Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

* oWat Wfä. 'Iprffie 7$i Éljen korunk diadalmas eszméje, a marxizmus~!eninizmus! V Szabolcsi képviselők! el 3 Parlamentben Megyénk képviselőinek egy csoportja a Parlament fo­lyosóján. Képünkön: (balról) Danes József, Tóth Géza, Szabó Gusztáv, Spisák András és Széles Lajos. (Pus­kás Anikó felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) Az elért eredményekkel szemben áll, hogy még min­dig nem beszélhetünk a há­ború tényleges befejezéséről ebben a térségben. A dél ^vietnami fegyveres harcok kiterjesztéséért. a megállapodásban előírt bé­kés politikai rendezés meg­akadályozásáért a saigoni ad­minisztráció a felelős. A sai- goni adminisztráció alapjá­ban veve nem értett és nem ért egyet a párizsi megálla­podással s előírásait semmi­be veszi. A felszabadított körzetek elleni területrabló akciók, a polgári lakosságot megtizedelő légitámadások, az úgynevezett pacifikációs program nehéz akadályokat gördít a békés kibontakozás elé. Meggyőződésünk, hogy Del-Vietnamban nem lehet addig béke. amíg nem vet­nek véget a saigoni admi­nisztráció garázdálkodásá­nak, Rossz szolgálatot tesz az ügynek az Egyesült Államok kormánya is amikor támo­gatja ezt a nyilvánvalóan szerződésszegő tevékenysé­get folytató rendszert. A dél-vietnami helyzet romlása rányomja a bélye­gét a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevé­kenységére is. A bizottság a magyar és a lengyel tagozat erőfeszítései ellenére sem tud még maradéktalanul ele­get tenni feladatainak. A Közel-Keleten a koráb­binál kedvezőbb körülmé­nyek alakultak ki a válságos helyzet rendezésére. A múlt év végén a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közreműködésévei, az ENSZ égisze alatt létrehoz­ták a genfi békekonferen­ciát. Ennek a nemzetközi fórumnak a keretében lehe­tőség nyílik olyan igazságos rendezés kidolgozására, amely biztosítja az izraeli csapatok teljes kivonását a megszállt arab területekről, a Palesztinái nép törvényes jogainak nemzeti törekvései­vel összhangban álló érvény­A Magyar Népköztársaság külpolitikája a szocialista közösség nemzetközi tevé­kenységének szerves része, s ez egyben eredményességé­nek legfontosabb biztosítéka. Pártunk és kormányunk iránymutatásának megfele­lően külpolitikánk fő felada­ta szocialista vívmányaink megvédelmezéséhez és a szo­cialista társadalom építésé­hez szükséges kedvező nem­zetközi feltételek biztosítása. Nemzetközi tevékenységünk­ben ez a feladat elválasztha­tatlanul összefonódik azzal a munkával, amelyet a szocia­lista országok egységéért, szoros együttműködéséért folytatunk, az antiimperia- lista és a nemzeti felszabadí­tó mozgalom iránti szolidari­tással, valamint a békés egy­más mellett élés politikájá­nak teljes sikeréért folyó küzdelemmel. Törekvéseink a nemzetközi színtéren egy­beesnek a tőkés országok dolgozóinak, haladó erőinek érdekeivel is. / Az utóbbi években kétol­dalú kapcsolataink más or­szágokkal jelentősen kibő­vültek. összességében tete­mesen megnövekedett keres­kedelmi forgalmunk, emel­kedett a kooperációs szerző­dések száma és nőtt a kul­turális csere volumene. 1969- ben a Magyar Népköztársa­ság 82 országgal állt diplo­máciai kapcsolatban. ma 190-zal. 1969-ben 50 nagy­követségünk, 5 főkonzulátu­sunk és 4 missziónk műkö­dölt; 1973 végén 56 nagykö­vetségünk 7 konzuli képvi­seletünk és 4 missziónk van. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének ülései pótolhatatlan szerepet töltenek be a szocialista or­szágok nemzetközi tevékeny­ségében. Ezt bizonvítia e testület számos naev jelen- töségü kezdeményezése is. A Politikai Tanácskozó Testü­let 1974. április 17—18-án rejuttatását, a térség vala­mennyi országa és népe bé­kéjének, biztonságának és területi épségének szavatolá­sát. A Magyar Népköztársaság változatlanul támogatja az arab országok igaz ügyét és kész az együttműködésre az igazságos, tartós béke létre­hozásának előmozdításában. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt évben E^tin- Amerikában bonyolult el­lentmondásos helyzet ala­kult ki. Chilében változatlanul folytatódik a fasiszta katonai diktatúra terrorja, erős im­perialista nyomás neheze­dik Peru és Panama hala­dó katonai ég néhány más, polgári képviseleti rendszerű latin-amerikai ország kor­mányára. A chilei ellenforadalmi puccs és más latin-amerikai országokban bekövetkezett reakciós irányú változások azonban nem törhették meg a latin-amerikai népeket. A chilei katonai junta még mindig nem képes konszoli­dálni helyzetét. A világ ha­ladó közvéleményével és más államokkal együtt a mi népünk és kormányunk is határozottan elítéli a chilei terroruralmat és követeli a katonai junta börtöneiben, koncentrációs táboraiban és kínzókamráiban. sínylődő chilei hazafiak szabadon bo­csátását. A latin-amerikai országok életére és harcára növekvő hatást gyakorol a szocialista Kuba. Míg korábban az ame­rikai imperializmusnak si­került szinte teljesen elszi­getelnie Kubát Latin-Ameri- kában, ma már egy sor la­tin-amerikai ország helyre­állította a diplomáciai és ke­reskedelmi kapcsolatait Ku­bával és egyre határozottab­ban lép fel a Kuba ellen irányuló megkülönböztető intézkedések megszünteté­séért. Varsóban tartott ülésén ál­lást foglalt a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, fő­képp az európai béke és biz­tonság megszilárdítása tekin­tetében s előmozdította a résztvevők külpolitikai el­képzeléseinek összehangolá­sát. Az MSZMP Központi Bi­zottságának Politikai Bizott­sága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa megtárgyalta és elfogadta a magyar küldöttség jelentését a Politikai Tanácskozó Tes­tület varsói üléséről, s jó­váhagyta ottani tevékenysé­gét. Ez év júniusában ünnepel­jük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakí­tásának negyedszázados év­fordulóját. Jogosan ünnepe­lünk. a szocialista országok e jelentős gazdasági szerveze­te nagy munkát végzett. A jubileumot felhasználjuk ar­ra is. hogy tovább javítsuk, tökéletesítsük munkáját a komplex program maradék­talan végrehajtásáért. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országgal a lc\ zorosabb együttműkö­désre törekszik. Ez külpoli­tikai tevékenységünk leg­fontosabb iránya. Külpolitikánkban kiemel­kedő szerepet töltenek be a magyar—szovjet kapcsola­tok. Viszonyunkban példa­mutatóan testesül meg a szo­cialista internacionalizmus elve. Kétoldalú kapcsola­taink minden, vonatkozás­ban kedvezően fejlődnek, testvéri együttműködésünk problémamentes. További gyümölcsöző fejlesztéséhez minden feltétel adott. A Szovjetunió külpolitikája számunkra iránytű"; változat­lanul arra törekszünk, hogy nemzetközi tevékenységün­ket szorosan összehangoljuk a Szovjetunió tevékenységé­vel. Kapcsolataink a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társasággal töretlenül fej­lődnek. Ennek új impulzust adott Kádár János és Joszip Broz Tito elv társ múlt évi találkozója. Nagy várako­zással tekintünk Tito elv- társnak a közeli napokban esedékes magyarországi láto­gatása elé. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a két szomszédos szocialista or­szág együttműködése az élet minden területén még sokré­tűbb. még gyümölcsözőbb lesz. A fejlett tőkésországok és hazánk kétoldalú kapcsoltait mindinkább a kölcsönös ér­dekeken alapuló kpryekt vi­szony jellemzi. Az elmúlt idő­szakúén szinte kivétel nélkül minden fejlett tőkésország­gal sor került eredményes miniszteri szintű eszmecse­rékre, államközi szerződések aláírására és egyéb előrevivő lépésekre. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának fontos tö­rekvése kapcsolataink széle­sítése a fejlődő országok­kal. , A szocialista közösség többi országával együtt tá­mogatjuk a fejlődő országok népeinek a nemzeti felszaba­dulásért és társadalmi ha­ladásért vívott küzdelmét. Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt időszak tapasz­talatai azt mutatják, hogy partunk és kormányunk kül­politikai irányvonala alapel­veit és gyakorlatát" tekintve helyes és jó. Ezért sikeres; Központi Bizottságunk irány- mutatása alapján ezt a kül­politikát folytatjuk a jövő­ben iS. Az enyhülés, a békés egy­Dr. Fekszi: István Szabolcs- Szatmár megyei képviselő az egészségügyi miniszterhez intézett interpellációjában elmondotta, hogy a népese­déspolitikai intézkedések ha­tására Szabolcs-Szatmár me­gyében — ahol a természe­tes népszaporulat csaknem háromszorosa az országos átlagnak — már az év első két hónapjában is jelentősen emelkedett a terhesek szá­ma és a kórházak egyre ke­vésbé képesek megfelelő színvonalon ellátni a szülő nőket és a betegeket Az egészségügyi ágazat milyen differenciált, központi segít­séget kíván nyújtani azok­nak a megyéknek, amelyek­ben a népszaporulat maga­sabb az országos átlagnál? — kérdezte a képviselő. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter vá­laszában elmondotta, hogy Szabolcs megye gondjai egy­úttal az Egészségügyi Mi­nisztérium gondjait is repre­zentálják. Megjegyezte, hogy a szülések számának növeke­dése egyelőre még nem első­sorban a népesedéspolitikai határozattal kapcsolatos in­tézkedések következménye, hanem annak, hogy a szülő­képes korba jutó nőik száma emelkedik. Ezzel egyébként az Egészségügyi Minisztéri­um már korábban számölt. és olyan határozatot hozott, hogy a szülészeti ágyakat se­hol sem szabad felszámolni, és szüneteltetni sem. — Természetes. hogy a születések számának emel­kedő tendenciáját figyelem­be kell vennünk s ennek megfelelően a szülészeti ágyak számát is növelni kell. Erre két lehetőség van. Az egyik, hogy ahol mód van rá. pavilonokat építenek § szülészeti-nőgyógyászati osztályok mellé, s ezekbe költözteti^ át az osztályok szociális, kisegítő és kiszol­gáló részlegeit, fgv több he­lyen lehetőség nyílik a szü- lészeti-nőgvógvászati osztá­lyok bővítésére — ez azon­ban csak átmenetű szükség- megoldást jelent. A nagyobb arányú fejlesztésekre min­denek előtt a következő öt­éves tervidőszak nyújt lehe­tőséget. Akkor viszont már ténylegesen növelnünk t/ttl a szülészeti ágyak számát. Erre az ötödik ötéves terv tárgyalásai során külön fi­gyelmet fordítunk majd. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az más mellett élés további tériióuífása újabb lehetősége­ket nyújt és újabb követel­ményeiket támaszt más álla- mokiioz fűződő kapcsolatain ^ fejlesztésében, bővítésében, a nemzetközi problémák meg­oldásában való aktívabb köí-reműködésoen. Pártunk es kormányunk kipróbált po­litikája. országunk jó belpo­litikai helyzete, tekintélyé­nek növekedése biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat is eredményesen megoldjuk. Ennyiben kívántam a kor­mány megbízásából ismer­tetni a nemzetközi helyzet és a Magyar Népköztársaság külpolitikájának időszerű kérdéseit. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a beszá­molót vitassa meg és fogadja el. Púja Frigyes beszámolója után szünet következett, majd az országgyűlés Varga Gá­bor né elnökletével folytatta munkáját. Az első felszólaló Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke volt. Felszólalt Darvast István budapesti és dr. Bartha Ti. bar Haidú-Bihar megyei kép­viselő. A vitában elhangzot­takra Púja Frigyes válaszolt. Az országgyűlés a kormány külpolitikai tevékenységéről én az időszerű nemzetközi kérdéseikről szóló külügymi­niszteri beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. Ezután a napirendnek megfelelően a. képviselők in­terpellációjával folytatta munkáját az országgyűlés. országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. Széles Lajos Szabolos-Szat- már megyei képviselő inter­pellációjában a Fehérgyar­mat—Mátészalka közötti vas­útvonal korszerűsítését, il­letve a tunyogmatolcsi Sza- mce-híd megerősítését, szor­galmazta. Elmondotta, hogy ez a vonal kis tengelynyo­mású. így nem lehet bekap­csolni az ország vasúthálóza­tába. Fehérgyarmat nagyköz­séget a várossá fejleszthető települések közé sorolják a tervek, vasútjának korszerű­sítését. fejlődő iparának, mezőgazdaságának egyre nö­vekvő szállítási igényei is indokolják. A vasútvonal rekonstrukciója nem képzel­hető el a tunyogmatolcsi Szamo6-híd. megerősítése nél- küL Or. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter válaszában elmondotta, hogy ennek a meglehetősen gyenge forgalmú, 40 kilomé­ter hosszú vasútvonalnak az újjáépítése — együtt a Sza- mosi-híd felújításával — kö­rülbelül 200 millió forintba kerülne. A vonal még elbír­ja a jelenlegi forgalmát, sőt különböző technikai és üzemszervezési intézkedé­sekkel a MÁV még 25—30 százalékkal tudja bővíteni ' teherforgalmát. A MÁV-nak körülbelül 600 kilométernyi ehhez hasonló vasútvonala van, ezekről — összhangban a közlekedéspo­litikai koncepcióval — el kell dönteni: a körülmények indokolják-e megtartásukat, s ennek következtében fel­újításukat, vagy a forgal­mat élőhb-utóbb a közútra kell átterelni. A vizsgálódá- spk elsődleges szempontja: melyik megoldás kedvezőbb á népgazdaságnak. Ez azon­ban már az V—VI. ötéves terv teendői közé tartozik. A miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudo- naásul vette. Interpelláció hangzott el Széles István Tolna. Mohá- csy Barna Somogy, Fülöp Lqszlá Tolna és dr. Varga Pálné Hajdú-Bihar megyei képviselőtől. A válaszadásokat követően az elnöklő Apró Antal beje­lentette, hogy az elfogadott tárgysorozat végére értek — s a képviselőknek további jó munkát kívánva — az or­szággyűlés tavaszi ülésszakát bezárta. A VILÁG EGYIK LEG­MODERNEBB családjogi törvénye — így jellemezte szerdán az országgyűlés egyik szünetében újságírók előtt dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott igazságügy­miniszter az ülésszak napi­rendjén levő törvényjavas­latot- A kedvező vélemény oka: általános, elvi szabá­lyozás keretei között is nap­jaink családjogi kérdéseire jól körülhatárolható, való­ban mai választ ad. Ez csendült ki a hozzá­szólásokból és ez volt a té­mája a szünetekben folytatott beszélgetéseknek is. Erdei Lász^óné, megyénk képvise­lője többek között a szülői ház és az iskola közc^ mun­káját, a családi életre tör­ténő jobb előkészítést hang­súlyozta, s természetesen a törvényjavaslat olyan új ré­szeit emelte ki, amüyek a nők jogos érdekeit védik. A családjogi törvény tár­gyalásánál a képviselők gyakran hivatkoztak a ko­rábban jóváhagyott ifjúsági és egészségügyi törvényre, a népesedéspolitikai határozat­ra, amelyekhez „ családjogi törvény szorosan kapcsoló­dik. Mindez jelzi: a gazdasá­gi élettel összefüggő tör­vényalkotó munka mellett az országgyűlésben sok gondot fordítanak arra is. hogy társadalmi életünk jogi sza­bályozását korszerűbbé, a mai követelményekhez al- kalmazkodóbbá tegyék. MEGYÉNK KÉPVISELŐI közül az országgyűlés tavaszi ülésszakára ketten készültek interpellációt benyújtani. Dr. Fekszi István az egész­ségügyi miniszterhez inté­zett kérdést az országgyűlés előtt. Kiemelte: Szabolcs­Szatmárban a természetes szaporulat magasabb az or­szágos átlagnál, de éppen emiatt a feltételeket még gyorsabban kellene fejlesz­teni. A szabolcsi képviselő a kérdést tovább bővítette: a népesedéspolitikai határozat végrehajtása során milyen differenciált segítséget kíván nyújtani a miniszter a kö­vetkező ötéves terv folya­mán azoknak a megyéknek, ahol a népszaporulat maga­sabb az országos átlagnál? Széles Lajos képviselő a Fehérgyarmat és Mátészalka közötti vasútvonal miatt in­terpellált dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi mi­niszterhez. Kef ej tette: a va­sútvonal továbbfejlesztése a távoli járás jelene, de még inkább jövője szempontjá­ból nagyon fontos lenne. A fejlődő Fehérgyarmat, az ott letelepülő ipar. a hűlőtárolóls célszerű és gazdaságos ki­használása, valamint a me­zőgazdasági termények el­szállítása egyre inkább sür­geti a vasútvonal felújításai s a Szamoson levő híd kor­szerűsítését. A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS INTERPELLÁCIÓK mellett a képviselők több témával kerestek fel minisztereket, országos főhatóságok veze­tőit. Kérdésünkre Danes Jó­zsef elmondta: még az őszi ülésszakon kérést juttatott el dr. Uirnény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhez. A Nyíregyházi Konzervgyár porcsal mai te­lepének bővítéséről volt #zó, amely a környékbelieknek munkaalkalmat és a tsz-ek termékei jelentős részének helyben történő feldolgozá­sát oldaná meg, ami a járás számára nagyon kedtipző lenne. Már a decemberi ülésszakon is szóba került a téma, s most a képviseld ar­ról számolhatott be, hogy hámarosan kedvező válasz - szál kezdődhet meg a konk­rét munka. Dr. Dimény Im­re most is szót váltott a szabolcsiakkal: dr. Pethö Fe­rencet a gyümölcstermesztés idei szabolcsi terveiről kér­dezte, s érdeklődött a leg­frissebb helyszíni tapaszta­latokról, a szabolcsi képvise­lő pedig a kutatóintézet té­májáról kérdezte a minisz­tert. Szerdán kedves meghí­vásnak tettek eleget a Sza­bolcs-Szatmár megyei képvi­selők: Erdei Lászlóné. a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke a MNOT székhá­zában bemutatta a nőtanács vezetőit, beszélt a nőtanács munkájáról, s külön arról a több éve tartó, sokoldalú te­vékenységről, amit a nők ér­dekében végeztek, s amely­nek egy része a családjogi törvényben éppen ezen az országgyűlési ülésszakon vá­lik valóra. Marik Sándor külpolitikánk feladata a szocialista építés nemzetközi teltételeinek biztosítása Szabolcsi képviselők interpellációja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents