Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

1974. április 59. KM fT MAGYAROKS**» i. oMóf Káderpolitika (3.) Jó „beruházás“ a szakember „25 éve együtt, közös úton99 Munka a palotában Huszonöt évvel ezelőtt, 1949. áp­rilis 26-án tartotta meg első ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa. Bárhonnan is nézzük a Moszkva folyó Bariján , álló KGST-palotát, egy nyitott könyvre emlékeztet. A 29 emeletes modern épület legfelső szintjéről csodálatos kilátás keríti hatalmába az odalátogatót — szép időben szinte egész Moszkva belátható. A moszkvai emberek azt ' mondják, ma már elképzelhetetlen a 9 milliós szovjet metro, polis <3 jellegzetes építészeti nevezetesség nélkül. 'S ahogy elengedhetetlenül szervesen beleilleszkedik a moszkvai városképbe a KGST titkárságának szókháza, ugyanúgy el­engedhetetlenül. szorosan összekapcsolódik a szocialista országok gazdasági fejlődése a nemzetközi gazdasági szervezet működésé­vel. ---r Negyedszázaddal ezelőtt, 1949. április 23-án került sor a néhány hónappal azelőtt eletrehívott KGST első ülésére. A szociális, ta országok fiatal nemzetközi gazdasági szer­vezetének kezdeti lépéseit az adott politikai és gazdasági helyzetben óriási érdeklődés kísérte. Az első ülést az elmúlt 25 eszten­dőben sok-sok tanácskozás követte. Ezeken végzett eredményes . munka is közrejátszott abban: hogy a KGST-országok ipari terme­lésének növekedési üteme az elmúlt negyed­században meghaladta a tőkósországok ha­sonló mutatóját, a világkereskedelem bő­vülését meghaladóan emelkedett a KGST- országok egymásközti külkereskedelmi for­galma. Amikor legutóbb a KGST palotájában tártam a végrehajtó bizottság soron követ­kező 67. ülését készítették eió. A tervbizott­ság tartotta ezidőtájt a megbeszéléseket, a tanácskozás témája a KGST-földgázvezeték létrehozása volt. Bulgária és a Szovjetunió korábban már szakértői szinten' több lénye­ges műszaki kérdést tisztáztak. így a többi között megállapodtak arról, hogy a vezeték- rendszer kiinduló állomása Orenburg lesz. itt a közelmúltban befejeződött kutatások szerint. 2000 négyzetkilométernyi körzetben megközelítően 1,7 trillió köbméter földgáz- készlet található. A végállomás Ungvár lesz, a szovjet szakaszon megépített vezeték ott kapcsolódik majd be a csehszlovákiai tram- zi tvezetékbe. A földgázvezeték hossza 3000 kilométer lesz a Szovjetunió területén s a többi között átszeli a Volgát, a Donit, a Dnyepert és a Dnyesztert A vezeték építé­sére általános megállapodást írnak majd alá az érdekéit országok. A tervek szerint Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részt vesz a vezetékrendszer megépítésében. Románia pedig az Orenburg- ban tervezett két nagy teljesítményű gáz­tisztító kombináthoz szállítana berendezése­ket A tervbizottsági ülésen jóváhagyták a közös vezeték megépítésének programját. Ennek megvalósításával — amelyre a kö­vetkező ötéves tervidőszakban kerül sor — az európai szocialista országok fűtőanyag- mérlege tovább korszerűsödik, s a vegyipar termelésükhöz szükséges fontos földgáz- nyersanyag is elegendő mennyiségben áll majd rendelkezésűikre. Figyelemre méltó javaslatokat dolgoztak ki az élelmiszer-bizottság legutóbbi ülésén is. A szocialista országok megállapodtak, hogy a Szovjetunió területén közös beruházásban egy olyan üzemet építenek fel, amelyben az élelmiszeripari készítményekhez nélkülözhe­tetlen adalékanyagokat gyártják. A kombi­nát a tervek szerint 1976-ban kezdi meg ter­melését; s a gyártmányiistán szereplő cik­kekből fedezi majd a szocialista országok igényeit. Az egyik termékük Aidául a mar- sarinillato6ító lesz. A szocialista országok a világ margarintermelésének egynegyedét ad­jak, az ízesítő adalékanyagok többségét vi­szont jelenleg a tőkésonszágokból importál­ják. A beszerzési nehézségek és a növekvő A KGST titkárságának szőkháza a Moszkva folyó partján. (MTI Fotó — Kovács Sándor felv. — KS) igények szükségessé tették a margarinitlato- sító KGST-n belüli gyártásának mielőbbi megoldását. A kombinát másik fontos ter­méke az úgynevezett füstölőfolyadék lesz. Ezzel a kolbászkészítmények gyártási folya­matát korszerűsítik. Számítások szerint az új típusú adalékanyaggal a feldolgozási idő 30, az önköltség pedig 18 százalékkal csök­ken, amíg a minőség változatlan marad. Az elmúlt negyedszázadban a KGST nemzetközi gazdasági életben betöltött sze­repe is dinamikusan fejlődött. Mongólia csatlakozásával két, majd Kuba belépésével három földrészre terjed ki a szocialista or­szágok gazdasági szervezetének vonzáskör­zete. A múlt esztendőben pedig az első ka­pitalista országgal — Finnországgal — írtak alá együttműködési megállapodást. A gya­korlati munkára az egyezmény értelmében munkacsoportokban kerül sor. Április első napjaiban a tudományos-műszaki_ együttmű­ködési csoport tartotta meg ülését. A napi - renden a többi között az erdőgazdasag. a cellulóz- és papíripar, a kőolajféldolgoaás, valamint a környezetvédelem terén megva­lósítandó együttműködési kérdések szerepel­tek. A közeljövőben kerül sor a sokoldalú gazdasági kapcsolatok felvételére a gépipar, a vegyipar és a szállítás egyes konkrét te­rületein. A KGST nyílt gazdasági szerve­zet, amelyhez bármely ország csatlakozhat, ha eleget tesz az alapszabályokban foglalt kötelezettségeknek. Legújabban Mexikó, Irak, a Jemeni Demokratikus Köztársaság juttatott el más országok mellett a KGST titkárságához olyan dokumentumot, amely­ben az együttműködés lehetséges formáiról érdeklődnek. ' Sokasodnak tehát a KGST titikAnságisSban dolgozó szakembereik tennivalói. Bizottsági ülések, különböző szakmai tanácskozások előkészítése; programok, ajánlások kidolgo­zása, egyeztetése; a Komlex Program végre­hajtásával összefüggő temérdek feladat meg­oldásának segítése; a tagországok különböző szintű delegációinak fogadása — mind, mind felelősségteljes munkát igényéi az itt dolgo­zóktól. S ezt ők végzik fáradhatatlanul, az eredmények tégláiból alkotva azt a hatalmas építményt, amelynek neve: a szocialista gaz­dasági integráció. Nyolcszor választották meg Szarka Sándor 1923-ben született Beregdarócon. Édesapja még él 82 éves. Neki még 19 hold földje volt. Azzal lépett be a tsz- be 1951-ben. Vele együtt a fia is. Mindketten alapító tagok. A belépés után Szarka Sándor egyszerű gyalogmun­kás volt; De kellett egy köny­velő. Ki legyen az? Szavaz­ták. Megválasztották a hat- elemis Szarka Sándort. Egé­szen 1959 januárjáig könyvelő volt. Akkor — még a nagy átszervezés előtt — megvá­lasztották elnöknek. Azóta —■ tehát 15 éve — szakadat­lan tsz-elnök. sőt, volt dup­lán is elnök. 1952-ben lépett be. a pártba. 1962 óta" tagja a vásárosnaményi járási pártbizottságnak és a párt­végrehajtóbizottságnak is. 1959 óta — az egyesülések során is — nyolcszor válasz­tották meg tsz-elnöknek. 1961-ben munkaérdem­éremmel tüntették ki. 1967- ben megkapta a Munkaér­demrend ezüst fokozatát. 1973-ban a Közbiztonsági érdemérem arany fokozatát. Most 1974 április 4-én a Munkaérdemrend arany fo­kozatát. Ugyanakkor meg­kapta a Szabolcs-Szabmár megyéért elnevezésű kitün­tető plakettet. Ilyet csak öt ember kaphat egy évben az egész megyében. Nagyon so­kat tesz, dolgozik a me­gyéért az az ember, aki ilyen plakettet kap. Senki se vitatja, hogy Szarka Sándor ezt megérdemelte... A kitüntetések a végzett munka elismerésének mód­jai, főieméről. De nem ezek miatt „paraszt zseni” Szarka Sándor. Röviden: azért,, mert egyszerű parasztem­berként lett vezető 23 évvel ezelőtt s azóta szakadatlan hűséggel és egyre nagyobb hozzáértéssel szolgálja azt a közösséget, amely öt újra és újra vezetőjévé választotta. — A tsz megalakulása óta. melyik volt a legnehezebb év? — 1953 — válaszolta. — Az a bizonyos kormányprog­ram. Már jó, erős volt a szövetkezetünk, de akkor a többség kilépett. Mindössze 13 család maradt együtt. De a kilépők széthurcoltak mindent, amit közösen te­remtettünk. Én mondtam, magyaráztam az emberek­nek, hogy ne tegyék ezt, mert nem igaz, az, hogy az elaprózott egyéni gazdál- dásnak jövője van, marad­junk együtt. Nem értettek meg s ez nekem akkor na­gyon fájt. Mindegy ... a 13 család maradt és folytattuk a munkát, a többiek meg kezdtek visszalépegetni. 1959-ben, amikor elnök let­tem, de még az átszervezés előtt már 53 család volt a beregdaróci termelőszövet­kezetben ... — És azután? — Ahogy elnök lettem, szinte azonnal következett az átszervezés. Mindenki be­lépett. És az volt a legnehe- zem évem: 1960. Ki kellett alakítani a nagyüzemi gaz­dálkodást, meg kellett szer­vezni mindent, meg kellett tanulni, — az akkori köve­telmények szerint — vezetni, irányítani. Tudtam, hogy az A Tisza menti Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­génél a példák halmazát so­rolják azoknak a termelőszö­vetkezeteknek ugrásszerű fej­lődéséről. ahol nem „spórol­tak” a szakember alkalma­zásán. Egyik kiváló példa­ként emlegetik a gégényi termelőszövetkezetet, ahol három évvel ezelőtt még két szakember volt. most ez a kis szövetkezet hat főisko­lát végzettet alkalmaz. A három év előtti nyolc és fél millióról 15 millióra emelke­dett a nettó bevétel. A ter­melékenység növekedését mutatja, hogy egy tízórás munkanap alatt 71-ben 146 forint értéket állítottak elő, 1973-ban már 260 forint ér­téket. Előtérben a szak- mnnkásképzés A napkori termelőszövet­kezetben tíz aranykoronás földön gazdálkodnak, amin harminchét mázsás búzaátla­got értek el az elmúlt év­ben. Az árbevételt három év alatt 16 millió forinttal nö­velték. Itt nemcsak a közép­szintű szakemberek alkalma­zására fordítanak nagy gon­dot, hanem előtérbe helyez­ték a szakmunkásképzést is. A 469 tagból 98 fő szakképe­sítéssel rendelkezik. Ez mondható el a tuzséri Rá­kóczi Termelőszövetkezetről is, ahol a 18 felső- és közép­fokú képesítéssel rendelkező szakember mellett 80 szak­munkás dolgozik a szövet­kezetben. Hasonló példákat sorolnak a kisvárdaí és a ti- szadobi termel ószövetkeze­tekböl Is. A szövetséghez tartozó 55 termelőszövetkezetben 447 mezőgazdasági képesítéssel rendelkező szakember dol­gozik. Az utóbbi négy év alatt 60 hektárral csökkent az egy szakemberre jutó ter­mőterület. Ma már egy szak­emberre százkilencvenhét hektár terület jut. A szak­ember-ellátottság mutatói jól tükrözik, hogy a szám­szerű növekedés a termelés­ben minőségi javulást ered­ményezett. Ma már a szövet­kezeteknek csak egy kisebb csoportjánál nincs egyetemi végzettséggel rendelkező szakember. Ezek a szövet­kezetek általában lemarad­tak a termelési eredmények­ben, alacsonyabb a kereseti lehetőség, rosszabb a szociá­lis ellátottság. Az ok nem utolsósorban a szövetkezet­ben végzett kádermunka hiányosságában keresendő. első éven sok múlik. A töb­bi vezetővel együtt arra tö­rekedtem, hogy már az el­ső évben se legyen rosszabb a tsz-tagok élete, mint ami­lyen korábban volt. — Ég sikerült? — Igen. Meg tudtuk te­remteni a bizalmat a nagy­üzemi gazdálkodás iránt, el­sősorban azzal, hogy az élet­színvonalunk is emelkedett. Ekkor megnyugodtam és el­mentem elnökképző iskolá­ra... — Mint embernek is, me­lyik volt a legnehezebb helyzete? — 1962 nyara. Beregsu- rányban bajok voltak a szövetkezettel, a gazdálko­dással. Javasolták, hogy le­gyek ott is elnök. De né­hány ember lármázni kez­dett b faluban, hogy miért keli Darócról elnököt vinni Surányba? Nincs közöttük elnöknekvaló ember. Ügy tüntették fel, mintha én erőszakkal akarnék az elnö­kük; lenni. Mondtam is Az elnökök 38 százaléká­nak egyetemi, 62 százaléká­nak középiskolai, illetve el­nökképzői tanfolyami vég­zettsége van. Jelentős részük hosszú vezetési és szakmai gyakorlattal rendelkezik. A szakirányítást végző agronó- musQk képzettsége a szövet­kezeteken belül a legjobb­nak mondható más szakem­bercsoportokhoz képest. Ez meg is látszik a szántóföldi terméshozamok évi 8—9 szá­zalékos növekedésében, vala­mint az iparszerű termelési eljárások gyors terjedésében. Javult az egyetemi végzett­ségűek aránya a főállatte­nyésztői munkakörben. Nem mondható el mindez az ál­latorvos-alkalmazásban. Ese­tenként még visszafejlődés is tapasztalható. Kevés azok­nak a szakembereknek a száma, akik főállásban el­vállalják az üzemállatorvosi munkakor betöltését Ugyan­akkor az is tapasztalható, hogy az üzemek sem látják ma még ennek szükségessé­gét Kérés a gépész, a közgazdász A kertészeti üzemágban is több a kertészmérnök, növe­kedett a növényvédő szak­mérnökök száma is. A szak­szerű, biztonságos növényvé­delem azonban további spe­ciális szakemberek alkalma­zását kívánja. Az ötvenöt termelőszövetkezetben mind­össze hat gépészeti üzem ve­zetőjének van gépészmérnö­ki képesítése. Több olyan termelőszövetkezet van. ahol a gépműhely vezetését szak­munkások látják el. A számviteli munka Irá­nyítási szintje a szövetkeze­tek többségében ma még lé­nyegesen elmarad az igé­nyektől. A szövetség terüle­tén összesen egy egyetemet végzett főkönyvelő és két számviteli főiskolát végzett szakember dolgozik. Negy­venhárom főkönyvelőnek csupán mérlegképes könyve­lői oklevele van, kilenc ter­melőszövetkezetben pedig képesített könyvelői tanfo­lyammal rendelkező főköny­velőt alkalmaznak. A szö­vetség szorgalmazza a fő­könyvelők számviteli főisko­lára való beiratkozását. En­nek ellenére jelenleg is csu­pán. tizenöt; fő tanul a főis­kolán, de a szövetkezetek közötti megoszlás igen dif­ferenciált. Nem mindnyájan olyan termelőszövetkezetből tanulnák, ahol á legnagyobb szükség lenne rájuk. Válto­*e embereknek: mit gon­dolnak, nincs nekem elég dolgom ég bajom Daró- con? Szükségem van nekem még a surányi gondokra is? Ne higgyék, hogy én öröm­mel jövök ide elnöknek. Se­gítek, ha kell, de ha nem kell, már megyek is.^ .. De nem engedtek. Megválasz­tottak elnöknek. így aztán két éven át egyszerre két tsz elnöke voltam. Hát az bizony nehéz két esztendő volt. De két év múltán Be- regsurányban is szépen rendbe jött minden. Akkor a zárszámadáson, ezt mond­tam: Rendben vannak a dol­gok, emberek. Én, úgy ér­zem, teljesítettem a köteles­ségem. Ezennel tisztelettel lemondok, szíveskedjenek ínás elnököt választani... Akkor aztán kitört „ vihar. Beregsurány tsz-tagsága egy emberként mondta: sehova! Maradj! Nem maradok, mondtam, itt már nincse­nek nagy bajok, vegye át a vezetést váltói.,. No, ha nem maradsz, akkor egye­sülünk, de akkor is az el­nökünk leszel... Hát mit mondjak? ...Ha keserű vott zatlanul nem megoldott a termelőszövetkezetek jogi szakember-ellátottsága sem. Az utóbbi időben csökkent a főfoglalkozásban alkalma­zott jogászok száma. A vezető szakemberek kö­rében igen kevés a nők szá­ma.. Pedig ma már harminc egyetemet, főiskolát és húsz technikumot végzett nő dol­gozik az 55 termelőszövetke­zetben. Közülük hét főköny­velő van, két főállattenyész- tő és egy elnökhelyettes. Eléggé általános, ha egy posztra azonos képességű nő és férfi jelentkezik, mindig a férfit alkalmazzák. A vá­lasztott, vezetőségben és a különböző bizottságokban a nők helyzetével foglalkozó párthatározat megjelenése óta' jelentős változás van. Ezekben a választott szervek­ben háromszor annyi nő van, mint négy évvel ezelőtt. De a konkrét napi irányítás­ban. a szakvezetésben, mint az idézett számok is mutat­ják. igen kevesen vannak. A fiatalok segítése összességében megállapít­ható. hogy a termelőszövet­kezetek szakember-ellátott­sága. különösen a termelést irányító munkakörökben aa utóbbi időben jelentősen ja­vult, A számszerű növekedés méllett azonban hiányzik egy-egy ágazatban a specia­lista, akire a termelés sza­kosodásával, koncentrálódá­sával egyre nagyobb szük­ség van. Ilyen példáiul a nö­vényvédelmi. gépesítési, vagy öntözési szakember. Kevés a megfelelő képzettséggel ren­delkező üzemgazdász ja. Nem élnek eléggé a termelőszö­vetkezetek a társadalmi ösz­töndíjak odaítélésével. Szük­ség lenne minél több terme­lőszövetkezeti tag tehetsége« gyermekének felsőfokú in­tézménybe küldése. Nagyobb gondot kell fordí­tani a kihelyezett fiatal szakemberek segítésére, egyéni problémáik megoldá­sára. Segítsék elő, hogy a gyakornokok az egyévi idő . letelte után minél többen a* üzemben maradjanak. Elsőd­leges az anyagi megbecsü­lés. a szociális gondok meg­oldása, a lakásjuttatás, de nem elég. A végzett munka erkölcsi elismerése, gmi sok­szor pénzbe sem kerül, el­marad. Csikós Balsas 1962 nyara, akkor amnfll édesebb az 1964. évi zár­számadás, pontosabban: aa egyesülés és az elnökválasz­tás. Éreztem, hogy az embe­rek értékelik és elismerik a munkámat... — Miért választják ájra és. újra elnöknek? — Hááát — húzta a szót, hogy időt nyerjen —, talán azért, mert mindig őszintén, ■ egyenesen beszélek az em­berekkel. Nem szeretek ker­telni. De nálunk az emberek is őszintén, kertelés nélkül beszélnek mindenkivel. A vezetőkkel is. Nincg titkunk egymás előtt... Beszélgettünk még a csa­ládról. Két fiáról, akik Deb­recenben élnek és munká­sok. Meg a feleségéről, aki mindig megértette és segí­tette a munkában, a legne­hezebb időkben is. Végül ezt kérdeztem: — A közeli időkben mi a legnagyobb vágya, vagy kí­vánsága? — Egy unoka! — mondta szinte kiáltva — Sándor fi­am megnősült. Remélem, hamarosan lesz unokáin is^ menőm Joesef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents