Kelet-Magyarország, 1974. április (34. évfolyam, 78-99. szám)
1974-04-04 / 79. szám
WM. Iprffls t KELET-MAGYARORSZAG — ÜNNEPI MELLEKLET 1 oMa? Gazdálkodásunk tartalékai Szavak Kollégára beszélgetett fiatalokkal, akik már nem ismerik a huszonkilenc éve még mindenki által tudott szavakat. Nem tudják például mi az, hogy adópengő, kukás, feketepiac, falujáró — egyszóval kiesett a szótárukból egy sereg olyan szó, ami nekünk, akkor fiataloknak még nagyon is mindennapi ▼olt. Ez adta az őtletet: gyermekeimet kérdeztem én is arról, mi az, hogy sommás, máié, görhe, kantus, öhön, slambuc, mi az, hogy földhözragadt, hogy újonnan földhöz juttatott, hogy krajcár, dézsma, sublót, szegénylegény, becskor, pandúr. A gyerekek találgattak, a logika szabályai szerint kutattak emlékezetükben de egyetlen szóra sem tudtak helyes magyarázatot adni. Várjak, mondták megnézzük a magyar nyelv értelmező szótárát. Ekkor villant agyamba, milyen izgalmas három évtizedet hagytunk magunk mögött, ha csak a szavakon át is nézzük az eltelt huszonkilenc évet. Szavak seregét felejtettük el, Illetve estek ki a köz szótárából, s maradtak csak a már idősebb nemzedék fejében. Nyelvészeknek Is izgalmas lehetne — és nyilván izgalmas is — az a feladat, hogy vajon hány olyan szót töröltünk ki az ■ ifjú generáció szótárából, amelyeket mi még apáinktól is, meg saját addig rövid életünk során is igen jól bevéstünk az agyba. Es a gondolat további menete folyamán Jött a még izgalmasabb felfedezés. Hogy vajon hány új szót találhatunk a magyar nyelv értelmező szótárában is, meg életünk gyakorlatában is az elmúlt 29 évből? Szavakat, amelyek azelőtt nálunk teljesen ismeretlenek voltak, vagy csak kevesek előtt ismertek. Az idősebbek ez alatt a közel három évtized alatt tanulták meg az ilyen szavakat, mint demokrácia, társadalombiztosítás, gyermekgondozási segély, televízió, hűtőgép, mosógép, porszívó, centrifuga, padlókefélő. Ugyan ez alatt az idő «lat* tudták meg, mi az, hogy távfűtés, vezetékes gáz, táskarádió, magnetofon, olajkály- ba, villanytűzhely. f 1945. után tanultuk meg először igazán azt a szót, hogy kerékpár, majd ismerkedtünk a motorkerékpárral, azután azzal a szóval, hogy személygépkocsi. Megtanultuk azután mi az, fiogy Barátság kőolajvezeték. Béke villamos távvezeték. Megtanultuk megismerni a telefont, a periont, a nvlont és a műanyagok legkülönbözőbb fajtáit, Ezen a vidéken csak az elmúlt 29 eszterf- ilőVien tudták azt is, mi az, hogy színház, kiváló dolgozó, azt, hogy mi a humanizmus, vízmű, és hidroglobusz. Nagyon,jó lenne tudni, hány olyan szót tudtunk mi. amit nem tudnak ma a gyerekeink és hányat tudnak a mai emberek, amit nem tudtak apáink és nagyapáink 1945. április 4. előtt. NagyaDáink tudták, mi az. hogy TVjberdő 'és mi az, hogy Piave. Nem szívesen emlékeztek ezekre a szavakra. Unokáik már szintén a gyakorlatból tudják ugvan ezeket és színes mutogatnak észak-olaszországi túrista útjaikról. . 'Azt hiszem, hogy eldöntetlen lenne a verseny. ha — mondjuk — egy, a magyar nén nyelvében gazdag, de a mai világtól távol élő öreg diktálná lányaink és fiaink számára ma már különösen furcsán csengő szavakat, s ez°v után a mi gverekeink adnák vissza azo- k?j amelyeket már ők 'tanultak: kibernetika e'e1‘ronika. atomerőmű, matematika és a többi és a többi. Szavak, amelyeket elfelejtettünk és amelyeket megtanultunk huszonkilenc év alatt. Milyen érdekes, hogy csupán két nemzedék életében is mennyit cserélődtek a szavak Mennyivel vastagabb lett emiatt a magvar rvelv értelmező szótára, s mennyi minden hiányzik még ma is belőle! Egy bizonyos: az eltolt három évtized során szavakban is többe» 'elejtettünk és többet tanultunk, mint addig ezer év alatt a Kárpát-medencében. A palatáblát felváltotta a füzet n krétát e golyóstoll, a szatócsboltot az ÁBC-áruház. az olajmécsest a neon-égő. az olajpogácsát a banán. És a többi és a többi. A nyelvészek a megmondhatói, mennyi szó változott, újult meg, került az élet forgatagából a tudósok könyvespolcaira és mennyi született, s születik naponta. De ez már több, mint nyelvészet. Kopka János Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van annak, hogy a vállalatok, termelőegységek hogyan szervezik miként gazdálkodnak a munkaerővel, az anyaggal, az állóeszközzel. Pártunk X. kongresszusa is felhívta a figyelmet a termelés és a hatékonyság növelésének olyan tartalékaira, melyek a vállalata üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével megvalósíthatók. A vállalati belső tartalékok feltárása, mozgósítása a szokásos módszerekkel csak nehézkesen valósítható meg. Ezért szükséges, hogy időről-időre visszatérjünk a munka- és üzemszervezés átfogó értékelésére, elemzésére, továbbfejlesztésének kérdéseire. E célnak megfelelően hozott határozatot az MSZMP Központi Bizottsága 1971 decemberében. Ésszerűbb munkamegosztással A Központi Bizottság decemberi határozata IV. 5 éves tervünk teljesítése érdekében szükségesnek tartotta, hogy az anyagi termelés és szolgáltatás területén országos aktivitás bontakozzék ki, melynek célja: a munkatermelékenység növelése, a munkaidőalap jobb kihasználása, a rossz hatásfokkal foglalkoztatott létszám átcsoportosítása, az állóalapok jobb kihasználása, a műszakszám emelése, a felesleges állóeszközök selejtezése, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése és nem utolsósorban a dolgozó kollektívák élet- és munkakörülményeinek javítása, stb. E célok megvalósítása csak módszeres, állandó és folyamatos szervezési tevékenységgel valósíthatók meg. A határozat végrehajtása során szerzett megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok szervezeti felépítésén túl a döntési jog és hatáskörök szabályozására a vállalati vezetők egyrésze kevés gondot fordított. Ebből adódik, hogy több vállalatnál nem megfelelően szabályozták a külnöböző szintű gazdasági vezetők jog- és hatáskörét. Néhány vállalatnál még a hárofn vezető állású dolgozó között gincs megfelelő munkamegosztás. Különösen vonatkozik ez a középszintű és alsóbbszíntű vezetőkre. A jog- és hatáskörök ésszerűbb decentralizálásától egyes gazdasági vezetők még ma is visszahúzódnak. A hatáskörök leadását az egyszemélyi vezetés csorbításának tekintik. Az ilyen szemlélet ellentétben van a határozat alapelveivel, negatív hatással lehet á vállalati termelésre, az értékesítési tevékenységre, gátolja a vállalati belső mechanizmus fejlesztését, a tartalékok feltárását, a termelésben történő hasznosítását. Megyénkben az üzem- és munkaszervezés feltételei hasonlóak az országoshoz, de egyben sajátos eltérő vonásokat is tartalmaznak. Melyek ezek? Az ipar viszonylag gyors fejlődését nem követte megfelelően a szakemberképzés, viszonylag kevés a megye üzemeiben a közgazdász, műszaki szakkáder; másrészt a fiatal szakemberek nem rendelkeztek kellő szakmai gyakorlattal. Néhány vállalatnál a kedvezőtlen szakemberellátottság következtében az üzem- és munkaszervezési feladatok kidolgozására különböző tudományos intézeteket kértek fel. Tapasztalatunk ezzel kapcsolatosan az, hogy ezek a szervezési intézkedési tervek/nem minden esetben igazodnak az adott vállalat lehetőségeihez. A legtöbb esetben a javasolt szervezési feladatokat csak jelentősebb beruházással valósíthatnánk meg. A megye gazdasági egységeinél a eaerfeltételeken túl — a következő fontosabb tényezők befolyásolják: gazdasági egységeink döntően kis- és közép nagyságrendűek, ahol a termelési volumen a foglalkoztatott létszám viszonylag alacsony. Itt a termelés irányítását, a kapacitás ésszerű hasznosítását eddig könnyű volt biztosítani; a termelés növelését a piaci kereslet, a létszámhiány nem akadályozta; az. hogy a megye az iparfejlesztés szempontjából a IV. 5 éves tervben preferált terület, a vállalati vezetők a termelés növelését elsősorban új beruházások megvalósításával kívánták biztosítani. Az üzem- és munkaszervezési feladatok végrehajtására a vállalatok, szövetkezetek programokat készítenek. Az elkészített szervezési programokat értékelve megállapítható — hasonlóan az országoshoz —, hogy azok egy része helyesen tükrözi a vállalatok előtt álló feladatokat és azok megvalósításának módjait, eszközeit. Sok program azonban nem megfelelő színvonalú és tartalmú, sok bennük a formális elem. Nem eléggé konkrétak, általánosan határozzák meg a feladatokat. A másik hiányosság, hogy egyes vállalatok csak egy-egy részfeladat megoldására, (például szállításszervezés, anyagmozgatás gépesítése, stb.) készítenek tervet. Az ilyen tervek nem komplexek, nem tükrözik az egész vállalat előtt álló feladatokat. Az is előfordul, hogy egy-egy részfeladat optimális megvalósítása üzemen belüli szűk keresztmetszetet, esetleg továbbá szervezetlenséget eredményez. A tapasztalatok szerint az egyes vállalatok, szövetkezetek üzemszervezési színvonala igen eltérő. Ez összefüggésben van többek között azzal, hogy a vállalatok termelési nagyságrendje, termékstruktúrája, az alkalmazott technológia, a termelés jellege is különböző. A kisebb vállalatoknál, szövetkezeteknél a nagyobb sorozatban történő gyártás technikai és személyi, feltételei kevésbé biztosítottak. Ezekben az üzemekben a legalacsonyabb a szervezés színvonala. Itt a szervezés lényegében arra irányul, hogy termelési adottságaiknak megfelelő rendelést biztosítsanak. Szervezett képzés, továbbképzés Kedvezőbb a helyzet a nagyobb vállalatoknál és szövetkezeteknél, különösen ott, ahol a közelmúltban jelentősebb fejlesztéseket valósítottak meg. Már a beruházások tervezésénél, kivitelezésénél törekedtek korszerű termelőeszközök beszerzésére, gyártástechnológia kialakítására. Hiányosság, hogy az új modern üzem megvalósításától időben később kerül sor korszerű szervezési elvek alkalmazására. Ezért fordulhat elő, hogy nem minden esetben megfelelő a rendelkezésre álló termelőkapacitások optimális kihasználása, gondolok itt elsősorban a többműszakos termelés megszervezésének elmaradására. Kétségtelen, ennek személyi feltételei is vannak, mint például a megfelelő számú és felkészültségű középvezetők hiánya, vagy a kevés számú szakmunkás, a betanulási idő elhúzódása, stb. Megítélésem szerint szervezettebb, tervszerűbb, az előrelátható igények alapján történő szakmai képzéssel, a középvezetők rendszeres továbbképzésével, a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb hasznosításával a termelőeszközök jobb kihasználásának alapjai teremthetők meg. A gazdasági vezet ólt egy része még kevés gondot fordít az ilyen jellegű feladatok megoldására. A hatékonyabb munkavégzésnek igen fontos feltétele az ösztönző, reális teljesít* ménykövetelményen alapuló bérezés. A foglalkoztatott dolgozók többsége teljesítmény- bérrendszerben dolgozik. A technika fejlődésével, a technológia változásával, a műszaki és szervezési intézkedésekkel párhuzamosan nem történik meg a teljesítménykövetelmények felülvizsgálata. " Ez tükröződbe egyebeit közt abban is, hogy több helyen magasak a teljesítményszázalékok. Kevés a teljesítménykövetelmények alapját biztosító munkanapfelvétel és sokszor formális. Még ma is előfordul, hogy a munkanormák felülvizsgálatát egyes vállalatoknál kampány- szerű feladatnak tekintik. A munkanormák kialakításánál arra kellene törekedni, hogy ösztönözzön, a munkaerővel való takarékosságra, a munkafegyelem javítására. Segítse a béraránytalánságolS felszámolását, a termelés hatékonyságánál# emelését. Alapelvként szükséges érvényesíteni: a szervezési intézkedések elkészítését, bevezetését tárgyalják meg az érintett dolgozó kollektívákkal. így tudjuk megértetni a szervezés helyességét, szükségességét, mozgósítani * feladatok végrehajtására. ' A határozat végrehajtása során főleg * nagyobb vállalatok, szövetkezetek törekedjek a gazdaságosabb termelésszerkezet kialakítására, a gazdaságtalanul gyártott termékek termelésének visszaszorítására. Általános tapasztalat, hogy lassú az előu rehaladás a megyei vállalatok közötti munkamegosztás, kooperáció területén. A mun-j kamegosztás és kooperáció kiszélesítése nagyobb lehetőséget teremtene a vállalatoknak} szövetkezeteknek a leginkább megfelelő termelési struktúra kialakításában. A munkaszervezés jelentősége még soS vállalati tervben nem tükröződik megfelelően, pedig ez a szocialista rmmkaversenv é* brigádmozgalom további kibontakozásának aí feltétele is, ily módon nagyon fontos politikai kérdés. Az üzemi pártszervezetek ennék szellemében cselekedtek, amikor mozgósították % párt tagjait, a dolgozó kollektívák aj a feladatok megoldására. A vállalatok többségnél a párt- és kormányhatározatból adódó feladatokat megtárgyalták a dolgozó kollektívákkal. Alán-szervezeti taggyűléseken, temetési tanácskozásokon, szocialista hriffádér- tékgzleteken, stb.. mozgósították a dolgozókai a tartalékok feltárására, a szervezési műnk* fokozására. A tapasztalaj az. hogv a szocialista mun- kaverseny-mozgalom eredményesen segített* és segíti a megye gazdasági feilődését. A munkaversenv főbb céljait a korábbi években a gazdasági vezetés a szakszerve™tf szervekkel közösen alakította ki. A célok általában a termékek .minőségének javítására} a termelés gazdaságosságának fokozására. * termelékenység emelésére, az eszközök iobb kihasználására iránvultak. Ezek realizálódnak a dolgozók vállalásaiban, gyakorlatba» tükröződik a dolgozók politikai érettsége. foU lelőssége, áldozatvállalása. Ezt mutatja az is} hogy a meave iparában foglalkoztatott dolgozóknak ‘több mint kétharmada részt vesz a szocialista munkaverseny-mozgalómban. Tájékoztatni a dolgozókat A vállalások jnegvalósítására jó a dolgod zók versenyszelleme. A teljesítést viszont gyakran akadályozzák a vállalati szervezetlenségből adódó hibák, például rendszertelen munka- és anyagellátás. Egyes vállalatoknál nem minden esetben folyamatos a verseny- propaganda. a dolgozók tájékoztatásánál! rendszere. A munkaverseny értékelése nem egységes. Néhány vállalatnál a verseny értékelése a zonos a tervteljesítés értékelésével. Az üzemen belüli versenyformák közül Td kell emelni a szocialista brigádmozgal- rnat, mely megyénkben is a versenymozga* loorn alapját képezi. A szocialista brigádokban dolgozó mim-; kasok száma évről-évre .emelkedik. Az elmúlt évben közel 20 ezer dolgozó versenyzett e kitüntető cím elnyeréséért. A szocialista brigádok a termelési, gazdasági vállalásaik mellett törekednek tagjaik általános; szakmai, politikai műveltségének fokozására. Ezáltal elősegítik a megyében a nagyüzemi munkásosztály kialakítását. A tapasztalatok szerint javításra, finomításra szorul a versenymozgalom értékelésének rendszere. Az anyagi elismerés mellett nagyobb gondot szükséges fordítani az erkölcsi megbecsülésre is. Az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munkaverseny kiszélesítése területén a megye vállalatai, szövetkezetei szép eredményeket értek el, de látni, hogy az ilyen irányú tevékenység még nem eléggé célratörő, sokszor csak közvetve kapcsolódik a vállalatok konkrét termelési problémáinak megoldásához. Azt is látnunk kell. hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről hozott határozatok végrehajtásának még csak a kezdetén vagyunk. Ä jövőben sokkal tudatosabb. tervszerűbb munkát szükséges végeznünk. El kell kerülnünk, hogy e tevékenység kampányfeladattá váljon, mert ezáltal érhető el, a megye gazdaságának dinamikus fejlődése, a népgazdaság által megfogalmazott társadalmi és gazdaságpolitikai célok megvalósítása. Dajka S. Bertalan vezési tevékenység színvonalát — személyi Szerelik a gépeket a mátészalkai bútorgyár mnnkacsamokáb an. Képünkön: Korpái János villanyszerelő bútorlapmegmunkáló gép bekötésén dolgozik. (Hammel József felvételen
