Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
Síi. IpfHIs 9. rw^AtkvfSSSimm Pártélet HOGYAN TOVÁBB? A tuzséri bizonyság Alma, dohány, burgonya A nyírségi homokterület jövőjéről KÉTMILLIÓ FORINT NlLubscuti fizetlek ki a munKások kozott az wtaitU’ tuzséri űzemeoen az 19/3. évi eredményes muriKa aiapján. Ez azt jelenti, nogy lu százalékkal toDo pénzt kaptak, mint az előző evoen. Hartes gazoasagi vezetoK egyaránt úgy ítélik meg, ez a plusz lu százalék aoool ered, hogy- következetesebben valósították meg gz üzem- és munkaszervezésről szóló pártba lároza tot. Kétségtelen sokat és következetesen tett e hatalmas üzem korszerűbb munkaszervezésének érdekében a párt ^ osúcsv ezetősége. Ez már az “1972 novemberi pártnatáro- zat után megkezdődött. Feltérképezte a csúcsvezetőség,, rr->lyik üzemben mikor szük- ' ,zs bizonyos gondokat megoldani. Nem volt köny- nyű, hiszen Tuzséron a telepen több. mint 2000 ember dolgozik, sok-sok milliót érő gépekkel, berendezésekkel. Ezért a csúcsvezetőség úgy határozott, hogy az öt üzemrészben dolgozókkal külön. külön foglalkozik. Először a legjelentősebbek, a fűrészüzemek kerültek sorra. Először a hibákat állapították meg, s elemezték ezek okait. Ilyenek voltak: a laza munkafegyelem, a gépek nem megfelelő kihasználása, s az ezekből eredő gondok: a csökkenő exportarány, minőségi kifogások sbb. A KÉSÓI MUNKAKEZDÉS, s a korábbi befejezés, az ebédidő meghosszabbítása és a gépek állása miatt naponta 1 óra esett ki a termelésből. Tessék számolni, mit jelent ez több száz dolgozó esetében. A helytelen gépbeállítások miatt legalább 10—15 százalékkal csökkent az exportarány a gömbfafeldolgozásban. Ha tudjuk, hogy naponta 200—300 köbméter gömbfa feldolgozását végezték a fűrészüzemben, már tudjuk, mit is jelent az a 10—15 százalék csökkenés. Ezeket tetézte, ifbgy a szabadszombati gépkarbantartást felületesen végezték. Légrádi József a csúcsvezetőség titkára elmondta, hogy megtörtént; csak bekenték a gépeket, s ezek közül több hétközben lerobbant. Kiestek a termelésből, csökkent a termelés. Növelte a gondot, hogy a gépkezelők sem megfelelő állapotban adták át a gépeket A hibaforrások megfelelő ismeretében tanácskozott a gondok megszüntetéséről és a korszerűbb üzem- és munkaszervezés felté*eleinek a biztosításáról az üzem csúcs- vezetősége. Erre meghívták az alanszervezetek titkárait, gazdasási vezetőket. A csúcsvezetőség javaslatait megbeszélték a nártcsonorfok — akik korábban jelezték a lazaságokat. Több intézkedést foganatosított a gazdasági vezetés a csúcsvezetőséa ia- voslntára. T-étrehoztak néldá- til <-,ov karbantartó csonortot. p.nnok most a fő tevékenv- géeo az inari üzemek véneinek folyamatos karbantartása. T örtént, egy étteremben. A mellettem lévő isztalhoz őszes. jólöltö- zöti férfi ült le. Pontosan hat óra volt. — Főár. legyen szíves! — kiabálta végig a helyiséget, és ujjaival máris lódobogást kezdett utánozni. A pincér meglepő gyorsasággal sietett a vendég asztalához. — Vacsorázni szeretnék!... Kérek egy étlapot! A felszolgáló rámutatott a fehér abroszra, mintegy jelezve hogy az étlap ott fekszik csupán a kedves vendég nem ismerte fel. Talán azért mert az a hátát mutatja felé . . . A vendég komótosan megfordította a gépelt papírt, mutatóujjá* ráhelyezte az első sorra (csontleves tésztával) majd lassan lefelé húzva elkezdte felolvasni az étlapot. Hasonlóan boncolták a tmk-t, s március 13-ón kibővített csúcsvezetőségi ülésen vitatták, mit kell tenni a szervezés korszerűsítése érdekében. Ezen a megbeszélésen az alapszervezeti titkárok, a társadalmi és tö- megszervezeti vezetők mellett ott voltak a gazdasági vezetők is. Hogy miért került terítékre a tmk? Elsősorban azért, mert úgy látták, felduzzadt a létszám: 200-an vannak, K nem nyújtják azt, amit várnának tőlük. Ez volt az egyik ok, a másik pedig az, hogy kíváncsiak voltak arra, vajon mi történt 1973 nyara óta, amikor oly sok szép ígéret hangzott ei Tóth Tibor, a tmk vezetője részéről. lényegében ez nem volt más, mint egy határozatnak a pártellenorzése. A csúcsvezetöség megállapította: folyamatos javulás tapasztalható a tmK-nál. Korábban nem volt személy szerinti felelős a nagyértékű gépekért?, karbantartásukért, hibamentes üzemelésükért. Különböző munkacsoportokat szerveztek, amelyek felelősek például a daruk, emelőgépek, fűrészüzemi gépek stb. folyamatos karbantartásáért. A gazdasági vezetés művezetőiket jelölt ki e csoportok élére. így biztosított az ellenőrzés is. TUZSÉRON MOST MINDEN ÜZEMELŐ GÉPNEK felelőse van. Ez azt eredményezte. hogy csökkent a gépek javítási ideje, növekedett a kihasználásuk. Számoljunk utána, mit jelent például 50 nagyteljesítményű szállító jármű esetében, ha a váratlan meghibásodások 70 százalékról 15—20 százalékra csökkennek. És mit jelent az, ha Európa egyik legnagyobb fatelepén, ahol 17 különböző nagy és portáldaru esetében csaknem teljesen megszüntetik a váratlan meghibásodást, s folyamatosan tudják biztosítani az érkező és kimenő vagonok beás kirakodását. Ez azt jelenti. hogy naponta több mint 1Ó0 vagon áru ki- és berakása. s mintegy 1000 köbméter gömbfa megmozgatása zavartalanul biztosítva van. És talán ami a legjelentősebb eredmény: a nehéz fizikai munkától mentesítették a dolgozókat. Megszűnt TuAz Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete elnökségével egyetértésben 1973-ban elA pincér először a jobb lábáról a bal lábára. majd balról a jobbra állt. később idegesen toporgott. A vastag mutatóujj hat óra ötkor a káposztánál megállt. — Mondja, ez mind kapható, amj itt fel van sorolva? — Természetesen, uram! — válaszolt a pincér. Közben a kabátja szélét egyfolytában morzsolgatta. A mutatóujj továbbment. Negyed hétkor megállt a pacalnál. — Tudja, valami olyat ennék. ami nincs az étlapon. — Azt nem lehet. uram!... A konyha csak azt főzi. ami fel van sorolva. zséron a pályakocsikkal való szállítás, ez az erőt-energiát emésztő fizikai munka, amely legalább olyan nehéz volt, mint a bányásaat. Ezelőtt 2—3 évvel még mintegy 400 ezer köbméter gömbfa feldolgozását végezték el úgy, hogy ennek a mennyiségnek a mozgatását kézzel-pályako- csikkal oldották meg. Ez megszűnt. Csaknem teljesen megszüntették a farönkök vállon történő cipelését is. Ezt eredményezte az üzem- és munkaszervezésről szóló párthatározat következetes helyi érvényesítése, végrehajtása Tuzséron. Hasonlóan elemezte-vizs- gálta a csúcsvezetőség a többi üzemrész (gömbfa. szállítás stb.) üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével kapcsolatos teendőket is. így kerülhetett sor tavaly ősszel a párt- és a gazdasági vezetés közös kezdeményezésére egy üzem- és munkaszervezési ankétra. Ezen részt vettek a szocialista brigádvezetők, a tömegszervezetek vezetői, gazdasági és pártvezetők. Érdemes volt, sok hasznosítható javaslat hangzott el, melyek egy részét már alkalmaznak is a gyakorlatban. A csúcsvezetőség negyedévenként visszatér a javaslatok mérésére, érvényesítésükre, értékeli, hogy a gazdasági vezetés, hogyan valósítia meg a dolgozók észrevételeit-kezdeményezéseit. ÍME a bizonyíték arra, hogy egy párthatározat végrehajtása, hogyan segítheti egy másik, ez esetben az üzemi demokrácia érvényesítését célzó párt- és kormán vhatározait megvalósítását. A következetesség ebben is kimutatható, de mérhető főkéopen azzal, hogy például 1973-ban gömb- fából 550 ezer köbmétert dolgoztak fel. csaknem 100 ezer köbméterrel többet, mint 1972-ben. És minden területen javult a minőség, növekedett a termelékenység. Ez eredményezte összességében a 2 millió nyereség kiosztását. És ez bizonyíték arra: érdemes korszerűsítem az üzemszervezést, a munka- szervezést. Érdemes gondolkodni, töprengeni. Megéri. ért eredmények alapján Kiváló vállalat címet adományozott. A tanácsi építő- és építőanyagiparban : a Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat: a Nyíregyházi Tervező Vállalat. — Kár. Az ujj ismét elindult, a száj pedig mormolta a tartalomjegyzéket. A pincér nem bírta idegekkel, közbeszólt: — Választana végre, uram?... Mások is szeretnének vacsorázni. A vendég, mint akit kígyó mart. fölkapta a fejét. Sehogy sem értette, miképpen lehetséges, hogy nemcsak egyedül van a világon. — Ne siettessen!... Majd választok, ha nekem tetszik! ... Egyébként maga melyiket választaná? — De uram!... Itt nem én akarok vacsorázni... A férfi felhorkant: — Persze!.... De magának Igen jelentős témát tűzött napirendjére a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége legutóbbi küldöttközgyűlésén. A nyírségi homokterületek gazdaságos hasznosításának lehetőségei című elnöki előterjesztést Major József, a szövetség elnöke már úgy hozta a plénum elé, hogy azt előzőleg megtárgyalta a szövetség fejlesztési bizottsága és elnöksége is. A téma időszerűségére jellemző, hogy a fejlesztési támogatási rendszer kialakulásának előestéjén az érdekelt termelőszövetkezeteknek el kell készíteniök távlati fejlesztési tervüket. (A Nyírségben még alig néhány közös gazdaság készítette el.) Így tehát az amúgy- is „jövőben gondolkozó” szövetkezeti vezetők előtt nyílt vita a lehetőségekről. Elaprózott erők Az előterjesztés a konkrét helyzetből indult ki. Megállapította, hogy a Nyírségben még az országos ütemnél is lassabban megy végbe a szakosodás. Az itteni, homokos területeken gazdálkodó tsz- ek 15—30 féle terméket állítanák elő. Ez a szétaprózo- dottság fékezi a műszaki fejlődést! A nyírségi közös gazdaságok számára adódó évente mindössze három milliós fejlesztési alap és amortizáció sokfelé aprózódik el. Technikai fejlesztés hiányában sok helyütt jelentős területeken folyik részesművelés, ami magával hozza a szövetkezeteken kívül állók munkába vonását is. Kicsi a tagok száma. emiatt az egész megyében itt foglalkoztatják a legtöbb alkalmazottat. A gépesítés hiánya az oka annak is, hogy öt százalékkal több munkanap alatt is a nyírségi szövetkezeti tagság átlag tíz százalékkal kisebb értéket állít elő, mint a másik két szövetség átlaga. Mivel a falusi munkaerő továbbra is gyérül, elérkezett az ideje annak, hogy a nyírségi tájon meggyorsuljon a fejlődés, mégpedig jól átgondolt tervek alapján. Nincs igazuk a borúlátóknak, akik kétségbe vonják, szükség van-e a népgazdaságnak r. nyírségi táj termésére. Az ország ötven területi szövetsége közül nem ez a legnagyobb, mégis itt termelik a termelőszövetkezeti dohány 28 százalékát, a termelőszövetkezeti burgonyatermesztés területének itt van a 16 százaléka, a gyümölcsösöknek pedig a 11%-a. Ezek igen nagy területek. Más kérdés a hozamok dolga, mert több év átlagában dohányból csak 10—13 mázsát, burgonyából 120—125 mázsát, almából pedig mindössze 75 —80 mázsát termeltek a nyírségi szövetkezetek hekse volna mindegy, hogy me lyiket kell megennie! A pincér fájdalmas arccal beleharapott a blokktömbbe. Nagyot nyelt, aztán megtörtén mormogta: — Téved a kedves vendég. ... Én bármelyiket megenném. .. Ez mind nagyon jól van elkészítve... A vendég ujja hirtelen megállt (éppen a szűzérmék- nél tartott) óvatosan letette az étlapot, aztán lassan a pincér felé fordult: — Hát jó!... Akkor hozzon, amit akar!... Pontosan fél hét volt. Ahogy néztem a csikorgó fogakkal távolodó pincért, azt már tudtam, hogy nem leszek éttermi dolgozó. De hogy az ilyen vendégek miatt ma még rám kerül itt a sor, és egyáltalán kapok-e még vacsorát — óbban nem voltam biztos. Boór András táronként. Ezen kell változtatni öntözéssel, a tápanyag-utánpótlás emelésével, jobb agrotechnikával és ha ez szakosodással párosul, á mezőgazdasági termelés nyeresége nő. Hét aranykoronán alul Természtesen vannak tíz, sőt hét aranykorona értéken aluli földek is, melyeknek elsősorban az erdősítéssel lehetne több hasznot elérni. A terület mostani 9 százalékos erdő részarányát legalább harminc százalékra kellene növelni. (Párhuzamosan a megfelelő és jól jövedelmező vadgazdálkodás fejlesztésével.) A föld ésszerű használata indokolja a mostani tíz százalékos gyepterület húsz százalékra emelését. A szé- kelyi Búzakalász példája indokolja, hogy kis ráfordítással gazdag szénatermő réteket lehet kialakítani a nyírségi dombvonulatok között. (Amire aztán épülhet a hús-marha gazdaságos hizlalása.) Nagy lehetőségeket rejt még a juhtartás, a baromfinevelés és a sertéshizlalás. A nyírségi gyümölcsösök igen nagy kiterjedésűék. Itt van a megye gyümölcsöseinek negyven százaléka. De háromnegyedük almáskert. (A szabolcsi almások fele). Ez egyes időszakokban megoldhatatlan problémákat okoz a munka időbeni elvég- i zésében. A jövőben ki kellene egészíteni szamóca, meggy, ribizke, málna telepítésével ezt a monokultúrát és a zöldségtermesztés is jelentősen fokozható. A paprika és uborkatermesztésnek máris hagyományai és sikerei vannak. De ha a jelenlegi négy víztározó mellé a máA Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács vb. március 12-én tartott együttes ülésén értékelte az 1973. évi társadalmi munkaversenyt. A járások között a kisvárdai járás második helyezést ért el 12 692 000 forint értékű társadalmi munka végzéssel. Április 3-án délelőtt Dögé községben dr. Józsa István, a megyei tanács vb kisvárdai járási hivatalának elnöke adta át a II. kategóriában I. helyezésért járó félmillió forintot s a vándorzászlót Kovács Mihálynak, a községi tanács elnökének. Az ünnepségen megjelent Jakab Miklós, a kisvárdai járási párt-vb első titkára. Dögében 1973-ban 1 950 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek, s az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 859 forint. A lakók nagy részt vállaltak a községi kultúrház, s egy szolgáltatóház megépítésében. A félmillió forintból korszerűsítik, közművesítik és 25 hellyel bővítik a már meglévő 50 személyes óvodát Az utak korszerűsítésével s zöldövezetek kialakításával kívánják «zebbé tenni községüket. Ugyancsak 3-án délután Agócs József, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője adta át a meghirdetett munkaverseny első kategóriájában a Hl- helyezésért járó 100 ezer forintot és a vándorzászlót Kékese község vezetőinek. A járás községeiben uésgsik 12 is megépül, huszonkét szövetkezetben 5500 hektáron válna lehetővé az öntözés. (Az elmúlt évben csak 90.0 hektárt öntöztek a Nyírségben.) Mindez nemcsak folyamatos _ munkaalkalmat teremt, segít a nők foglalkoztatásában, hanem nyereséget is hoz. Erdő és gyep Az arányokat illetően tehát az egész Nyírség felét erdővel és gyeppel kellene betelepíteni — a legrosszabb földeket. A megmaradó ötven százalék egyötödét a kertészet ágazatba vonni. A szántóföldi művelésre megmaradó negyven százalékon elsősorban az állattenyésztés takarmányát kellene megtermelni és maradna két másik fő növénynek a burgonya és a dohány. Burgonyából a Nyírségben terem a megye több mint fele termése, örvendetes, hogy az elmaradás leküzdésére abból a 29 szövetkezetből, amely megyénkben csatlakozott az új burgonyatermesztési rendszerekhez 18 szövetkezet nyírségi. A megye dbhányterületé- nek pedig 62 százaléka van a szövetség területén. Ezen nem szükséges változtatni, de a most még sok helyen részesművelők kiöregedésével gondoskodni kell technikai eszközökről. Érdekes volt az előterjesztésnek a kalászosokkal foglalkozó része. Várható ugyanis, hogy búzahozamainte emelkedésével a nyírségi rozs is a takarmánynövények közé szorul vissza. Ajánlotta még az előterjesztés egyes helyeken a csillagfürtöt. Befejezésül pedig felhívta a figyelmet az üzemnagyság kép. désére, amiben még sok elvé. geznivalója van a nyírségi szövetkezeteknek, (gnz) zeit társadalmi munkáért több személy kapott „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvényt és a vele járó tárgyjutalmat. A járásban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 168 forint. Nem véletlen. hogy a helyi tanácsok ma már külön rubrikába írják a társadalmi munka értékét. Egyszerűen azért, mert a holnap közösógképének, a gyarapodás távlatainak nemhogy kelléke, hanem tényezője lett a teremtő önkén, tessóg, a társadalmi munka. Az emberek többsége ha társadalmi munkára vállalkozik, azért teszi, mert egyetért annak céljával, s felismeri, hogy a kezdeményezés a közösség érdekeit szolgálja, közvetve az övét is. Mindezt azért, hogy legyen egészségesebb a munkahely, zöldebb, tisztább, üdébb a környezet. Hamarabb fedél alá hozható az iskola, az óvoda vagy áz orvosi rendelő épülete, mint amikorra azt átadásra tér. vezték. Ilyen és hasonló cé4 lókért szívesen áldozzák sza» bad óráikat a községek lakói. Ezt bizonyítják az elmúlt év eredményei a kisvárdai járásban. A helyi tanácsok mozgósító erejű jó elképzelései találkozva a lakosság nemes lokálpatriotizmusával, a társadalmi munka ígéretes fedezetét és sikerét jelenti az elkövetkező időikben a járás valamennyi községében. (V. RÍ Parkas Kálmán Kiváló vállalatok A kedves vendég Félmillió és százezer Jutalom társadalmi munkáért Dögének, Kékesének
