Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-24 / 119. szám
S. <*fe! ROT ,RT-M AG YÄRORSZ AS ' Ülést tartott (Folytatás az 1. oldalról) XIII. ülésszakáról. A tár. gyalások során intézkedéseket (ettek a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére. elsősorban a vegyiparban és a műszaki közszükségleti cikkgyártásban. Határozatot fogadtak el a két ország miniszterelnökeinek ez év februári budapesti tárgyalásaiból adódó közös feladatok megoldására, továbbá áttekintették az árucsere-forgalom alakulását. A kormány a ielentést jóváhagyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter előterjesztette az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tervezetét. A kormány az előterjesztést elfogadta és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a törvényjavaslatot terjessze az ország- gyűlés elé, A munkaügyi miniszter és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett. a vállalati szervezés fejlesz-' tésére vonatkozó kormányhatározat végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy s rendelkezés nyomán az ez- jrányú tevékenység fokozódott, javult a szervezés előfeltételednek biztosítása. Az előrehaladás azonban inkább mennyiségi; a vállalatok gaz- dasági feladatait segítő hatás még nem kielégítő. A kormány a jelentést ióváha- gvólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a kérdéssel továbbra is kiemelten foglalkozzanak. A Minisztertanács megvitatta a munkaügyi miniszter előterjesztését a munka nor- mázásával, illetve a teljesítménykövetelményekkel kapcsolatos ipari gyakorlatról. A kormány úgy határozott, hogy emelni kell a munka- szervezési -normázási tevékenység színvonalát. Ez a munkaerő-gazdálkodással, a korszerű gépek és berendezések kihasználásával kapcsolatos feladatok megoldásának, a munkafegyelem javulásának. fejlődésünk meggyorsításának fontos feltétele. A Minisztertanács felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy segítse a teljesítménykövetelményekkel kapcsolatos célok megvalósítását. A Központf Népi Ellenőr, zésl Bizottság elnöke jelentést tett a korszerű, nayy értékű pépek kapacitásának kihasználásával kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól. A kormány a ielentést jóváhagyólag tudomásul vette es úgy határozott, hogy széleskörűen meg kell teremteni a kapacitáskihasználás megfigyelésének feltételeit. A jövőben a vállalatok üzem- és munkaszervezési tevékenységénél. értékelni fogiák az ésszerű kapacitáskihasználás érdekében tett intézkedéseket is. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett elő az alkalmazotti létszám alakulásáról. A jelentés megállapítja. hogy az alkalmazottak száma nagyobb mértékben emelkedett, mint amit a műszaki-technikai fejlődés indokolna. A Minisztertanács határozatot hozott arra. hogy milyen szervezési tevékenységgel kell a megfelelő arányokat fokozatosan biztosítani. Felkérte a Szakszevezetek Országos Tanácsát, hpgy segítse elő a helyes alkalmazotti létszámgazdálkodást és a társadalmi ellenőrzés fokozásával is járuljon hozzá a kiit űzött célok megvalósításához. A Minisztertanács a köny- nyűipari miniszter előterjesztésére rendeletet hozott a nyomdaipari vállalatokon kívüli nyomdaipari tevékenység szabályozásáról. A rendelet a vállalatok, intézmények saját felhasználásra szolgáló sokszorosítási, úgynevezett házi nyomdai tevékenységét nem érinti, csak az árutermelést szabályozza az érdekelt gazdálkodó egységeknél. vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a fővárosi tanács elnöke javaslatára — a Budapesti ingatlanszerzéssel és a Minisztertanács lakásigénylései kapcsolatos jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében — korábbi rendeletét kiegészítette. A jövőben a kormány — Budapest sajátos helyzetére tekintettel —a főváros területén nemcsak az ingatlanszerzést, hanem a tanácsi bér-, tanácsi énté- kesítésű és tanácsi elosztású társasházlakásra benyújtott igénylés jogát is ahhoz a feltételhez köti, hogy az igénylő legalább 5 éve Budapesten állandó jelleggel lakjon, vagy munkaviszonyban álljon. A MinisztentanácK megtárgyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztését az iparszerűen előrecsomagolt hús és húskészítmények fogyasztói áráról. A kormány hozzájárult a korszerűen, higiénikusan, ft?- Pi úton előrecsomagolt hús és húskészítmények Budapesten törí.énő árusításához. Ezek fogyasztói ára legfel- * jebb az előrecsomagolási többletköltségekkel lehet magasabb. Az új csomagolási forma bevezetésével a hagyományos kiszolgálásu bolthálózat nem szűkíthető. Az elprecsomagolás csak olyan hús és húskészítményekre terjedhet ki; ahol ez a hagyományos módon forgalmazott termékeknél nem okoz hiányt. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari miniszter Ku- Waüban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentését. A tárgyalások középpontjában a gépipari együttműködés további lehetőségei és a magyar műszaki-oktatási segítségnyújtás kérdései álltak. Az együttműködés kiszélesí. tése ^ érdekében a kormány utasította az érdekelt minisztereket, hogy a szükséges intézkedéseiket tegyék meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Közlemény az iráni miniszterelnök magyarországi iátogafásárál Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Amir Abbas Hoveyda iráni miniszterelnök 1974. május 20—23. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A látogatás alkalmával az iráni miniszterelnököt fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A két miniszterelnök tárgyalásai során áttekintette a nemzetközi helyzetet és megvizsgálta a két ország közötti szorosabb gazdasági együttműködés további lehetőségeit. A megbeszélések, baráti, szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak le. Aláírásra került az 1974— 75. évi magyar—iráni kulturális csereprogram. A. A. Hoveyda miniszterelnök iráni látogatásra Mvta meg Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Q Román Szocialista Eavsérafront kongresszusa Csütörtökön Bukarestben megkezdte munkáját a Román Szocialista Egységfront kongresszusa. A több mint háromezer küldött részvételével tartott tanácskozást Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. köztársasági elnök nyitotta meg, »akit öt évvel ezelőtt választottak a szocialista egységfront országos tanácsának elnökévé. Nicolae Ceausescu a kongresszus első napján beszámolót tartott „a szocialista egységfront szerpéről és feladatairól a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében, az együttműködésen és a békén alapuló külpolitika megvalósításában”. Több mint kétórás beszédében a többi között ismertette a szocialista építésben elért eredményeket, s hangsúlyozta, hogy megvannak a feltételek az ötéves terv határidő előtti teljesítésére. Emlékeztetett arra, hogy a jövő tavasszal újraválasztják a nagy nemzetgyűlést és a néptanácsokat. Boldog- és nyugtalan , portugál május Lisszaboni tudósítás Egy egész napot töltöttem a Camias börtönben. Ezen a napon nem rohanta meg az újságírók hada ezt a hírhedt fegyintézetet, ahal nemrég még politikai foglyokat, antifasisztákat és kommunistákat tartottak, ma pedig a Salazar- Caetano-féle titkosrendőrség mintegy háromszáz ügynökét őrzik. így aztán Victor B, barátommal, a portugál filmessel együtt beengedtek és mindent megmutattak nekünk. Pislákoló gyufaláng mellett, a börtön április 26-án kinevezett új parancsnokhelyettese, egy tengerésztiszt kalauzolásával ereszkedjink alá a „földi pokolba”, ahol évekig, sőt évtizedekig tartottak embereket. A börtön épületei domboldalnak támaszkodnak, és messzire benyúlnak a hegy gyomrába, úgy, hogy a tenger felől semmi sem látszik; A domboldalon takaros cseréptetős házak. Itt laknak a börtön- őrök, a felügyelők, az őrség tagjai. A réten gyerekek játszanak. Alul pedig, több emelet mélységben nyirkosságtól csepegő kőfalak határolják a kazamatákat. Csupán a felső emelet apró ablakai látszanak. 1 Hosszú föld alatti kőbara- kokba tereltek a tömeges letartóztatások idején néha több száz embert is. Még lejjebb a négy-öt személyes zárkák, azok alatt pedig a magánzárkák nyílnak. Minden kőből, cementből és vasból. A fa nem bírja ki a nedvességét, r nem gazdaságos. Még lejjebb a büntetőzárkákat találjuk. Az egyikbe belépünk. Koromsötétben állunk. Embereket tartottak itt hónapokig, még szükségük elvégzésére sem engedték ki őket. Aki egy ilyen zárkának a foglya volt, nem hallott emberi hangot, nem jutott be hozzá egy szikrá- nyj fény. legfeljebb akkor került érintkezésbe a külvilággal néhány másodpercre, amikor az őr a kisablakon belökte számára a rabkosz- tot. De még ez sem a pokol hetedik bugyra. Az utolsó szint egész mélyen van: a katakomba. Hosszú percekig csúszkáltunk a nedvességtől sikamlós kőlépcsőkön... Már körülbelül negyven ’méter mélyen lehettünk a föld alatt, amikor újabb lépcsőhöz értünk. — Állj! — szólt kalauzunk. — Lejjebb már víz van! A katakombába tovább ismét egyes zárkák sorakoztak... a vízben. És itt erhbereket tartottak napokig. Egyiknek csak a melléig, a másiknak a sza- kálláig ért a víz... A börtön föld alatti része most természetesen üres. Az ügynököket az 1972-ben épített új börtönépületben tartják. Az új börtön hatalmas fehér kőépület a dombon. Jól látható. Ez volt a Caetano-rendszer mintatoör- töne. A diktátor, aki sokat adott „liberális-fasiszta” mivoltára. időnként ideengedte a Vöröskereszt embereit, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy mellettük egy föld alatti börtön is húzódik. A mtntabörtönben, mint mondják, nem voltak véres nyomokat hagyó kínzások. Itt hanggal és csenddel, fénnyel és sötétséggel, ébrenléttel és narkotikummal, fal mellé állítással kínoztak. A nyomozók hol durvák, hol pedig behízelgő modorúak voltak. És ezek a módszerek célravezetőbbnek bizonyultak. Sokan, a föld alatti pokol minden kínját elviselték, ebben a hófehér épületben megtörtek, s megszűntek mint személv létezni. Csak a nagyon erős ideg- „zetűek jutottak ki innen ép elmével. Most a barna faajtós 65-ös számú cella lakója Silva Paiz úr, a titkosszolgálat főnöke. Az új épület belső asztalosmunkáit nyilván fusi- ban csinálták, mert az ajtón hatalmas rések tátonga- nak. Az egyik résen bekukucskáltam. Az egykori főnök úr gyapjú házikabátban ült a meglehetősen nagyméretű és világos cella asztalánál és éppen írt. Az új hatalom humánus. A fasisztákat a mifttabör- tönben tartja, a föld alatti, a régi — üres. Egy szakét tő csoport (jogászok, orvosold és mérnökök) máris megkezdte a börtönben elkövetett fasiszta bűnök kivizsgálását. — Majdnem az egész őrséget leváltottuk — mondja a parancsnokhelyettes. A börtön udvarán egy -körülbelül ötvenéves régi börtönőr lépett hozzánk. — Azt mondták, hogy ön moszkvai? — Igen. — Megengedné, hogy együtt lefényképezzenek bennünket? I — Kérem. Elővette a zsebéből az „Avante” első számát, amely a fordulat előestéjén jelent meg. — Ez a kommunista párt lapja. Én mindig fasisztaellenes voltam és mindig szimpatizáltam a kommunistákkal — mondta. Kinyitotta a lapot úgy, hogy a címe látsszék a képen. Ezután megköszönte, hogy lefényképeztethette magát velem és ment a dolga után. Amikor elhagytuk a börtönt. Victor barátom így szólt: x — Ez aztán különös. Április 26-án kiderült, hogy Portugáliában sohasem voltak fasiszták, csak antifasiszták. — Elhallgatott, majd így folytatta: — Vajon hány ilyen ember van az országban, mint ez az öreg bör- tonőr? Előző este a baloldali Re- publica című lap néhány munkatársa egy olcsóbb vendéglőben ebéden látott vendégül hármunkat, szovjet újságírókat. Zajosak voltak, tréfálkoztak, kérdezgettek és meséltek. Valamelyikük rákezdett az Internacionáléra, A többiek csatlakoztak. Hirtelen észrevettem, hogy a szomszéd aszaltól egy magas fiatalember gyilkos tekinteteket vet ráník. Olyan volt az egész, mint egy rövid, de annál hatásosabb sorozat. A fiatalember a következő pillanatban már asztaltársnőjéhez hajolt... Lisszabonban a május — boldog és nyugtalan. G. Borovik. az APN külön tudósítója FELICE CHILÄNTI: Három zászlót Salvatore Giaííanónak 20. Giuliano banditái visszatértek Monteleprébe, ügy látszott, véget ér a bujkálás hosszú lidércnyomása. Man- nino, Terranova, Motosi, Palma Abbate hazatért. Giuliano is közelebb költözött szülővároskájához, egyik rokonához telepedett be Cippibe. Részben azért, mert Cippi egy magaslaton feküdt, ahonnan a Bellolam- póból Monteleprébe vezető országutat látni lehetett. t Giuliancj helyettese, Pisciot- ta, aztán Ferreri, Passatem- po és Candela, mind május elsején, Santo Crosifisso ünnepén tértek haza családjukhoz. Alkonyaikor azonban Gaspare Pisciottát, aki éppen egy szomszéd lánnyal beszélgetett, pisztol'yos csendőrök fogták körül. Manni- no és Motisi egy mellékutcából látták a dolgot, és Kiabálni kezdtek: — Fiúk, meneküljünk, megtámadták Gasparinót! És visszamentek a hegyekbe. Ami Pisciottát illeti, nem kellett félteni: úgy tett. mintha hagyná magát letartóztatni, engedelmesen megindult a csendőrök között a laktanya felé; ám amikor egy kanyarhoz értek, az alacsony városfalhoz, akkor gyors, lendületes mozdulattal leütötte áí altisztet, egy csendőrnek pedig az arcába vágott, és átugrott a falon, majd elfutott, nem tudták utolérni. Ezek a fiatal banditák minden létező és nem létező ösvényt ismertek, fürge lábuknak közeli ismerőse volt minden titkos átjáró, amely a hegyekbe Vezetett. Ezekben a napokban egész Szicíliában megkezdődött a rég beharangozott megtorló akció az alvilági bandák elfen. A maffia együttműködött a rendőrséggel. Ez különben hagyományos volt a szicíliai rendőrségnél, amely mér a Bourbon-király és később az Olasz Királyság idején is fölhasználta a tiszteletre méltó társaság vezéreit, hogy nehéz körülmények közt segítsenek „rendet teremteni”. A maffia és a kormánytisztviselők együttműködésének legfeltűnőbb és legelvetemültebb formája a párasztSzövetségék vezetőinek á hűbéri viszonyok ás a nagybirtokok ellen lázadó társadalmai harcok lelkesítőinek megfélemlítése, üldözése és meggyilkolása volt. A megtorlás pillanatában így lépett szövetségre az állam és a gazdasági és társadalmi élet elavult formái mellé felsorakozott maffia. Századunk első felében nem kevesebb mint száz pa- rarasztot és szakszervezeti embert öltek meg a maffia bérgyilkosai, és a rendőrség, az igazságszolgáltatás nem sújtott le a felbújtókra vagy a végrehajtókra. A maffiavezérek számára egy szakszervezetis vagy egy bandita megölése — amit azért követtek el, hogy biztosítsák maguknak a rendőrség védelmét, türelmét — ugyanazt jelentette: egy akciót a család vagy a társaság vagy a cosca érdekében. Igén, ezekben a háború utáni időkben Nyugat-Szi- cíliában a gyilkosságok egész sorozatát követték el, és minden nyom a maffiához vezetett. A coscák vezetői bérgyilkosokkal tétették el láb alól a bandavezéreket, aztán más banditákkal és alvilágiakkal eltétették láb alól bűnrészességük tanúit. 1946 márciusában és áprilisában sok banditát találtak holtan a dűlőutakoh, az erdőkben, a falvak határában, A maffia ítélőszéke rendelte el kivégzésüket. A maffiások fölajánlották az államnak, hogy közreműködnek a banditizmus fölszámolásában, de az volt a feltételük, hogy saját maguk végzik ei a feladatot a társaság hagyományos módszereivel. Senki se maradhatott életben, akit a maffia bírósága elítélt; a gyilkosságokat vad kegyetlenséggel vitték véghez, a maffia szokása szerint: eltorzított hullák, kunyhójukban élve elégett emberek, levágott fejek. A titokban visszatért banditák május elsejére virradó éjszakán így szóltak Giulianóhoz: — A hegyekbe akarnak kényszeríteni bennünket, azt akarják, hogy a maffia bérgyilkosainak kezébe kerüljünk. , Giuliano azonban Cippi- ben már találkozott Pisciot- tával, és beszámolt neki a maffiavezér ajánlatáról, melyet „a király embereinek nevében” tett, és most megnyugtatta őket, néhányukat pedig felszólította: tudassák mindenkivel, hogy Giuliano nem halt meg. És csakugyan, egyik este géppisztolyból rálőttek a Montelepre—Palermo távolsági buszra, melyen számos csendőr utazott. Egyikük meghalt. Egy parasztasszony megsebesült. „Giuliano nem halt meg” — ezt akarta jelezni az újabb terrorcselekmény. Giuliano valójában már Ott hordta szívében a halált. Pis- ciottának és Sciortiónak kesergett is, hogy olyan zászlóért — a szeparatizmus lobogójáért — gyilkolt. amely nem is volt igazi zászló. Tevékenysége már megint nem háború, „politikai” gerillaharc, hanem a büntető törvénykönyvben szereplő közönséges bűntény. Utolsó ótvtámadásá a távolsági busz ellen rémületét és félelmet keltett. Hogy ah tevékenykedhet ilyen biztonságban Giuliano, miközben egész Szicíliában be- börtönzik és felkoncolják a banditákat? Két bandavezér a mádomaí hegyekből, Cassar és Lab- ruzzo kereste fel Giulianót Cippiben, Rendőrök és csendőrök vették körül őkét a hegyekben, a maffiások csapdába csalták őket. GiulianO- tól kértek védelmét. Cassará és Labruzzo kegyetlen gyilkos volt, véres rabló, vad bosszúálló. Elhatározásuk, hogy Giuliano védelmé alá helyezik thagukat fölöttébb hízelgett a montelepréi fiúnak. És valóban, azonnal üzent a maffiavezéreknek, hogy a két madőftiei bandát kíméljék meg. Labruzzó és Cassara kötelezte fnagót, hogy felfüggeszt minden ga- rázdálködást. Éppen ezekben a napokban jelent meg Giuliano és bandája történetében égy hatalmas és, titokzatos Valaki. A legkülönbözőbb, a legváltozatosabb körülrhéiivek közt jelentkezett, és segítette a banditát, ám az akaratát is rákéiiysZerítetté, minden döntésben benne volt á kézé. (Folytatjuk) WH. Süffus w
