Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

iSliKP^ISÄirTARöRS^Ä^ ÖNWBPl WBÉtsíjíÖailí f59Í. ^wHBSi Í Öcsi, az elnök ÄUG MÜLX NYOLC OKA. Kezdődik a hivatal- Az elnök sehol. „Elrohant valahová” — fogad Csapó Miklós, a' tanács vb-titkára es hellyel kínál. Perc-pillanat, s berobog Orosz József, ez a szimpatikus, modern öl­tözetű, fiatal és mégis komoly férfi, akire egyáltalán nem illenék a hivatalnok jelző. Nem elnök külsejű, nem tekintélyt követelő­parancsoló. ö itt a faluban sokaknak csak Öcsi. az idősebbeknek meg öcsikém. Legrit­kábban elnöközik. Csak hivatalból. Kisléta szülötte, s az elhunyt, sokak által tisztelt- szeretett Orosz Sándor, a felszabadulás utáni idők első demokratikus tisztségviselő bíró unokája, aki húsz egynéhány évvel később, pontosan 1072 decemberében lépett a nagy­apa nyomdokába Huszonnégy évesen választották Kisléta tanácsának elnökévé. Fent szkeptikusan fo­gadták. Fiatal, tapasztalatlan. Jól' meggon­dolták? Nem kellene legalább tíz évvel idő­sebbet? És itt lent a faluban azt mondtak: nem. 1972- november 23-án volt az emlékeze­tes tanácsülés A tanácstagok száma 25. eb­ből 23 volt jelen. Ketten betegség miatt hiá­nyoztak. Vass József tanácstag, tsz-tehenész: „A javaslattal egyetértek, javaslom a nevezett elvtársat a tanácselnöki tisztségre.” Ari Imre tsz-nyugdíjas. hetvenen felüli. |1050 óta tanácstag. "Egy időben társadalmi tanácséinök-helyettese volt a falunak: „Én Orosz Józsefet gyerekkora óta ismerem. Ren­des. becsületes, józanéletű ember, a tsz-ben is megállta a helyét. Reményiem, hogy a bi­zalommal nem fog visszaélni, a tennivalókat meg fogja tanulni és becsületes tisztségvise­lőként fog tevékenykedni községünkben.” Esztári Gábor: „Én is javaslom, becsü­letes. tisztességtudó embernek ismerem.” Madácsi Károly, a népfrontbizottság el­nöke: „Szintén alkalmasnak tartom a tanács- elnöki tisztség betöltésére Orosz József elv­társat- A tsz-ben együtt dolgoztunk, jószán­dékú. becsületes embernek ismerem.” Egy­hangú szavazattal választották elnökké. Aka­dozott a hangja, kereste a szavakat a fiatal ember, amikor felállt, hogy megköszönje a bizalmat. „Úgy éreztem itt az ideje, hogy most már dolgozzak.” Kérte az idős. tapasz­talt vezetőket, tanácstagokat, segítsék a mun­kájában. Érezte a bizalmat, s ez tart azóta is. NEM EGYSZERRE, MÁRÓL-HOLNAPRA pottyant a megtisztelő székbe Orosz József. 1971-ben választották meg tanácstagnak a 19- es körzet állampolgárai. Itt a Pócsi' utcában tevékenykedett. ..Most is ott vagyok tanács­tag. Itt jelöltek először tanácselnöknek Is. Em’ékezetes marad, mert meglepett ez a me tisztelés. hiszen ilyen fiatalon váratlanul ért- Felmérni sem tudtam hirtelen, mit is jelent, hogy ekkora bizalommal vannak irántam, s egy község irányítása-vezetése!. — akkor még gondolni sem tudtam milyen,” És ez a fiatal ember mégsem tapasztala­tok nélkül érkezett. Korábban két esztendeig volt a falu KISZ-titkára. a tsz-ben az ellenőrző bizottság elnöke. S itt. úgy válasz­tották meg hogy közben katonai szolgálatát teljesítette. Mátészalkán a mezőgazdasági technikumban szerezte meg a technikusi ok­levelet. s amikor haza került, a tsz állat- tenyésztésében dolgozott, míg a bizalom más­hová nem szólította. Tele volt ambícióval, lelkesedéssel, aka­rással. így látott munkához is. Valóra válta­ni az álmokat, elképzeléseket, a sok-sok gon­dot enyhíteni, örömöt költöztetni az emberek leikébe. Istápolni és munkára serkenteni, a közjó érdekében egy mederbe terelni egy fa­lu anyagi-Szellemi erejét. Ez volt a célja. Sok-sok éjszakájába került. Hogy sikerült-e? Hogy megvalósultak-e az elképzelések? Azt hiszem igen- Erről tanúskodik Kisléta egész képe. változó-fejlődő világa. Koczka Mi- halival. a párttitkárral, s vele ültünk a zörgő kis Trabantba, s vittek-vittek körbe a fa- lun.^ s mutatták, mi minden épül. változik, fejlődik. Őszintén ámultam. öcsi — az elnök — nem kocsival, in­kább gyalog vagy kerékpárral járja a falut, így intézi a hivatalos ügyeket. „Kell a tré­ning. a mozgás. Érzem most is a tegnapi fá­radtságot. mert mióta elnök vagyok, edzésre nem jut idő.” Tíz esztendeje oszlopos tagja a iabdarúgócsapatnak. Látta, érzékelte a problémákat, mint szakember, mint KISZ- titkár. mint fiatal ember, s látta a korábbi lanyhaságot is. a lelketlenséget. s ebből akar- ta-kívánta kivezetni a falut. Ha volt tanács­elnök. nem volt vb-titkár. Vagy fordítva. Valakik mindig hiányoztak a szükséges posz­tokról- Most nem. És fiatal a gárda. Tettre- kész. Fejből sorolja. 9 utcája van Kisléta - nak. hossza 3 kilométer. 476 háza van. s 670 család él itt. Valamennyinek az ismerőse. HOGYAN LETT TANÁCSELNÖK? Nem maga • jelentkezett. ..Kényes dolog ez. Két­ségtelen az ember érez valamit az emberek, a faluja iránt. Igv voltam én is. Nem a funkció szédített. Egy vezérelt, az. hogy te­gyek valamit a falumért.” S rá még azt sem mondhatja 6enki. hogy pénzért, az anyagia­kért vállalta. Nem. mert a tsz-ben átlag ha­vonta 4 ezer körül volt a keresete- Itt csak 2900. Igaz ’kap szolgálati lakást is. Elsősor­ban az emberekért tette. Falujáért „Egy hétig gondolkoztam, hogy vállaljam-e. ami­kor szóba került a dolog a pártvezetőségnél. Feleségemmel együtt töprengtünk,” Döntött. Vállalta Felrázni az embereket, tettekre vál­tani elképzelését. S. ma ezek a tettek úgy öltenek testet, hogy ha arról van szó. „fel a farmert, lapátot a kézbe, s gyerünk. Mert en­nél jobb módszer még nem született.” így ga közé szombatonként—vasárnaponként- S, hogy milyen eredménnyel? Kis túlzással he­gyeket mozgattak meg itt másfél esztendő alatt Ennyi ideje elnök. Beletanult a szolgá­latba. Nem merném azt mondani, hogy már érti a közigazgatás csinját-binját. de hogy érzi. s tudja. mit. miért kell tenni, azt igen. Ezt ezerszeresen bizonyította. Tavaly a me­gyében az első kategóriában a községek kö­zött a társadalmi munkában elsők lettek. Az egy emberre eső társadalmi munka értéke: 302,20 forint volt. Ezért 300 ezer forint ju­talomban részesültek. Április 3-án este vet­ték át az erről szóló elismerést. Megérdemel­ték. rászolgáltak. Másfél év után. hogy meg tud. változni fent is a vélemény! „Csak jól választottak. Gratulálunk” És ma már a teljes bizalmat élvezi ez a fiatal tanácselnök. Ezt csak a fa­luval együtt érhette el. S, ha gondolatban kanyarodunk vissza néhány pillanatra 1972 decemberéhez, akkor megtudjuk, hogyan is csinálta-csiholta a bizalmat, keltette fel az emberek tenniakarását. Rangot kaptak a köz­érdekű javaslatok-bejelentések. Akkor vá­lasztották az elnöki székbe,1 amikor a tanács­tagi beszámolók időszaka volt. A pártvezető­ség tagja, s Orosz József mind a 25 körzeti tanácstagi beszámolón jelen voltak. Figyelte, jegyezte az emberek szavát. Hetvennyolcán mondtak véleményt, több mint félezer em­ber volt jelen ezeken a közérdekű aktuso­kon. s 26 közérdekű javaslat hangzott el. Falugyűlést rendeztek. Ismerkedtek az embe­rek igényeivel, a gondokkal, a legégetőbb, az emberek által sürgetett teendőkkel. Kö­vetkezett a jelölőgyűlések időszaka 1973 feb­ruárjában, Hatszáz állampolgár volt jelen­HOSSZÜ A KÍVÁNSÁGLISTA. Rangso­rolta a tanács, s a legégetőbbek kerültek elő­térbe. a tervekbe. „Erre építettük fel a tár­sadalmi munkát. Alig volt 1 millió 200 ezer forintunk, s legalább 8 millióra lett volna szükségünk.” Emberi összefogással, akarattal, leleménnyel, sok-sok társadalmi munkával megsokszorozták. Láttam, mit valósított meg a falu apraja-nagyja e másfél esztendő alatt. Végighajtottunk a Trabanttal azon az egy kilométeres köves úton. amely a Vörös Hadsereg útján épült társadalmi munkával. A tsz-szel közösen a falu mind a 9 mellék­utcáját felújították, megépítettek az óvodához egy modem 200 adagos konyhát, a meglévő óvodát modernizálták, átalakították. Huszon­két higanygőzlámpával javították a falúköz­pont közvilágítását. Hasonlóan javították a mellékutcák megvilágítását is. Megépítették az egészségházat- Most végzik rajta az utolsó simításokat Áprilisban adják át. Két esztendeje teljes társadalmi munká­ból mintegy 300 ezer Ft-os értékkel sportpályát építettek futópályával, a szükséges épületek­kel. A falu KISZ-esei az iskolai könyvtár bővítésére akciót szerveztek. Ennek első eredménye az összegyűjtött 8500 forint. És ez még csak a kezdet. S ha a fiatalok kezdemé nyeztek. folytatta a nőbizottság, a népfront- bizottság. Közösen a gázcseretelep építésére szerveztek akciót. Eddigi eredmény: 16 ezer forint. Nem volt női fodrász a faluban; In­nen a lányok eljártak Nyírbátorba. Orosz József „teremtett”- Biztosított az üzletnek he­lyiséget. A község vízellátásának a tanul­mánytervét a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóságon Miskolczi Lajos szocialista brigádja társadalmi munkában készítette el. Hasonló módon készült az óvoda konyhájának és az egészségháznak a terve is. Ezzel is legalább 2—300 ezer forintot takarítottak meg. AMIKOR A JELÖLÖGYÜLÉSEKEN fel­állt a fiatal tanácselnök, s elmondta, mj a program, s hogyan kívánják megvalósítani, akadtak, akik fantasztának gondolták, lehe­tetlennek tartották. „A közérdekű bejelenté­seknek csaknem 90 százalékát megvalósítot­tuk.” Ennyiben summázza munkáját. Ez a fiatal, „tapasztalatlan”, kezdő tanácselnök, aki most kóstolgatja, mi is a vezetés, mi annak titka-nyitja. Úgy vélem a kulcsot meg­találta hozzá. „Nagyon boldog vagyok, hogy sikerültek az elképzeléseink.” Erről 1974. január 21-én tett jelentést a falugyűlésnek- Öcsit megtapsolták. Jólesett neki. Volt azonban egy epizód a Vörös Had­sereg útjának az átadásakor. „Oda jött hoz­zám a jóval hetvenen felüli Gebri Gyuri bá­csi. Megveregette a vállam. s azt mondta: „Nem gondoltam volna öcsém, hogy ezt meg­érem.” Ez minden elismerésnél több nekem. Ezért úgy érzem érdemes dolgozni. Farkas Kálmán A szakma kiváló tanulója voh „Nem állhatok meg...” A szakmunkásjelölték, akik választott szakmájuk kiváló tanulóinak bizonyulnak, hónapokkal előbb vehetik át oklevelükét. A versengés, mely a megtisztelő címért folyik, évről évre megmozgatja a szakmunkásképző intézetek tanulóit, tanárait. És minden évben van olyan osztálynapló, amelybe valamelyik név mellé bekerül egy piros betűs mondat. Ilyen bejegyzés nyomán ismerkedtem meg Kisari Károllyal. Neve mellett ez állt: „Szak­munkás-bizonyítványát megkapta 1967. már­cius 31-én.” — Falusi gyerekként kerültem a nyír­egyházi száztizeijpe- Alaposan rácsodálkoztam sok mindenre, -szokatlan volt a környezet, a légkör. Elsőben bizony csak hármas-négyes voltam, pedig kitűnővel végeztem az álta­lánost. Másodikban már belejöttem, attól fogva végig kitűnő voltam. Mezőgazdasági gépszerelő szakmát tanultam, annak ellenére, hogy autószerelő szerettem volna lenni. Ide sikerült bejutnom — egy percig sem bán­tam. Volt egy szaktanárom: Viznyiczki György. Olyan hatással, mint ő. még senki sem volt rám. Azóta is a példaképem... sze­retnék olyan életkedvvel, erővel és tudással rendelkezni.. • — Mivel jó tanuló voltam, szerettem a munkámat, harmadikban indultam a háziver­senyen. majd a megyein. Az országoson el­nyertem A szakma kiváló tanulója címet. így lettem szakmunkád az osztálytársaimnál előbb. — Nagyhódoson lakunk, az első munka­helyem a fehérgyarmati gépállomás volt. 5,50-nel kezdtem — annak ellenére, hogy a szakma kiváló tanulójának 7,50-et ír elő a rendelkezés. Nem sokat adtak rá. Hat hónap múlva részt vettem „A szakma ifjú mestere” verseny járási döntőjén, majd a megyein. Az már nem sikerült. A műhelyben viszont kezdtek megismerni, és csodálkoztak — ugyanis lakatos szakmában indultam. így lett kilenc hónap elteltével 7,50 az órabérem. ■. — Nem sokkal később Nyíregyházára kerültem. Jelentkeztem a mezőgazdasági technikum gépész szakára levelező hallgató­nak — felvettek. A SZÁÉV-hez jöttem dol­gozni hatvannyolcban. Autószerelő lettem, mégpedig nem is akármilyen. Nem dicsek­vésképpen mondom ezt — tény volt, én pe­dig nem vagyok rá büszke. Jó melósnak szá­mítottam, viszont teljesen egyedül voltam; nem kapcsolódtam senkihez és semmihez. Dolgoztam mint a megszállott, észre sem vet­tem, mi történik körülöttem a műhelyben, esténként pedig tanultam. Sokan nem vették ezt jó néven... sok mindenben igazuk is volt. — Hatvankilenc őszén bevittek katoná­nak. Félbemaradt a technikum, valahogy az egész addigi életem is... Nem sokáig voltam egyenruhában — az árvíz utág leszereltek. Sehogy sem zökkentem vissza a régi kerék­vágásba. Teljesen elengedtem rnagarhlTl él munka nem volt olyan fontos, mint addig, a tanulást abbahagytam, jól kerestem, mindig volt pénzem... A technikum szakközépiskola lett időközben, jó ideig nem tudtam dönte­ni: folytassam-e az érettségiért. De ma már látom, ez is inkább csak ürügy volt... El­telt egy év, és kezdtem unni a dolgokat. Lassan-lassan viszabújtam a bőrömbe­—• Idén érettségizem a szakközépben.' Nem vagyok kitűnő tanuló, nem bírom tel­jes erővel csinálni. Műszak utón fáradt va­gyok. Nem a fizikai igénybevételtől — in­kább szellemi munkának tartom a miénket. Gondolkozni kell minden mozdulat előtt, köz­ben és után. Estére elfogy az energiám, nem jut a tanulásra. — 1972 júniusában a KEMÉV-hez jöt­tem dolgozni- Uj vállalat volt. sokan átjöt­tünk a SZAÉV-től. Nem bántam meg. A fel­újítóműhely brigádvezetője vagyok. A mi műhelyünkben többféle a tennivaló, mint például a szervizben. Ott a szerelő mindig ugyanazzal a márkával foglalkozik — nálunk az összes típus megfordul. Az erőgépeket, munkagépeket éppúgy szereljük, mint a kü­lönféle gépkocsikat. — Tizenhat forint az órabérem. alig ala­csonyabb a maximumnál. A legjobb szak­munkások között tartanak számon. Nem dol­gozom1 kevesebbet. mint annak idején, mégis... másképp érzem magam- A Tünde utcai nagytelep KISZ-titkára vagyok. A SZÁÉV-n^l a munkásszálló titkára voltam. Amióta érdemi munkát végzek a KISZ-ben. valahogy más szemmel nézem a dolgokat. Ez ugyan nagyon papífízűnek hangzik, de tu­dom. mit beszélek. Brigádvezető és ifjúsági vezető vagyok: de nem csak hivatalból fog­lalkoztatnak az emberek. Érdekelnek. — Általában elégedett vagyok a körül­ményeimmel- Magammal már kevésbé. Na­gyon sok mindennek érzem a hiányát. Bosz- szant. hogy huszonnégy éves fejjel érettsé­gizem, hogy mennyi mindennel nem foglal­koztam. hogy milyen sokszínű a világnak az a része, amit nem ismerek. Ha befejezi em ezt az iskolát, érzem, nem állhatok meg. De nem tudom, merre tovább. Nagyon szeretem xa szakmámat, magasabb szintet akarok elér­ni. Műszaki egyetem? Érdekel a mozgalmi munka, örömmel foglalkozom az emberek­kel. izgat a politika. Jelentkezzem marxista esti egyetemre? Nem tudom. Legszívesebben mind a kettőt egyszerre végezném ... Kisari Károly előnnyel . indult. Előnyét kisebb-nagyobb kitérők után is megtartotta- A szakma kiváló tanulójából a szakma kiváló művelője lett. — Munkás vagyok, az is akarok ma-’ radni ... « Tamavölgyi György Egyidősök a szabadsággal Egyszerre születtek a szabadsággal: ezer­ki lene százn egy venö t tavaszán. Szüleik visz- szaemlékezéséből. könyvekből és filmekből tudják, hogy mit jelentett az akkori, meg­újulást és életet hozó tavasz. Fiatalok, ebben az évben még a KlSZ-korosztályhoz tartoz­nak. Sorsuk alkulása, fejlődésük tipikus. Rá­juk szokták mondani, hogy a legjobbkor szü­lettek. a legbékésebb generációhoz tartoznak, -írről kérdeztük őket: hogyan telt el közel három évtizedük? Szabó Pálné mentegetőzik, amikor be­csengetünk lakására: „Elnézést a felfordu­lásért. de ünnepi nagytakarítást tartunk.” A sok szép virág a nap felé fordítja leveleit az -j tó mellett, a bútorokat takaró védi. mert minden pillanatban jöhetnek a festők, hogy ,-endbe tegyék a lakást. Az ünnepekre itt minden friss lesz és fényes — a fiatalasszony április 8-ig szabadságon van. Munkahelyén, a Nyíregyházi Konzervgyárban azt mondták, hogy kedves és szépen tud beszélni. Most mégis nehezen oldódik. — Április 26-án születtem Pápán- Pedig az előtt semmi közünk nem volt a város­hoz. de szüleim a harcok elől oda menekül­tek. Aztán visszamentek Kecskemétre és most is ott élnek. Nem faggattam szüléimét a me­nekülés és a születésem körülményeiről. Nem szeretem a háborús történeteket és a háborús filmeket. Örülök, hogy jókor születtem és jókor élek. gondolni sem jó a háborúra. Per­sze arra jó gondolni, hogy véget ért és szá­munkra kedvezően ért véget. — Hogyan lett nyíregyházi? — Kiskunfélegyházán érettségiztem, majd a Kecskeméti Konzervgyárban helyezkedtem el. Ott ismerkedtem meg vőlegényemmel, aki az újságokban látott egy hirdetést: „Az új Nyíregyházi Konzervgyárba szakembere­ket keresnek, lakást biztosítanak.” Éppen ma. március 29-én tíz éve. hogy megesküd­tünk. aztán ide költöztünk. 'Jelenleg a meo- csoport vezetője vagyok, férjem üzemvezető a gyárban. Tavaly miniszteri kitüntetést kap­tam. egy éve van kocsink, fiúnk jól tanul az iskolában, a műhelybizottság titkárává vá­lasztottak szóval elégedett vagyok. A búcsúzásnál a fiatalaszony még hoz­zátette: „Nekem az egész tavasz felszabadu­lást. megkönnyebbülést és ünnepet jelent-” Nyíregyházán, a Tünde utcai műhelyben a KEMÉV épületlakatosai szabják, vágják a vasat. Kalapácsok, reszelők és hegesztőpiszto­lyok teszik hangossá a műhelyt Asztalos Bá­lintot keressük, „ö az a zömök, izmos, a cső-' port közepén” — mondja egy fiatalember a bejáratnál. Asztalos Bálint szocialista brigád­vezető. most éppen egy munkafolyamatot be­szél meg társaival. A rövid tanácskozás után az udvarra megyünk, a fiatalember ösztönös mozdulattal törli olajos kezeit. — Nem túl gazdag az életrajzom — mondja — Nagyhalászban születtem ezerkj- lencszáznegyvenöt április 20-án. Nagyapám az ottani grófnál volt cseléd, apám is a gróf! majorjában született. Az én születésem ide­jén már messze járt a gróf. Apám sokat me­sélt a harcokról, mondogatja néha. hogy nagy összecsapások voltak itt, a Tisza két ol­dalán. Jártak nálunk szovjet és román kato­nák is. Képzelem, hogy nézett ki akkor az a vidék — ma strand! Családjáról és mun Icájáról beszél: — Szakmát szereztem, aztán megnősül­tem- Feleségem a zsákgyárban adminisztrá­tor, van»egy hároméves vasgyúró fiúnk. Ajtó­kat. ablakokat készítünk, de értünk a lakatos szakma szinte valamennyi fogásához. Építünk. A fiúnk már talán nem is fogja tudni, hogy 45-ben mi volt a Tisza partján. Azért nekünk hármas ünnep az április, mert édesanyám április 13-án született. Fazekas Sándor halk szavú, barna fiatal­ember, a MÉSZÖV központjában dolgozik. A kényelmes bútorokkal berendezett irodájában azzal kezdi a beszélgetést, hogy regényes éle­te volt a huszonkilenc év alatt. — Szüleim Nyírpazonyban laktak, de a harcok elől a Miskolci-tanyára menekültek, ahol nagyapám élt. Istállókban és pincékben bújkáltak. nehéz azt leírni, hogy milyen kö­rülmények között születtem a tanván már­cius 19-én. Már a Dunántúlon jártak a szov-' jet csapatok, amikor március végén előbúj­tunk a tanyáról és Nyírbogdányban teleped­tünk le. Apám ott lett gyümölcskertész, ott jártam általános iskolába, majd Nvíreg'-há- zán érettségiztem a pénzügyi technikumban. Aztán katona lettem, őrmesterként szereltem, le. Levelező úton elvégeztem a számviteli fő­iskolát. jelenleg a takarékszövetkezeti osztály helyettes vezetője vagyok. Feleségemmel egyszerre jártunk főiskolára. 5 a miskolci műszaki főiskolán végzett. A vizsgák közben született a kisfiúnk. Két évvel ezelőtt meg akartam nézni azt a helyet, ahol születtem. Nem sikerült, mert a tanyának azt a részét lebontották — a rossz emlékekkel együtt. Nábrádi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents