Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
KELET-MAGYARORSZÁG — ÜNNEPI MELLÉKLET M'W. áprÜhi 1. Georg!] Holopov* Ballada, a gellérthegyi emlékműről ■\ralahányszor Budapestre jövök, felme- ’ gyek a Gellérthegyre. Talán a háborús napok emlékei vonzanak oda? Onnan, a hegycsúcsról zúdítottak tüzet Pestre a németek, a Citadella vastag falai mögé húzódva, amikor Budán dúltak a harcok. Vagy talán, mint turista szeretek gyönyörködni a város panorámájában, mely a hegyről elémtárul? Igen. szeretem körüljárni a Citadellát, megkopogtatni a három méternyi vastag, falakat. s ezredszer is elcsodálkoztam azon, hogy katonáink milyen rövid csata után semmisítették meg itt a fasiszták helyőrségét- Szeretek itt üldögélni, s nézni fentről festet és Budát. De úgy érzem, mindennél jobban vonz a Gellérthegyre a Felszabadulási Emlékmű — Kisfaludi Stróbl Zsigmond lenyűgöző alkotása. Magas talapzaton egy nőalak feje fölé emelt kezében a béke pálmaágát tartja. Alatta pedig egy szovjet katona áll, zászlóval a kezében. Budapest vendégeit most nem a hegyről ’dühöngő ágyúk torka fogadja, hanem a város fölé magasodó pálmaág — a béke jelképe, l 1965 áprilisában egy háborús veterán küldöttség tagjaként érkeztem Budapestre, Magyarország felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésére. A második vagy a harmadik napon kezdtem felfigyelni arra, hogy az egyik veterán — Vaszilij Mihajlovics Golovcov — néha eltűnik. Hol maga megy el. hol gépkocsival Ö önnek érteElőfordult, hogy kora reggel a szálloda halijában újságírók gyűrűjében lehetett látni — interjút kértek tőle a lapok, a rádió és a televízió számára —. máskor meg úttörők, vagy idősebb emberek vették körül. Kíváncsi lettem, mi ez a nagy érdeklődés Golovcov körül. Gyorsan megtudtam, hogy Magyarországon Golovcovot évek óta várták... Kisfaludi Stróbl róla mintázta a Felszabadulási Emlékmű szovjet katonáját 1 Azt mondják. Golovcov felkutatása sem volt mindennapi. A szobrász emlékezett a keresztnevére, de vezetéknevét elfelejtette. Valaki ehhez hozzátette, hogy Vaszilij vezetékneve katonai rangra emlékeztet. (Golovcov „fejest” jelent- — A fordító). A szovjet rádió felhívást tett közzé: „Jelentkezzen az a Vaszilij keresztnevű katona, aki Budapesten harcolt, s katonai rangra emlékeztető neve van.” A felhívásra 30 ember jelentkezett, de 6ajnos. nem volt köztük az. aki modellt állt a szobrásznak. A „bronzkatona” Golovcov Volt. r* olovcowai egymás melletti szobák- vjr ban laktunk. Az egyik szabad estén bementem hozzá. Fáradtnak tűnt. Kiderült, éppen akkor mentek el tőle az egyik ifjúsági lap munkatársai. Amikor előhúztam a Jegyzettömbömet, szemrehányóan pillantott rám. De azért báró tian elbeszélgettünkVaszilij Mihajlovics ma Tejkovöban Ä, a pamutfeldolgozó kombinátban dolgozik. Sose hallottam még Tejkovóról. de pontosan magam elé tudtam képzelni Golovcov elbeszélése nyomán. Csendes kisváros, sok parkkal. Milyen volt Golovcov katonai múltja a háborúban? Harcolt a Volgánál, és a Donnál. a Baltikumban és a Dunánál. Csapatteste a háború után egy ideig Budapesten állomásozott. Itt találkozott Kisfalud! Stróbl ZsjgmonddaL Jól szemügyre vettem Golovcovot: valóban fel kellett, hogy keltse a szobrász érdeklődését. Arca nyílt, egyszerű, tekintete egyenes, és ami a legfőbb, a harcolni és dolgozni egyaránt jól tudó amber magabiztossága sugárzik róla. Azután pillantásom az ablakom, keresztül messze Budára, a Gellérthegyre tévedt, ahol fényözönben lebegett a pálmaágat tartó nőalak. „Jó volna tudni, vajon őt kiről mintázta a szobrász?... Ki is lehet ez a nő?” — tűnődtem. Sajnos, másnap el kellett utaznunk Budapestről. Négy év múlva. 1969 márciusában újra Magyarországra látogathattam, ez alkalommal szakszervezeti küldöttséggel. Bár a március hideg és esős volt. a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját szerte az országban nagy tömegek ünnepelték. Küldöttségünk tagjai különböző városokba látogattak- Én a Győrbe és Sopronba tartó csoportba kerültem. rp alálkoztunk veterán forradalmárok- *- kai. a volt nemzetközi brigádok katonáival. közülük sokan harcoltak Oroszországban a polgárháború idején a szovjethatalomért. majd hazájukban. Magyarországom. Győrből Sopronba, utaztunk. Itt meglátogattunk egy szanatóriumot. Amint az egyik folyosón mentünk, a röntgenszobából egy szép. szobortermetű nő lépett ki fehér köpenyben. Valamennyien felfigyeltünk rá. A nő felénk jött. és az orosz beszédet meghallva sorra megölelte küldöttségünk nőtagjait. A főorvos sietve megjegyezte: — ö a röntgentechnikusunk. Turánszki Erzsébet. Róla mintázta Kisfaludi Stróbl a pálmaágat tartó nő alakját •.. Most meg a mi asszonyaink kezdték ölelgetni Turánszki Erzsébetet. Felismerték őt! így ismerkedtem meg, számomra is váratlanul. Turánszki Erzsébettel!... Aztán, amíg társaim megnézték a kezelőhelyiségeket, leültünk az ablak alatti padra, s beszélgettünk,. Turánszki Erzsébet sokgyermekes családból való. korán megismerte a szükséget és a bánatot. Sok rosszat átélt a fasiszta uralom és a német megszállás idején. Megpróbáltatások vártak rá az 1956-os ellenforradalom napjaiban is. Nem bocsátották meg neki, hogy modellt állt Kisfaludi Stróbl Zsigmond- nak. Azzal fenyegették, hogy megölik. — Engem csak kővel dobáltak meg, többre nem szánták rá magukat, bronz hasonmásomra azonban már kötelet vetettek, megkísérelték ledönteni talapzatáról- De ehhez nem volt élég erejük!... Én ott óriás vagyok, 30 méter magas. A bronz Erzsébet szilárdan áll a lábán! — mondta nevetve. — Akárcsak az élő Erzsébet, igaz? Fegyver és munkapad A munkásőrszakasz krónikájából V gén. Turánszki Erzsébet nem hátrált meg, szilárdan kitartott a népi hatalom mellett, amely lehetővé tette, hogy tanuljon és munkát adott számára. A régi Magyarországon mindezt nem kapta volna meg ilyen magától értetődően egy parasztlány! ... Tudta, várta, hitte, hogy a segítséget 1956-ban hazájának nehéz óráiban csak a szovjet emberek hozhatják. — Olyanok, mint Vaszilij Golovcov. a katona — mondta- — Aki az emlékmű talapzatánál zászlóval és géppisztollyal áll. Emlékszik? — Igen. emlékszem. Sőt Golovcovot személyesen is ismerem. A sors véletlenül ösz- szehozott vele is. Turánszki Erzsébet elbeszélését hallva újra Kisfaludi Stróbl Zsigmondra gondoltam. Arra, hogy szeretnék megismerkedni magával a művésszel is. Ezt a találkozást következő magyarországi látogatásom idejére terveztem. Másnap visszatértünk Budapestre. Egy késő estig tartó fogadás sűrűjében, a Parlamentben, tolmácsom bemutatott a művelődésügyi miniszternek. Nagyon szívélyes volt megkérdezte, lehetne-e valamiben a segítségemre, nem szeretnék-e még valahová utaz ni az országban. Beszélgetésünk közben odajött hozzáhl egy középmagas, idősebb férfi, borospohárra’ a kezében- Az ismeretlen pompás hangulat ban. széles mosollyal köszöntötte a miniszteri Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt Különös érdeklődéssel figyeltem. Nem csak azért, mert * sors vele is véletlenül hozott össze. Tiszteletre méltó kora ellenére energikus, erős embernek tűnt Borospoharakkal teli tálcával egy pincéi lépett hozzánk. Kisfaludi Stróbl Lentngrádra mondott pohárköszöntőt Megköszöntem a szobrász szívből Jövő szavait, kifejeztem elragadtatásomat a gellérthegyi emlékmű iránt, és sok sikert kívántam következő munkájához. " elhajtottuk borunkat. i — Az új munkám — Petőfi Sándor. A költő! Megformálása régóta izgat, s nem először próbálkozom vele. Kisfaludi Stróbl hirtelen megfogta a könyökömet. és meghatva mondta: — Ö. Leningrád! •.. Tudja-e. hogy egy régi. kedves szobrom, az íjász az Ermitázs- ban látható... Ha arra jár. köszöntse majd. Kisfaludi Stróbl Zsigmond íjásza az Er- mitázs udvarán áll. s az íj húrját megfeszítve a palota áttört kapuján keresztül a számunkra láthatatlan célra szegezi tekintetét. Georgij Holopov ismert szovjet fró. Elbeszéléseinek és regényeinek fő témája a Honvédő Háború, á szovjet katonák hősiessége. Haditudósítóként megfordult a hadszíntereken, Magyarországon is járt. Itteni emlékeiről. élményeiről Magyar regény címmel önálló kötete jelent meg. Az idén éppen hatvanéves író a leningrádi irodalmi-művészeti folyóirat, a Zvezda főszerkesztője. Nem hagyja elfelejteni magát a nyírbog- dányi munkásőrszakasz. Az év végi értékelésnél a legjobb alegységek közt mindig szólítják őket. Ha az alakulás éveiről beszélgetünk. a nyíregyházi zászlóaljnál — ahová akkor tartoztak — ma is azt mondják: a nyír- bogdányiakat szinte nem lehetett megelőzni. Egy-egy riadó alkalmával sokszor hamarabb jelentkeztek a parancsnoknál, mint a helybeliek. Az árvíznél derekasan helytálltak, s két új ház is Őrzi a szakasz munkásőreinek kezemunkáját. Van-e. s ha igen. mi lehet e nagyszerű kollektíva titka, amely másfél évtizeden át szinte egyem bérként állt ki? Az emlékeket felidézve erről beszélgettünk Gulácsi Antal, Varga Tibor, Földi Mihály, Gerdán Tivadar, Lőkös Ferenc. Mitró Miklós. Soltész Balázs munkásőrökkel— Titok nincs — mondja Soltész Balázs —. de aki 1957 tavaszán fegyvert fogott a gyárért, a munkáshatalomért, az bizonyított is. És nálunk a gyárban az első hívó szóra munkás és igazgató így gondolkodott. Nem túlzás azt mondani, sokunk számára így volt természetes. Igaza van Soltész Balázsnak, amikor azt mondja: nem akárki fogott akkor fegyvert. hanem a gyár legjobbjai. Időben nerh sok — hár egy emberöltőben jelentős — ez a tizenhét év. de mégis talán már most mondhatjuk, hogy a történelem lapjait írták az első munkásőrök: Forradalmi tettre vállalkoztak. — Persze, ha valaki azt gondolná, hogy most. vagy éppen akkor, amikor az első járőrrel indultunk, mindig történelmi, nagy gondolatok jártak a fejünkben — alaposan tévedne, fűzi a szót Lőkös Ferenc, aki szintén a legrégebbi munkásőrök közé tartozik. Amikor a helyzet úgy engedte, együtt mentünk kirándulni, szórakozni, pihenni. Ott volt a család is... Magukfőzte bográcsgulyás, vicces „ugratások”, rögtönzött futballmeccs a Tisza-par- ton. „Mázli Miska” karikatúrái, a horgász- agitációk — megannyi felejthetetlen emlék, ami szintén a munkásőrévekhez kapcsolódik- — Tennivaló mindig van bőven — mondja Gulácsi Antal szakaszparancsnok. — Az elméleti és gyakorlati kiképzések. a lövészetek próbára teszik az idősebbeket és a fiatalokat egyaránt, ilyenkor aligha van helye a lazításnak, a „kiváló” címet nem adják könnyen. De Nvírbogdányban már hagyományok vannak. Büszkék rá. hogy az elsők között építettek társadalmi munkában munkásőr- laktanyát az ipartelep szomszédságában, ahová ma is szívesen mennek egy-egy rendezvényre. Hosszú évekig szinte nem volt személyi változás a szakaszban, nem kért senki könnyebb munkát. Néhány éve több fiatal került az alegységhez, felváltották a tartalékállományba vonult idősebbeket. Közülük való Gerda Mihály, aki másfél éve öltötte magára a próbaidősök egyenruháját, s nemrégen tett esküt. — Nem volt nehéz tudni, mit vállalok — mondja —. mert a faluból, á gyárból jól ismertem a munkásőröket. Voltam katona, tudom, mit jelent a fegyelem, a jó kollektíva — talán ezért a két dologért is jöttem. Mitró Miklós, a fiatal szakaszparancsnók- helyettes csendben figyeli a beszélgetést, világért sem szólna közbe, amikor az idősebbek beszélnek, látszik, élvezi a régi nyíröog- dányi munkásőrtörténeteket. eseményeket. — Nyolc éve vagyok már én is munkásőr — mondja a kérdésre — sokszor hallottam a történeteket, mert magunk közt is felevenítjük ' cigarettaszünetben mostanában is. Soknak meg már én is részese voltam- De valahogy mindig jólesik hallani a közös emlékekről is. Azt hiszem, azért jó nw^t nálunk a szakasz, mert a fiatalabbak nagyobb lelkesedése. az idősebbek gazdagabb tapasztalata jól kiegészíti egymást, sokat tanul az ember... Nemcsak közvetlen emberi tapasztalatot, hanem sok új ismeretet is. Gulácsi Antal büszkén sorjázza: a szakasz minden munkásőrének nyolc általános iskolai, vagy annál magasabb végzettsége van. öten most is marxizmus—leninizmug esti egyetemen, hárman marxista középiskolában tanulnak. A szakasz csaknem minden tagja párttag, és szívesen szólnak arról is. hogy a munkásőrök soraiból nemrégiben új párttagot ajánlhattak. A munkásőrök élete elválaszthatatlan az üzemtől, megtalálható köztük minden részleg embere: hege&ztő. szivattyús, főmérnök, irodai dolgozó, s jóleső érzéssel mondják el tavalyi eredményeiket. Rekordnyereséget fizettek a napokban, egyévi munkát reprezentál ez. Ami szintén, kapcsolódik a munkásőrszakasz krónikájához is: Lőkös Ferenc művet ető. munkásőr most kapta meg a „Nehézipar kiváló dolgozója” kitüntetést,, bizonyítva. hogy a szakasz tagjai a munkában ta élenjárnak. Nincs tehát különleges titka a nyírbog- dányi munkásőrszakasznak- Lelki ismerettel, becsülettel, emberséggel végeznek pártmeg- bizatást és gazdasági munkát. Ha a szolgálat szólítja őket — a munkatárs áll a gép mellé, aki tudja, hogy társa a fegyvert fogva ugyanazért dolgozik, mint néhány órával azelőtt a munkagép mellett.^. Marik Sándor Fordította: Lovass Pál né Éj házak épülnek a Jós^város ban. (Krutflla József tusrajza) t turn
