Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

rtn. Iprffis ír;

fcífjíT-WAöT ARORSZÁÖ

«. rtmm

„NEM JÓSLAT EZ hanem tudományos előrelátás, ami az embert tudatos cselekvésre ösztönzi” — mondta felszólalásában Béres József kisvárdai tanácstag az élelmiszer- és fagazdaság távlati fejlesztését tárgyaló megyei tanácsülésen, összehasonlításként arról is szólt, hogy az ötvenes évek végén járásukban készítettek hasonló időszakra — 15 évre — egy távlati tervet. Annak idején még átszervezés előtt állt a mezőgazdaság, kevesebb volt a tervezési tapasztalat, mégis teljesültek az akkor feszítőnek látszó elgondolások. egyes területeken túl is haladták a megjelölt célokat.

Az eddigi tervek nemcsak a kisvárdai járásban, de megyénkben is teljesültek. A

III. ötéves terv idején a mezőgazdasági termelés megyei szinten a tervezett 15— 18 százalékkal szemben 22 százalékkal haladta meg az előző év átlagát. A IV. öt. éves terv eddig eltelt három éve alatt a termelés fejlődési üteme nagyobb volt a tervezettnél. Gondoljunk csak a gabona, vagy a kukorica terméseredményeire. A tervet összességében, értékből túlteljesíti a mező- gazdaság. A bevételekkel arányosan évről évre nő a parasztság életszínvonala is. A burgonya-, zöldség- és cukorrépatermesztésben azonban nem tartottunk lépést a szükségletekkel. A megyei tanácsülésen tárgyalt és elfogadott távlati koncepció — felhasználva az eddigi tapasztalatokat — arra figyelmeztet. hogy részleteiből is tel jesíteni kell a tervet, nemcsak forint értékben.

Néhány fontos mezőgazdasági termékből nem csupán egy megye vagyunk a többi tizenkilenc között, hanem nagyobb hányaddal sze. repelünk a belső ellátásban és az exportban. Évről évre a megye mezőgazdasága adja az ország gyűm ölestermésének 24 százalékát, ezen belül a télialrnaexport 54—55 százalékát, a burgonya 23, a dohány 45, a napraforgó 13 százai éká.

KÜLÖNBÖZIK MEGYÉNK azzal is az átlagtól, hogy itt a gazdaságok többsége kedvezőtlen termőhelyi és köz- gazdasági adottságú. Országosan a termel ncTÖvefk«zo‘p.v szántóterületének átlagos aranykorona értéke 12 fölött van. nálunk csak 8. A magas nénsűrűségből. valamint a megye sajátos gazdasági szerkezetéből adódóan a me- zőgazdnsáffi üzemeket az átlagosnál lényegesen nagyobb foglal Vontatási és népesség eltartási kötelezettség terheli Az egv szövetkezeti tagra iu tó iövedelamban is jóval

alatta vagyunk az országos

átlagnak.

Az előkészítő munka során több fórumon felvetődött, hogy radikálisabban, nagyobb tempóban kell a művelési ágváltozásokat végrehajtani. A távlati terv mérsékelt ütemet irányoz elő. Uj erdőtelepítést mindössze 22 ezer hektárra javasolt. Nem lehet egész községhatárokat erdősíteni, vagy juhlegelővé változtatni, csupán gazdasági meggondolásból, ha egyéb oldalról nincs meg a feltétel. Az erdő- vagy a legelő- gazdálkodás igen kevés munkaerőt kíván. Nekünk jelenleg foglalkoztatottsági gondjaink vannak. Ahol dohányt vagy bogyósgyümölcsöt — kézi munkát igénylő növényeiket — lehet termelni. ilyen lakosságsűrűség mellett nagyon megfontoltan szabad a külterjesebb művelési ágválfozásokat bevezetni. Különösen akkor ha a közeiben nem létesül újabb munkásokat foglalkoztató üzem.

Valamikor 100 ezer holdak javításáról beszéltünk. A mostani koncepcióban, 1990- ig 65 ezer hektár szerepel. A nyírségi tájon mintegy 30 ezer hektár rónázása válik szükségessé. Komplex meiio-1 rációt a beregi tájon és az Ecsedi-láp területén lehet gazdaságosan végrehajtani. Jobban kellene hasznosítani a szomszédos kárpátukrajnai tapasztalatokat, az alagcsö- ves vízrendezés megvalósításában. Célszerű nagyobb területen alkalmazni az úgynevezett rezervibilis vízgazdálkodást . biztosító alagcsö- ves rendszert, ami nemcsak elvezeti a fölös talajvizet, hanem vissza is táplálja azt, ha szükség van rá.

A JÖVŐBEN MEGYÉNKTŐL még több gyümölcsöt, zöldségfélét, burgonyát vár az ország. A kertészeti növények termőterületének növelése egybeesik a foglalkoztatási gondók enyhítésével. A bogyós és csonthéjas gyümölcsök. a zöldségfélék jelentős része a tavaszi és nyári hónapokban kívánja a sok téli munkát, őszre az almaszedéshez felszabadulnak a zöldségtermesztésben foglalkoztatottak . kevésbé lesznek kiugró munkacsúcsok. Itt találkozik a foglalkoztatottság, a több jövedelem- szerzés lehetősége révén az egyéni és üzemi érdek, de megegyezik a népgazdasági érdekkel is, mert az ország lakosságának kulturáltabb táplálkozásához, életszínvonalának emeléséhez. több gyümölcsre, zöldségre vasi szükség. Ebben az ágazatban bátran tervezhetnek fejlesztést az üzemek.

Természetesen a termelő gazdaságokkal összhangban a felvásárló, forgalmazó kereskedelemnek is fel kell

készülnie, szervezettebbé kell tennie a munkáját. Fejleszteni szükséges a feldolgozó- ipart. Ezért is szerepel a koncepcióban egy ötezer va- gonos évi teljesítményű konzervgyár építése, a szatmár- beregi részen. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás mellett fejlesztjük a húsipart is. Nyíregyházán létesül egy húskombinát. Javítani kell a tenményraktározásit. A bogyós és csonthéjas gyümölcsök termőterületének növelésével mintegy 2000 vago- no6 mélyhűtő-tárolótér létesítését is előírja a terv.

A következő 15 esztendőben jelentősen fejlődik a nagyüzemi állattenyésztés, de még 1990-ben is számottevő háztáji állattartás várható. A hagyományos szarvasmarha- és sertéstartás mellett — az igények növekedésével, a táplálkozási kultúra változásával — nagyobb szerepet kap a háztájiban a gyors forgású és jövedelmezőbb kisállattenyésztés. A nagyüzemekben szakosodni fog a szarvasmarha-tenyésztés. Az intenzív tejtermelés elsősorban a jó minőségű, és öntözhető földdei rendelkező gazdaságokban lesz jövedelmező. Az egyirányú húshasznosításra a szatmár-beregi területen gazdálkodó szövetkezetekben van nagyobb lehetőség. A tervidőszak végére a tehénállománynak mintegy 10 százalékos növelése látszik reálisnak. Koncentrációval és a hatékonyság fokozásával kell elérni a jelenleginél mintegy évi 10 ezer tormával több hús előállítását. Újabb víztárolók ’ Itesítésével a mostaninak négy-ötszörösére növekszik a haltermelés.

A MEGYEI TANÄCS ál

tál elfogadott távlati fejlesztési terveket szakemberek százai dolgozták ki és több politikai, társadalmi fórum vitatta meg. A szakembereknek nagy szerepük volt a kimunkálásban, de munka nélkül a következő években sem maradnak. Nagy feladatok várnak a ma még közép- és főiskolákban tanulókra is, de sokkal inkább gondunk az elegendő számú és képzettségű szakmunkás biztosítása. Elhangzott a tanácskozáson is, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés és a végzett szakmunkás kapjon jelentőségének megfelelő megbecsülést, rangot.

A tervet elfogadták. A megismertetése. a helyi adottságokra való alkalmazása azonban a következő hónapok. évek feladata lesz. A megismertetésben, a részletes kimunkálásban nagy feladat vár a pártszervezetekre, a tanácsokra, a KTSZ-re

és a Hazafias egyaránt.

Népfrontra Csikós Baláss ^

Piola

Emlékeztek még erre a névre? Egykori bujtasd srácok, ma negyvenes-ötvenesek, egykori üreszsebűek és éhesek, moziban zártszékben, színházban a kakasülőn ténfergők fütyülő-tapsoló csapat, eszetekbe jut-e a mégis „boldog” ifjúság. az apró, szellemes csínytevések szakavatott mestere, a gond- űző, humort csiholó, vé- konypénzű. de a falatot is megosztó cimbora. Piola, a „félelmetes” center, aki a Dél BÖCSE csapatában rúgta a labdát?

Gondoltok-e néha arra, mii ven jő lenne újra srácnak lenni, s legalább álomban visszapergetni az idő kerekét. várni Piolát a kapuban. látni, amint ilyenkor március táján, hogyan ússza végig a légpillés tavat? Ugye szép volt. Csodálták a fiúk, mert Piola ezt is komolyan vette. így tartja ma

emlékezetében.

Rt ül vetem szemben Fiola és emféketík. Szfrtte szaktanácsot ad. „Úszással kezdtük minden tavasszal a felkészülést a futballszezonra. A húsvéti kupáért indult a küzdelem. Vigyáztunk, hogy az állóképességünk akkorra megfelelő legyen.” Állóképesség. Volt szív, akarat, küzdőképesség, összetartás, csapatszellem. Nagy futball- derbik voltak Észak és Dél BÖCSE között. Az északiakhoz tartozott a Vörös Hadsereg utcától északra eső terület. az itt lakó srácok. A bujtosiak, hengersoriak, hf- mesiek. Innen indult el a három T-akatos. az egykori betonhátvéd Albert, a népszerű Tollas. Pál Ciniék is itt kergették az. első rongy. iabdát, itt védte a kaput Hargitai először, s cselezett Papp. s Itt látszott, s később szervezte a B-középet a világhírű ejtőernyősünk Kovács Gvuri. s ezen a búi tód tőn szelte az első métereket e»vkori Európa-bainókunk Wtró. Piola Ilyen csanatnak molt a centere s rsan-,t1rapi- tánva. Kovásza, összetartó

lranoes.

Piola nem került nagy, neues csapatba soha. De ott volt mindig a fiúkkal. Buzdított lefflbesftett Kcwfe* «Torival alakították mag. az első B-középet „Emlékszem, egyik alkalommal Gyuri háromszáz szócsövet csinált papírból. Egész éjszaka «*- zel bütykölt. így buzdítottuk a srácokat.” Piola továbbra is velük maradt. EL maradhatatlamil szervezte az esti fürdőzést, a művelődést- szórakozást. Közös mozi-, színházlátogatásokat. Legtöbbször összedobott fillérekből. „Akadt, amikor nem is volt pénzünk. Soha nem felejtem el. Volt itt egy varieté műsor. Be szerettünk volna menni. Beálltunk a kellékesek közé. Fogd eat a lócát. Bevittük. Ennek már nem volt helye. A rendező ránk ripakodott. Ezt minek hozták. És még nekünk állt feljebb. Erről a nádról 'néztük végig a kis Kabost először.”

Egyik alkalommal meg egy vonósnégyest tapsoltak visz- sza már nem is tudta hányadszor. Heccből. A lent üiők, már fenyegették őket. „Akkor még nem értettük a komoly zenét. Hol is tanultuk volna T* Pld* Rt «

most te a Bujtooon. Itt hu

Szem tői-szemben vezetőkkel

Bizalom és döntés

Vezetőnek lenni: megtisztel te tés és nagy felelősség. A bizalomért minden nap, minden órában bizonyítani kell, s nem is keveset. Ám a vezető ifi ember a maga örömeivel, gondjaival. Nehéz-e helytállni ma egy vezetőnek? — erre kerestük a feleletet, amikor felkerestük az igazgatót, a művezetőt, és a brigádvezetőt a Szabolcs-Szat- már megyei Építő- és Szerelő Vállalatnál.

— GONDOLT-E MÁR ARRA, HOGY LEVÁLTHATJÁK?

Jeszenszky István: A beosztás nem örök. Főleg egy igazgatói beosztás. Egy munkás. ha valahol szakmunkásvizsgát tesz, nyugdíjba- is elmehet ugyanarról a helyről. Én tisztában vagyok vele. hogy igazgatók esetében ez nem így van. Most kilencedik éve irányítom a vállalatot. Ha rosszul dolgozom, feletteseim leválthatnak, de a megfeszített feladatok miatt az egészség is közbeszólhat.

Tóth József: Soha nem

gondoltam még erre. Érettségiztem, vasesztergályos szakmunkás bizonyítványom van és lakatos mestervizsgám. Nagyon szeretem mind a két szakmát. Az ÉPSZEH- hez 1962-ben jöttem. Akkor itt mée nem volt tmk-részleg. Együtt hoztuk létre Ku- rucz Istvánnal. Tmk-előadó voltaim, de javítottam a gépeket is, aztán 1967-ben művezető lettem. Akkor még csak egy szakmunkás bizonyítványom volt, ég mindig kisebbségi érzetem volt a magasabb végzettségűekkel szemben. Aztán a munka mellett tanultam. A fizetésem 1700 volt. ma 3300. Ha leváltanának, akkor javítom tovább a gépeket. Egy jó szakmunkás sem keres kevesebbet Én úgy fezem, közéjük tartozom

Kurucz István: Az asztalom csak egy lépésre van a satupadhoz. A brigádtagok a tanuk rá, hogy én a mai napig részt veszek a termelésben. Szeretem ezt a munkát. Ha leváltanának? Legfeljebb a csoportvezetői pótlékkal kapnék kevesebbet. 1951 óta vagyok itt és 1964-től —

amióta megalakítottuk « tmk-t — brigádvezető vagyok. Azóta még csak egy ember ment él tőlünk, csak egy napot dolgozott nálunk. Ha valami baj lenne velem, akkor nem így lenne.

— HOZOTT-E MÁR ON OLYAN DÖNTÉST, AMELYET KÉSŐBB MEGBÁNT?

Jeszenszki István. Igen.

Szándékosan persze még soha. Utólag az ember már sokkal okosabb. Több Információ, nagyobb gyakorlat

Mk, mim régen. Otvea esztendőt cipel vállain. Nem látszik rajta, mert 6 most is leúsKza a fejadagot ..Négy évvel ezelőtt még a Bujtoson, de amióta a szennyvizet beleengedték, kijárok a Sóstóra.” Szomorú emdaftt Fáj neki, hogy így bántak „ef* a tóval, a Bujtassál. Piola kiváló szakember lett. Molnár. 1940-ben szegődött be a nyíregyházi Róth-malomba tanoménak. Azóta itt dolgozik, sehová nem mozdult. Még akkor sem, amikor „ezt a szakmáit a könnyűiparhoz wonolták. s aMg kerestünk valamit” 0 kitartott. pedig hónapokig egyedül volt, mint szakember. Aranyjelvényes törzsgárdatag. Szocialista brigád vezetője. És nem csak a szakma válságát élte meg, s vészelte át, de mint egy másik csapat kapitánya, brigádjával megnyert* * nzakmá- ban a területi döntőt Is Miskolcon. S mhrt minden Ilyen szeli érni vetélkedőn, itt fs volt totó. Tizenhárom találatot ért el. ..Egyet megka- joltam. Elfelejtettem a műkorcsolya budaoesM EB-t.” Sgy Is utcahosszai lettek *1

után sokmindent másképp

látok idővel. Ha ugyanabban az ügyben még egyszer kellene dönteni, nyilván másként döntenék. Nagy szervezetről, 1600 emberről van szó. Sok döntés születik, nem is személyes, inkább gazdasági. Most utólag leszűrhető. hogy egyes helyeken jobban is lehetett volna csinálni. Ezért is helyezünk nagy hangsúlyt a munka- és üzemszervezésre, mert a pontosabb és több információ megalapozottabb döntésekhez nyújt lehetőséget.

Tóth József: Sok döntésemet megbántam utólag. De egy döntés sok dologtól függ. Attól is például, hogy milyen az ember hangulata, vagy hogy mennyire tájékozott abhan a dologban

Kurucz István: Sajnos

elég hirtelen vagyok és emberekkel bánni nem könnyű feladat. Egyik alkalommal a brigád néhány tagja Vá- sárosnaményiba ment dolgozni. Úgy számítottam ki a munkát, az idejűiket, hogy 1 órára itthon kell nekik lenni. Háromra jöttek. Szóhoz sem engedtem őket jutni, összeszidtam őket Másnap tudtam meg, még egy másik munkát is elvégeztek, amit ha akkor nem csinálnak meg, még egyszer ki leél lett volna miatta menni. Igyekeztem jóvátenni.

— SZERETI-E ÖNT MINDEN BEOSZTOTTJA?

Jeszenszki István: Nem.

Egy ilyen nagy apparátusban ezt nem lehet elérni, hiszen előfordul, hogy népszerűtlen döntést kell hozni; mondjuk egy fegyelmit kell aláírni. Épp úgy nem szeretek én sem mindenkit. Nem személyekre gondolok, de nem szeretem, aki kilóg a kollektívából, aki nagyon fegyelmezetlen, akt nem akarja megérteni, hogy a vállalat eredménye közös erőfeszítésünk eredménye és azért a maga posztján mindenkinek fegyelmezetten kell dolgozni. Arra viszont nagyon ügyelek, hogy személyesen ne haragudjak senkire, egyetlen intézkedésemben se érződjön indulat.

Tóth József: A beszélgetés elején a,bban egyeztünk meg. hogy őszinték leszünk. így hát kimondom: én úgy fezem, hogy mindenki szeret. Lehet, hogy van aki csak mutatja, ezt nem tudom. Volt idő, amikor néhányam haragudtak rám. A névnap miatt. Sokan vannak a brigádban, szinte minden hétre jutott egy névnap. Nem engedhettük. hogy divat legyen az tvás. Most ügy van. hogy negyedévenként tartjuk a névnapot a vállalat üdülőjében összevontan. Kezdetben ez nem mindenkinek tetszett. Most már természetes. És ha igaz, hogy borban az

«fit, amit kaptak. Pesten az

országos döntőben a VL helyet szerezte meg csapata. JEz is szép nem? Tamási Eszti volt a játékvezető. Itt már pénzt is kaptunk. Ha jól emlékszem, kétezret*

Piola rajong a fiatalokért. Harminchét esztendei munkássága alatt Rok-sók segéd, munkás szerette meg. Sokakat indított el a csórók közül a szakmában. Ezek megtanulták tisztelni a szakmát, a búzát az életeit Úgy, mint Piola. „Ez a legelavultabb technológiával rendelkező malom Szabolcsban. De még mindig sikerült dobogósnak lenni. 1972-ben első helyen végeztünk. Tavaly harmadikok voltunk. Lecsúsztunk. Szép pénzt kaprtunk. Csodálkoztak még a lisztleszedő lányok is mikor felemelték az ezrest.” Utolsó évét éli a nyíregyházi malom. Lebontják. Piola sajnálja, mert vele nőtt fel, Itt tanulta a mesterséget, az élet szeretétét. Átmegy az új, modem malomba lisztet őrölni.

Jövőre ott keressétek Piolát. a népiszerű Hudák Sándort.

Farkas Kálmán

igazság, akkor még a hart

madák po hár után sem szóktok szidni.

Kurucz István: Egy szóval

nehéz válaszolni. Inkább igent mondanék. Nekem is voltak eseteim, almikor a nemmel válaszoltam volna erre. Egyik dolgozónkat elvonókúrára küldtük. Megfenyegetett. Aztán rájött, hogy az ő érdekében történt és azóta szent a béke. Egy másik brigádtag egy brigádgyűlésen állt fel és azt mondta: önkritikát akar gyakorolni, mert úgy érezte, hogy én évekig kifogtam őt Rájött. hogy rosszul ítélte meg a következetességet.

— FÉL-E A FIATAíi SZAKEMBEREKTŐL?

Jeszenszki István: Ha csalt egy mód van rá, igyekszünk minél több fiatal szakom bért felvenni. Épp a múlt héten vettünk fel egy építész üzemmérnököt és vennénk fel még, ha lenne. Inkább azt szoktak emlegetni, hogy ..ifjúságcentrikus” a vezetés. Az utóbbi két-három évben, vállalati támogatással új lakáshoz juttatottak több mint fele fiatal. Mo6t 13 egyetemet, főiskolát. 7 felsőfokú technikumot, 54 középfokú technikumot végzett, 7 szakközépiskolai érettségivel, 14 gimnáziumi érettségivel rendelkező szakemberünk van és 40 fölött van a művezetői, vagy mesterlevéllel rendeL kezők száma, mindenki a beosztásához előírt kép>esítéssel rendelkezik. Jelenleg 30 fiatal tanul és szeptemberben 4 technikusunk kezdi a főiskolát. A tanulási idő alatt támogatjuk őket. ha végeznek, akkor a kép>esítésnek megfelelő munkát kapnak. Ugv gondolom, cssak velük, az S tudásukkal tudtunk 222 és fél milliót termelni.

Tóth József: Amióta itt vagyok, egy üzemmérnök és 3 főiskolát végzett éoítógé- pész jött arra az osztó! vra; ahová én, mint művezető tartozom. A beosztásom egyszer sem forgott „veszély-: ben”. Röviden: nem fé’^k tőlük, nagyon, jól együtt dolgozunk.

Kurucz István: Szeretem a fiatalokat és ahogy tőim» telik segítem őket. Ha iskoláiba mennek, úgy szervezem a munkájukat, hogy ne legyen probléma. Úgy látom, van a brigádban néhány olyan fiatal, akiből jő brigádvezető lenne. Én nem lennék megsértve, ha közülük bárki a helyemre kerülne. Ezzel azóta tisztába« vagyok, amióta megválasztottak.

— KAPOTT-E MÁR ÉRDEMTELENÜL JUTALMAT?

Jeszenszki István: Azzal

kell kezdenem, hogy téved, aki azt hiszi, hogy én »ok jutalmat kapok. Évente esetleg egyszer, de ez a feletteseim bírálatától, a vállalat munkájától. eredményétől függ. A nyolc év alatt négyszer kiváló vállalat címet, kétszer oklevelet kapott * vállalat. Én kétszer voltam kiváló dolgozó és megkaptam a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Akik ebben döntöttek, biztosan tud talc, rászolgáltam-e.

Tóth József: Jutalomra soha nem számítok. Amikor kapok, úgy gondolom, elismerik vele a munkámat. A! tmk-brigád aranvkoszorúa szocialista brigád és a címekkel jutalmat is kaptunk.' Az viszont nagyon váratlanul ért, amikor 1971-ben. miniszteri kitüntetést kaptam;

Kurucz István: Egyszer

majdnem. De akkor nem fogadtam el. Még 1967-ben történt. Behívatott a műveze-j +6 és az osztályvezető, moncL ták kiváló dolgozói címre teN jesztettek fel. Én meg azt mondtam: két évvel ezelőtt kaptam, és van a brigádba^ legalább három ember, aki jobban megérdemli. Meg is kapta egyik munkatársam. Legutóbb az idén kaptam a kiváló újító címet és hozzá kétezer forintot^^^^

Távlat — tudományosan