Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

t ©Mal KELET-MAGYARORSZAO ItfTi. március f. (sromiko Kairóban fszmail Fahmí egyiptomi külügyminiszter meghívására pénteken négynapos hivata­los látogatásra Kairóba érke- *ett Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, akit egyiptomi kollégája fogadott a repülőtéren. Az esti órák­ban megkezdődtek a hivata­los tárgyalások Gromiko és Fahmi között a közel-keleti helyzetről és a két ország kapcsolatairól. A tárgyalások szombaton folytatódnak. Mnnk^spárf-gy őzelem az angol váflasztásokon A csütörtöki alsóházi vá­lasztásokon Anglia egyetlen politikai pártja sem tudott abszolút többséget szerezni. A 635 választási körzetből eddig 626 szavazatait szám­lálták össze, s noha a mun­káspárt — este 19,00 órai összegezés szerint — öt man­dátummal megelőzi a kon­zervatívokat, már bizonyos, hogy nem sikerül megsze­rezni az abszolút többség­hez szükséges 318 mandá­tumot. Az este hét óráig beér­kezett részeredmények alap­ján a munkáspárt 300, a konzervatív párt 295. a li­berális párt 11 mandátum­mal rendelkezik, s az egyéb csoportosulások eddig 20 mandátumot mondhatnak magukénak. A pártok vezetői egész délután lázasan tanácskoz­tak vezérkarukkal. A munkáspárt főhadiszál­lása közleményben szólí­totta fel a tory-kormányt, hogy mondjon le. A közle­mény szerint Wilson vállal­ja az új kormány megalakí­tását, mivel „a nemzetnek olyan kabinetre van szük­sége, amely határozottan tud szembeszállni a gazdasági válsággal”. A BBC hivatalos hírma­gyarázója ugyanakkor be­jelentette: a konzervatív párt vezérkara kapcsolatba lépett Wil'liam Whitelaw foglalkoztatásügyi minisz­terrel, azzal kapcsolatosan, hogy elvállalná-e egy eset­leges következő konzervatív kormány megalakítását Heat jelenlegi kormányfő utódjaként. Befejeződtek a magyar- román tárgyalások '(Folytatás az X. oldalról) A házigazdák invitálására a román vendégek és a tár­saságukban levő magyar sze­mélyiségek ezután üzemláto­gatásra indultak. A „meleg elvtársi üdvözle­tét azok részéről, akik Romá­niában a szocializmus meg­valósításán és felvirágoztatá­sán dolgoznak” — jegyezte be búcsúzóul Ion Gheorghe Maurer a lakatosszerelő bri­gád emlékkönyvébe. A mun­kások ajándékkal kedvesked­tek a magasrangú vendégek­nek, majd a küldöttség szívé­lyes búcsút vett csepeli ven­déglátóitól. Ion Gheorghe Maurer pén­teken ebédet adott Fock Je. nő, a Minisztertanács elnöke tiszteletére a Duna Inter­continental szállóban. Részt vett az ebéden Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Gyenes And­rás, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, s a po­litikai élet több más vezető személyisége. Az ebédem részt vettek a román kormányfők kísére­tének tagjai. A szívélyes, baráti hangu­latú ebéden Ion Gheorghe Maurer és Fock Jenő pohár- köszöntőt mondott. Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénte­ken hazaérkezett Moszkvából, ahol a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 66. ülésszakán vett részt. Ugyancsak hazaér­kezett dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, aki a KGST integrációs programja alapján létesítendő 750 kilo­voltos villamosenergia-táwe­zeték építéséről írt alá meg­állapodást. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kara- kas László munkaügyi mi­niszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Kekkonen letette a hivatali esküt Arc nélküli diktatúra Athénben Urho Kaleva Kekkonen pénteken letette hivatali es­küjét, és ezzel további négy évre — immár harmadszor — ő lett a Finn Köztársaság el­nöke. Mint ismeretes, a finn par­lament 1973 januárjában módosította az alkotmányt és Kekkonen elnök 1974 eleién lejáró elnöki megbízatását újabb négy évre, 1978. már­cius 1-ig meghosszabbította. A finn alkotmány szerint az ország külpolitikáját az elnök határozza meg. Kek­konen elnök fenntartotta Finnország semlegességen alapuló külpolitikáját és ba­ráti kapcsolatokat alakított ki a Szovjetunióval 8Jj francia kormán} Pierre Messmer francia miniszterelnök pénteken is­mertette a sajtóval új kor­mányának névsorát, az új Messmer-kabinetben 16 mi­niszter és 5 miniszterelnök­ségi államtitkár foglal helyet. A legfontosabb tárcák élén nem történt változás, helyet cserélt viszont a kö­zös piaci tárgyaláson igen erélyesen és hatékonyan sze­replő Jacques Chirac eddigi földművelésügyi miniszter és Raymond Marcellin, volt bel­ügyminiszter. Az új kor­mányban továbbra iß Michel Jobert a külügy-. Valery D’Giscard Estaing a gazda­sági- és pénzügyminiszter, és Jean-Phliope Lecat, a tá­jékoztatásügyi miniszter. Saigon szabotálja a fogolycserét A saigoni fél ismét nem teljesítette a foglyok átadá­sára vonatkozó tervet — je­lentette pénteken a Felsza­badulás hírügynökség — s a február 8-án felújított fo­golycsere február 26-án vé­gétért második szakaszában az előirányzott 1268 fogoly helyett csak 1188-at bocsá­tott szabadon. Ezzel szem­ben a DIFK maradéktala­nul eleget tett a tervben vállalt kötelezettségének. ★ A dél-vietnami népi fel­szabadító erők február hó­nap első három hetében a • 'hé lötörb&r* i&'VfeZ".'-. A •n yrj.,! -K■ " Mekong folyó deltavidékén rohammal bevettek 45 ellen­séges állást, amelyet a sai- gani kormányzat Illegálisan létesített a felszabadított öve­zetben — közölte pénteken a Felszabadulás hírügynök­ség. A népi erők egyedül feb­ruár 20 napján a saigoni haderő 72 támadó akciói.'" hiúsították meg. Ennek so­rán harcképtelenné tettek 679 ellenséges katonát, nagymennyiségű fegyvert zsákmányoltak, megsemmi­sítettek 25 megerősített ál­lást és visszafoglaltak hét stratégiai falut. í'i iiiLriújjá SB liMfi ' in raj III i ■■mm '«*■■■ i nm wt ? i9 ■ V5 v-« Jí9fT Etiópiái helyzetkép Sendálkacsev Mákonnen az új etióp miniszterelnök pén­teken megtartotta első saj­tóértekezletét, miközben a kormány épülete előtt diá­kok vezette több ezres tün­tető tömeg követelte félreál- lítását. Az új kormányfő sajtóér­tekezletén azt állította, hogy a politikai pártok, a hadse. reg és a lakosság túlnyomó többsége támogatja őt, s a tüntetőkre utalva azt mon­dotta, hogy csupán „radiká­lis elemek” akarnák túl messzire menni. A kormány­fő kijelentette, hogy a kato­nák néhány napig még fenn­tartják a rendet és a fegyel­met, viszont bizonyos ben­ne, hogy utána visszavonul­nak laktanyáikba. Elismerte, hogy a volt kormány négy­öt miniszterét letartóztatta a hadsereg, de hozzátette, hogy nem esett bántódásuk, és rö­videsen szabadon bocsátják őket. Kormányalakítási ter­veiről csak ennyit mondott, hogy a lakosság minden irányzatának képviselőit be­veszi kabinetjébe. A tüntetés fegyelmezetten zajlott le, amit több száz rohamsisakos katona és rendőr jelenléte biztosított A diákok támogatásukról biztosították a fegyveres erő­ket földreformot, a rend­szer demokratizálását és saj­tószabadságot követeltek. Néhány hettel ezelőtt e«y Athénban tartott ünnep-jégen a legújabb görög kormány tagjai alatt összeomlott a tri­bün és négy minisztert kór­házba kellett szállítani. Mindamellett ezt az eseményt egyelőre nem lehet politikai szimbólumként kezelni: a gö­rög junta nem egészséges — de uralma távolról sem om­lott össze. Egyelőre nem világos, hogy a november 25-én végrehaj­tott katonai puccs, amely Pa- padopuiosz katonai rezsim- jét megbuktatta, — pontosan milyen változást hozott. Az új rezsim éppen a legutóbbi hetekben nyitotta meg Ja- rosz szigetén az egyik idő­közben kiürült koncentrációs tábort, s nyomban be is né­pesítette nemcsak a baloldali, hanem a liberális ellenzék néhány vezetőjével is. A nyilvánosság számára ér­zékelhető politikai esemény mindössze a kormány átala­kítása és az alkotmány bizo­nyos fokú módosítása. Ebből lehet némi következtetést le­vonni arra nézve, hogy az új katonai diktatúra milyen ár­nyalatokban különbözik a régitől. Ami- a kormányátalakítást illeti, Andrucopulosz minisz­terelnök kabinetjének külön­böző tárcáit kereskedők és úgynevezett szakemberek foglalták el. Az első követ­keztetés ebből természetsze­rűen az, hogy a hatalmat ténylegesen kézben tartó ka­tonák igyekeznek a háttérből irányítani az eseményeket. Ez persze nem lényegbeli, de minden esetre feltűnő stílus­különbség a Papadopulosz- Pattakosz rezsimhez képest. A második és már lénye­gesebb különbséget az új al­kotmányreform árulja el. A kormány néhány nappal ez­előtt hivatalos lapjában mó­dosításokat hozott nyilvános­ságra. Az 1968-ban. Papado- pulosz egyszemélyi diktatú­rájának megerősítését szol­gáló .alkotmányt úgy formál­ták át, hogy a köztársasági elnök hatáskörét lényegesen csökkentették! Hivatali ide­jét hét esztendőről öt évre szállították le és számos fon­tos politikai területet kivon­tak az elnök hatásköre alól. Ezek közül a leglényegesebb az, hogy a hírhedt görög ka­tonai titkosszolgálatot, a KYP-et. amely eddig a jun­ta-kormány szerint az elnök­nek, tehát Papadopulosznak volt felelős, most a kormány­fő alá rendelték. Ebből mindenekelőtt azt a következtetést lehet levonni, hogy Gizikisz tábornok aki a novemberi puccs után Gö­rögország elnöke lett ésnév- leg a katonai junta főnöke — távoliról sem rendelkezik olyan hatalommal, mint Pa­padopulosz. Hiszen különben aligha tűrte volna el hatás­körének ilyen megnyirbálá­sát! A második és ennél lénye­gesebb következtetés az, hogy a titkosszolgálat ezentúl sen­kinek sincs alárendelve. Az Andrucopulasz vezetése alatt álló kereskedő- és bürokrata kormány ugyanis csak ár­nyékhatalom és a katonák kreatúrája. A novemberi má­sodik katonai államcsíny ilymódon a katonai titKos- szolgálatot tette az ország urává és jelenleg Görögor­szágban a KYP vezetője, Jo- annidisz brigádtábornok a legfőbb hatalom! Joannidiszt a hajdani Papadopulosz-féle junta „legkeményebb” tiszt jei támogatják. Félreérthetet­len céljuk: a terror fenntar­tása, a jelenlegi törvénytelen állapot tartósítása. Ebből a szempontból fi­gyelemre méltó, hogy még az 1968-as junta-alkotmánynak azokat a cikkelyeit is meg­változtatták, amelyekben an­nakidején Papadopulosz va­lamiféle „választásokat” ígért. Az új, második junta alkotmányreformja már ezekről a látszatválasztások­ról sem beszél. Ehelyett le­szögezi, hogy a% l973- novem­ber 17-én kihirdetett kivéte­les állapotot továbbra it fenntartják és az.t csak „el­nöki rendelettel” lehet meg­szüntetni. Miután a kormány kezében nincs tényleges ha­talom, Gizikisz tábornok ha­tásköre pedig zsugorodik, nyilvánvaló: Görögországban addig lesz kivételes állapot, ameddig Joannidisz brigád- tábornok, a KYP és az ugyancsak Joannidiszhez tar­tozó katonai rendőrség kí­vánja! Ha egyáltalán lehet foko­zatokról és különbségekről beszélni, akkor azt lehet mondani, hogy a második junta még merevebb és a látszatokra még kevesebbet ad. mint a Papadopulosz-re- asim. Stílusát tekintve pedig titokzatosabb, jobban kerüli a nyilvánosságot és a dikta­túra tényleges irányítói visz- szahúzódnak a titkosszolgá­lat hivatali szobáiba. E változott módszerek per- utolsósorban gazdasági kél élésekkel kapcsolatosak. 196. után, amikor a junta hata­lomra jutott, a nyugat-euró­pai gazdasági konjunktúra függvényeként Görögország­ban is konjunktúra kezdő­dött s az akkori katonai re­zsim a paraszti adósságok el­engedésével a falun korláto­zott bázist tudott teremteni. Azóta a parasztság helyzete ismét romlott, a konjunktú­ra megtört, az infláció veszé­lyes méreteket öltött. Ezért is kényszerül a második jun­ta azoknak a „népszerűségi triikköknek” az elhagyására, amelyeket Papadopulosz al­kalmazott és ezzel párhuza­mosan a legmerevebb titkos-; szolgálati rezsim megterem­tésére. A katonai diktatúra és a terror szorítása tehát válto­zatlan. Csak éppen — a fél­reérthetetlenül egyszemélyi diktatúrára törekvő Papado­pulosz helyett — most az .,arcnélküli titkosszolgálat” diktatúrája szorítja Görög­országot. — L — e>, 13. Ráköpnek és eltapossák, pokrócot dobnak oda, elsé­tálnak a tűzoltókészülékért. A kár ezer forint. Nem kár. Utána megmossák a kezü­ket, háttal a gépnek tá­maszkodnak, nézik a tűz he­lyét. Rágyújtanak, elküldik a tanulógyereket a kantinba, hozzon abból a háromhuszas kolbászból Ha nincs hozzá uborka, mustár is jó. Mire hozzálátnak, már a szemüket se törlik. Egy könyvre való füst nem maradt. Egy röhej. Nappal nem ég a világ. A világot csak sötétben le­het felgyújtani. Éjjel ég a világ, éjjel tűz a tűz, és éjjel láng a láng. Csak éjjel fény a fény. Már közelről hallani a tűzoltók szirénáit. Mi lesz, mire ideérnek. Most min­den messze van, most mesz- sze van a déaitán, és a reggel, most messze a világ. Csak a messze van közei. A lángok se tudják elűzni a csillagokat, és re­megnek a felhők, mert a hő­ségtől remeg a levegő. Tű­zijáték van. Mintha innen a portásfülkéből irányítanák, csak meg kell nyomni a gombot. Aki itt áil, maga is láthatja, csak játék az egész. A világot egy gombnyomás­sal fel lehet gyújtani egyet­len éjszakán. Aljától ég a raktár. A lángok felnőttek, mert a tűznek ia van gyerekkora. Aztán, míg van miből táp­lálkoznia, fejlődik. Mint az emberiség. A Nellit még dél­után lebeszélte’m arról, hogy idejöjjön. Jött más. A tűzoltóknak meg se koty- tyan. Nézz rá egy ilyen arc­ra. Pont olyan az arcuk a tűzvilágnál, mint festett szentképek a sekrestye farán. A diri odakeveredik mellém. Felnőtt ember tűz alatt nem beszél — Mit látott előtte, Gás­pár? — Semmit — mondom. — Semmit? — Semmit. — Egyszerre csak kigyúlt a raktár? — Gondolom, már előbb égett. — Maga akkor hol járt? — Nem aludtam. — Elhiszem. De miből lett ilyen nagy a tűz? Gyorsan nőL Gyorsán? — Ha egyszer kiüt. kész... Minden tűzfészek azért ve­szélyes, mert egytől' is lá­gyulhat az egész világ. — Ezt honnan veszi? — Olvastam az újságban. — Úgy... — mondja a diri — a jegyzőkönyvet azért majd maga is írja alá. — Én? Még virradatkor is fenn volt az egész környék. Ahogy világosabb lett, szétnéztem. Nagy panoráma. A szem­közti hosszú utca ablakát úgy lengette a szél, mintha egy bérháznyi óriásmadár ezekkel a szárnyakkal akar­na felszállni. De ami nem megy, az nem megy. Az ab­lakban megismertem az öreg tanárt, felesége úgy kö­nyökölt mellette a párká­nyon, mint Tölcsváry Ad­rienne oldalán a daxli. Most láttam először, hogy Richter úr hálósapkát visel. Legyen neki. Vajda úr, a KÖZÉRT- es, sálat tekert a nyakára, mert akárhogy is égett a gyár, annyira azért nem fű­tötte az utcát, hogy legény- kedni lehessen. Erdélyi úr, a festő, külön ablakban állt, tőle jobbra, az erkélyajtó­ban a család. Még tűz esetén se vállaltak vele közössé­get A Llpták úr rezes orra illet legjobban a helyzethez Megengedem, lehet, ho^y csak a hajnali széltől vo.L Egyedül Slezákné, aki oda­jött hozzám és megkérdezte, hogy nem hozhatna-e nekem egy féldeci kevertek Egyszer elmúlik minden tél. Ez a tél is elmúlt, sok­szor elmúlt, de visszajött Csak a mucusokat kell fi­gyelni, hogy megtudjuk, mi­ként is áll a helyzet Amíg felhajtott gallérral', behú­zott nyakkal járnak, fejü­ket sállal kötik át oldalt se néznek, csak műszak után megcélozzák a villamos meg­állót. addig nincs tavasz. Hi­ába süt a nap, az semmi. A mucusok tudják, hogy visz- szajön a tél és még siettük- ben Is összeszorítják térdüket Van ilyen. Most már nincs sál a fejü­kön, a gallért csak divatból hajtják fel, hátul a csücskét pillognak jobbra-balra, hogy jobban hallják, ha valaki ko­cog utánuk, akkor aztán jóS meghúzzák a lépést (Folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents