Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-02 / 51. szám
LAPtTNK TARTALMÁBÓL* VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Magyarorszas AZ MSZMP. SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA KXX1 ÉVFOLYAM. 51. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1971. MÁRCIUS Z, SZOMBAT Megkülönböztetett támogatás (3 oldali A po£ ás mindig csenget (5. oldaB A labdarúgó NB ül tavaszi sorsolása (7. oldaj ELLÁTÁS Naponta halljuk, olvashatjuk az ajánlatot: korszerűsítsük táplálkozásunkat, fogyasszunk több zöldséget, gyümölcsöt. Igen, csak áruhiány és a magas árak miatt ez nem mindig lehetséges. Ha a nemzetközi összehasonlító statisztikákat böngésszük, a kiváló termesztési adottságokkal rendelkező hazánkat olyan országok mögött látjuk, amelyek tőlünk északra fekszenek, lehetőségük sokkal rosszabb, mégis több zöldségfélét fogyasztanak, mint mi. További furcsaság nálunk, hogy a városi lakosság rendszeresebb fogyasztója a zöldségféléknek, mint a falunélő, ahol termelik, illetve meg kellene termelni a zöldséget. Lehet ezt magyarázni sok mindennel: táplálkozási kultúra, szokás, a kereskedelmi hálózat . fejletlensége és így tovább. Arra azonban már nehéz magyarázatot találni, hogy egyes falvak olyan zöldségféléket várnak a megye vagy az ország más részeiről, amit náluk is jól lehetne termelni. Ismert dolog, ha valaminek kényes — és sokba kerül — a szállítása, raktározása, az a zöldség, gyümölcs. Nyilván senkisem gondol arra, hogy a legkisebb községben is üvegházak legyenek már ma és januárban is zöldpaprika, paradicsom álljon az ÁFÉSZ-boltokban. Ehhez ma még nem vagyunk elég gazdagok. De az már nem túlzott igény, hogy minden községben termeljék meg a friss zöldséget és a télire valót is. A helyi szükségletet elsősorban a háztáji gazdaságokból, kiskertekből kellene kielégíteni. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez még így volt. A kisgazdaságok zöldségtermesztésének újra fellendítésében sokat tehetnek a a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek. A közös palántanevelésre néhány megyei jó példa már van, ilyen a porcsalmai, vagy a vásá- rosnaményi társulás. Vannak szövetkezetek, ahol jól szervezik a háztájiban termelt zöldséq felvásárlását is. A Minisztertanács e hét csütörtöki ülésén foglalkozott a zöldségtermesztés fejlesztésével. Többek között úgy határozott, hogy a tsz- ek 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok pedig 30 százalékos állami támogatást kaphatnak növényházak, fóliatelepek létesítésére. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságokban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem útján értékesítik, nyugdíjnap jóváírásban részesülnek. Március eleje van, még nem késő dönteni. A több zöldséa egyszerre jelenti az egészségesebb táplálkozást és a több jövedelmet is. (es, b.) Befej eződtek a magyar—román tárgyalások v Pénteken délután az Országház minisz- Magyar Népköztársaság Közlekedés- és Po6tertanácsi termében befejeződtek a magyar taügyi Minisztériuma és a Román Szocialis—-román tárgyalások. A tárgyalások befejez- ta Köztársaság szállítási és távközlési mibével magyar—román egyezmények aláírása- nisztériuma közötti közvetlen. műszaki-tudora került sor. mányos együttműködésre és kooperációra A Magyar Népköztársaság Nehézipari vonatkozó megállapodást Földvári László Minisztériuma és a Román Szocialista Köz- közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, társaság vegyipari minisztériuma közötti, illetve Marin Maroiou közlekedési és távszintetikus kaucsuk gyártásában való együtt-,, közlési 'miniszterhelyettes "írta alá. "' • " működésre vonatkozó megállapodást, vala- Az aláírásnál jelen voltak — Fock Jemint a növényvédőszer-ipar területén való nőnek, a Minisztertanács elnökének és Ion gyártásszakosodásra és kölcsönös szállítások- Gheorghe Maurernak, a Román Szocialista ra vonatkozó egyezményt dr. Lőrincz Imre Köztársaság minisztertanácsa elnökének venehézipari minisztériumi államtitkár és Ilié zetésével a magyar—román tárgyalásokon Cisu vegyipari minisztériumi államtitkár; a részt vett személyek. Ion Georghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete pénteken a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott el. A román vendégeket a látogatásra elkisérte dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A vendégeket dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint az üzem vezetői fogadták. A szerszám- gépgyár tanácstermében Csató László vezérigazgató köszöntötte a vendégeket, majd Soltész István, a vezér- igazgató általános helyettese adott tájékoztatást a gyáróriás munkájáról, szervezetéről, termékeiről. A román kormányfő köszönetét mondott a gyár tevékenységéről adott ismertetésért, s elmondta, hogy a magyar gazdasági mechanizmus működésével kapcsolaté; | számos, tanulmányozásra érdemes kérdés kínálkozhat részükre. így például az, hogy a gazdaságirányítási rendszerben felhasznált gazdasági eszközök hogyan befolyásolják kívánatos irányban a vállalatok tevékenységét. A termelési kooperációval kapcsolatban szólt arról, hogy az a gazdasági együttműködés jelentős tényezője, s egyre fontosabb eleme lesz a gazdasági fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy a kapcsolatok fejlesztésében jelentős szerepet tölthetnek be a tapasztalatcserék a különféle szakterületeken. Hangoztatta, hogy a két ország gazdasági, ipari kooperációja, akár két- oldalúan. akár harmadik országra kiterjedően is, nagy figyelmet, részletes tanulmányozást igényel, s abból mindkét fél számára nagy előnyök származhatnak. (Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a megyei és a nyíregyházi környezetvédelmi bizottság A Hazafias Népfront megyei Gazdaságpolitikai Tár- s ’almi Bizottsága és az MTESZ szervezésében március 1-én megyei környezet- védelmi tanácskozást tartottak Nyíregyházán, az MTESZ Víz utcai székházában. Megnyitót mondott Gulyás Emiiné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, majd a környezetvédelemről tartott vitaindító előadást Scholtz Béla, az MTESZ megyei titkára. Ezután került sor a megyei és Nyíregyháza városi környezetvédelmi bizottság megalakítására és programjának jóváhagyására. A bizottság az érdékelt állami és társadalmi szervek, szervezetek képviselőit, társadalmi aktívákat tömörít annak' érdekében, hogy minél hatékonyabbá váljék megyénk társadalmának részvétele a környezetvédelemben. Tagjai társadalmi összefogással segítik a szennyező, veszélyeztető gócok, veszélyforrások felmérését, s ezek megszüntetését, intenzitásuk csökkentését. Propaganda- munkát folytatnak az emberi tudatformálás érdekében. Egy-egy terület fejlesztési tervét környezetvédelmi szempontból megvitatják és véleményezik, részt * vesznék a lakóterületek fásítási és parkosítási akciói szervezésébenSzorgalmazzák és támogatják a Vöröskereszt által kezdeményezett „Szépítsük, vi- rágosítsuk városunkat, falunkat” tisztasági mozgalmat, valamint a kertbarátok munkáját. Kezdeményezik a környezetvédelmi bizottság létrehozását Nyírbátorban, Kisvárdán, Mátészalkán és néhány nagyközségben. A bizottság elnökévé De- zsényi Edét, az erdőfelügyelőség vezetőjét választotta meg, szervezőtitkárnak pedig Király Istvánt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársát. A tanácskozást a Gazdaságpolitikai Társadalmi Bizottság 1974. évi munkaprogramjának jóváhagyása zárta. HO Nyara!ófalu Sóstón :||i Szatmár Tourist Mátészalkán *** fia j|:j Ősszel: gyümölcskarnevál Ülést tartott a Felsö-Yisza-vidéki Intéző Bizottság A Felső-Tiszavidéki Intéző Bizottság 1974. évi első ülését pénteken tartotta Nyíregyházán. Az ülésen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, és dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnök- helyettese. A FIB elnöksége beszámolt az 1973. évi munkáról, dr. P. Szabó Gyula, a FIB ügyvezető elnökhelyettese többek között elmondta: az egyéves intéző bizottság munkáját sok gond nehezítette, nemcsak a szűkös anyagiak, hanem az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos szemléletbeni problémák is. Ezek ellenére a FIB lelkes és jól képzett társadalmi munkásokkal szak- és területi bizottságaiban eredményesen, jól végezte a munkát. Az Országos Idegenforgalmi Tanács 1,5 millió és a megyei tanács 1 millió forintos támogatását a sóstói közművesítésre, sétány és járdaépítésre valamint a Felső-Ti- szavidék idegenforgalmi és üdülőterületi terve elkészítésének első részére költötték. Jelentős összeget áldozott a FIB a sóstói Igrice nyaralófalu beruházásainak támogatására és a mátészalkai Szatmár Tourist idegenforgalmi kirendeltség építésének előkészítésére. Pályázatot hirdetett. a FIB útmutató és köszöntő táblák készítésére, amellyel a Felső-Tiszavidék valamennyi fontosabb idegen- forgalmi értékét jelző közlekedési tájékoztató táblák kihelyezését segítik. Az egészségügyi és üdülőhelyi szak- bizottság a Felső-Tiszavidék fürdésre és ivásra alkalmas vizeinek kataszterét készíti, s az elmúlt évben több ellenőrzést végeztek a kiránduló- helyeken és a tapasztalatok alapján javaslatokat tettek A Nyírsági Ősz népszerűsége jelentős mértékben növekedett. Sikerrel zajlottak le a Nyírbátori Zenei Napok, új színfoltot jelentettek a kisvárdai várszínpad és lovaspálya avató ünnepségei. Az elnökség beszámolójában elhangzott: a beregi körzetben komoly helyi anyagi erőfeszítéseket tettek az idegenforgalom alapjainak lerakása érdekében. A raka- mazi körzetben a szabolcsi földvár rendezési gondjai kerültek előtérbe. A szatmári körzetben egyre többen látogatják az irodalmi emlé’ >5» lyeket. Ezt követően Csallány Géza, a FIB titkára, az intéző bizottság 1974. évi munkatervjavaslatát ismertette, öt fő feladat köré csoportosul a munka: a felső-tiszavidéki idegenforgalmi-üdülőhelyi terv kidolgozásában való aktív részvétel; • a tájékoztató táblák elkészítése és kihelyezése; a jelentős idegenforgalmi rendezvények szervezésének segítése; a megyei idegenforgalmi propaganda alap létrehozása és a Felső-Tiszavidék idegenforgalmi propagandájának szervezése; az idegenforgalmat befolyásoló létesítmények, szolgáltatások minőségének javítása, a területi fejlesztés. Az anyagi eszközök változatlanul szerény fejleszt# t tesznek lehetővé. Ezért a megyei idegenforgalmi fejlesztési koncepció figyelembevételével csoportosítva és rangsorolva adnak támogatásokat. Felkutatják a legkedvezőbb megolddásokat, a különböző hitellehetőségeket, országos támogatási alaookat. Már most megtervezik az 1975. évi fejlesztéseket is, hogy kellő időben intézkedni lehessen a megrendeléseknél, beruházásoknál. A munka- terv elfogadását több hozzászólás. több jó javaslat, kiegészítés előzte meg. A jelentősebb idegenforgalmi rendezvények: a Nyírbátori Zenei Napokat augusztus 17, 18-án és. 24,.25-én rendezik. A Nyírségi ősz rendezvényei szeptember 15 és október 15. közöt zailanak Többek közöt ekkor lesz a gyümölcskamevál, itt tartják idegenforgalmi hivatalok és IBUSZ irodák kéDViselőinek országos tanácskozását, a nemzetközi „Tokaj” autós- rallyt nemzetközi renOlő-í modell versenyt, tájismertető versenyt, a vendéglátó napokat, a kisvárdai lovasnapokat, s több kiállításra, vásárra is sor kerül, a Nyírségi Ősz során. A FIB részt vállalt Nvíregvé áza örökváltság-szerződésé életbelépésének 150. évforduló^ jával kapcsolatos ünnepségek szervezésében. A FIB áttekintette a Felső-Tiszavidék idegenforgalmi és üdülőterületi tervének előtanulmányát is. amelyet a NYlRTERV készített (marik) Számítástechnikai védnökség Alakuló ülést tartott pénteken Nyíregyházán, a KISZ megyei bizottságon a Számítástechnikai Megyei Véd- nökségi Bizottság A Minisztertanács 1971 novemberében határozatot hozott a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésére. A program megvalósítása az egész társadalom széles körű összefogását teszi szükségessé. A számítástechnika bevezetésében, alkalmazásában döntő a fiatalok munkája, új iránti fogékonysága. A KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt a progJ ram megvalósításának segítésére. A KISZ megyei bizottsága és a védnökségi bizottság felhívással fordult a megye KISZ alapszervezeteihez: ismerjék meg a fiatalok a számítástechnikai program helyi lehetőségeit, tegyenek javaslatot továbbfejlesztésére, létesítsenek kapcsolatokat számítóközpontokkal, hasonló profilú vállalatok, intézmények fiataljaival együttműködés és tapasztalatcser* céljából,
