Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-26 / 96. szám
BXXL ÉVFOLYAM, 96. SZÄM 1 ÄRA: 80 FILLÉR 1974. Április 26., péntek Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták az ú] családjogi törvényt és a kormány külpolitikai beszámolóját Csütörtökön délelőtt 10 órakor a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításának vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczé1 György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly ég Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Felszólalt a vitában Rauscher Györgyné Bács-Kiskun és Tóth József Fejér megyei képviselő. Miután a törvényjavaslat tárgyalásához több hozzászóló nem jelentkezett. Péj tér János lezárta a vitát és megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy-miniszternek. A miniszter válaszát határozathozatal követte. Előbb az országgyűlés jogi, igazgatási ég igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága által benyújtottmódosításokról, majd az egészségügyi miniszter — e két bizottsággal egyetértésben előterjesztett — szövegezési módosító javaslatáról döntött az országgyűlés: az indítványokat egyhangúlag elfogadta. Ezt követően az 1952. évi IV. törvényt módosító és egységes szövegét megállapító törvény- javaslatot az országgyűlés általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezután az országgyűlés rátért a második napirend megtárgyalására. Púja Frigyes külügyminiszter lépett a mikrofonhoz. Púja Frigyes külügyminiszter beszéde Tisztelt országgyűlés! A nemzetközi helyzet fő jellemző vonása változatlanul az enyhülés, amely elsősorban a Szovjetunió és a szocialista közösség aktív, kezdeményező politikája nyomán bontakozott ki. A fordulat a hidegháborúból a feszültség csökkenése, a konfrontációból a biztonság megszilárdítása. a békés egymás mellett élés felé mind teljesebbé válik, bár nem azonos mértékben érvényesül a világ minden térségében. A szocialista és tőkés országok vezetőinek eredményes tárgyalásai, a vietnami fegyverszüneti megállapodás létrehozása és a végrehajtására eddig tett lépések, az úgynevezett német kérdés megoldása az európai biztonsági értekezlet első szakaszának sikere és második szakaszának munkája, a haderőcsökkentési tárgyalások folytatása — mind-mind ezt az értékelést támasztja alá. Az elmúlt év októberében a Közel-Keleten elért tűzszünet és a rendezés azt követő megindulása meggyőzően igazoltó az enyhülési folyamat mélységét, erejét. Ugyanakkor nem lehet szem elöl téveszteni, hogy a nemzetközi» politikában egy idő óta fokozódó intenzitású törekvések tapasztalhatók, amelyek/az enyhülés térhódításának' megállítására és visszafordítására, a feszültség újbóli felszítására, a szocialista és a tőkés országok viszonyának rontására irányulnak. Az enyhülés ellenségei, a hidegháború bajnokai igyekeznek negatív irányba terelni a tőkés országok kormányainak külpolitikáját. A militarista körök erősíteni és aktivizálni akarják az észak-atlanti szövetséget. Az Egyesült Államokban a katonai—ipari komplexum, a cionista lobby a szélső- jobboldali szervezetek, a jobboldali szakszervezeti vezetők egyaránt azt bizonygatják, hogy az enyhülés csak a szocialista országoknak előnyös. A nemzetközi politika fontos kérdéseiben 'hidegháborús álláspontot foglalnak el. fellépnek a hadászati fegyverzet korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalások ellen, szabaddá akarják tenni az utót a korlátlan fegyverkezés előtt. Akadályozzák a gazdasági diszkrimináció megszüntetését a Szovjetunió és más szocialista országok vonatkozásában. Az angol konzervatív párt ugyancsak ^ a nemzetközi légkör rontására kovácsolt terveket. Nyugat- Németországban a kereszténydemokrata ellenzék a „túl messzire menő”. együttműködés veszélyeit ecseteli, s támadja Brandt kancellár keleti politikáját. Az enyhülés éllen ágálnák azok a politikusok is. akiket mindig a szocializmus, a Szovjetunió elleni gyűlölet töltött el. Nyugat-Európában az úgynevezett kilencek — a Közös Piac tagállamai —egyeztetett fellépése a nemzetközi politika egves kérdéseiben, .szemben áll Európa tartós békéjének és biztonságának érdekeivel. A tervezett politikai unió. de méginkább a „védelmi unió” létrehozása veszélyes fejleményéket indíthat el. Az enyhülés ellenségeinek fő támadási iránya a szovjet—amerikai közeledés. A világ két legjelentősebb országának megállapodásai döntőc-n hozzájárultak a nemzetközi élet számos nehéz problémájának megoldásához. Ha a hidegháború erőinek sikerülne megzavar- niok a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyát, komoly akadályokat gördítenének az enyhülés útjába. A reakciós erők zavaró akciói ellenére a szocialista országok- — köztük a Magyar Népköztársaság — továbbító is aktívan munkálkodnak a békés egymás mellett élés tartós alapjainak létrehozásán. Következetesen folytatják a nemzetközi együttműködés, a még nyitott nemzetközi problémák rendezésének politikáját. Az eddigi kedvező eredmények alapján jók a kilátások a szocialista és a tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak szélesebb körű fejlesztésére. A hadászati fegyverkezés korlátozásáról folyó szovjet—amerikai, valamint a közép-európai haderők csökkentésére vonatkozó bécsi tárgyalások remélt eredményei lehetőséget teremtenének a fegyverkezési verseny lényeges mérséklésére. Ha a biztonsági értekezlet harmadik szakasza elfogadja a kidolgozás alatt álló dokumentumokat, ez fontos lépés lesz az európai biztonsági rendszer létrehozása útján. Szilárd meggyőződésünk, hogy a fejlődésnek az enyhülés, a békés egymás mellett élés irányába tett fordulata — bár átmeneti megtorpanás. visszaesés lehetséges — nem állítható meg és nem fordítható vissza. A hidegháborús erők gazda nélkül csiAi enyhülés folyamata nein lódítható vissza Az enyhülést hátráltatja a Kínai Népköztársaság nem- zetk rjzi politikája is. A kínai vezetők minden olyan javaslatot visszautasítanak, amelyet, a Szovjetunió vagy valamely szövetségese kezdeményez. Az sem zavarja őket. hogy az imperializmus legag- resszívabb köreivel kerülnek egy platformra, hogy objektíve szövetségesükké válnak a Szovjetunió és más szocialista országok elleni harcban. nálják a számítást; a szocialista országok, a haladó, a békeszerető milliók a tőkés országok józanabb politikusainak közreműködésével nem engedik meg, hogy a világot visszaxángassak a múltba. Tisztelt országgyűlés! A nemzetközi enyhülés továbbra is mindenekelőtt az európai kontinensre jellemző. mindamellett itt is érezhetőbbé vált az enyhülés ellenfeleinek tevékenysége. A szocialista országok e rendezés alapján széles körű együttműködés kiépítésére törekszenek a Német Szövetségi Köztársasággal, s üd- vözlik, hogy a Brandt-kor- mányban is megvan a készség erre. A szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság. kapcsolatainak fejlődése előtt biztató perspektíva áll. Nyugat-Nép el országba h azonban még befolyásos erők vannak, amelyek nem tudnak szabadulni egyes túlhaladott koncepcióktól. Különböző módon kétségbe akdrják vonni az NDK szuverén államiságát, megsértik a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodást. A Német Szövetségi Köztársaság vezetői segítenék a béke és az államok együttműködésének ügyét, ha megakadályoznák ezeket a manővereket. Minél előbb szabadul meg a nyugatnémet közélet a múlt kisértésétől, annál jobb lesz Európa békéjének és biztonságának, Az európai biztonsági cs együttműködési értekezlet — amelynek az összehívásában a szocialista országok kezdeményező szerepet játszottak — eredményesen zárult első szakasza után már több mint fiél éve tart Genf ben a második szakasz. A résztvevőik szövegezik azokat az okmányokat, amelyeket az értekezlet harmadik szakaszán terjesztenek elő. A tárgyalások elhúzódásának fő oka, hogy a nyugati országok képviselői időtrabíó mester. kedésekkel elvi engedte e- nyékre akarták kénvsaeríte- ni a szocialista országokat. A szocialista országok álláspontja szerint az európai biztonsági értekezlet alapvető célja a béke és a biztonság megszilárdítása és az eu* répái országok együttműködésének bővítése, tartóssá tétele. Ebbői kiindulva lénye, gesnek tartják az államok közötti kapcsolatok elveinek, a határok sérthetetlensége, az, erőszak rój való lemondás, az országok szuverenitásának tiszteletben, tartása, a belli gyekbe való be nem avatkozás elvének világos, félre nem érthető és félre nem, magyarázható megfogalmazását. A szocialista országok ezeknek az elveknek az alapján készek a sokoldalú együttműködésre, kapcsolataik szélesítésére a tőkés országokkal. Szívügyünknek tekintjük Európa biztonságát Pillanatkép az országgyűlés ülésterméből. {Puskás Anikó felvétele) A Magyar Népköztársaság kormánya mindig szívügyének tekintette az európai biztonsági értekezletet és sikere érdekében széles körű aktivitást fejtett ki- Küldöttségünk Genfiben hasznosan tevékenykedik, amit a bizottságokban és albizottságokban beterjesztett nagyszámú magyar javaslat _ is tanúsít. Ezt a munkát tovább folytatjuk. A szocialista országok azt szeretnék, ha a politikai jellegű enyhülést katonai enyhülés egészítené ki. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének április 17—18-án tartott ülése megerősítette 1972. januárjában ezzel kapcsolatosan kialakított álláspontját. A közép-európai haderőcsökken- téssel foglalkozó tárgyalások' sikere lényeges hozzájárulás lehetne az enyhülés ügyéhez. A szocialista országok első lépésként elképzelhetőnek tartják a haderők jelképes csökkentését. Ez kedvező légkört teremthetne a további tárgyalásokhoz. A nyugati országok kormányai . azonban egyelőre nem mutatnak hajlandóságot eme. Ahhpz. hogy a tárgyalások belátható időn belül pozitív eredményhez vezessenek, a NATO-áílamok részéről reálisabb megközelítésre lenne szukáéig. A tárgyalások eddigi menete azt mutatja, hogy a NATO-országok korábbi felhívásai a közép- európai haderőcsökíkentési tárgyalások megindítására, főleg propagandacélokat szol. gáltak. A Magyar Népköztársaság álláspontja a közép-európai haderőcsökkentés kérdésében változatlan. Támogatjuk a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közösen benyújtott javaslatát. Ezen túlmenően mi teljes jogú részvo- vőként hazánk biztonságán nak érdekeitől vezettetve csak akkor kapcsolódunk be a tárgyalásokba, ha Olaszország ugyanezt teszi. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság^ egész dolgozó népünk a 'eg- mélyebb együttérzéssel én "seJ lelkvő szolidaritással követ a* indokínai népek küzdelmét szabadságukért és társadalmi felemelkediésükért. Nagy megelégedéssel fogadtuk a vietnami háború befejezéséj ről az elmúlt év január iában aláirt párizsi megállapodást. őszinte örömmel üd J vőzöltülk a laoszi ideiglenes koalíciós kormány közel j múltban történt megalakuJ lását. (Folytatás a 2. oldalon) 9 Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt 1 *2 MSZMP SZABOL C8SZA TMÁK MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MCGYCI T AH ÁCS LAPJA
