Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

**T ,1T- WAÖY ARORS2Ä« T<m. Iprffls 21 ; ErösSdJék a világ dolgozóinak összefogása az imperializmus elles! 2. oßal Joszip Broz Tito életrajza Az új katonai iunta bejelentése: Portugáliában helyreállítják az emberi jogokat Csütörtökön megdöntötték a fasiszta Caetano-kormányi Portugáliát a jövőben hét­tagú junta togja kormá­nyozni, élén Antonio de Spinola tábornokkal. A tábornok — akit a csü­törtökön katonai felkeléssel megdöntött jobboldali Cae- tano-kormány márciusban menesztett . helyettes vezér, kari főnöíki tisztéből — pén­tekre virradó éjjel az ország összes rádió- és tv-állomásai által közvetített beszédet mondott Bejelentette, az országban ..szabad választásokat” fog­nak kiírni, új államelnököt választanak, a 4unta minden állampolgár számára bizto­sítani fogja az egyetemes nyilatkozatokban rögzített alapvető jogokat, az állam­polgári szabadságjogokat, tiszteletben fogja tartani szerződésben vállalt nem- zetközi kötelezettségeit. Jelezte, mihelyt megvá­lasztják az új köztársasági elnököt, újból az alkotmá­nyos intézményekre ruház­zák át az őket megillető jog­kört. A tervezett választások időpontját azonban neon , kö­zölte. Csak annyit mondott, hogy a katonai junta az új államfő megválasztása után le fog mondani. Spinola tábornok rádió, és tv.beszédóben végül hangsú­lyozta. hogy Portugália „min­den körülmények között” megtartja tengerentúli terü­leteit, ám ezeknek „nagyobb autonómiát” fog biztosítani. A Spinola tábornok vezet­te portugál katonai junta tagjai: Francisco da Costa Gomez tábornok, a portugál fegyveres erők volt vezérka­ri főnöke, akit a Caetano- kormány múlt hónapban he­lyettesével, Spinola tábor­nokkal együtt bocsátott el tisztéből Portugália afrikai politikájának bírálata miatt, továbbá Jaime Silverio Mar­ques dandártábornok, Carlos Galvao de Meló ezredes, Manuel Diego Net© tábor­nok, Antonio Rosa Coutinho sorhajóikanitány. Jose Barista Pinheiro Aaevedo sorhajóka­pitány. A katonai kormányzat már csütörtökön bejelentette, hogy a megdöntött rezsim összes vezetői megadták ma­gukat. s hogy az Atlanti-óce­ánon lévő Madeira-szigetére fogják őket száműzni. Az ANI hírügynökség csütörtö­kön éjjel arról tudósított, hogy már valamennyien Ma­deirára utaztak, ám később visszavonta e jelentését, mondván, még nem ismere­tes. hogy az utolsó pillanat­ban nem halasztották-e el a távozásukat. Az AFP hírügynökség a csütörtöki portugáliai ese­mények kronológiai sorrend­jét ismertetve megemlítette, hogy az ország többi részé­ben fennálló helyzetet még nem lehet áttekinteni. így például nem világos a hely­zet a Lisszabon közelében lévő Monsantóban, ahol a légierő egyik egységének, amely még nem csatlakozott a győzelmes katonai felke­léshez, állítólag birtokában van a tengerentúli területek­re műsort sugárzó nagy tel­jesítményű rádióállomás. A francia hírügynökség tudósí­tásából az is kitűnik, hogy csütörtökön a késő esti órák­ban lezárták a portugál— spanyol, határt,, isoi A moszkvai Pravda pénte­ki számában megállapítja, hogy a portugál fegyveres erők jelenlegi fellépése sok­kal nagyobb arányú és sok­kal komolyabb, mint a márciusi felkelés volt. Ez azt tanúsítja, hogy a portu­gáliai rendszer válsága el­kerülhetetlenül mélyül és szélesedik. A portugáliai helyzettel foglalkozó kommentár a to­vábbiakban rámutat: most már világos, hogy a portu­gál hadsereg a rendszer tá­maszából a rendszer nyílt ellenségévé változott. A 14 éve tartó afrikai háború ki- látástalanságáról való meg­győződés, a demokratikus re­formok követelése, az elemi szabadságjogokat elfojtó re­akciós rendszer likvidálásá­ra irányuló törekvés, —ezek voltak azok a tényezőéi, ame­lyeknek elő kellett idézniük és végül elő is idézték a hadseregnek a kormány el­leni tömeges fegyveres fel­lépését Portugália haladó erői, a portugál dolgozók — írja a Pravda — évek óta a leg­kegyetlenebb terror és meg­torlások körülményei között kitartóan harcolnak a társa­dalmi élet demokratizálásá­ért, a szabadságjogok bizto­sításáért és a szégyellni való gyarmati kaland megszünte­téséért. Most pedig, amikor küzdőtérre lépett a hadsereg is, amely célul tűzte ki a demokratikus szabadságjogok helyreállítását és az általá­nos választásokat, kézenfek­vő, hogy a korhadó Caetano- rendszeírnek meg kellett buk­nia. HAVANNA: Havannában nagygyűlései emlékeztek meg a Chilei Szó* cialista Párt megalapításának 41. évfordulójáról. Carlos Altamirano. a Chilei Szocia­lista Párt főtitkára beszédé­ben felszólította a chilei de­mokratákat, hogy bővítsék aa antifasiszta front bázisát* erősítsék egységüket a fa­siszta junta megdöntéséért vívott harcban. VARSÖ: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak zárszavával Varsóban végétért a lengyel párt- és állami vezetők országos érte­kezlete. A tanácskozáson tár­sadalompolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Gierek zársza­vában a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek közelmúltban megtartott ülését méltatva egyebek kö­zött megállapította: a tanács­kozáson elfogadott dokumen­tumok ismét ékesszólóan alá­támasztják államaink inter­nacionalista egységét és bé­kepolitikáját. BUKAREST: A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó Ka- levi Sorsa finn miniszterel­nök megkezdte tárgyalásait Manea Manescu román mi­niszterelnökkel. A két politi­kus a két ország együttműkö­désének elmélyítésével s ki- szélesítésével kapcsolatos) kérdésekről, valamint kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi problémákról folytat eszmecserét BERLIN: Nemzetköz! tudományod konferencia kezdődött Ber­linben. témája: „Az NDK 23 éve — a szocializmusnak a Szovjetunióval való baráti szövetségben történő építése." A konferencia munkájában magyar tudósok is résztvesz­nek. Komszomolisták a ISnjkál—Annii* vasútért Pénteken délelőtt Innét plenáris üléssel folytatódott a Komszomol XVII. kong­resszusa. A küldöttek megvi­tatták a csütörtöki szekció­ülések eredményeit A 12 szekció tanácskozásain aján­lásokat dolgoztak ki, ame­lyek a Komszomol tevékeny­ségének a további javítására irányulnak. Mint bejelentették, szom­baton elindulnak az első komszomolista brigádok Moszkvából, Leningrádból és az összes szövetséges köztár­saságból a Bajkál—Amur va­sútvonal építésére. A 3200 ki­lométeres vasúti főútvonal most kezdődő építkezése fe­lett a Komszomol védnöksé­get vállalt Csütörtökön arte, a szek­cióülések után, a Komszomol kongresszusának küldöttei ta­lálkozókat tartottak a pari és a Komszomol veteránjai­val. a nagy honvédő háború hőseivel, a munkásosztály és a parasztság kiemelkedő kép­viselőivel, neves szovjet tu­dósokkal, írókkal, művészek­kel és sportolókkal. FELICE CHILANTI: Három zászlói Salvatore Giutíatiőnak A horvátországi Kumrovec faluban, 1892. május 25-én született Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, Jugoszlá­via marsallja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancs­noka. Szülőhelyén végezte el elemi iskoláit. 1907-től 1910- ig Sziszakon lakatosmestersé­get tanult, ipariskolát vég­zett. 1911-től három éven át fémmunkásként dolgozott Zágrábban, Szlovéniában, Csehországban, Ausztriában és Németországban. 1913—14. ben Zágrábban katonai szol­gálatot teljesített. Az első vi­lágháború kitörése után há­borúellenes propagandatevé­kenységért letartóztatták, Petorvaradinhan bebörtönöz­ték. 1915-ben az orosz front­ra vezényelték, ahol súlyosan megsebesült és fogságba esett. 1917-ben megszökött a fo­golytáborból és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom napjaiban csatlakozott a Vö­rös Gárdához. 1920-ban tért vissza Jugoszláviába, s 1927- ig mint gépész és szerelőlaka­tos dolgozott 1910-től a horvátországi és Szlavóniai Szociáldemokrata Párt tagja volt. A Jugoszláv Kommunista Pártnak 1920- tól tagja 1927-től a fémmun­kások szakszervezete zágrá­bi területi bizottságának tit­káraként tevékenykedett 3. „A tied ez az ál­lat?” — kérdezték tőle gyakran. „Én vagyok a köz­vetítő” — felelte ilyenkor a Cucinella gyerek. Egy vén tolvaj megpró­bálta egyszer kirabolni. Meg­egyeztek egy öszvér árában, de az öreg fizetés helyett egy ostorcsapással az erdő­be kergette az állatot. Este­felé történt a dolog. Cucinella utolérte az ösz­vért. a hátára pattant, és a tolvaj háza elé ügetett, majd néhányszor a levegőbe lőtt. így vívott ki magának tiszteletet Nunzio Badalamenti, a Fehérfenekű az erdőbe iárt fát vágni az apjával, árián * csacsi hátára rakta a tüs­köket meg az aprófát. és in. dúlt vele házalni. Koráin megtanulta. hogy az erdő­kerülő elől menekülni kell; éa arra is rájött, hogy van­Forradalmi nézetei, tevé­kenysége miatt többször el­bocsátották. le Is tartóztatták, börtönbüntetésekre ítélték. 1928-ban kommunista propa­ganda vádjával öt évi' szigo­rított börtönbüntetést szab­tak ki rá. Kiszabadulása után vette fel a Tito nevet és ille­galitásba vonult. A Jugoszláv^ Kommunista Párt Horvátor­szági Területi Bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának mun­kájában, 1934-ben a párt po­litikai bizottságának tagjává választották. A jugoszláv delegáció tag­jaként 1935-ben részt vett a Komintern moszkvai kong­resszusán, tagja lett a Komintern balkáni titkár­ságának. 1936-ban megvá­lasztották a JKP Központi Bizottságának szervező titká­rává. 1937-től a JKP főtitká­ra lett. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadták el azt a határozatot, amely a meg­szállók és a hazaárulók elleni fegyveres felkelés megkezdé­séről szólt. A háború alatt a jugoszláv népfelszabadító hadsereg és a r» rtizán alaku­latok főparancsnoka volt. 1944-ben partizánjai élén be­vonult a felszabadított Belg- rádba. A felszabadulás után Tito 1966-ig a JKP, majd a JKSZ Központi Bizottságának fő­titkára, 1,966-tói a párt köz­ponti bizottságának elnöke, az 1969. évi IX. kongresszus óta a JKSZ elnöke. A felszaba­dulástól 1953-ig a kormány (Szövetségi Végrehajtó Ta­nács) elnöke, honvédelmi mi­niszter és a Jugoszláv Nép­front elnöke volt. 1953-tól folyamatosan Jugoszlávia ál­lamelnöke (köztársasági el­nök), ebbe a tisztségbe öt al­kalommal' — legutóbb 1971- ben — újraválasztották. 1953- tól 1963-ig a Jugoszláv Dol­gozók Szocialista Szövetsége Szövetségi Bizottságának az elnöke, 1947-től 1960-ig a Harcosok Szövetségének az elnöke volt, 1960-tól pedig tiszteletbeli elnök. nak védelmezői, akiknek há­lával tartozik, mert lehető­vé teszik, hogy fát vághas­son az erdőben. Lovas em­berek voltak, puskával. Megkérdezte egyszer az ap­ját; — Miért nem kérünk en­gedélyt a hercegnőtől, akié az erdő? Am az apja így felelt: — Mit számít a hercegnő? Kómában vagy Palermóban él. Itt a puska számit! Gaspare Pisciottának az autó volt az istene. Minden motorzúgásra ott termett. És ismerte a márkákat, a moto­rok működését.. Ezek a montelepirei fiúk azonban mind akkor kezd­ték az életet, amikor körü­löttük széles e világban a rombolás, a háború erői minden békés foglalkozást megkérdőjeleztek. Föllázad, tak a nagybirtok ellen meg­tagadták az idejét múlt en­gedelmességet —- a monte­leprei fiúk ugyanolyan tiszta szívvel mentek végzetük elé­be, mint a világ bármely más fiatalja. S. Kevés szórakozás adódott ezekben a nyugat-sziciliai városkákban. A lányok a templomban jobb oldalt fog­laltak helyet, a férfiak bal oldalt. És csak egy-egy futó pillantást válthattak a fá­tyol alatt, a félig behúzott zsaluk mögül a kis utcács­kákban. A monteleprei fiúk kivé­telt jelentetek. bátran meg­törték az ősi szokásokat. Legtöbbjük nagyon fiatalon eljegyezte magát. Giuliano gyöngéden gondolt egy mon- realei kislányra, akit Santo Crocifisso ünnepén ismert meg. Cariniban a borbély, Di Lorenz» táncmester is volt. Esténként tánciskolává aU. k Rótta műhelyét. Gitáron kí­sérte a mandolinjátékost, aki divatos dalokat pengetett, és a tánclépésekre tanítgatta a fiatalokat. A fiúk egymással táncoltak, lányok nem vol­tak. A charleston járta. Késő éjjel, megesett, hogy hajnalban tértek haza. A puskás csőszök a nyeregből viszonozták köszönésüket. Egyik éjjel a csendőr fő­törzsőrmester a falu határá­ban leste őket néhány em­bere kíséretében. Bevitte a fiúkat a kaszárnyába, kifag­gatta és figyelmezette őket. Amikor kiléptek a lakta­nyából, a fiúk teli torokból rázendítettek egy charleston- ra: „Lola, mit tanulsz az is­kolába?” Mire húszévesek lettek, megbolydult körülöttük a ré­gi világ. Volt, amelyikük megszökött a katonaságtól, mások szabadságra mentek vagy leszereltek. Pisciotta katonáéknál megtanult autót vezetni, teherkocsit is, és ügyesen bánt a motorral is. Mind elsajátították a fegy­verek használatát. kézről kézre adtak néhány puskát 4m rési revolvert, enrkkH gyakorolták a célba lövést fent,a hegyek közt. Amerikai repülőerődök húztak el éjjelente Monte- lepre fölött, hallani lehetett a közeli tengerről vissz­hangzó torpedókat A néme­tek a Trapani—Palermo vo­nal mentén vonultak vissza; a sziget fővárosából érkezők pusztító bombázásokról be­széltek. Elsüllyedt teherhajófcról, kihalt rakpartokról, mód­szeresen szétrombolt vasútál­lomásokról. golyószóróval megbénított országúti forga­lomról ; még a távolsági bu­szok meg az elsőrendű fon­tosságú szállításra használt teherautók is lerobbanva, ki­fosztva álldogáltak az uta­kon. Szicíliában az éhség lett a legfőbb úr. Nem volt már munka a fiatat telefonszere­lőnek, nem volt már mű­hely a bádogosnak, se autó, teherkocsi annak, aki a ka­tonaságnál jogosítványt szer­zett A környéken elharapózott a rablást a lopás; Giuseppe Gucinella még néma töltötte be huszadik évéi, amikor bátyjával meg egy csapat pásztorfiúval először meg akarta véteni állatait aztán, amikor mégis kirabolták* úgy kárpótolta magát, hogy ó meg mások aliatait hajtot­ta eL Amikor a dűlőútom meg­gyilkolva találta bandájának egyik tagját nyomban inog vadabb kegyetlenséggel vá­gott vissza. A létfenntartás ösztöne ta­lálkozott' benne a felülkere- kedés, az érvényesülés, az uralkodás vágyával, mint ál­talában az olyan embereknél* akik a társadalom és az egyén erkölcsi törvényei nél­kül kénytelenek élni. A bűn- cselekményt is saját életük védelmében követik el- És már itt is vagyunk a borzal­mas, véres és tragikus törté­net kezdeténél. A part menti helységekbe, Palermótól Tra­pani ig — de a beljebb fekvő városkákba is — titokzak 3 ..barátok” érkeztek; amerii kai as h angsúllyal beszélték a szicíliai nyelvjárást. Sok volt köztük az ismerős, akadtak rokonok is. (Fdytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents