Kelet-Magyarország, 1974. május (34. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-24 / 119. szám

Wfi. mtjus 53.' *!R»-ffifi5fXSS5ISattW A munkás keresete PARTUNK POLITIKÁJA munkáspolitika. Ezt tükrözik a X. kongreszus határozatai, azok a felmérések, elemzések, amelyek hivatottak eldön­teni, hol is tartunk egy-egy cél' megvalósításában. Ezek sorából különösen kiemelke­dik . a Központi Bizottság 1972 november 14—15-i ha- , tározata, az ennek nyomán született, foganatosított in­tézkedések. Egy bő esztendő távlatá­ból már képet lehet alkotni arról, milyen eredményeket is hozott például e határozat alapján végrehajtott bérren­dezés történetesen Szabolcs- Szatmár megyében. Sum­mázva azt lehetne mondani, hogy találkozott a munkás­ság igazságérzetével, növelte a munka- és alkotási ked­vet,. tapasztalható, hogy az, üzemi demokrácia fórumai aktívabbak, elevenebbek, okosabban politizáló légkört teremtett s növelte a párt po­litikájának népszerűségét a vele való azonosulást. Tehát egyrészt a dolgozók hangulatára, s így a termelés­re egyaránt jó hatással volt a bérrendezés. Végrehajtásá­ban jól működtek közre az üzemi pártbizottságok, párt- szervezetek, szakszervezeti bizottságaink. Nem közöm­bös ez, hiszen érvényesíthet­ték a helyes elveket. Ezt álla­pította meg legutóbbi tanács­kozásán az SZMT elnöksége is, amely behatóan elemezte az 1973. évi bérfejlesztések hatását és a munkáskeresetek alakulását. SZABOLCSBAN 1973. MÁRCIUS 1-ÉN az állami iparban a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak közül 22157 munkás, 709 terme­lésirányító, az építőiparban 6269 munkás és 232 közvet­len termelést irányító ré­szesült béremelésben. Az á'Jlami ipar 34,8 millió fo­rintos központi béremelés mellett 24 millió, az álla­mi kivitelező építőipar 9,8 millió központi béremelés mellett 4,3 milliós -saját erős bérfejlesztést valósított meg. Az állami iparban — első­sorban az 1973. évi márciusi központi bérintézkedések ha­tására — a foglalkoztatottak havi átlagbére 9 százalékkal, a munkásoké 10-zel, míg az áldami kivitelező építőipar­ban az összfoglalkoztatotta- ké 8, a munkásoké pedig 9 százalékkal nőtt. Az átlagos­nál alacsonyabb volt a saját forrás aránya a tanácsi ipar­ban és a minisztériumi építő­iparban. A szakmunkások — a könnyűipart kivéve, ahol a betanított és segédmunká­sok 73 százaléka nő — az átlagosnál magasabb bér­emelésben részesültek. Az állami építőiparban a mun­kások besorolási órabére 8 százalékkal emelkedett. A teljesítménybéres munká­sok egy órára jutó keresete meghaladta az összmunkáso­két A bérintézkedések ser­kentő hatását bizonyítja az is, hogy csökkent a munká­sok ki-be lépése, vándorlá­sa egyik üzemből a másikba és csökkent a túlórák száma is. Vannak azonban negatív jelenségek is. Különösen ott, ahol helytelenül értelmezték a végrehajtást. Legalább húsz vállalatnál vizsgálta az SZMT a munkáskeresetek alakulását. A sok jó mellett kedvezőtlen jelenségeket is észleltek. Ha azt mondjuk, hogy a Mátészalkai Sütőipari Vállalatnál a bérszínvonal 8, s ezen belül a munkásoké 9,9, az alkalmazottaké 6,9 száza­lékkal nőtt, még nem telje­sen világos a kép. Úgy vi­szont már igen, ha azt is tud­juk, hogy a tervezett bér­emeléshez viszonyítva a munkások bérszínvonala 1,1 százalékkal alatta, míg az al­kalmazottaké 1,7 százalékkal felette lett teljesítve! A ked­vezőtlen arányokat befolyá­solta az alkalmazotti állo­mánycsoportban bekövetke­zett változás, míg a munká­soknál az egy főre eső ter­melési érték, mely 95,6 szá­zalékos volt. A saját erős bér- fejlesztés 0,4 százalék volt. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kedvezményes bérfejlesz­tési lehetőséget nem használ­ták ki, bár az év végi része­sedés 2 nappal csökkent. HASONLÓAN KEDVE­ZŐTLEN TAPASZTALA­TOT szereztek a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál. íme: a vállalati 9,1 százalékos bér- színvonalon belül a munká­soké 8,5, míg az alkalmazot­také 10,9 százalékkal nőtt. Bár megjegyezzük, hogy az alkalmazottin belül' a szállí­tási dolgozók bérszintje 15,8, a műszakiaké 12,1, az admi­nisztratív állományúaké 2,7 százalékkal növekedett. Az ez évi bérfejlesztés már kedvezőbb arányokat mutat a vállalatnál. Lehetne emlí­teni a Kisvárdal Bútoripari Vállalatot is, ahol a tervezett 3 százalékos mellett csak 1,1 százalékos bérfejlesztést va­lósítottak meg, s ezen belül' is a munkások bére 0,6, míg az alkalmazottaké 2,6 szá­zalékkal nőtt. Ezek ellenére is az a jellem­ző, hogy a munkások öröm­mel fogadták a bérintézkedé­seket. Ezekre még jobb mun­kával, a termelékenység nö­velésével, nem utolsósorban a XI. pártkongresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának tisztele­tére munkafelajánlásokkal válaszolnak. Munkások, ifjú­sági, szocialista brigádok. Tudják, hogy csak abból ré­szesedhetnek. amit megter­melnek. Tőlük függ elsősor­ban, hogyan valósul meg a párt. életszínvonal politikája, a X. pártkongresszus által kitűzött valamennyi cél. Farkas Kálmán Autószerelő tanulók egy csoportja a Volán 5. sz. Vállalat új tanműhelyében, gyakorlati munkát végez (Elek Emil felvétele) Jött a török export... Müller ék első* garasa Mintha az égből szakadna le egy-egy darab, tompa dü­börgéssel, nagyot roppanva nyílik szét a gép „foga” alatt a vastag, bordázott acélle­mez. Félelmetes a zaj, az embert szinte idegesíti az egyre ismétlődő hangorkán. — Pedig alig vastagabb ez a lemez, mint fél centiméter. Csak bordás, hát azért ro­pog annyira — nyugtat meg Müller Mihály, a tizennégy tagú szocialista brigád veze­tője. Az elsőt — az oklevelet — még hatvanegyben kapták. Aztán jött a csillag, a bri­gádzászló, a bronz, három ezüst, tavaly az arany és — kicsit restelllkedve teszik hozzá — ez évben a bronz. — Két kis baleset történt — magyarázza Müller Mi. hály. — Például égy bokafi­cam. de nem is a brigád hibájából. Megtörtént, mát . tehettünk? Nem volt meg az előírt poníszám... — Pedig elég fájó dolog volt — teszi hozzá még min­dig sajnálkozva Leskó Mi­hály —, mert egyben a vál­lalat kiváló brigádja címet is megkaptuk volna. Sürgős munka Ami késik, nem múlik. A brigádvezető zsebéből több oldalas, már Ktencdlezett írái kerül az asztalra A VAGÉP dolgozóinak összesített, kong­resszusi vállalása. Aztán mellé teszi a brigádjáét is. A cél végső soron az ötéves tervfeladai oknak 1975. no­vember 7„re elegeit tenni, s a termelés növekedését n volcvan százalékban terme­lékenységgel biztosítani. Köz­ben tíz százalékos selejtesük­ként ést is el kell érni. s tíz­tíz óra társadalmi munkát is vállaltak. Mintha az élet is számba venné a vállalásokat. Már a csatlakozást követően meg­érkezett egy terven felüli munka. A Ganz-MÁVAG kért török exportjához sür­gősen transzformátortartó állványokat. Két készlet, nyolc állvánnyal, pontosmé­retekkel, s csupán kilenc nap állt rendelkezésükre. — A békéscsabai baromfi- feldolgozó részére készítet­tünk akkor száz darab ete­tőt — mond j a Leákó Mihály — amelyet május 10-ig le kellett gyártani. A trafóáll­ványokat pedig május 15-ig kérték. Nem sok idő volt a gon­dolkodásra. Elvállalták és min diliét kötelezettségüknek eleget tettek. A „török ex­port” — ők már csak így említik — egy nappal a kért határidő előtt készültei. Persze nem ment ez olyan „simán”. — Készen se lettünk vol­na. ha nem egy szívvel csi­náljuk — fejezi ki mindany- nyiuk gondolatát Mészáros László lakatos. — összefogás és szaktudás kell — folytatja a brigádve­zető. — Meg a szervezés is fon­tos — veszi át a szót Leskó Mihály. — Igaz, hogy a vál­lalat mindent biztosított, de a brigádon belüli szervezés nélkül ezt a feladatot nem tudtuk volna megvalósítani. Egy hél a íarsofySsan A brigád fele például vi­dékről jár be. A munkaide­jűiket úgy kellett beosztani, hogv kellő mértékben ők is vállalhassanak túlmunkát, de haza is tudjanak utazni — pihenni. Mondják: az első garaso­kat ők már letették, de tud­Sztefánia Grodzetiyszka: ESKÜVŐ — Kérem ismételje utá­nam: „Én Darius Gripsz­kij...” — Én Darius Gripszkij... — ...házasságra akarok lépni... — ...házasságra akarok lépni... — ...Marianna Krisztiná­val... — ....A.... á.... izé... — Nem értem. Ismételje hangosabban: „Marianna Krisztinával..." — Az lehetetlen. — Miért? — Egyszerűen azért, mert ezen még gondolkodni kell. — Gondolkodni? Miről? — Arról, hogy feleségül vegyem-e. Marjecska. vagy ahogy ön nevezi. Marianna Krisztina igen aranyos, ked- i'es teremtés, az égi eav vi­lágon semmi kifogásom nincs ellene. De feleségül venni? És most azonnal?... — Már megbocsásson, jrei-1 vés házasulandói nem öntött maga fel a garatra, hogy ilyen vicceket talál ki? — Hogy feltételezhet ró­lam ilyet? Hetek óta nem láttam egy korty italt sem! Reggel igazi téboly kezdődött nálunk: hogy a csokor nem elég szép, hogy sötét ruhát kell öltenem, hogy nem je­lenhetek meg pulóverben, mint egy idióta, hogy a taxi miért nincs megrendelve... Ebbe meg lehet bolondulni! — Elnézést: önök tulajdon­képpen minek jöttek az anyai övyv vezetőhöz? — Hogy is magyarázzam meg önnek? Tulajdonképpen ■én is ezen gondolkodom. — Eh! Te!... — förmedt rá a menyasszony a vőle­gényre. — Hagyd ohba azon­nal n hülyeségeidet és fp­p7 rle —kövest! __ A Tn — 7ri.. tiltott tol öröm óhon (i role­gény. — Ez mindig íny van. Marjecska lealacsonyít, gya- láz engem. A házasságot il­letően ezért vannak kételye­im... — Eh, te... te! — kiabált a menyasszony. — Amikor kétszemélyes sátorban töltöt­tük el a szabadságunkat, ak­kor nem voltak kételyeid... — A sátorban nem kény. szerített senki semmire, ami pedig a házasságot illeti, az egészen más dolog ám... — Kérem, tegyék lehetővé, hogy befejezzem az eske- tést — mondta az anya­könyvvezető. — A következő pár már türelmetlenül vár. Kérem a vőlegényt ismétel­je utánam: Marianna Krisz­tinával... — Tenném is örömmel... de mégis félek, ügy érzem, nem vagyok eléggé felké­szülve a házasságra... — Nézze csak meg! Nézze meg jól — hadonászott ke- ■ zével a menyasszony. — A ' sátorban fel volt készülve... — A sátorban, az egészen más... — Ez tisztességtelen do­log! A sátorban megeskü­dött... — Meoeskiídtém. Ez igaz E>e annak ' az eskünek nincs törvényes ereje... — Tudod mit?!! Nekem ebből elég. Vagy most itt é* azonnal mondod, hogy: Ma­rianna Krisztinával, vagy nem állok jót magamért. Nézz az órára te tökkelütött szerencsétlen! — Marianna Krisztinával... — Na végre sóhajtott fel megkönnyebbülten az anyakönyvvezető, és gratu­lálva kezet szorított az új házasokkal. A tanuk aláírták az anyakönyvet. A barátok jókívánságai csókokban ju­tottak kifejezésre... Amikor az esketési cere­mónia befejeződött, az anyakönyvvezető félrehívta a menyasszonyt és megkér­dezte: — Magyarázza meg kérem, hogy sikerült végül is kimondatni a vőlegényével a boldogító igent? Mert én már feladtam a végső re­ményt is! — Az úgy van, hogy még nem veszítette el végérvé­nyesen a telkiismeretét. Meg azon kívül Pavlik és Bo- zsenyka rögtön otthon lesz­nek az iskolából. Ebédet kell nekik adni. Mi meg ostoba­ságokkal fecséreljük itt az dónkét. Az igaz. hogv vőle- gémivek nem ideális, de apának a legjobb, az szent. Fordítottal; Sigér Imre Garázsok Minden hely fóliáit... 1969-ben pontosan 1333 személygépkocsi után fizet­tek adót Nyíregyházán. Most, 1974 közepe táján közel 4800 autótulajdonos van a megyeszékhelyen. És a tem­pó gyorsul... A gépkocsik szaporodása magával hozza az elhelyezé­si, parkolási gondok gyara­podását is. Az autótulajdo­nosok bárhová építenének garázst — csak közel le- gyen a lakásukhoz. Ennek pedig határai vannak — s a határokat erősen megkö­zelítették. a legtöbb helyen túl is lépték az igények. A városközpontban min­den talpalatnyi hely fog­lalt. Ide több garázst nem építhetnek — a városképi-, szempontok döntenek. A Dé­li Alközpontban a tervezés­kor, a hatvanas években nem számoltak a gépkocsik szaporodásával. Garázsépí­tésre csak családi házak sza­nálásával- azaz rendkívül magas költségekkel käme mód. Az Északi Alközpont­ban is telítettség van — 1972 végéig minden lehetséges helyre kiadták az építési en­gedélyt Azóta Ismét gyűlnek az igénylők — de mindenkit elutasítanak. Csak a játszó­terek, zöldterületek rovására lehetne építkezni. — Kedvezőbb a helyzet a legújabb városrészben, a Jó- savárosban. A terveket a* igények ismeretében módo­sították — süllyesztett gará­zsokat építenek. A lakások számához viszonyítva mint­egy negyven százalék ga­rázs lesz. A növekedési üte­met ismerve azonban ez a kedvező állapot sem lesz hosszú életű. — Mi hát a megoldás? Néhány évvel ezelőtt Szü­letett egy központi irányelv. Eszerint a városok személy­gépkocsi-állományának fö­lét úgynevezett nagygará­zsokban. harminc százalékai kisgarázsokban, a fennma­radó húsz százalékot pedig nyilvános parkolóhelyen kell elhelyezni. Vagyis elvben is lehetetlennek látszik, hogy. minden autónak legyen ga­rázsa ... Nyíregyházán még nincse­nek nagygarázsok. Jelenleg az autók háromnegyed ré­szének van „fedé] a feje fölött” — kisebb magányos vagy sorgarázsban. A többi az utcán parkol. A nagyga­rázsok tervei elkészültek — de egyhamar nem lesz belő­lük épület. A NYIRTERV három helyre — a városköz­pontba, az Északi és a Déli Alközpontba — tervezett egyenként mintegy száz- nyolcvan autót befogadó többszintes garázsokat. Ezek­ben egy-egy hely 42—58 ezer forintba kerülne — három év­vel ezelőtti árakon és üres területre építve! Beépítetlen terület azonban nincs, min­denütt szanálni kellene — egy nem lakásépítési céllal szanált ház pedig közel egy­millió forintjába kerül a vá­rosi tanácsnak... Eiz a le­hetőség tehát drága — előbb vagy utóbb azonban „ráfa­nyalodnak” az érintettek .. . A távolabbi kilátások ígér­nek ugyan megoldást, de az nagyon szokatlan lesz. A jövő a város széli garázso­ké. Meg kell majd szokni sok autótulajdonosnak, hogy esetleg kilométereket gya­logol vagy kerékpározik a kocsijáért... Az első lépés: a mezőgazdasági főiskola mögött, a felszámolt vasút­vonal helyén tömeges ga- rázsepítési lehetőség nyílik. Az autójukat itt tartők lesz; nék az első „áldozatai” en­nek az urbanizációs árta­lomnak ... Ha annak ne­vezhetjük a lábunk hasznáű latét NnrnwBIgjfl ják, hogy a neheze még hát-1 ra van. Igaz, van idő. majd- I nem másfél év, de addig I majdcsak kéthónapos előnyt I kell szerezni. Minden esetre I jó érzés, hogy legalább egy I hét már van a „tarsolyban”. I — Mi bízunk magunkban I — mondja mindannyiuk nevében a brigád vezetője — I de közbejöhetnek még proíb- I lémák. Például anyagellátá­si gondok. Bár tudjuk, hogy I a gazdasági vezetés mindent megtesz, hogy fennakadás ne legyen. | — Ha a példa jő — jegy­zi meg Leskó Mihály — ak­kor mi is tudunk lelkesedni, így vagyunk a társadalmi munkával is. Nálunk az igaz­gató és a főmérnök is meg­fogja a lapátot. Már csak restellné magát az ember, ha félreállna. Tavaly öt óra volt az át­lag- Az idén ennek duplája szerepel a vállalásban válla­lati átlagban. ! — Ez azt jelents — ma­gyarázzák. — hogy többet lehet, csak kevesebbet nem... ♦ Órák az óvodáért A brigád már csak nyolc­cal tartozik. Első ..beveté­sük” a munkahelyen volt. | Árkot ástak az új ivóvízve­zetéknek. amelyről majd a víz hozzájuk is eljut. — A még megmaradt nyolc-nyolc órát a J>rigád va­lamelyik óvodánál akarja le­dolgozni... Mindenképpen vegyes ösz- szetételű a Müller brigád. Idősebbek, fiatalok, lakato­sok. hegesztők, segédmunká­sok. Nem csak szabják, iL le&ztiík, hanem szerelik, ösz- sze is hegesztik a 'sokszor több tonnás súlyú acélszer- kezeteket. — Jó, ha mindenki ért mindenhez, ment így folya­matosabb a munka... nem kell például hegesztő után szaladgálni a lakatosnak, mert megcsinálja maga is. A brigádvezető. Leskó Mi­hály, de még többen is ren­delkeznek hegesztői vizsgá­val a lakatos szakma mel­lett. A Müller, azaz — mert már eldöntötték maguk kö­zött — Gagarin brigád — most nagy teljesítményű URH-antennákat készít. Két prototípuson dolgoznak, s ha beválik, több is lesz be­lőle. Itt is nagy a követel­mény : eigytized milliméteres pontosság kell. — Ha a forgácsolóktól megkapjuk az alkatrészeket, ezzel is határidőre készen leszünk — ígérik. A brigád névadóját ünne­pélyes keretek között akar­ják- megtartani. Valószínű összekötik az idei, közös ki­ll rándulással, amelyet minden évben megrendeznek. Tavaly Tapolcán voltak. az idén Eger kerül sorra, meg akar­ják nézni a várat. Kíváncsi­ak a nemrég feltárt és res­taurált részére. aztán újult erővel a mun­kához. a vállalások telje­sítéséhez. hiszen a java még hátra van. Tó*h Árpád t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents