tagállamok pártjainak és kormányainak irányítása és gondoskodása, a szocialista közösség országainak az áz elhatározása, hogy szilárdan követi az együttműködés elmélyítésének, a gazdasági integráció fejlesztésérték irányvonalát, biztosították és á jövőben is biztosítják »x összes feltételt áhhöt. hogy leküzdjük a nehézségekét, megoldjuk az együttműködés során jelentkező bonyolult kérdéseket, folytassuk tért. véri országaink dinamikus fejlesztését. A Kölcsönös Gazdasági Sé_ gítség Tanácsa alapításának 25. évfordulóját a testvéri szocialista országok gazdaságilag virágzó, politikailag összeforrott közösségként ünnepük. Népeink egybeforrott családja szilárdan rrtég van győződve fényes jövőjéről. amit alkotó módon épít, A KGST-állalhok közös céljai nemesek és világosak valamennyi dolgozó, földünk összes demokratikus és békeszerető erői számára. Az ünnepi ülés Néméfh Károly elnöki zárszavává!, majd az internacionálc hangjaival ért végét. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága éé a Ma. gyár Népköztársaság Minis*, tertanácsa a Parlament Vadásztermében fogadást adott, az ünnepi ülés részvevőinek tiszteletére. Fock Jenő és Németh Károly iogadta Nyikolaj Faggyejevet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai pénteken délután a Parlamentben fögadták Nytkolej Fagy gyejevet, a KGST titkárát é* szívélyes, baráti megbeszélést folytattak veié. Fogadás a szovjet sajtó napja alkalmából A szovjet sajtó napja alkalmából pénteken fogadást rendeztek a budapesti szovjet nagykövetségen. A fogadáson megjelent dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Fodor László, A? MSZMP KB agitáciés és propaganda osztályának Helyettes vezetője, tóvábbá a Magyar Újságírók Szövetségének, a magyar sajtó, rádió és televízió sok vezetője és munkatársa. Ott" volt ä Budapesten akkreditált dipló- máciai képviseletek több sajtóattaséja és a hazánkban működő több külföldi tudósító.
