Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

5974. május 4.

KELET-MAG YÁRORSZ AG

1. dM

KÖZVÉLEMÉNYÜNK HELYESLÉSSEL, egyetértéssel fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának március 19—20. ülésén hozott határozatokat a munkásosztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról, valamint a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének fe-, ladatairól. A KB-határozat kiemelte, hogy a tárgyalt témákba!) pártunk gazdag tapasztalatokra tett szert és most tetteken a sor, hogy társadalmi életünk e kél fontos területén, az eddigi eredményekre támaszkodva igényesebben, gyorsabban haladjunk előre. Ezért is hívta fel a Központi Bizottság az illetékes párt- állami és társadalmi szerveket, hogy a határozatokból származó feladatok elvégzésére tegyék meg a szükséges intézkedéseket, s külön a kormányhoz is fordult az állami feladatok kidolgozása, meghirdetése és végrehajtása végett.

A párt határozatai végrehajtásának fontos láncszemének tarthatjuk most, hogy a Minisztertanács legutóbbi ülésén intézkedési tervet hagyott jóvá a munkásosztály helyzetére, a közművelődés fejlesztésére vonatkozó KB- állásfoglalás teljesítésére. Az intézkedési terv megalkotására annál is inkább szükség volt, mivel a társadalom vezető erejéről való jobb gondoskodás, a művelődés ügye nem nélkülözheti az átgondolt és tervszerű kormányzati munkát, a minisztériumok, állami szervek összehangolt, szervező tevékenységét abban a szellemben, amelyben a fontos párthatározatok születtek. A témák természete is olyan, hogy konkrét intézkedéseket igényelnek, s hogy csak mást ne is említsünk, a munkásosztály társadalmi presztízsének erősítése komoly feladatokat ró a kormányzati szervekre, a köz- művelődés fejlesztéséért pedig egyebek között ki kell dolgozni az új, egységes felügyeleti rendszert, valamint új közművelődési törvényt kell alkotni.

Ennek megfelelően a kormány most elfogadott munka bér ve gondos körültekintéssel emeli ki azokat az állami feladatokat, amelyek immár a tettek nyelvére fordítják le a nagy jelentőségű párthatározatok elvi iránymutatását.

Csupán tallózva a kormányzati munkaprogramban, kiderül, hogy a Minisztertanács á jövőben a kérdések széles körében készül intézkedni, serkenteni és mozgósítani. A munkásosztály vezető szerepének növelése céljából a kormány, a szakszervezetekkel egyetértésben irányelveket dolgoz ki az üzemi demokrácia fejlesztésére, kimunkálja a dolgozók

A déli Ipamegyed egyik impozáns épülete az ÉP- SZÉR munkásszállója. 1974. január 1-én vették birtokukba a vállalat korábban házaknál elszállásolt dolgozói. Harminc szobájában 120 bentlakó munkásnak tud nyflgodt szállást biztosítani. Jelenleg nyolcvanötén lakják. Telt ház csak télen van.

Ahogy belépünk a szálló tágas előterébe, rend és virágok fogadják a látogatót. Le£yezőpálma. citron\fa, fi- lodendron és sok más virág. A hatalmas ablakokon árad be a késő délutáni napsütés. Vége a munkaidőnek és a város különböző építkezéseiről jönnek haza az emberek. hogv vacsorázzanak hogy kipihenjék a napi munka fáradalmait.

Az elsők között érkezik haza Czomba József fiatal épületburkoló szakmunkás. Az első emelet 14-es szobájában

lakik

— A szakmunkás-bizonyítványt 1972-ben Budapesten

jogsegély-képviseletének a mainál hatásosabb rendjét, továbbfejleszti a munkásokat érintő személyzeti munkát, szélesíti a munkások továbbképzési lehetőségeit, hogy közülük a legalkalmasabbak tervszerűen kerülhessenek társadalmi, gazdasági vezető posztokra. Intézkedik ezenkívül, hogy a jövőben tovább javuljon a dolgozók egészségének védelme. A SZOT a Munkaügyi Minisztériummal közösen tervet dolgozott ki a munkaidő-csökkentés bevezetésére a hátralevő területeken.

A LEGFONTOSABB, KÖZELJÖVŐRE SZÓLÓ tennivalók mellett a Minisztertanács azt is meghatározta, mivel kívánja előmozdítani a következő Ötéves terv időszakában a munkások anyagi helyzetének javítását. így az V. ötéves tervtől sor kerül például olyan közgazdasági szabályzók kidolgozására és alkalmazására, amelyek min. denekelőtt a nagyüzemekben, a gazdálkodás hatékonyságának alapján, biztosítják a dolgozók keresetének dinamikus növekedését, ugyancsak további intézkedések várhatók a munkások lakás- helyzetének jobbá tételére.

Ä közművelődés fejlesztését szolgáló kormányinitiézke- dési tervben is gyakran szerepel a szó: munkások. A

Minisztertanács és a SZOT úgy látja, közművelődésünk leginkább a munkásokat érintően szorul fejlesztésre, A kormány ezért a jövőben gondoskodik a munkáskerületek, települések hiányzó közművelődési intézményeinek pótlásáról. Az új lakótelepeket, közösségi célokat szolgáló objektumokkal látják el. A kormány tevékenysége ezenkívül arra is irányul, hogy egészében javuljon a közművelődés anyagi és egyéb ellátottsága, tekintélye és rangja is a társadalmi életben. Ezt a célt fogja szolgálni a Közművelődési Alap létesítése a költségvetésben és a közművelődést serkentő törvény tervezetének a kidolgozása is. Ä kormány most felhívta az ágazati minisztériumokat, hogy ezentúl behatóbban vizsgálják a területükhöz tartozó dolgozók kulturális helyzetét, kezeljék kiemelten a jobb művelődési feltételek megteremtését.

f

MIKÉNT A KÖZPONTI

BIZOTTSÁG ülése, úgy a kormány döntése is fontos gyakorlati útmutatót ad az állami és társadalmi szerveknek a márciusi párthatározat végrehajtásához. Része, mégpedig fontos része annak a munkának, amely a X. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásáért folyik az országban.

<K)

NAGYOBB HOZAMOK .

Iparszerű termelés megyénk mezőgazdaságában

mesztésének, ennek alapján a

terményforgaimi vállalat már közel 30 termelőszövetkezettel kötött 5 éves termelési szerződést napraforgó termelésre. A vetőmagtermeltető vállalat pedig borsótennesz- tésre.

Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt évben kezdődött meg tervszerűen a teljesen iparszerű mezőgazdasági termelési rendszerek — vagy elterjedtebb nevükön: a zárt rendszerű növénytermesztési módszerek —, elterjedése. Lényegük már általánosan .ismert: ugrásszerűen hagy hozamokat lehet elérni, ha a mezőgazdasági tudományok legjobb módszereit egyszerre alkalmazzák, korszerű gépekkel, jó szakmunkásokkal.

Ötféle rendszer

A kukorica iparszerű termesztésére ötféle rendszer terjed hazánkban. Ezekből Szabolcs-Szatmár megyében kettő. Az egyik a CPS-rend- szer. Nagyon alkalmas jó gazdasági adottságú, csak kevés pénzügyi keretekkel rendelkező gazdaságoknak, mert a djága külföldi gépek árát öt évre meghitelezik, akkor is csak a terméstöbblet egy részéből kel'l visszafizetni. Országos központja Nagyigmándon van. Egy gépsor általában 790 hektár megműveléséhez elegendő. Erre vállalkozott a Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság, a Má- tászalkai Állami Tangazdaság, a tiszadobi Táncsics és a csengeri Lenin Termelő- szövetkezetek. Gépeik már megvannak. Tiszadob társult egy szomszéd megyei gazdasággal. így megyénkben már összesen' négy és fél gépsor 3350 hektáron kezdte meg a hektáronkénti 70 mázsás hozam megcélzását.

A másik rendszer neve KITE. A rövidítés a Kukorica és Ipari növények Termelési Egyesülését jelenti. Rendszer- gazdája a nádudvari Vörö6 Csillag Termejőszövetkezet. Itt a 70 százalékos állami támogatáson túl a szolgáltatások nagyon jelentősek, mert hektáronként 150 forintért olyan száktanácsadást, laboratóriumi és egyéb szolgáltatásokat kapnak a társult gazdaságok, amilyeneket a saját erejükből még drágábban sem tudnának megvalósítani. Egy gépsor hatszáz hektárt művel. Erre vállalkoztak a dombrádí Petőfi, a tiszaber- celi Bessenyei, a nyírteleki Dózsa, a mátészalkai Egyesült frő és a tarpai Győzelem termelőszövetkezetek. Ez ismét 3000 hektárt jelent. Az előbbi rendszerrel együtt megyénkben összesen már 8 és fél ezret.

De ezek csak a tavalyi kezdeményezések. Idén a gépsorok érkezésével együtt a KI- TE-rendszérhez csatlakozott NagyecSed, Mérkvállaj, Cse- göld, Csengerújfalu, Tiszavas. vári, Nyírbátor, Gyűrtelek és a két gávavencsellői szövetkezet. A CPS.rendszerhez pedig a tyukodí Kossuth.

És a burgonya?

A burgonya iparszerfi termesztése talán még a kukoricánál is lényegesebb feladat megyénkben, hiszen ennek az élelmiszernek a negyedrészét megyénkben kellene megtermelni az ország számára. Eddig hat társulás alakult, amelyek három állami gazdaságot, 28 termelőszövetkezetet, és egy szakszövetkezetei (a bökönyi Kossuthot) foglalják össze. A rendszer- gazdák: a Nyírmadai Állami Gazdgsᣠhét termelőszövetkezettel. a nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság három termelőszövetkezettel : Rakamazzal. Dombráddat és Bújjál. Továbbá a Balkányi Állami Gazdaság három környékbeli termelőszövetkezettel együtt, végül, de nem utolsósorban a két gávaven- csellői szövetkezet együtt. Érdekes a ramocsaházi, nyíribronyi, nyírtéti, nyírturai és a nagyikéitól Űj Alkot, mány szövetkezetek társulása, mert az ő gesztoruk — rendszergazdájuk —, elszá- molójuk a debreceni MÉK. ‘Végül természetesen nem maradhatott ki Kisvárda és környéke, Észak-Szabolcs megyénk, sőt hazánk legaktívabb burgonyatermesztő tája sem. Itt a gazda a kisvár- dai Rákóczi. A társak a pát- rohai Zöld Mező, a mándoki Üj Élet, a papi Új Élet, ‘ a dögéi • Rákóczi a tüzséri Rákóczi, a nyírlövői Kossuth, és az ajaki Búzakalász. A felsoroltak több mint 5 ezer hektáron termesztenek idén burgonyát és ebből, több mint a felén, 3300 hektáron vezették be az intenzív mó.d- szert.

Szót kell még ejteni a cukorrépa iparszerű termeléséről, mindjárt megjegyezve, hogy a' KITE gépei alkalmassá teszik a gazdaságokat más növénykultúrák iparszerű termelésére is, például a nálunk nagyon honos napraforgó, vagy más fontos növények zárt rendszerű termesztésére. Cukorrépa zárt rendszerű termesztésére eddig a tiszadobi Táncsics és a vásárosnaményi Vörös Csillag vállalkozott, de újabb jelentkezők is vannak. A KITE általában csirája a további

• növények korszerűbb tér- •

Felsőbb osztályban •••

A felsorolt szövetkezetek, gazdaságok és ’társulások bízvást elmondhatják magukról; hogy „felsőbb osztályba léptek”. Elsőként vállalkoztak arra, hogv segítenek bezárni azt az „ollót”, amely a második forradalmát élő ipar és ezt a gyors fejlődést eddig nem teljesen követő mezőgazdasági termelés között 9 készült kinyílni nemcsak hazánkban, hanem az egész világon is.

A szabolcsi vállalkozások érdemét még az is dicséri,' hogy megyénk gazdaságainak üzemnagysága, a szakosodás elmaradott volta, az a tény, hogy Szabolcsra több féle növényben: almában, burgo. nyában, dohányban, napra, forgóban különleges feladatok várnak, sokkal nehezebbé teszi itt ezeket a vállalkozásokat, mint mondjuk Békésben, vagy Hajdú-Bihariban. Mégis haladnak és ez a fő vállalkozó szellejnet, az új iránti fogékonyságot tükrözi.

Gesztclyi Nagy Zoltán

Vásárosnaményban, Nyírbátorban, Tuzséron

*" ' ........................... .................. " 1,1 M ■

Ülést tartottak

a termelőszövetkezetek szövetségei

Megtartotta idei első küldöttközgyűlését a Szatmár- beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Vá- sárosnaményban, ’ a járási pártbizottság székházának nagytermében. A küldöttek három fő napirendi témát vitattak meg a beszámolók alapján. %aggyas Jenő, a szö- , vétség elnöke számolt be a szövetkezeti demokrácia és az önkormányzat fejlődéséről, valamint a termelőszövetkezeti tagok helyzetének alakulásáról.

A termelőszövetkezeti tagok helyzetének alakulásáról szólva a szövetség elnöke elmondotta, hogy a szatmár- beregí termelőszövetkezetekben 1973-ban a halmozott termelési érték 2 milliárd 286 millió 896 forint volt,

15—16 százalékkal több, mint az, előző esztendőben. Ez meghatározta a tagok közösből származó jövedelmét is. amely 1973-ban 8 százalékkal emelkedett s egy 10 órás munkanapon — szövetségi átlagban —»már csaknem 95 forintot kerestek a tsz-tagok, bár ez még mindig kevesebb az országos átlagnál.

A tsz-ek területi szövetségének 1973. évi költségvetési gazdálkodásáról JózSa Endre, * szövetség titkára szá-.

mólt be. A szövetség ellenőrző bizottságának munkájáról Fórizs Miklós elnök adott tájékoztatót.

A Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Nyírbátorban tartotta elnökségi ülését. A napirendben a termelőszövetkezetek 1973. évi gazdálkodásának értékelése szerepelt. A tsz-ek életében az eredményeiket illetően ..az eddigi legkedvezőbb évet zárták. ■ A múlt évi termelési érték meghaladta a

másfél milliárd forintot, a

szövetkezetek közel 300 millió forintos nyereséggel zárták az évet A felosz\tt részesedés megközelítette a félmilliárd forintot. Az egy fagra jutó részesedés pedig az évi 24 ezer forintot haladta meg.

A Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elnöksége a tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezetben tartotta soron következő ülését. A termelőszövetkezeti fiatalok helyzetéről Sipos Béla, a szövetség titkára tartott beszámolót. Többek között elmondta, hogy a dolgozó tagok 26.6 százaléka*. az alkalmazottak 53 százaléka 30 éven aluli. A múlt évben a szövetkezetekbe lépett 1526 fő 50 százaléka 30 éven aluli.

A szövetkezetek ag ifjő» ságpolitikai határozat végrehajtása során nggy figyelmet fordítanak a fiatalok élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetüknek javítására. Több helyen létesítettek az elmúlt évben öltözőket, fürdőkét, tizenhat termelő- szövetkezetben oldottak meg a dolgozók üzemi ütköztetését. Mind általánosabbá válik a szövetkezetekben is a szabadszombat. A fiatalok lakásépítését 20—30 ezer forint kamatmentes kölcsönnel segítik több termelőszövetkezetben. A kulturáltabb szórakozásnak elősegítésére 25 szövetkezetben van jól felszerelt, önálló ifjúsági kltib.

Az elnökség értékelte * termelőszövetkezetek 1974. évi terveiben szereplő nép- gazdaságilag kiemelt ágazatok fejlesztését. A napirend előadója Képes József, a szövetség titkár-helyettese volt.

A termelőszövetkezetei: 1973. évi versenyeredményét Szántó Sándor, a társadalmi és önkormányzati bizottság elnöke ismertette.

Mind a három szövetségi« ülésen az előadásokat vita követte, majd határozatokat fogadtak el.

...... ................... ' -.......... '■■■ ' i..i ,t.

Este a munkásszállón

szereztem. Nőtlen vagyok. Átlagban 2300 forintot keresek. Most költözhettem be. a munkásszállóba. így nem kell drága pénzt fizetnem uzsorás albérletekért és többet tudok félre tenni lakásépítésre. A szüleim őrben laknak. Hetente > járok haza. Itt este pingpongozni szoktam.

A tagbaszakadt Iványik János a harminc évesek sorába tartozik. A második emelet huszonhétben lakik. A betonüzemnél eementada- goló segédmunkás. Nős. három gyerek édesaoja. U.ife- hértóra való. A felesége nem dolgozik.

' — Jó lenne minden este

hazamenni. A család is szí- .vesen venné. De nekem hai- nali három órakor kell felkelni. hogv hét órakor munkába tudjak állni. Ez nagyon

fárasztó. Meg a korai keléssel mindig zavarnám a család nyugalmát. Itt kipihenheti az ember magát. Ebédet kapunk, főtt ételt. A reggelit1 meg a vacsorát hideggel oldjuk meg. A vállalati büfében általában felvágottat, konzervet lehet kapni.

Csorba Zoltán is a fiatal generációt kéoviseli á munkásszállón. 1972-ben Budapesten szerzett kőműves szakmunkás-bizonyítványt.

A vállalatnál egy fél éve dolgozik. Azok közül a fiatalok közül való. akikre a KISZ-ben is és a vállalatnál is érdemes odafigyelni.

— Teremen lakom. A munkát Budapesten kezdtem. Leninvárosban folvtat- tam. De még közelebb vágtam szülőfalumhoz. Az volt a váevam, hogy itthon. a megyében dolgozhassak.

Nyíregyházát azért választottam. mert szeretnék szakközépiskolába járni. Itt erre is nyílhat lehetőség. Ha a «vállalat hozzájárul, én becsülettel* fogok tanulni. Ha erőm lesz, elvégzem az egyetemet is. Moziba szeretek járni. Legutóbb a Diktátort láttam. Az lenne még jó. ha a szálig rendjét úgy alakítanák, ne kelljen minden vasárnap hazamenni. < Itt kulturáltabb körülmények között, okosabban lehet eltölteni az időt. mint otthon, a faluban. A fáradtságos napi munka után a minden pénteki meg vasárnap esti zsúfolt- utazás sem pihentet. KISZ-tag vagyok. Voltam Zánkán építeni az úttörővárost.

Jóni János a derékhadat képviseli a vállalatnál. 1965- óta dolgozik itt. Segédmunkás. Azóta mindig igénybe vette a vállalat bérelt szállását.

— Laskodon élünk. Négy gyerekem van. A feleségem neveli a gyerekeket, mert én tíz éve csak vasárnap vagyok a családdal. Mióta bejött a szabadszombat, többet tudok segíteni az otthoni munkában. Á feleségem fogott a szövetkezetben harmados földet. Az is lendít valamit az én 2300 forintomhoz. Hat általánost végeztem. Olvasgatni nágyon szeretek. Itt is megtaláltam a könyvtárat, de tanulni már nem kezdek.

Ster Laios huszonévesek képviselője a mfnkásszállón. Urára való. két gyereke van. A főzőkonyhában találtuk.*

— Szeretek főzni. De a kényszer is rávisz. Hetente legalább háromszor főzök vacsorát. Most éppen valámi pörköltszerű lesz a menü. Kőműves szakmunkás vagyok. Egy éve dolgozom a

vállalatnál. Nem könnyű a

feleségemnek sem két kicsi gyerekkel, de otthon nincs kereseti lehetőség.

Járjuk a négy emeletes epuletet. Lukács. Imre, a munkásszálló gondnoka mindent megmutat: ,

• — Ez itt a betegszoba.

Ezek itt 240 literes hűtőszekrények. Emeletenként az etkező fülkében három-há- hom van belőlük. Főzőkonyha is van minden szinten hat főzőlappal. A szobák többségében van rádió. Két televízió készülék működik. Több száz kötetes könyvtár is rendelkezésre áll. Havonta 23 ezer forintot költünk a munkásszálló fenntartására. Egy általános iskolai hete-* dik osztály is működik « munkásszállóban. Dolgozóink tanulnak benne. Jövőre indítjuk a nyolcadikat is.

Ságér Imr e

A tetteken a sor