Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
WH JfprWs Tr. Indulat és tekintély Nincs ívfény, így a szemüveg sem szükséges. Noha a kép hegesztést örökít meg. Az új. fe. döporos hegesztő eljárással varrják a vasszerkezetek elemeit a Csepel Motorgyár nyírbátori gyáregységében. A gép mellett: Bukovenszki Barna és Andrikó Elek. (H. .1.) Gindeléék a tangazdasúgban Mindenki becsüli őket EGT KOMMUNISTÁT töröltek a párttagok közül, később visszahelyezték eredeti jogaiba. Ritka eset, de nem ezért teszem szóvá. Megkértek: ne írjam meg konkrétan a helyet, a személyeket, mert fölfedésükkel esetleg árthatnék a közösségnek. Állom a szavamat. A történetet azonban nem hallgathatom el. Azt példázza: hova vezet a harag, a hirtelen indulat, a megfontalatlan, elhamarkodott lépések sorozata. Meg azután azt is, hogy - a jellembeli tulajdonságok, az emberi értékek és hibák 1 sohasem mutatkoznak feketén, fehéren. Két szereplőn- ; két s a többieket védeni is bírálni is kell egyszerre: . egyikük sem makulátlan, | egyikük sem elvetemült. A | tsz-elnök számára nem ki- | váltságos jog a tisztség, s a brigádvezetőnek sem nyújt menlevelet a párt. Vágjunk a közepébe. Jellemzésként csak annyit, hogy a tsz-elnök is kommunista, húszéves mozgalmi múltja van; a munkája lendületes, hozzáértő ember. A brigádve- ’ se tő állattenyésztési szakiskolán tanult. Húsz éve szövet- [ kezeti tag, tizenkét évvel ez- j előtt lépett a pártba. Mindebben nincs semmi különös, f Most azonban nagyon magukra vonták a figyelmet. ■ Az összeütközés nem poli- j tikai eredetű. A tsz-elnök i hirtelen indulatában — mast ' már tudjuk megfonto- ] lattanul — közölte vezető társával, hogy azonnal, le■ váltja a brigádvezetői tisztségről. Meg is tette. Volt oka rá, hogy ne legyen elégedett 1 a brigádvezető munkájával, magatartásával. Hirtelen elhatározását azonban akkor nem indokolta meg. Döntött és kész. Később szentesítette elhatározását a vezetőséggel is. A brigádvezető nem volt ott; ki tudja, hogy miként terjesztette a testület elé az ügyet? Tény, hogy a vezetőség „rábólintása” látszólag mentesítette őt az egyéni felelősség alól, s a döntés így már megfelelt az alapszabály előírásainak is. A BRIGÄDVEZETÖ FELLEBBEZETT. Nem csaptak nagy hűhót. Hamarosan megszületett a tsz döntőbizottságának határozata, amely szin. tén helybenhagyta az ajnöki döntést, és nem adott lehetőséget a további fellebbezésre. Azt hiszem, itt érdemes figyelni egy „aoró” részletre. A múlt év elején ugyanis több szövetkezet egyesüléséből jött létre a mostani. A határozatból kiderül: a brigádvezetőt 1973. január 1-től bízták meg a brigádvezetői teendők ellátásával. Az elnök február 3-án leváltotta, s 26-án már a döntőbizottság is állást foglalt. Az indokolásban egyébként ez áll: nem T lszaszaflkán a községi pártházban a MEZŐGÉP gyáregység hu- •zorukilenc munkása vizsgázott. Az elmúlt év őszén szaíkmunikástanfolyamra jelentkeztek. s harminckét hé ten át szabadszombaton, vasárnap megtoldva a heti munkanapokat. tanultak, > hogy betanított munkásból szakmunkássá váljanak. Volt olyan is. aki második szakmunkás-bizonyítványát kívánta megszerezni. Lapos Péter az iskolások legidősebbikje 56 éves ember. Jóval több van már mögötte, -mint előtte, s talán ezért is érdekes, mi vitte rá, hogy tanuljon, törtekkel bíbelődjék, verseket tanuljon, fizikai törvényekkel, kémiai képletekkel bajlódjék. • — Tessék idefigyelni — mondta Péter bácsi — az ember még idős korában is van úgy, hogy restellj magát Én például restelltem, hogy végeredményben nincs szakmám és olykor egy tanulótól kellett megkérdezni, hogy mi áll a rajzon. Rajz szerint dolgozunk és egyre inkább megkövetelik a pontos munkát — Van nekem szakmám, Ib azt szakmának lehet neúgy látta el feladatát, ahogy azt elvárták tőle. Előfordult, hogy késett munkahelyéről, s hogy alaptalan viták keletkeztek közte és a brigatta- gok között. Arra is volt példa, hogy a főállattenyésztő utasítását nem, vagy csak részben hajtotta végre. (Csak úgy mellesleg jegyzem meg: a brigádvezetőnek húsz év alatt nem volt fegyelmi büntetése.) Eddig a munkaügyi, a munkajogi história. Talán „kívülállóként” elmondhatom: vezetőségi határozaton és a döntőbizottsági jegyzőkönyvön igencsak megérzi az ember az elnöki „sugallatot”. A brigádvezetőt természetesen senki sem mentheti föl, ha egyszer rosszul dolgozott; a figyelmeztetés, a büntetés mindenképpen jogos volna. De a hirtelenkedés, a harag nem volt jó tanácsadó. És íme a másik ember magatartása. A brigádvezető megsértődött. Elhagyta a té- eszt, s munkajogi sérelmét összekeverte a párthoz való viszonyával, öt hónapig nem ment el a taggyűlésekre, nem fizetett tagdíjat elhanyagolta kommunista kötelességeit. Hátat fordított a pártnak? Túlzás lenne ezt állítani. Csak éppen nem akart oda menni, ahol sérelmét okozóival találkozhatott. Ez legalább olyan elhamarkodott lépés volt, mint a tsz-elnöké. így aztán a taggyűlés — távollétében — a szervezeti szabályzat előírásaira hivatkozva törölte őt a párttagok közül. Az indokolás papírforma szerint helyénvaló volt, csakhogy a mérlegelésről, az eset oknyomozó tisztázásáról megfeledkeztek 5 pártszervezet tagjai. De kik is mérlegeltek volna, hiszen a szervezet tagjai közül többen — köztük a tsz-elnök — így vagy ú > részt vettek a leváltás szentesítésében. ÉS A TÖBBI KOMMUNISTA? Félreértették a tsz-el- nökhöz fűződő viszonyukat? Ügy tűnik, mintha náluk ..függelemsértés” volna másfajta véleményt kifejteni, mint ami a tsz-elnöké vagy a párttitkáré, aki tanácselnök is egyben. Az ilyen felfogás egy kis közösségben különösen megnehezít a helyes, a pártszerű álláspont kialakítását. Így azután hibát hibára halmoztak a faluban, s már úgy látszott, hogy nincs kiút. Ráadásul egy nappal később (!) a csúcsvezetőseg is jóváhagyta az alapszervezet meglehetősen elhamarkodott, a felelős mérlegelést és emberségességet nélkülöző döntését. Lehetséges, hogy ebben is valamiféle összefonódás játszott közre? De most hadd szakítsam félbe a folyamatot. A brigádvezető ugyanis már a döntővezni. mert vagy háromszor is végeztem traktoros iskolát. A lakatos szakma azonban más. Különben is nem árt az, ha az ember tanul, öt éve végeztem el a nyolc általános iskolát és ’azt mondom, még mindig nem nyugodtam meg. ha lehet, még tanulok valamit. A megszerzett tudás önbizalmat ad. Lapos Péter szakmunkás kívánt lennj és azzá vált. Tanult, segítet+e ebben a felesége. fia. aki MEO-s és segítette a szocialista brigád, amelynek tagja. Baráth A. Sándor Péter bácsival ellentétben egészen más okokmi- att vette kezébe az iskola- könwet. ö a 'ezetője annak a lakatosüzemnek, ahonnan a 29 ember a tanfolyamra jelentkezett. Szintién nem tartozik a „tinégerek” közé. 41 éves. — Hetvennégy ember munkáját irányítom, két év megszakítással 1950-tő) dolgozom a gyáregységben. A szakmám mezőgazdasági gépszerelő, de most lakatos munkát végzünk, gondoltam, bizottság határozata után panasszal fordult a járási párt- bizottsághoz. Hogy milyen választ kapott onnan? Nagyon helyesen a#, hogy .Munkájának megítélése a közvetlen vezetők feladata. Kérjük, hogy vegye fel a munkát, és dolgozzon példamutatóan.” Miért tartom fontosnak ezt? Azért, mert néha bizony még figyelmeztetni kell a kommunistákat arra, hogy a párttagság nem előny és nem menlevél: hogy a párt felsőbb szervei ugyanúgy a rend, a fegyelem meg__teremtésén fáradoznak, mint az állami, a gazdasági szervek vezetői. Ebben az esetben különben sem volt világos, hogy mi mozgatja az indulatokat. A pártból való törlés ügyé- oen azonban van. feladata — és beleszólása — a felsőbb pártszervnek. A járási vb vizsgálódott és döntött — minden érdekelt meghallgatása után, az ügy teljes ismeretében. Túlzottnak és indokolatlannak tartotta az alapszervezet döntését, és nem hagyta jóvá. De ne higgyék, hogy megdicsérte a brigádvezetőt, ellenkezőleg. Elmarasztalta, és mulasztásainak pótlására, kötelességeinek teljesítésére hívta fel a figyelmet. Figyelmeztette a tsz-elnököt is arra, hogy a megfontolatlan döntés, a személyes indulatokból táplálkozó önkényeskedés nem vezet jóra. A brigádvezető tehát továbbra is párttag, de még nem dolgozik a szövetkezetben. Ennyi a történet. SOK MINDEN IZGAT az üggyel összefüggésben. Ügy érzem, a hatalom túlértékelésétől a megalkuvásig, az elvtelen védelem feltételezésétől a felelőtlen ügykezelésig, egy sor emberi hiba halmozódott fel, amely következetlenséget, rosszindulatot, ridegséget, helyezkedést és bonyodalmakat idézett elő. A tsz- elnök — tekintélye biztos tudatában — megfellebbezhetetlennek tartotta véleményét. A brigádvezető azt hitte: a párt fogja kimosni hanyag munkájának következményeiből. A vezetőség, a döntőbizottság az elnök kedvére tett, és tetézte hibáit, s csaknem ugyanezt tette az alapszervezet és a csúcsvezetőség is. Nem volt egyetlen ember, egyetlen szerv a faluban, aki vagy amelyik képes lett volna fölülemelkedni az indulatokon. Jellemző, hogy az elnök elvben már visszaállította beosztásába a brigádvezetőt, pedig ezt senki sem kérte. Ezzel tisztességes módon beismerte megfonto- latlanságát. Viszont a csúcsvezetőség még most is görcsösen ragaszkodik álláspontjához, mert annak korrigálásától tekintélyét félti. ezért is lesz jó. ha ebből a szakmából í6 vizsgázom. A másik ok amiért tanulni kezdtem, lehet hegy furcsán hangzik. példát akartam mutatni. Egyik szervezője voltam a tanfolyamnak. s azt gondoltam, könnyebb úgy érvelni, ha azt mondom. én is beülök az iskolapadba. A vizsga sikerült és most meg már azon gondolkodom hogy továbbtanulok. Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy azok. akik két szakmával rendelkeznek, a négyéves szakközépiskola harmadik osztályában folytathatják a tanulást. Ezt szeretném én még végig csinálni. Baráth A. Sándor jelesre vizsgázott és bármennyire is furcsán hangzik, ebben nagy szerepe volt a gimnáziumban tanuló kislányának. Valamikor a kislánynak ő segített a tanulásban, most fordítva volt. Érthető hát. hogy az eredményt is a kislánynyal közölte először. A vizsgázók között a leg- magabiztosabb Krecz István, a tanfolyam legfiatalabb Kiszámolták. Három kiló kilencven deka takarmány — egy kiló sertéshúst hoz a gazdaságnak. Az ember munkáját nehéz így kiszámolni. A Mátészalkai Állami Tangazdaságban a fjertéstelepi Gindele-brigád huszonegymilliós értéket ad évente a népgazdaságnak. Országosan elismert teljesítmény. A sertésállomány szaporodása, fejlődése sok mindentől függ — dé oroszlánrésze van benne az embernek. Legjobb a vasutas Harmincötén vannak Gindele Pál brigádjában. Öt városi, a többiek a környező falvaikból járnak be minden reggel. Van köztük régi traktoros, vasutas, postás, gazdálkodó ember. Van egy lány is a bojtárok között, Bodó Marika. Azt mondják, hogy erre az iparszerű sertéstenyésztésre legjobb a vasutas ember. ment az megszokta a ..menetrendet”. Itt is az a fontos, a pontosság — nem tűrik az állatok a késést. Nehéz bekerülni a Gindele- brigádba; nem vesznek -fel idegen embert, csak olyat, hallgatója volt. 1966-ban végezte el a gépszerelői szakmunkástanuló iskolát, azóta dolgozik a gyáregységben. Fiatalember létére tekintélye van a szakmában, amit bizonyít, hogy az argongázos hegesztőgépet is őrá bízták. Ilyen gép kevés van Magyarországon, de még Európában is. Az ő elképzelései a tanulással kapcsolatban életcéljának alapkövei. — Nagyon szeretek tanulni. Már jelentkeztem a Szamuely Tibor Gépésztechnikumba de ha nem vesznek fel. akkor jövőre a hegesztő szakmából szeretnék szakmunkásvizsgát tenni. Számomra a tanulás nem köny. nyű. mert sok minden egyéb problémát is meg kell oldani. Idővel szeretnék Nyíregyházára kerülni, ott házat építeni. A tiszaszalkai vizsgáztatás mind a 29 tanulónak sikerrel zárult. Valamennyien szakmunkásokká lettek és báír különböző okok miatt vállalták a tanulással járó fáradalmakat, a nagyobb megterhelést, a végső cél egy volt A jövőben jobban, nagyobb hozzáértéssel kívánnak dolgozni. Seres Ernő akiért ketten vállalnak felelősséget a brigádból. Nem adják oda a nevüket mindenkiért. Becsüli őket mindenki a gazdaságban, nem csali azért a huszonegymillióért.,. Egyszerűen — jó velük dolgozni. Demeter Antal a traktorról jött ide a sertéstelepre, sok jót hallott róluk. Sajnálta, sajnálta, mert mégis csak tíz év volt az! — Nem tehettem mást, nem bírta a szervezet — leszállított a traktorról az orvos. A gépekből a kis motorom maradt, azon járok minden nap Opályiból. Na, nem megyek gyorsan, csak úgy harminccal, öregesen — még ki is pihenem magam út közben. Furcsa volt eleinte ez a szag itt, szabadban dolgozó ember voltam világ- életemben, de csak belejöttem. A jószágok kárpótoltak mindenért. Mert lelkdisime- ret kell ehhez, meg jószág- szeretet A törvény — Regigei fél hétre beérek, kezdődik a munka, ügy megy az már itt kérem, mint a gyárban — percre pontosan végezzük mindennap ugyanazt a munkát. Tudja, bennünk azitán megvan a munkás-paraszt szövetség, mert mi valahogy mindkettőnek érezzük magunkat — ötvenhárom éves vagyok — az a baj, hogy rövid már az idő. annyi mindent csinálnék még. Itt van ez az iskola is A brigádban tizennyolcán vállaltuk, hogy ebben az évben befejezzük a nyolcadaikat, jó az ha megvan. Pedig én már nem veszem sok hasznát, nem hiszem, hogy .magasabb munkakörbe kerülök” — de még- s~ csak többet tud az ember. — A történelmet szeretjük — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy András. Sokat megértünk abból, ami az utolsó könyvben van a mai korról. Kijár ide a tanító, kaptunk könyvet, füzetet — csak tanulni kellene. Nehezen megy. szorítja az ember azt a ceruzát, hoev szebben kanyarodjon a betű — de nehezen engedelmeskedik a kérges kéz. Nem kényszerített rá bennünket senki, komolyan vesszük, aimdt vállaltunk. Nálunk ez a törvény. Gindelééknél ritkán hallani azt a szót, hogy keld. Ha van valami, felszólítás nélkül is megcsinálják. Bizonyítja a szép kert. a telepet körülölelő fák, virágok. Nem dicsekszenek semmivel, ne- ha-néha áruinak el valamit önmagukról. A munkáról beszélnének reggelig, a többi nem érdeméi szót — így mondják. Segítenek amikor nagy munkáiba fog valama- lyikük, hazat épít, költözik Aat se mondják, hogy kell, csak hogy menjen aki ráér. Becsület dolga. Vagyok olyan legény... Szerveztek politikai tan. folyamot is a telepen. Demeter Anitalék is ott voltak a jelentkezők között. — A szocializmus építése volt a fő téma. és minden foglalkozáson más-más kérdéseket beszéltünk. ügy volt, hogy mi is tartottunk kiselőadást. Hű, de izzadtunk! Képzelheti! Volt, aki a gyerekkel állíttatta össze otthon a beszámolót, látszott a skép, gyöngybetűs gyerekírás. de szégyent sem akart vallani, mert azért ő is van olyan, legény minit a másik! Meg az volt a jó, hogy egymás között voltunk, mint egy család. Senki nem nevetett. ha nehezebben mondtuk a szót — mi úgyis megértettük egymást. — Miről szólt az a kiselőadás? Gondolkodnak, melyik is volt az övék? Próbálgatják a szót. de nem jön a nyelvükre. Pedig milyen nagy munka volt! Azt tudják, hogy a legérdekesebb az üzemi demokrácia kérdése volt, a munkahelyi hangulat — azt figyelte mindenki, mert ők tudják, mit jelent jókedvvel dolgozni. Mutatják: a kongresszusi felajánlásukat. Mindenkinek írtak a nevéhez munkát, nem is keveset. Arra. hogy nem sok ez. bírják majd az emberek? —■ Nagy András így válaszolt: — Mindenkinek kötelessége a kölcsönös segítség — hogy még jobb legyen az élet, a munika, a boldonilás —, én így gondolom legalábbis... ★ A Mátészalkai Állami Tangazdaság május 10-én tartja az Országos Kiváló Vállalat cím elnyerésének ünnepét. Ünnep és büszkeség Gindele Pál brigádjának is. Kolláth Adrienn« Jávori Béla g:- --------------- ■ ------Harminckét hét t wm
