Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

W74. március W. KELET-MAGYARORSZAG - VASÁRNAPI melléklet 7. oldal . IDŐ A korszerű otthon építése Móricz Zsi gmond jegyezte meg egyszer így barátjának küldött levele végén, hogy azért ír hosszan, mert nincs sok ideje. Ha néhány jelentést, beszámolót, s más­fajta irományt néz az ember, az jut eszébe: mennyire igaz Móricz Zsigmond megállapítá­sa. A 14—16 oldalas, vagy még annál is terje­delmesebb „tanulmány” szerzőjének minden valószínűség szerint az utolsó pillanatban szóltak felettesei, s ezért lett az írás olyan, amilyen. Nem lehet egy példát kiragadni, hiszen is hozzánk érkező különböző hivatalos iratok és jelentések majdnem mindegyiké feleslege­den és oktalanul hosszú. Ebben foglaltatik, hogy a lényeg elködösül, nem egy példa van fá, hogy él is tűnik. Azon gondolkodtam a minap, hölgy ki ol­vassa el vajon azt a 14 jelentésből álló anyag­halmazt, amit az egyik igen fontos megyei szervünk küldött — azzal a jó szándékkal, hogy akit illet, rágja át rajta magát, készítsen belőle feljegyzést és szóljon érdemben hozzá a napirendekhez, majd vegyen részt a dön­tésben. Tizennégy napirend volt, egyenként át­lagosan tizenkét oldalon! Aligha hiszem, hogy elérhetnénk ezzel a hőn óhajtott és nemes célt; hogy a döntés elő­készítéséhez nélkülözhetetlenül fontos infor­mációhoz juttathatunk bárkit is, ha röviden tömören, értelmesen és magyarul nem tudunk írni. Sokszor elhangzik a mi szakmánkban, hogy ha valahol, itt nélkülözhetetlen követel­mény a nyelvtudás. Magyarul kell tudni írni, a magyar ember számára érthetően kell írni és beszélni. Kár lenne tehát, ha a hosszú, da- gályos és zsargonnal teli elemzések, jelenté­sek olvasóit a készítők nem tartanánk magyar embereknek. Nálunk az is ki nem mondott szabály, hogy az olvasó is erríber. írjunk, beszéljünk hozzá értelmesen, egyszerűen, magyarul. Lám, az igazán nagy tudósok az élettan, a csillagá­szat és a legkülönbözőbb tudományos terüle­tek dolgairól is olyan szépen, közérthetően beszélnek, mint mondjuk két háziasszony a töltöttkáposzta készítéséről. Röviden és Velősen. Legyen időnk így ír­ni nekünk is és azoknak is, akiknek nem az újságírói műfajok művelése, hanem mondjuk egy ágazati összefoglaló jelentés készítése ju­tott osztályrészül. És beszéljünk is röviden. Azoknak, akik Nyugaton személyesen is tapasztalták, egyál­talán nem mond újat ez az angol tőmondat: „The time is many” — az idő pénz. Pénz an­nak aki jelentést ir, de annak is, aki azt ol­vassa. És az idő annak is pénz, akinek a köte­lességei közé tartozik értekezletekre járni. Egyik járási vezetőn^ mondta félig tréfásan a minap, hogy három példányban kellene élnie. Az egyik mása értekezletekre járna, a másik írná a jelentéseket és a harmadik példány végezné azt a munkát, amiért tulajdonképpen létrehozták az ő beosztását. Ilyen lehetőségünk természetesen nincs. De 5gy bizonyos: a papírmunkához hasonlóan megnőtt az utóbbi időben az értekezletek szá­ma és az értekezéssel eltöltött idő. Van ér­tei izlet, ■ amelynek már a közepére belefárad a résztvevő és a könnyebb megoldást választ­va feltartja a kezét és megszavazza azt, ami­vel egyébként vitatkozna. A kezembe került a minap egy ^tízparan­csolat” — áz értekezletek tízparancsolata. Igen tanulságos. Csak egy-két mondatot belő­le- .Tessék félkészülni... Ne várj nógatásra, ha van : lényegi* mondanivalód... Ne szólj hozzá csak azért, mert senki nem akar jelent­kezni ' Ne ismételd meg mások gondolata­it. Ne szónokolj. Nem a hatáskeltés, hanem a használható gondolatok adnak rangot ne­ked és az értekezletnek is ... Maradj a tárgy nél '. A tömörség a hozzászólás egyik leg nagyobb erénye...” És végül, ami nekem a .leginkább tetszik a tizedik parancsolat: „Csak azokat hívjuk meg az értekezletre, akiktől érdemi hozzájá­rulás várható... Bárha megfogadnánk ezeket a tanácso­kat! Kopka János A megfelelő mennyiségű és korszerű igé­nyeket kielégítő otthon megteremtése érde­kében szerte a világon nagy erőfeszítéseket tesznek. Megyénkben a lakásépítés mennyiségi és részben a minőségi színvonala korábban nem látott mértékben fejlődött az elmúlt években. A 15 éves hosszútávé tervciklusban 56 237 lakás épül meg. Ez a szám azit jelenti, hogy 1960 és 1975 között épült lakásállományunk egyharmada és majdcsak minden harmadik család új lakásba költözik. A 15 éves távlati lakásfejlesztési terv befejező időszakában, a IV. ötéves tervben mind a központi számítá­sok, mind a tanácsok elgondolásai szerint továbbra is jelentős marad megyénkben a kü­lönböző magánlakás-építési formák szerepe. Az előirányzott 22 000 lakás — melynek túl­teljesítése várható — mintegy 78 százaléka létesül ebben a formában. E tevékenységet azonban számos nega­tívum kíséri. A társasházépítés előretörése mellett is túl nagy a hagyományos családi- ház-építés aránya: á megépített létesítmé­nyek építészeti megjelenése, racionális kiala­kítása, valamint gazdaságossága gyakran kí­vánni valót hagy maga után és messzemenő­en nem lehetünk elégedettek a magánlakás­építési területek közművesítettségének ala­csony szívonalával sem. Célszerűnek látszik összefoglalni mind­azokat a tényezőket, amelyek a mai lakás­tervezés, üdülőépítés, kiskertmozgalom tel­kein megvalósított létesítmények, garázsok építésének elvi alapjait jelentik. Család és lakás, megnövekedett szabad idő, távlati ter­vezési szempontok és a. rohamosan fejlődő technika követelményei döntő hatással van­nak az otthonszervezésre. Nem csodálható, ha e kérdések körül nagy vita folyik. Külön­böző szakemberek —, építészek, pedagógu­sok. orvosok, pszichológusok és szociológusok egyre szélesebb tábora vizsgálja a modern életkörülményeket, valamint azok kihatását az emberre, illetve otthonára és mindegyik­nek van valami mondanivalója, esetleg újabb igénye az otthon tervezésével, kialakításával kapcsolatban. A közeli, de a távolabbi országokban is mindenütt figyelembe veszik napjaink épít­kezéseiben is a táj népi építészeti hagyomá­nyait Ez általában a történelem által kiter­melt több évszázados indítékból származik. Egészséges, célszerű, mértéktartó, túlzások­tól mentes, felhasználja a helyi építési anya­gokat, de alkalmazza a korszerű építési tech­nológiát is. Bár a megye is rendelkezett egy rendkívül karakteres népi építészettel, saj­nos az elmúlt évtizedekben helyet adtunk a kontárok ízlés-romboló tevékenységének. Hagytuk a szinte zenei harmóniával felépí­tett fésűs ház-sorok, utcaképek eltorzítását, a „modern villa” építését, a lakóházak telek közepére telepített gombaszerű elszaporodá­sát, holott kívánatos lenne az építészeti ha­gyományok kultúrált, korszerű felhasználása mind a településkép megőrzése, mind a jól használható lakások létrehozása érdekében. A jó színvonalon megtervezett és kivite­lezett lakóépület megjelenésében és funk­ciójában a következőket fejezi ki. A ház el­helyezése a telekre úgynevezett „fésűs” ol­dalhatáron álló beépítéssel ideálisnak tekint­hető. Funkcionálisan áz alaprajz hagyományt követi, de annak korszerűsített formája: la­kó-étkező előtere» (pitvar), főzőkonyhái; (füs­töskonyha), hálószobás (tisztaszoba), nappali szobás (használati szoba). Teljes közművesí­tésre számítvá a lakás természetesen a für­dőszoba—WC és esetleg külön mosótér együt­tesét is tartalmazza. A tárolókamra kialakí­tása és méretezése a vidéki használatot, il­letve a mezőgazdasági foglalkozási ágat is figyelembe veszi. A régi paraszt házaknál alkalmazott tornácok (gádor) korszerűsített változatát, mint fogadó tornácot, illetve mint kert felöli teraszt alkalmaz. Tömeg és te­tőkialakításoknál a hagvománvökhöz igazo­dik, de korszerű építészeti eszközök alkalma­zását tervezi. Gondol a nyeregtetős kialakí­tásnál a tetőtér beépítésének lehetőségére. Az utca felőli oldalon az utcavonallal pár­huzamosan telepített műhely, raktár, fedett átjáró, garázs lehetőségének kialakításával. Ä szabadonálló családi házak tervezésé­nek, építésének fontos tényezői a következők. Viszonylag kis területfelhasználás, tehát az - t*ren elérhető maximális laksűrűség: zárt­körű terek, teraszok, szélvédett kertrészletek és átriumok kialakítása. A beéoítés adottságai­nak felhasználása és az éoületkontúrok, il­letve tömegek tagolása útján a belső terek átrendezhetősége, a lakóterület növelése, il­letve csökentése érdekében. Ha ezek után sorra vesszük a gazdaságosság, az előfegvár- *ás és az ioarosítás szemnonHait. valamint a v^7onV énül01 c-o ,-v o/of oV alkalmazhatósá­gát máris megállapítjuk, hogy a felsorolt követe1 mények egvidetű teUesfiése még meg- Vazoiftően sem könnvű feladat. A tömbtelken épített családi házak terve­zési lehetősége nem alkalmaz gvükeres újítá­sokat az építésben és ennyivel közelebb is áll a realitásokhoz, egyes jellegzetességei mégr is érdemessé teszik a kiemelére. A tervezők­nek itt egyszerű lehetőséget kínál az egyszerű téglalap-forma, melynek hátoldalán nincse­nek nyílások. Amennyiben lapos födémszer­kezettel alakítandók, úgy az eddigiektől bát­rabban lehetne a tető felülvilágító szerkeze­teket kombinálni, mellyel bármelyik helyiség bevilágítható. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy többféle beépítési rendszerben alkal­mazzák. A beépítés változott elrendezése egyrész­ről felhasználja a sűrűbb beépítésből és az egyforma típusú épületek alkalmazásából származó előnyöket, másrészről a közös zöld és közlekedő területek kedvező kialakítása mellett, a saját kertek szeparáltságát is lehe­tővé teszi. A közösen épített garázs és szere­lőműhely, valamint az egy épületben elhelyez­hető lomkamrák és kerékpártárolók is bizo­nyos megtakarításokra nyújtanak lehetőséget az egyedi megoldásokkal szemben. Sajnos e beépítési forma megyénkben ezideig nem tu­dott meghonosodni. A sorház, mint beépítési forma a megye­székhelyen kezd hagyományokkal rendelkez­ni és a kertes sűrű beépítés — közel egy év­tized ' óta — bevált megoldásnak tekinthető. A sorházak alkalmazása ma is egyre újabb jellegzetességekkel, tulajdonságokkal gyarap­szik. Ez az építési rendszer kínál legtöbb le­hetőséget a magasabb szintű ipari technoló­gia számára, például alagútzsalu, nagypanel stb. A láncházaknál általánosságban annyit kívánok megjegyezni, hogy a gazdaságosság és a területfelhasználás szempontjából a sza­badonálló családiház és a sorház között fog­lal helyet. Kívánatos volna ezt a korszerű­nek — és ugyanakkor a hagyományos csalá­diház költségeihez hasonlítva gazdaságosnak — mondható építési módot megyénkben is megjelentetni és meghonosítani. A hatvanas évektől fokozatosan és egy­ben dinamikusan emelkedő jövedelem szín­vonal — kölcsön felvételek nagyobb és ked­vezőbb lehetőségei — megyénkben is az alapterület általános növekedését és a lakás- kultúra színvonalának emelkedését váltotta ki. A mai építkezésekre jellemző az olyan megoldások keresése, amelyek jobban meg­felelnek a mai életformának, elsősorban a mind szabadabb és kötöttségektől mentes em­beri otthoniét lehetősége megteremtésének. Törekvés a szülők és gyerekek életének foko­zottabb különválasztása, a ház, illetve lakás fokozódó szeparálására, a külvilágtól és az azt elősegítő kertrészletek kialakítása a ko­rábbiakhoz képest jóval kisebb területen. Az alaprajz kialakításában is változások vannak. Növekszik a családi ház alapterülete. Míg 1960-ban például 60 négyzetméter körül volt az átlagos alapterület, addig 1970-re ez 100 négyzetméter körül volt és 1974-ben ezt a nö­vekedést már 140 négyzetméterben limitálták a központi szervek. A mai hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a 4 főre tervezett épüle­tek alapterület 80 négyzetméter mellett is korszerű kialakítást tesz lehetővé, ugyanak­kor — sajnos — a mi megyénkben épülő úgynevezett „kocka villák”, — amelyek 10 x 10-es, tehát 100 négyzetméter alapterüle- tűek — nem nyújtanak megfelelő praktika'/ ságot. Pedig az 1 főre jutó 25—30 négyzetméter lakó alapterület ma világszínvonalait jelent. A tervezőknek még jobban figyelembe kel­lene venni a jó tapasztalatokat, ezeket nép­szerűsíteni kellene, hogy a hagyományos építési szokáson változtassunk. Számításba kell venni a lakások közle­kedési rendszerét Ugyanakkor nagyon fon­tos a nappali szobák elhelyezése, melyeknek kialakítása, megnyitása, megvilágítása, pad­lóburkolata és a természettel való kapcsolata a leggondosabb megoldást igényli. A nappali általában a lakás legnagyobb helyisége és legalább 25—30 négyzetméter alapterületű legyen. Célszerűnek mondható az a tervezői törekvés, amely a tagoltságban jut kifejezési­re, például L vagy T alak. Divatosnak mon<f- hatók a mozgatható beépített szakipari szer­kezetek, esetleg függönytartók, melyek lehe­tővé teszik a lakás egyes részeinek alkalmi leválaszását, illetve más helyiségekkel való (például étkező) összenyitását. A családi házakban kétféle hálóhelyiség tervezése kívánatos. A szülők részére két­ágyas, a többi családtag részére egy-egy ágyas hálószobákat alakítsunk ki. Kisebb ko­rú, de már önálló gyerekek esetén az elvá­lasztás első lépése a nemek szerinti elkülönü­lés, ez esetben egy hálóhelyiségben legfeljebb két azonos nemű gyereket helyezzenek eL A tervezőknek nagy figyelemmel keli lenni arra is, hogy az új népesedéspolitikai törvény az ideálisnak azt a családösszetételfc tartja, ahol legalább három gyerek van. Egy építész számára ez azt a feladatot jelenti, hogy az egy háló vagy nappali mellé leg­alább három kis félszobát is betervez és így biztosítja az ötszemélyes lakást, lehetőleg 10O négyzetméter alapterület alatt. A kis szobák­ban igen előnyösen kombinálhat a beépített szekrényekkel is. A megye lakásállománya ‘ azt. mutatja; hogy a fürdőszobával ellátott lakások ará­nyában országosan utolsó helyen áll. 1970. január 1-én 157 637 lakásunkból 17 065 volt a fürdőszobás. És ezen belül a családiházak kö­zül csak minden huszadikban volt az adott időpontban fürdőszoba. Éppen ezért minden kivitelezésre javasolt tervben meg kell köve­telni a magas minőségi színvonalú fürdőszo­ba kialakítását. A falvakban épített lakásokhoz szorosan hozzátartoznak más mellékhelyiségek is. A hagyományos gazdasági, vagy nyárikonyha utódaként csaknem minden ma épülő családi házba terveznek egy konyhához kapcsolódó helyiséget a mosás és fűtőközpont számára. E helyiség használata megyénkben igen je­lentős az állattartó területeken, az eteteshéa szükséges takarmány előkészítés miatt. Ebből kiindulva igen hosszú ideig fennmarad még a nyárikonyha szükséglete is. A nyárikonvha telepítése ma a legtöbb építési szabálytalan­ság forrása is. A tetőtér hasznosítása figyelemreméltó lehetőség. A magastető és benne kialakuló padlástér elveszítette eredeti gazdasági jelen­tőségét, és önként kínálkozik a lakóhelyiségek kialakítására. Külön szólnék a manzárd tetők kiképzésének problémájáról. Ez a fajta magas- tető olyan tömeg-aránytalanságot, de gazda­ságtalan és öncélú hivalkodást is jelent, ame­lyet jóízlésű tervező kerül. Az épület fő hom­lokzatának kétharmadát a tető jelenti, mely esztétikailag egy sivár tömeg. Ezért is elle­nezzük. A családi ház tervének egy részét ma­gántervezők készítik. Megyénkben 242 ma­gántervező működik. Ezt a számot egészíti ki az a 21 ipari szövetkezet, mely családiház épí­téssel is foglalkozik. A 242 tervező egy év alatt 4 768 tervet készített el, melyeket a me­gyei magántervezési szakbizottság elbírált. A bizottság a benyújtott tervek 14,4 százalékát (685 terv) engedélyezésre nem javasolta. A4 elutasítás 70 százaléka alacsony műszaki ter­vezési színvonal miatt történt. 20 százalék­nak a telepítése szabálytalan volt, nem volt megfelelő a telekmérték, rossz volt a tájolás, a telek építési tilalom alatt áll stb. A tervek bírálati szempontjai új ténye­zőkkel bővülnek — egyre inkább ez jellemzi a hazai lakás-tervezést. Ez a megyei tervező építészeket is a megszokottnál körültekintőbb és gondosabb alkotásra ösztönzi. Kedvezően ítéljük meg azt a tervet, il­letve lakást, amely a kivitelezés előtt széles­körű lehetőségeket nyújt a lakó egyedi kí­vánságainak kielégítésére, messzemenően hasznosítja a lakáshoz tartozó kertterület, a többszintes házak lakásainál nagymélységű és jól kihasználható loggiákat, vagy teraszo­kat alkalmaz, s amelyek lehetővé teszik a rohamos technikai fejlődés legújabb eredmé­nyeiből származó felszerelési tárgyak elhelye­zését, illetve későbbi beépítését. Mindezek a jogos igények példázzák azo­kat a legújabb követelményeket, amelyek a lakástervezéssel, építéssel és használattal szemben kialakulóban vannak. A korszerűsödést fokozni kell. Egyrészt azért, mert ennek feltételei adottak számunk­ra és mert Szabolcs-Szatmár megyében 1976 és 1980 között évente mintegy háromezer magánlakás építési igénnyel kell számolnunk Zilahi .í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents