Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-30 / 99. szám
1 oWiäi KTn^ET-MAGYÄRCmSZA» t«74. Sprifi s m. SzcrkeNxioi iixeiidck POSTABONTÁS Olvasóinktól gyakran kapunk felháborodott hangú levelet, hogy minőségi reklamációjukat az üzletben nem fogadták el, például a kifogásolt cipőt nem cserélték ki azonnal, vagy annak ellenértékét nem fizették vissza. Egyik nyíregyházi levélírónk ezt írta: „Megengedhetetlen hangnemben beszéltek velem az üzletben, amikor reklamációmmal felkerestem őket”. Kétségtelen, akadnak esetek, amikor jogos a felháborodás, de nagyon sokszor éppen azoknak az „ígaz- ságérzete” ágaskodik a legjobban. akik igényeiket eltúlozzák, a szabályokat nem ismerik jól, talán éppen a lehetőséget akarják kihasználni. A leggondosabb minőség- ellenőrzés és kereskedelmi munka mellett is elkerülhetetlen, hogy minőséghibás áru ne kerüljön a forgalomba. Éppen ezért biztosítják a Belkereskedelmi Minisztérium rendeletéi a vásárlóknak azt a jogot, hogy hibás áru vásárlása esetén a hiba felfedezésétől számított 8 nap alatt, de legkésőbb hat hónapon belül szavatossági igényeiket érvényesíthessék. Vannak olyan hibák, melyek ránézéssel is elbírálhatók, ilyen esetben a csere, a kártalanítás végrehajtható. Bizonyos esetekben azonban csak műszeres vagy laboratóriumi vizsgálattal dönthető el, hogy a reklamáció megalapozott-e vagy sem. Ilyenkor a kifogásolt árut elismervény ellenében átveszi a boltvezető, és vizsgálatra elküldi a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetbe. ahonnan általában két héten belül érkezik vissza a szakvélemény. Ez n lobbi eljárást Olvasóink gyakran sérelmezik, s általában az ilyen esetek sz/ilik a panaszos leveleket. Helyes és kell is, hogy a vásárlók tisztában legyenek jogaikkal és éljenek azokkal. de a túlzott igényeket vagy a lehetőségeket kihasználni aligha helyeselhető, mert éppen ezek a pédák intik a kereskedelem dolgozóit óvatosságra. Ezek mi. att is húzódik sokszor az ügyintézés, vagy előfordul, hogv nem megfelelő hangnemben fogadták a minőségi reklamációval fellépő vásárlókat. EGÉSZ NAP ÜVÖLT Már három éve látogatjuk a beregi tájat, a vásárosna- ményi strandfürdőt — írja levelében dr. Légrády Sándor Miskolcról. A strand a keleti országrész legszebb környezetében levő szabadfürdő. A hétvégét — a város zajától menekülve — szívesen töltik ilyen helyen az emberek, de itt aligha lehet pihenni a hangosbemondó lármájától, amely szinte egész nap üvölt. Legutóbb külföldön élő rokonaimat is elkalauzoltuk erre a vidékre, nagyon tetszett a csarodai református templom, a vámosaival, a tákosi és a vá- sárosnaményi múzeum. A beregi keresztszemes kézimunka világhírű, de mikor Vásárosnaményban ajándékot szerettünk volna vásárolni, még tájjellegű képeslapot sem kaptunk. Érdeklődtünk szállásfoglalás iránt, ugyanis negyven-ötven fős csoportot szerettünk volna egy hétre elszállásolni júniusban Vásárosnaményban vagy a cam- pingban, de próbálkozásunk eredménytelen volt. Ez év április 5-én tizennyolcán beregi körúton voltunk. Félkettőkor betértünk a Vásárosnamény főterén levő étterembe, ahol még étlapot sem tudtak adni, javasolták: várjunk egy félórát, s akkor lesz sertéspörkölt. Nem felhántorgatásnak szántam néhány soromat, hanem az előttünk álló nyári szezon érdekében tettem szóvá e hiányosságokat, melyből remélem okulnak az illetékesek. Pataki Jánosné nagykállói, Demeter János ópályi, Peczku Pálné szerencsi és Mándi János nyírbátori olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kiss Lajos tivadari, Lakatos Istvánná ököritófülpösi. ifj. Szabó Miklósné tunyog- matolcsi, Kiss Balázs tyukp- di, Molnár István kishodosi, Szabó Imre penészteki. Lengyel Györgyné baktalóránt- házi, Herczeg Kálmánné nagyvarsányi valamint Sallós Miklósné ramocsaházi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Vitéz Károly barabási olvasónknak a tévesen levont összeget a Nyírmadai Állami Gazdaság visszafizette. özv. Fási Józsefné szamossályi lakos panaszát orvosolta a termelőszövetkezet. Papp Györgyné Biri községben lakó olvasónknak a Nagy- káljói ÁFÉSZ díjmentesen haza fogja szállítani a rövidesen raktárukba érkező he- verőt, ugyanolyan színűt, amilyet olvasónk korábban kiTÉTEL „Csak nagy tételben ?” címmel a Kelet-Magyarország március 20-i számában a kis- várdai TÜZÉP-telepet érintő bíráló cikk jelent meg. Az egyik kisvárdai lakos azt sérelmezte, hogy a telepünk kis tételben nem árusít me- szet, tüzelőt, cementet. Ez az állítás téves, mert a telep irodájában megtekinthető számlák 5 évre visszamenőleg igazolják, hogy telepünk választott, de tévedésből azt másnak adták eh. Csatáry Jenő jándi olvasónk nyugdíjévéinek megállapításánál eddig figyelembe nem vett. a pénzügyőrségnél eltöltött munkaviszonya vonatkozásában felszólalással élt, mellyel kapcsolatosan a Társadalombiztosítási Bizottság fog határozatot hozni. A pénzügyőrségnél eltöltött munkaviszonya nem jogvesztő megszakítás miatt nem lett elismerve, hanem mert állásáról önként lemondott. Dobos Lászlóné csarodai lakos részére a tarpai takarékszövetkezet a részjegyet visszafizette. Ügye amiatt nem rendeződött korábban — a szövetkezet közlése szerint — mert olvasónk a takarékszövetkezetet előzőleg nem kereste fel1, csak amikor tagként jelentkezett, hogy a kölcsönt igénybevegye. Molnár János nyíregyházi olvasónk lakásában a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat garanciális részlege a szavatossági munkát elegy kilogrammtól fölfelé bármilyen, a vevő által kért mennyiségben kiszolgáltat meszet, vagy cementet, és ez abban az időben is úgy volt amikor még az a bizonyos — a levélíró által említett — kis TÜZÉP-telep is nyitva volt. Kelet-magvarorszáed Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat 304. számú telepének vezetője Kisvárda „CSAPÁS” Négy éve figyelem azt a hiábavaló igyekezetei, hogy a Petőfi park pázsitján átvezető csapást újra és újra helyreállítsák. Még forog az ásó a kertészeti vállalat munkásai kezében, még friss az újraforgatott föld, de a közömbös emberek 8—10 méteres útrövidítésért már tiporják ís. Pázsit itt még nem maradt meg. A helyreállítás meddő munkája miatt pedig a város újra és újra fizet. Célravezetőbb volna, ha a parkőrök, vagy a hatóság helyszíni bírsággal sújtaná a rongálókat. Egyébként megvédeni a parkot? Ugyan kinek lenne hatalma, hiszen tudomásom szerint még egyértelmű rendelet sincs, aminek alapján megszólíthatnák a kedves taposót. Pedig sok ilyen hely van a városban. — jegyzi meg levelében P. M. nyíregyházi olvasónk. DRÁGA TANDÍJ Április 20-án a délutáni órákban az Északi Alközpontban levő ABC-áruház- ban töbek között egy 20 dkg- os Africana kávét vásároltam, s míg a többi dolgot a táskámban elhelyeztem addig a kávéőrlő dolgozott, de az őrlemény mindenhová ment csák éppen a műanyag edénybe nem, amit szóvá tettem azzal a javaslatommal, hogyha rossz a daráló, írják ki. Több megoldással is próbálkoztam de hiába, mert a 20 dekából alig tudtam néhány dekányit összeszedni. Elég drága tandíj volt, és valószínű, hogy nemcsak én jártam így azon a bizonyos délutánon. Ismét javaslom: ha az üzlet kávéőrlője rossz. írják rá — közli levelében Pozsgai Ferenc Nyíregyháza, Dohány utca 18. szám alatti olvasónk. TV-ADÄS Örömmel költöztünk városunk új lakónegyedébe a Jó- savárosba. Lakótársaim nevében is elmondhatom, szeretünk itt lakni, de egyetlen dolog nagyon bosszantó a számunkra az, hogy a televízió adásai élvezhetetlenek. Korábban a budapesti GEL- KA-központtól már kértünk segítséget, mire a helybeli GELKÁ-tól kijött egy szerelő és megállapította, hogy panaszunknak oka az, hogy a központi antenna felszerelése nem szakszerű és beállítása sem megfelelő. ígérte, hogy kijönnek ismét, s a hibát elhárítják. Közel két hónapja hangzott el ez az ígéret, s azóta felénk sem jönnek — panaszolja Lőrincz Sándor Nyíregyháza, Korányi köz 9. szám alatti olvasónk. BÜFÉ Nyíregyházán a kisállomás nyitott várócsarnokába van beékelve a büfé épülete,, ahol naponta több százan vásárolnak ételt, italt, ki mit — olvastuk Vgkony Zoltán Debrecen, Nagybotos utca 19. sz. alatti lakos levelében. Nem a büfé ellen emelek szó^ mert arra szükség van, hanem a környezet ellen, amiben ez a bódé van. Alig néhány méterre tőle, mindkét oldalon egy-egy mellékhelyiség van és még közelebb egy nyitott szeméttároló. Aki gyakran megfordul ezen a helyen, az tapasztalja e könrV’.et hátrányát, melyet egészségi)gvi és jóízlés szempontjából sem lehet megtűrni. MEGÁLLÓ Hol várakozzanak és miként szálljanak fel az autóbuszra a Dózsa György utca 34. számú ház előtt levő megállóban várakozók — kérdezi Temesi József nyíregyházi lakos. Az említett házait tatarozzák és az állványokhoz szükséges deszkát, valamint a szerszámos bódét a járda- szegélytől alig félméterre helyezték el, vagyis elfoglalták a várakozásra fenntartott helyet. Gondolom, a tatarozás több hétig eltart, valószínű, lehet megoldást találni, hogy ez idő alatt is biztos körülmények között történjen az autóbuszra való fel- és leszállás. KIPUSZTULT ÖRÖKZÖLDEK Nyíregyházán a város egyik legszebb utcájában, az Arany János utcában lakom. A házak előtt mintegy 5 évvel ezelőtt kiültetett és szép fejlődésnek indult örökzöld bokrok díszelegnek, de az idei szárazság miatt nagyrészük kipusztult. Én a 23. szám alatt lakom, előttünk a bokrok gyönyörűen zöldellnek, mert én időnként megöntöztem őket. Megszámoltam, csak e bérház előtt hetven bokor közül 20 már kipusztult. Ezúttal kérem a lakóbizottságot, hasson oda, hogy az utcán levő bokrokat a további pusztulástól mentsék meg, nemcsak a 23—33- mas bérház előtt, hanem az egész utcán. Hetenként locsolják meg a bokrokat. Megjegyzem, hogy az illetékesek e bokrok alját fellazították, de a naponta az utcát végigjáró locsolókocsival mégsem locsolták meg. Egyre szépülő városunk megérdemel a lakóktól annyit, hogy parkjainkat, a növényeket egy kis társadalmi munkával védjük — írja Varga Ferenc a nyíregyházi Kertbarát Klub titkára. Jogászunk válaszol A zártkerti ingatlanról leVél érkezett szerkesztőségünkbe nemcsak a mentáéi’ hanem az ország különböző vidékéről, melyben az után érdeklődnek, hogy a zártkerti ingatlanok területét be kell e számítani a háztájiba vagy sem, mert olvasóink előadá- ?? e,gyes területeken és termelőszövetkezetekben kütet^hol nemk°rlat0t folytatnak, hol beszámítják ezt a terüle= . i^,,k?nkrft *et eldöntése szempontjából mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a termelőszövetkezeti tag mikor lepett be a termelőszövetkezetbe, ezt követően a zártkerti ingatlan a termelőszövetkezeti tag tulajdonában, vagy családtagja tulajdonában van-e és a zártkerti ingatlan tulajdon- í,mikor szerezte. A termelőszövetkezeteink: túlnyomó többségé az 1950-es és 1960-as években alakult meg véglege.- sen. Ebben az időszakban a földbeviteli kötelezettséget főleg az 1959. évi 7. sz. tvr. szabályozta, és ez a szabályozás meglehetősen közismert is, mely szerint a termelőszövetkezeti tag köteles volt bevinni a közös gazdaságba a használatában lévő összes földterületet, függetlenül attól, hogy az kinek a tulajdonát képezte. Ebben az időszakban személyi földtulajdon még nem volt, ilyen tulajdon- és földhasználati jogot az akkor érvényes jogszabályaink nem is ismertek. A személyi földtulajdon intézményét az 1967. évi TV törvény vezette be, amelynek 21. § (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy az állampolgárok a község (város) belterületén lévő földjei, legfeljebb 1600 négyszögölig, zártkertben a szőlő és gyümölcsös, valamint a szőlő- és gyümölcstermelésre kijelölt zártkerti terület művelési ágától függetlenül legfeljebb 800 négyszögölig, egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig van személyi tulajdonban. Ugyancsak 1967 évben jelent meg a III. sz. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és újonnan szabályozta a földbeviteli kötelezettséget. Mindkét rendelet 1968. január 1-vel lépett életbe, tehát rendelkezéseit ez időtől kezdve lehet alkalmazni és az 1967. évi III. sz. törvény 37. §-nak (3) bekezdése mondja ki, hogy nem terjed ki a beviteli kötelezettség a személyi tulajdonban álló földekre. Tehát, ha valaki 1968 előtt belépett a termelőszövetkezetbe, a teljes használatában lévő földterületet bevitte a tsz-be és a háztáji területbe beszámít a zártkerti ingatlan is. Amennyiben a tsz-tag 1968. január 1-e után szerzett zártkerti ingatlant, ez az ingatlan is beszámít a háztájiba, mert az 1967. évi IV. sz. törvény 23. §-nak (1) bekezdése, valamint a 6ÜP67. MÉM. sz. rendelet 181. §-nak (1) bekezdése kimondja, hogy a háztáji föld területébe be kell számítani a tag személyi tulaldonában álló földet, nincs azonban olyan rendelkezés. hogy a termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő házastárs, illetőleg családtag személyi tulajdonában álló földet is be kellene számítani a tag háztáji földjének mértékébe. összegezve tehát: a termelőszövetkezeti tag minden tulajdonában lévő földjét a háztájinál figyelembe kell venni, ha azonban a vele közös háztartásban élő családtagja 1968. január 1-e után szerzett tulajdonjogot személvi használatú földre. zártkertre, azt a háztáji föld területébe beszámítani nem lehet, a tsz-tag eseténél azt figyelmen kívül kell hagyni és a tsz-tagnak ki kell adni a közgyűlés által megállapított háztáji területet az ott megszabott mértékben. Dr. Juhász Barnabás vegezte. _______ Az illetékes válaszol A falu étrendje Kóstolóval egybekötött kun- zervbemutatót tartottak Komlódon az elmúlt héten. A népfront és az ÁFÉSZ rendezte az áruismertetést. A jövő héten hasonló rendezvény lesz Várgesztesen a kultúrotthon- ban. A népfront a községi lakosság kívánságára segíti elő az ilyen bemutatók megtartását. Az igény kifejezi, hogy falvaink dolgozói mindinkább felismerik a korszerűbb és kevesebb munkát igényi.í étkezés jelentőségét. (Komárom mi Dolgozók ,'ja) Torontáli külföldre A mezőtúri Fonal nemesítő és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben elsősorban fonalnemesítéssel foglalkoznak. Ezt a készterméket az ország mintegy húsz szövetkezetébe szállítják Ismert terméke továbbá a szövetkezetnek a torontáli és a perzsaszőnyeg, valamint a nép- művészeti szövött áru. A to. rontáli szőnyegből többek között Ausztriába. Dániába, az NSZK-ba és Svájcba szállítanak. Tavaly 10.4 millió forint értékben exportáltak. A népművészeti szövött árut belfödön értékesítik. (Szolnok megyei Néplap) Ionizátor autóbuszokban Négyezer fővárosi autobus* vezetőfülkéjében levegöioni- zatort szerelmek fe. A készülékek elősegítik az autóbusz- vezetők könnyebb légzését, jobb oxigéncseréjét, s ezátal frissebb közérzetét. A Buda. pesti Közlekedési Váltelát egv évig, orvosi ellenőrzés mellett végzett kísérletei bizonyították az ionizátorok hasznosságát. (Pest megyei Hírlap) Kitüntetett üdülő A SZOT Miskolc-Tapolca üdülőjének dolgozói a múlt évi szocialista munkaversenyben elért eredményeik alapján elnyerték a SZOT üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság és a KPVDSZ elnök, sége által adományozott dicsérő oklevelet. Á tapolcai üdülőben közel hatezer szak- szervezeti tag és hozzátartozója töltötte szabadságát az elmúlt évben. Az üdülő dolgozói által elnyert kitüntetés .a jó munkájuk elismerése. (Észak-Magyarorszag) Tojásporgyár A MÉM támogatásával rövidesen megkezdődik az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozó üzemének építése Pécsett A legmodernebb technológiával eEátoö üzemben évente 1200 vagon kisállatot dolgoznak fel, met. tette toll- és hulladék feldolgozó üzem, később pedig tojásporgyár is épül. Az új élét. miszeripari objektum 700— 800 dolgozót foglalkoztáé majd, többségükben nőket. (Dunántúli Napló) Megtízszerezik az exportot A Szegedi Ruhagyár az idén mintegy 800 ezer forint értékű küönféte felsőruházati cikket, öltönyt, munkaruhát szállít a Szovjetunióba, megtízszerezve a két évvel ezelőtti szovjet exportját. Ez elsősorban annak eredménye, hogy a gyár szakemberei piackutatással, divatbemutatóval, a szovjet igények közvetlen megismerésével olyan árukat gyártanak, amilyeneket a leginkább igényelnek a külföldi vevők. (Délmagyarorssdg) SZERKESZTI: Dr. Széliért Gyuláné ... Csak öntözni kell... (Kiss Ernő rajza)
