Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-28 / 122. szám

AZ MSZMP 5ZA BOt CSSZA TM ÁR MEGYEIBIZOTTSÁGA ÉS A MEG YEI TANÁCSLAPJA xxxi. Évfolyam. 122. szám ARA: 80 FILLÉR 1974. MÁJUS 28, KEDU Megkezdődött a JKSZ X. kongresszusa A magyar küldöttséget Biszku Béla vezeti Jubileumi ülést tart Párizsban a Béke-yilágtanács elnöksége A magyar békeharcosok üdvözletét Kállai Gyula tolmácsolta Hétfőn délelőtt. Belgrád- ban, az egy évvel ezelőtt el­készült „Pionír” sportpalotá­ban Joszip Broz Tito pártel­nök megnyitó szavaival meg­kezdte négynapos tanácsko­zását a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének X. kong­resszusa. A napirend elfogadása, a kongresszusi munkabizottsá­gok megválasztása és a JKSZ vezető szerveinek a két kongresszus között végzett munkájáról szóló jelentés el­fogadása után Tito a JKSZ elnöke ismertette a „Harc hazánk szocialista önigazga­tásának további fejlesztésé­ért és a JKSZ vezető szere­pe” című beszámolót. Joszip Broz Tito beszá­molójának bevezetőjében hangsúlyozta: „A JKSZ a kongresszust jelentős ered­ményekkel köszönti. A JKSZ megerősödött, ideoló­giailag és politikailag egysé­gesebbé é* aktívabbá vált. Olyan párt lett, amely al­kalmas arra. hogy álláspont­ját és politikáját a gyakor­latban is sikeresen váltsa va­lóra. A IX. és a X. kongresz- 6zus közötti időszakban a JKSZ folytatta küzdelmét a további gazdasági, társadal­mi és kulturális fejlődésért, a szocialista önigazgatásért, az egyenjogúság megvalósítá­sáért, valamint minden olyan irányzattal szemben, amely ellentétes célokat követ a marxizmus-leninizmusból fa­kadó forradalmi követelése­inkkel szemben.” A párt elnöke ezután el­mondotta. hogy a jelzett idő­szakban a munkásosztály és_ a társadalom összes haladó erői, élükön a JKSZ-szel si­keresen szálltak szembe a szocialista önigazgatás min­den ellenségével. A párt kije­lölte a további feladatokat a gazdasági és társadalmi vál­tozásokat illetően. Rendkívül fontos esemény volt — han­goztatta Tito — az új alkot­mány elfogadása. Ennek lé­nyege abban rejlik, hogy a hatalom, amely eddig csak névlegesen volt a munkás- osztályé. most ténylegesen is a kezébe kerül. Jugoszlávia külpolitikájá­ról szólva Tito hangsúlyozta, hogy annak alapja az el nem kötelezettség. Ez nem választ­ható el a békéért folytatott küzdelemtől és a szocialista társadalmi haladástól. ,.A JKSZ a szocialista interna­cionalizmus elve alapján sok­oldalúan együttműködik a kommunista, a munkás-, a szocialista pártokkal, más haladó erőkkel és mozgal­makkal” — mondotta többek között. “Tito ezután az egység és az akcióegység fontosságáról be­szélt, majd a nemzeti kisebb­ségek ' szerepével foglalkozva megállapi tóttá: „a nemzeti kisebbségek joga, hogy ápolják, fejlesszék nemzeti sajátosságaikat, nyelvüket, kultúrájukat, szokásaikat. Annak következtében, hogy a történelmi fejlődés ered­ményeként a kisebbségek né­pűk többségétől elválasztva élnek, semmiképpen sem je­lentheti nemzeti, etnikai ho­vatartozásuk, nyelvük, kul­túrájuk figyelmen kívül ha­gyását, és nem jelentheti asszimilálásukat azokba a nemzetekbe, amelyek álla­mához most tartoznak. Az a véleményünk, hogy a nemzeti kisebbségek hidat képez­nek, amelyek közelebb hoz­zák a népeket.” Beszéde további részében Tito méltatta az el nem kö­telezett országok tevékeny­ségét, szólt a legjelentősebb nemzetközi problémákról és Jugoszlávia azokkal kapcso­latos álláspontjáról. Az ország előtt álló leg­fontosabb feladatokat taglal­va a JKSZ elnöke hangsú­lyozta: „Ezen a kongresszu­son nagy figyelmet kell szen­telnünk a további fejlődés­nek, valamint az időszerű társadalmi és gazdasági kér­déseknek. Szükség van arra, hogy világosan és felelősség- teljesen határozzuk meg te­endőinket, feltárva hibáin­kat és tévedéseinket is. Ete- kintetben fontos szerepe és nagy felelőssége van a tuda­tos szocialista erőknek, min­denekelőtt a Kommunisták Szövetségének. Az elkövetke­ző időszak egyik legfontosabb feladata a termelés és a ter­melékenység növelése lesz, fontos teendőnk, hogy le- küzdjük a gyorsütemű inflá­ciót. az indokolatlan áremel­kedést és a megélhetési költ­ségek növekedését.” Tito ez­után elmondotta, hogy kidol­gozzák az 1985-ig szóló tervet és hogy a jelzett Időpontig Jugoszlávia nemzeti jöve­delme a jelenlegi kétszere­sére emelkedik. Valéry Giscard d’Estaing-t hétfőn délelőtt hivatalosan beiktatták a Francia Köztár­saság elnöki tisztségébe. A politikus a Francia Köztársa­ság 20. elnöke. A beiktatási ünnepségen mondott rövid nyilatkozatá­ban Valery Giscard d’Es- taing kijelentette, feladatá_ nak tartja, hogy végrehajtsa „a franciák által kívánt vál­tozást”. Vasárnap elutazott hazánk­ból Áldó Moro, az Olasz Köz­társaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes meghívásá­ra hivatalos látogatáson tar­tózkodott hazánkban. Kísére­tében volt többek között Ro­berto Gaja, a külügyminisz­térium főtitkára és dr. Sere- no Freato, a külügyminiszter titkárságának vezetője. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminisz­ter, Nagy János külügymi­A JKSZ elnöke ezt köve­tően a párt feladataival fog­lalkozik az oktatás, a kultú­ra és a tudomány területén. „Ellenségeink — mondotta — vitatják a tudomány, a ne­velés és a kultúra osztályjel­legét. Azt mondják, hogy ezek a területek ideológiai és osztályszempontból semlege­sek és hogy ezeken a terüle­teken a KSZ-nek nincs sem­mi keresnivalója. A párt egyes funkcionáriu­sainak felkészületlensége és ingatagsága miatt nem tudta érvényesíteni elvi álláspont­ját. Ennek következménye a tőlünk idegen eszmék előre­törése volt, amelyekkel a KSZ nem tudott hatásosan szem- beszáilni. Ilyen jellegű ta­pasztalatok voltak egyes egyetemeken is, ahol anti- marxista nézeteket hirdet­tek, sőt a kultúra, a tudo­mány és az önigazgatás ellen­ségeinek kezébe kerültek” Tito ezzel összefüggésben kijelentette, hogy „a marxis­ta gondolatot és a kritikát erős ideológiai fegyverré kell kovácsolni a társadalmi és kulturális élet minden terü­letén.” A JKSZ elnöke a további­akban hangsúlyozta a mun­kásosztály társadalmi vezető szerepének jelentőségét és a pártnak, mint a munkásosz­tály élgárdájának hivatását. Kiemelte, hogy a JKSZ el­nökségének emlékezetes 21. ülése után számottevően ja­vult a párt szociális össze­tétele. (Folytatás a 2. oldalon) Áz Elysée palotában tar­tott beiktatási ünnepségen több mint 400_an vettek részt Alain Poher, a Francia Köztársaság ideiglenes elnöke átnyújtotta Gischard d’Es- taingnak a becsületrend nagykeresztjét, a legmaga­sabb francia kitüntetést. Gischard d'Estaing ezután sétát tett Párizs utcáin. niszterhelyettes, dr. Bényi József, a Magyar Népköztár­saság római nagykövete és a Külügyminisztérium több más vezető munkatársa. Je­len volt a búcsúztatásnál Mario Franzi, az Olasz Köz­társaság budapesti nagyköve­te és a nagykövetség több tagja, továbbá Sztoio Sztano~ ev Bulgária magyarországi nagykövete. Aldo Moro Bu­dapestről hivatalos látoga­tásra Szófiába utazott. Beiktatták a Francia Köztársaság új elnökét Budapestről Szófiába utazott Aldo Moro Héfőn délelőtt a francia szenátus épületében megkez­dődött a Béke-világtanács elnökségének jubileumi ülés­szaka. Farges asszonynak, a Béke-világtanács tagjának megnyitó szavai ulán Ro- mesh Chandra, a Béke-világ­tanács főtitkára visszapillan­tást vetett a nemzetközi bé­kemozgalom negyedszázados fejlődésére. Rámutatott: most a béke híveinek az a legfontosabb feladatuk, hogy visszafordíthatatlanná te­gyék a nemzetközi politiká­ban kibontakozott enyhülési folyamatot s a nemzetközi együttműködés ügyének elő­mozdításával még jobban kiszélesítsék a béke ügyéért sikraszáiló erők táborát. A magyar békeharcosok üdvözletét Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front elnöke tolmácsolta. Kállai Gyula többek között ezeket mondotta: Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói továbbra is min­dent megtesznek, hogy a 25 esztendővel ezelőtt kibontott zászlót segítsék teljes dia­dalra vinni. Mai ülésünk a munka mel­lett az emlékezésé is. Ám az emlékezés is politikai tett, ha hitet, önbizalmat sugároz, ha erőt ad a további cselek­véshez. Huszonöt évvel, ezelőtt éve­kig tartó súlyos világégés után, egy újabb, az előbbinél borzalmasabb, az emberiség létét fenyegető világháború árnyékában ült össze a Béke­világkongresszus. Innen, a Szajna partjáról kelt szárny­ra az emlékezetes felhívás: megvívjuk a béke csatáját, megvívjuk az élet csatáját! A párizsi Béke-világkong- reSszus üzenete volt ez az emberiséghez. A nukleáris háború ka­tasztrófájának megszállot­táival mar ekkor hatalmas erők álltak szemben. A fa­sizmus feletti győzelemért h >Zott áldozatok oroszlánré­szét vállaló Szovjetunió a világpolitikát döntően be­folyásoló tényező lett. Meg­Román kulturális küldöttség érkezett megyénkbe AZ MSZMP Szaibolcs-Szat­már megyei Bizottságának meghívására szerdán négy­napos látogatásra megyénkbe érkezett a romániai Szatmár megye négy tagú kulturális delegációja. A delegációi — amelynek vezetője loan Ratiu. az RKP Szatmár megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Kró­nika Satmarianu főszerkesz­tője, tagjai: Erdős I. Pál, a Román Képzőművész Szövet, ség alelnöke. Stefan Paulo- vics és Lucian Cociuba kép­zőművészek — a határon Kopka János, a megyei párt- bizottság tagja, a Keiet-Ma- gvarország főszerkesztője és dr. Kuknyó János, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője fogad­ták. A román küldöttség tagjai szerdán délután részt vettek a nyíregyházi városi művelő­dési központban megrende­zett román képzőművészeti kiállítás megnyitóján, majd megyénk kulturális életével ismerkednek. * A nyíregyházi városi mű­velődési központban hétfőn délután megnyílt a Román Képzőművész Szövetség szat. mári szervezetének kollek­tív kiállítása, amelyen negy­venhat művész alkotásait láthatja a közönség. Az ese­ményen részt vettek a vá­ros és a megye politikai és társadalmi életének képvise­lői, a román képzőművészeti küldöttség tagjai, valamint a megye képzőművészei. A tárlat megnyitása al­kalmából Gyúró Imre, a Szaboioe^aaímar Megsuet Tanács elnökhelyettese mon­dott beszédet. Hangsúlyozta: igen nagy jelentősége van annak, hogy a szomszédos országok és területek képző­művészei rendszeresen be­mutatják alkotásaikat, és ezzel elősegítik a jobb me§" értést, mélyítik a barátságot. A Kárpáton-túli Terület szovjet művészei után most a román alkotók tárlata is nagymértékben hozzájárul ehhez a célhoz, jelképezve a testvéri megyék, illetve terü­letek közötti egyre többolda­lú kapcsolatot. Az idŐ6zako«s tárlatok jelentős eseménye mellett Nyíregyházán a me­gye azonban más lehetőséget is kínál, mégpedig a sóstói művésztábort. A megnyitó közönsége ezt követően megtekintette az alkotásokat, amelyeket La­katos József festőművész szakavatott tárlatvezetése is­mertetett meg az érdeklődők­kel. született a szocialista világ* rendszer, amelynek országai, i népei, munkásosztályai olyan új társadalom építéséhez kezdtek, amelynek a béke természetes szövetségese. A megrendült imperialista gyarmati rendszer népeiben cselekvéssé erősödött a vágy szabadságuk és nemzeti füg­getlenségük kivivasáért. A nyugati világ dolgozó töme­geiben is növekedett a hábo­rúval, a fegyverkezési haj­szával szemben az ellenállás. Az elmúlt negyedszázad alatt a széles néptömegek előtt is világossá vált, hogy a béke és a társadalmi hala­dás ügye elválaszthatatlan egymástól. Ez az együttes és hatalmas erő akadályozta meg, hogy az imperializmus hádigépezete alkalmazza az atomfegyvert. A harcnak azonban még korántsincs vége. Az elmúlt 25 év ered­ményei mégis optimizmus­sal töltenek el bennünket.' Vállaljuk a küzdelmet, hogy az emberiség, a felnövekvő fiatal nemzedék békében és biztonságban élhessen. Púja Frigyes Szíriába és Irakba látogat Púja Frigyes, külügymi­niszter — Abdul Halim Khaddam, sziriai minisztér- elnökhelyettes, külügyminisz­ter. valamint Murtada Szaíd Abdul Baki iraki külügymi­niszter meghívására — má­jus 28 június 6 között hiva­talos látogatást tesz a Szíriái Arab Köztársaságban és az Iraki Köztársaságban. Bolgár küldöttség hazánkban A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására vasárnap Budapestre érkezett a bolgár dimitrovi Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának delegációja EnJ cső Moszkov első titkárral aa élen. A testvéri ifjúsági szerve­zet képviselői látogatásuk al-4 kalmával személyes tapaszta­latokat szereznek a KISZ te-; vékenységéröl. munkáért járó kitüntetést. Az ünnepi eseményen részt vett Tóth Ernő, a nyíregy­házi járási pártbizottság tit­kára, Sipos Béla, a Tisza- menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tit­kára és dr. Pivamyik János, a megyei tanács pártbizott­ságának titkára. A közgyűlésen a termelő- szövetkezet több tagja kap­ta meg a Mezőgazdaság ki­váló dolgozója, s a KiváikJ iHp wí bitiirifaafcäBfc. Kiváló szövetkezet kitüntetése Szerdán újabb Szabolcs- Szatmár megyei közös gaz­daságnak adták át elmúlt évi munkája elismeréséül a kiváló címet. A napkori Kos­suth Tsz ünnepélyes terme­lőszövetkezeti közgyűlésén Gurály György elnök szá­molt be az 1973-as gazdasági év eredményeiről. majd Ekler György, a megyei pártbizottság titkára méltat­ta a szövetkezet eddigi te­vékenységét és szólt a fel­adatoknál, « adta at a iß

Next

/
Thumbnails
Contents