Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-08 / 81. szám

ÁRA: 80 FILLÉR 1974. ÁPRILIS ?. HÉTFŐ r , Walter Scheel Budapestre érkezett Gondoskodás Volt időszak, amikor a munkások panaszainak zö­mét a munka- és védőruha jogosságának eldöntése ké­pezte. Sokszor emeltek szót ez ügyben a dolgozók olda­lán a vállalati szb-k is. Ez a téma ma sem került le a napirendről, noha kevesebb a reklamáció, mint koráb­ban. Érdekvédelmi kérdés, így aztán szükséges, kötelesség foglalkozni vele. Bár most is van kifogás, meg nem értés, jelentős e területen is a fejlődés. Ezek sorában kell megemlíteni elsősorban azt, hogy jelentősen bővítették a munkaruha juttatásban részt vevők számát, körét és csökkentették a ruhák ki­hordásának idejét. Általában biztosítják váll- lalataink a szükséges védő­ruhákat is. Használatukkal azonban sok probléma van. A dolgozók nem szívesen használják. Különösen a vé­dőkesztyűket, a flanelinget, védőkötényeket, gumicsiz­mákat, acélkapnis bakan­csokat stb. S ezzel növelik a baleseti veszélyt. S ezt még csak fokozza a gazda­sági és szakszervezeti veze­tők elnéző magatartása. Nem követelik meg, hogy a védőfelszereléseket a mun­kások használják. Itt kell szóvá tenni azt is, hogy egyes vállalatoknál még ma sem meafelelő a munkaruha és a védőruha szabályozá­sa. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok több védőruhát munkaruha címén juttatnak, kihordási időt állapítanak meg. Ennek hátrányát a dol­gozó érzi meq, mert a kar­bantartási költségét a mun­kásra hárítják. Ha pedig a munkaviszonya is megszű­nik, úgy helytelenül a dol­gozót megtérítésre kötelezik. Fontos tehát, hogy ezek­re odafigyeljenek a párt és szakszervezetek vezetői is. Még ennél is nagyobb gon­dot okoz megyeszerte a mérgező hatású permetező szerek használatával kap­csolatos védőruha ellátás. Ez pedig Szabolcsban, a jo­natán hazájában lénye­ges kérdés, ahol annyian foglalkoznak vegyszerekkel a gyümölcsösökben és má­sutt is. S talán még ennél is bosszantóbb gond, hogy ezeknek a ruháknak a tisz­títását mérgező hatásuk mi­att a Patyolat sem vállalta. De akkor, kinek a felada­ta? Látszólag jelentéktelen ügyek ezek, mégis figyelmet, főleg intézkedést érdemin­ek. Elemi részei a jó üzem- és munkaszervezésnek, a dolgozókról való gondosko­dásnak. Farkas Kálmán Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására vasárnap hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere. Walter Scheellei együtt Budapestre érkezett felesége és a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztériumának több vezető munkatársa is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, Nagy Já­nos külügyminiszter-helyet­tes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Je­len volt a fogadtatásnál Hamburger László, a Magyar „Nyugat-Európa építse ki egységet, de ezzel párhuza­mosan szilárdítsa meg az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait is” — ez volt Nixon 'amerikai elnökfő mondanivalója azokon a megbeszéléseken, amelyeket szombaton délután tartott Leone olasz köztársasági el­nökkel és Rumor miniszter­elnökkel. Harold Wilson brit kormányfővel. Willy Brandt nyugatnémet kancellárral, to­vábbá Poul' Härtling dán mi­niszterelnökkel. Az amerikai elnök kísére­tében lévő Ziegler fehér házi sajtószóvivő és Haig tábor­nok közlése szerint Nixon hangsúlyozta, hogy ..a Közös Piac és Washington között szoros konzultációs kapcsola­tokat kell kiépíteni”. Vagyis Nixon a francia elnök halá­lából adódó körülményeket felhasználva francia földön tartotta szükségesnek ismé­telten és nyomatékosan sür­getni azt az amerikai köve­telést. amelyet éppen az el­hunyt francia elnök és az általa képviselt politika fut­tatott zátonyra az utóbbi időben. Az amerikai szóvivők tájé­koztatásai szerint Nixon és a nyugat-európai államfér­fiak megbeszélései ..roppant részletesek” és ..konstruktí­vak” voltak, jóllehet ezeken nem rendezték az összes füg­gő kérdést. Azt is hozzáfűz­ték. hogy Nixon és Poher francig ideiglenes elnök esz­mecseréje kevésbé volt rész­letes. de ..igen szívélyesnek” bizonyult. Nixon tájékoztatta még partnereit a júniusra terve­zett szovjet—amerikai csúcs- értekezlet előkészítésének'ál ­Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese va­sárnap látogatást tett az Or­szágos Vízügyi Hivatalban, ahol Dégen Imre államttt­Népköztársaság bonni nagy­követe, és Hermann Kers­ting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nágy- követe is. Scheel az első vezető nyu­gatnémet politikus, aki a két ország közötti dilomáciai vi­szony megteremtése óta Ma­gyarországra látogat. Pu.ia Frigyes külügyminisz­ter és felesége vasárnap va­csorát adott Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztár­saság alkancellárja és kül­ügyminisztere. valamint fe­lesége tiszteletére a Gellért- szállóban. Részt vett a vacsorán Hu­szár István, a Miniszterta­kárral és helyetteseivel, va­lamint az OVH pártszerve­zetének titkárával megbeszé­lést folytatott a vízgazdálko­dás időszerű kérdéseiről. A nács elnökhelyettese, dr. Biró József külkereskedelmi mi­niszter, Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, s a politikai, a gaz­dasági, és a kulturális élet több vezető személyisége. Je­len volt a vacsorán Hambur­ger László, a Magyar Nép­köztársaság bonni nagyköve­te és Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete is. A szívélyes hangulatú va­csorán Púja Frigyes és Wal­ter Scheel pohárköszöntőt mondott. tárgyalást követően megte­kintette az árvízvédelem köz­pontját és annak technikai berendezéseit. Csítcsdipl omáeia a francia fővárosban Nixon — Podgornij- taláikozó Huszár ístván látogatása az Országos Vízügyi Hivatalban Nyikolaj Podgornij, á Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke vasárnap Párizsban megbe­szélést folytatott Richard Nixon amerikai elnökkel. Eszmecseréjükön főleg a szovjet—amerikai kapcsola­tokat érintő kérdésekről, vá­lásáról. az energiaproblé­mákkal és a Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai elgon­dolásokról és lépésekről. Kö­zölte a nyugat-európai ál­lamférfiakkal, hogy az Egye­sült Államok ez idő szerint a „közel-keleti vitában érin­tett összes féllel” kapcsolat­ban áll. s ezt igen jelentős javulásként értékelte. A szóvivők közlése szerint Nixon biztosította nyugat­európai tárgyalópartnereit, hogy „az amerikai kormány az Egyesült Államok belpo­litikai helyzetétől függetle­nül fenntartja külpolitikai kötelezettségvállalásait és kezdeményezéseit.” Haig azt mondotta, hogy az- úgynevezett Watergate- ügy nem került szóba, de nyi­latkozatából kitűnt, hogy a háttérben ott lappangott ez a téma is. Erre utalva így összegezte a Nixonnal tár­gyaló nyugat-európai veze­tők aggályait: „Kiderült, hogy az amerikai vezető szerep és az amerikai lendület lét- fontosságú. és ebben az ösz- szefüggésben az életképes elnökség sarkköve az ame­lamint -a nemzetközi helyzet néhány problémájáról volt szó. Nixon és Podgornij vasár­napi megbeszélése két óra hosszat tartott. Ezt követően az amerikai elnök Tanaka japán minisz­terelnökkel tárgyalt. rifcai—nyugat-európai kap- kapcsolatoknak”. Egy kér­désre válaszolva Ronald Ziegler nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Nixon el­nök még az év folyamán na­gyobb körutat tesz Nyugat- Európában, habár — mint mondotta - • erre vonatko­zó tervek pillanatnyilag nincsenek. Brandt és Nixon tanácsko­zásain megállapították, hogy „a két ország közötti kap­csolatok „kiválóak”, s egyet­értettek abban, hogy az at­lanti szövetséget, mint „kö­zös politikájuk alapját” meg kell erősíteni. Ezeken a meg­beszéléseken szóba kerültek a szélesebb körű kelet— nyugati kapcsolatok is. Pierre Messmer francia és Poul Härtling dán miniszter- elnök eszmecseréjén egyebek között felmerültek a dán energiagondok is. Az AFP jelentése szerint egyetértet­tek abban, hogy „elfogadha­tatlannak tartják” a kőolaj­termelő arab országoknak Dániával és Hollandiával szemben fenntartott olajem­bargóját. Több mint 1,3 millió forint Béremelés a tanácsi vállalatoknál A Minisztertanács határo­zatai alapján . központi bér­emelést kapnak április 1-től a vállalatoknál mindazok az ipari és építőipari munkát végző fizikai dolgozók, aki­ket a múlt évi központi bér­intézkedés nem érintett Emelik a bérét az ipari es az építőipari kisegítő alkal­mazottaknak is. A határozat az ipari szak­munkások és az egységek közvetlen termelésirányítói­nak nyolc, a betanított és a segédmunkásoknak négy szá­zalékos. az építőipari szak­munkások és egységek köz­vetlen irányítóinak hat és fél. a betanított és a segéd­munkásoknak három száza­lékos béremelést tesz lehető­vé. A Munkaügyi Miniszté­rium e célra a megye tanácsi iparában 1 millió 363 ezer forintot biztosított. Mindkét terület kisegítő alkalmazottai közül a 24 ezer forintnál magasabb keresettel rendel­kezője bérét öt százalékkal, a 24 ezer fórint alattiak bérét havi kilencven forinttal eme­lik. Az itt felhasználható összegből 294 ezer 800' forin­tot az építőipari vállalatok kapnak, a kivitelező építő­ipariak pedig 89 ezer 800 forintot. A helyi létszám és bér­adatok alapján tizenegy ta­nácsi ipari vállalat között 201 ezer 592 forintot osztot­tak el. A 93 ezer 200 forin­tos tartalékból 50 ezer 630-at | differenciáltan osztották fel a nyíregyházi és a máté­szalkai Sütőipari, a Nyírségi Patyolat. a NYIRKÉMIA. a Divat Ruházati, az Auróra Cipőipari, a Tiszalöki Faipa- 1 ri és a Keletmagyarországi Faipari Vállalatok között. Ezt a keretet a rendkívül alacsony átlagbérű kisegítők, néhány helyen pedig a kis fizetésű bolti eladók fizetés- emelésére használják fel. A kivitelező építőipari váJlala- ( tok közötti felosztás után i maradt 6500 forintos keretet az ÉPSZER Vállalat kapta, ahol a kisegítő alkalmazot­tak átlagbére csupán 17 ezer 618 forint. A Munkaügyi Mmisztérium a várható bérfeszültség csök­kentésére 3 százalékos bér- támogatás igénybevételét tet­te lehetővé. Ennek megfele­lően az Ingatlankezelő e» Szolgáltató V alia lat köztisz- j tasági dogozói 48 302 forint, 1 a Temetkezési Vállalat te- 1 metési szolgáltatást ellátó dolgozói 24 ezer 390 forint bérpreferemeját kaptak. Egy­szeri bertamogatasban része­sült a kéményseprő, a kerté­szeti és parképítő, a temet­kezési és a víz- es csatorna­mű vállalat. Az összegeket a vállalatok a dogozók között bérarányosén osztják fel. a Szovjetunió magyarországi nagykövetének távirata AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK DR. TAR IMRE ELVTÁRSNAK. Kedves Tar Imre Elvtárs! Engedje meg, hogy a Magyar Nepkoztarsasagban műkő» dő szovjet nagykövetség munkatársai és a magam nevében legjobb kívánságaimat és szívélyes üdvözletemet tolmácsol­jam nemzeti ünnepük, Magyarország íeszabadulásának 29, évfordulója alkalmából. Kívánok önnek, és Önön keresztül Szabolcs Szamaf megye dolgozóinak számtalan nagy sikert a szocialista tár­sadalom teljes felépítésében, a szovjet és magyar nép közötti sokoldalú, testvéri barátság fejlesztésében és erősítésében. Tiszteletiek V. PAVLOV, A SZOVJETUNIÓ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETE Átadta megbízóieveiét Zaire Köztársaság első magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke vasárnap fogadth Futu-Tangu Moju rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet. Zaire Köztársaság első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Futu-Tangu Moju nagykö­vet megbízólevelének átadá­sakor beszédet mondott, amelyre Losonczi Pál vála­szolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséreté­ben megjelent személyisége­ket. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét ftlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLfiTOt f Magyarország XXXI ÉVFOLYAM, 81. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents