Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

f. oMaS' KELET-MAGYAnORSZAÖ 1974. március ft Külpolitikai y» ........... ■ I. kommentár ................. i Veszélyes precedens ha­Gromiko—Etalia*- találkozó Nemcsak az argentin, ' nem a külföldi távirati iro­dák is gyorshírben közölték, hogy Ricardo Obregon Cano, Argentina Cordoba nevű tar­tományának kormányzója és helyettese, Atilio Lopez híva* taloßan benyújtotta lemondá­sát. Az argentin belpolitika rejtelmeiben járatlan megfi­gyelő előtt is azonnal világos, hogy rendhagyó természetű eseményről van szó. Normá­lis körülmények között még magában Argentínában sem számítana szenzációnak, ha egy tartomány aciminisztrativ vezetője és helyettese lekö­szön tisztségéről, a küllóidi közvélemény érdeüiöaésére peaig egyáltalán nem szá- rounatna egy ilyen hír. Csakhogy Argentínában HiindinkáDD meg leaet kerdő- jeiezni a normális körülmé­nyeket — os hogy ez a kérdő­jel mennyire jogos azt min­den eddigi baljós jelnél job­ban érzéKelteti a fenti jelen­tés háttere E háttér legfontosabb té- toye, hogy Cordoba politikai értelemoen már régen nem egy tartomány a sok közül, hanem a nagymuitú és jelen­leg i« rendkívül aktiv argen­tin baloldal legerősebb fel­legvára. A másik alapvető tény, hogy Cano kormányzó és helyettese baloldali érzel­mű emberek, amellett tör­vénytisztelő állampolgárok, akik tiszteletben tartották — és igyekeztek másokkal is t*sz ieletben tartatni — a he­lyi választók sok-sok szava­zásban megnyilvánult akara­tát. Akadtak azonban Cordo- baban — és egészen biztos, hogy a fővárosban, Buenos Airesben is — politikai sze­mélyiségek és csoportok, akik nem ilyen kényesek az embe­ri szabadságjogok és az alkot­mányos paragrafusok kérdé­seiben. Ezek már régebben el­határozták, hogy megpróbál­ják-—megszüntetni Cordoba baloldali fellegvár-jellegét és mo6t akcióba léptek. Méghoz­zá olyan módon, amelyre nem volt példa az argentin belpolitika történetében. A rendőrség vezetői egyszerűen fizikai erőszakkal eltávolítot­ták hivatalukból a tartomány két legfőbb politikai vezető­jét — akiknek ők maguk is engedelmességgel tartoztak. Az ország felzudult. Minden­ki a fővárosra, a rózsaszínű házra, az elnöki rezidenciára tekintett. A döntés meg is született, de aggasztó előjel­lel. Az agg elnök, aki nemrég tért vissza a hatalomba és akinek táborát óriási ellenté­tek zilálják szét, „utána ment az eseményeknek”. Olyan tör­vényjavaslatot hagyatott ióvá pénteken reggel a szenátus­sal. amely szerint a központi hatalomnak „egyes esetek­ben” joga van beavatkozni a cordobai közigazgatás irányi- tásába. Ezzel a Casa Rosada lakó­ja zöld utat biztosított egy erőszakos tartományi puccs- nak és hivatalosan is lemon­dásra késztette ennek áldoza­tait. Ismerve az elnök hely­zetet és a fegyveres erők kö­zelmúltbeli szerepét. vala­mint a chilei tragédiát, aligha tűi zás az az állítás, hogv a cordobai fordulat veszélyes preredens lehet. Következmé­nyei könnven túlterjedhetnek a tartomány határain. Mint Moszkvában hivata­losan bejelentették, Andrej Grotniko szovjet külügymi­niszter pénteken fogadta Egon Bahr nyugatnémet tár­canélküli minisztert és meg­beszéléseket folytatott vele a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti kapcsolatok további fejlesz­tésének kérdéseiről, valamint néhány nemzetközi problé­máról. NDK-NSZK tárgyalások A nyugatnémet kormány várhatóan jövő szerdán jó­váhagyja a két német állam megbízottai között az állandó képviseletek kérdéséről foly­tatott tárgyalások eredmé­nyét — közölte pénteken von Wechmar kormányszóvivő. Günter Gaus kancellári ál­lamtitkár csütörtökön ké­sőn este tájékoztatta Brandt kancellárt Nier NDK-kül- ügyminiszter-helyettessei folytatott és eredményesen lezárt megbeszéléseiről és még ezen a héten beszámol róluk a három nyugati nagy­hatalom nagyköveteinek is. A tárgyalások központi té­mája a két német állam ál­landó képviseleteinek meg­nyitása volt. Von Wechmar közölte, hogy Gaus és Nier, a két küldöttségi vezető kétolda­las jegyzőkönyvben állapo­dott meg. A Jegyzőkönyv nyolc pontra tagolódik és to­vábbi hatpontos magyarázó szöveggel egészül ki . A szóvivő kifejezte remé­nyét, hogy a szövetségi kor­mány jóváhagyása után ha­marosan alá is írják a jegy­zőkönyvet. Bonni megfigye­lők szerint az állandó képvi­seletek április végén vagy május elején nyílhatnak meg Berlinben és Bonnban. Szuez, a legendás vízi út 6. A jövő számlája A Hangácsi cikke a Konfuciusz elleni kampányról A Hungcsi a KKP elméle­ti folyóirata — b vele egyidó- ben valamennyi központi lap — névvel nem jegyzett központinak tekinthető állás- foglalást közölt a Lin Piao Konfuciusz elleni kampány pillanatnyi helyzetéről, s eb­ben a volt Mao utód vala­mennyi bűne közül az állí­tólag Konfuciusz — ihlette restaurációt nevezte a leg­főbbnek.^ A Hungcsi ugyanakkor ér­tésre adta. hogy a „két vo­nal jelenleg folyó harcában” a félfeudális, félgyarmati Kí­na visszahozatalát célzó kí­sérletek bírálata, „a nagy proletár kulturális forrada­lom gyümölcseinek „igenlé­sével” az újonnan született dolgok” (tanult fiatalok vi­dékre küldése, átnevelő ká­deriskolák) támogatásával egyenértékű. A tennivalók te. kintetében a Hungcsi hivat­kozott Mao elnök és a KKP Központi Bizottságának uta­sítására, mintegy megerősít­vén. hogy a jelenlegi kam­pány vitelét központilag sza­bályozzák. A külföldiek előtt egyéb­ként titok az utasítók tar­talma és száma. Egyes for­rások szerint Mao Ce-tung és a Központi Bizottság eddig közel 100 direktívát bocsátott ki. hogy a „tömegbírálatot” a konfuciuszi filozófiában ke. vésbé jártas milliók számára is érthetővé tegye a kam­pányban felszabaduló energi­ákat pedig az általa fontos­nak tartott politikai-gazdasá­gi kérdések felé terelje. — A szóbanforgő utasítá­sok — a Hungcsi jelzése sze­rint — tanulásra, az „ideoló­giai felfegyverkezésre” az egységre a ..népen belüli el­lentmondások” helyes keze­lésére teszik a hangsúlyt. Pekingi megfigyelők ebből ismét csak arra következtet­nek. hogy a Lin Piao—Kon- fuciusz kampány szervezői egyelőre nem i,a helyt Lin Piaok” felkutatását. -%em a személyi konzekvenciák levo­nását ösztönzik. A hétesztendős álomból most ébredő csatorna gyöke­resen megváltozott világgaz­dasági helyzetben — az elő­zetes tervek szerint július elején — kezdi meg újra mű­ködését. A csatorna eddigi történetét a nagy és drámai összecsapások jellemezték, amelyekben a világgazdasá­gi tényezők csak másodlagos szerepet játszottak. Ha a vi­lágnak szerencséje Van —az újjáéledő csatorna gondjai elsősorban gazdasági jellegű­ek lesznek. Igaz. ezek nem kis gondok. A lényeges változást abban lehet összefoglalni, hogy hét év alatt a világ tengeri te­herszállítása óriási változáso­kon ment keresztül. Ezeket a változásokat éppen az kényszerítetfce ki, hogy a Szu- ezi-csatorna kiesése felborí­totta a nemzetközi tengeri kereskedelem legfontosabb útvonalainak egyensúlyét. A Perzsa-öbölből Londonba vezető út megkétszereződött. A Perzsa-öbölből a legköze­lebbi szovjet kikötőig, Ogyesszáig vivő útvonal 40 százalékkal lett hosszabb és ugyanennyivel növekedett a tengeri szállítás távolsága Tokio és Rotterdam (tehát a Távol-Kelet legnagyobb ex­portáló országa és a legna­gyobb nyugat-európai kikö­tő) közötti Különösen érzékenyen érin­tette természetesen a Szuezi- csatoma kiesése az olajszál­lítást, 1966-ban, az utolsó esztendőben, amikor Egyip­tom még zavartalanul irá­nyíthatta' a csatorna forgal­mát. 176 millió tonna olajat szállítottak a csa'j-nán ke­resztül. A Perzsa-öböl or­szágaiban hajóra rakott olaj 38 százaléka ezt az utat vet­te igénybe (emellett a cső­vezetékek játszották különö­sen nagy szerepet.) A csatorna lezárása irtán ez az egyensúly felborult. A Közép-Keletről0-' Nyugat-Eu- rőpábft áramló olajnak körül kellett hajóznia égész Afri­kát. Ez forradalmat idézett elő a nagy tankhajók építé­sében. A jóval hosszabb Af- rika-körüli út természetesen lényegesen megdrágította az olajszállítás költségeit. Ennek az ellensúlyozására erőltetett , ütemben megkezdték az óri­ási, 200 ezer tonnás és annál is nagyabb úgynevezett „szu­pertankhajók” építését. így egyetlen úton óriási mennyi­ségű olajat lehet szállítani, ami lenyomta a. költségeket és kiegyenlítette az Afrika­körüli út hosszúsága miatt okozott veszteséget. A Szuezi-csatorna újjászü­letésének legnagyobb gazda­sági kérdőjele ilymódon az: hogyan alakul majd 'a Csa­torna és a mammut-tankhá- jók gazdasági párbaja? Je­lenleg a Szuezi-csatorna maximálisan csak körülbe­lül 70 ezer tonnás hajókat tud ótboesátani. Az egyipto­mi kormány már 1966-ban nagyszabású terveket készí­tett a csatorna kiszélesítésére. Ezeket a terveket a háborúk széle elsöpörte — most azon­ban újra előveszi Őket A történelmi drámák is­mertetése után érdemes egy kissé a számok felé fordulni, hogy megértsük az újjászü­lető csatorna dilemmáját Előzetes becslések szerint 1980-ban a Perzsa-öböl kör­nyékének országai körülbe­lül másfél milliárd tonna olajat termelnek majd. Eb­ből 1,3 milíiárdot tengeri úton kell szállítani. Figye­lembe véve azonban a mam­imat-tankba jók időközben történt előretörését, az emlí­tett mennyiség szállításához szükséges nyolcszáz hatalmas tankhajóból mindössze két­száz tudná használni a csa­tornát. Még egy igen érde­kes érvet kell megemlíteni. A mammut-tánkhajón a szál­lítási költségek viszonylag annyira olcsók hogy egy 250 ezer tonnás óriáshajó, egész Afrika megkerülésével, ol­csóbban szállít - Nyugat-Eu- rópúba ear.-s ,tonna’ olajat- múlt ~ a lényegesem'WívtífebB szuesp, utoiy, »hajózó- 7<0 seáer tonnás tankhajó, A megoldás kézenfekvő: a Szuezi-csatorna gazdasági jövője az új helyzetben azos áll vagy bukik: alkalmassá tudják-e tenni az óriás tank­hajók áthaladására! Ez technikailag teljesen megvalósítható. Végrehajtá­sához a' jelenlegi .számítások szerint körülbelül 6—8 esz­tendőre és többszáz millió dollárra van szükség. Ez az újjászülető csatorna előtt ál­ló gazdasági gondok lényege. Van a kérdésnek égy világ- politikai és hadászati oldala is. A Szuezi-csatorna meg­nyitása. majd kibővítése azt jelenti, ho-« szovjet hadiha­jók gyorsabban juthatnak el a Fekete-tengerről a Perzsa­öbölbe vagy az Indiai-óceán­ra. Ugyanakkor az amerikai Földközi-tengeri flotta hajói előtt is megnyílik ez a lehe­tőség. Külön tényező, hogv a» amerikai flottáin, annak jellege miatt, magasabb az óriási méretű repülőgépanya- hajók aránya. Ez azt jelenti, hogy a Szuezi-csatorna kibő­vítése. minden kereskedelmi tényezőtől függetlenül, hadá­szati tag is érdeke az Egyesült Államoknak! Meg kell azon­ban jegyezni, hogy az utóbbi időben a Szovjetunió hadi­tengerészeti erői is nagymé­retű helikopterszállító anya­hajakkal bővültek. Az említett politika! é* katonai tényekből eredő kö­vetkeztetések világosak. Ne­vezetesen: az újjászülető csa­torna világgazdasági felada­tainak ellátása mellett esete akkor tekinthet békés jövő elé — ha a világpolitikába» a jelenleginél is határozot­tabban kibontakozik az eny­hülés légköre éss mindeneket lőtt. a szélesebbkörű azovjei —amerikai együttműködés. A hajdani „Fáraók esatorU nája” viharos történetének- új szakaszához érkezett. Es egyben válaszúihoz is: aa enyhülés és a világbéke ele­mi érdeke, hogy a csatorna történetét a jövőben ne a hadügyminisztériumok térké­pészeti szobáiban írják, s a földkerekség talán legfon­tosabb yiziútja a békés ke» re^kedeleth ösvénye légyen. Több mint egy viharos év­század után a Szuezi-csatc*t nának erre van szüksége. rége 19. Tii*ír§ígi párbaj a Szíriái határon Damaszkuszban és Tel- avivban egyidejűleg katonai közleményben jelentették be hogy pénteken másfélórás feevveres összetűzés zajlott le a szíriai—izraeli front kö­zépső szektorában. Az össze­tűzésben tüzéréé0 és harcko­csik vettek részt. A damasz­kuszi közlemény szerint két izraeli üteget és egy műszaki egységet megsemmisítettek Az izraeli fél Szíriát vádol­ta az ellenségeskedés kirob­banásáért. Tel-Aviban a Golan-fenn- síkon fennálló feszült hely­zetre való hivatkozással — pénteken délelőtt rendkívüli ülésre ült össze az izraeli ka binet. A Lipták úr például tud­ja, mert mától felemelték a sör árát és akárhogy is szá­mítja, neki ez rámegy az életszínvonalra. A Slezákné pedig, ha sörárfolyamon számolja a rezsiköltséget, a mínusz nála is rögtön je­lentkezik. A Vajda úr, a KÖZÉRT-es. azt forgatja a fejében, ha majd lefekszik, hogy jól blokkolták-e az ár­emelkedést, mert ha nem, a saját zsebére megy. Rich­ter úr. a csapos, most aztán igazán úgy érzi magát, mint a világ közepe. Minthogy a ser került terítékre, a mese pont róla szól. Erdélyi úr, a festő, fixre lehet venni, hogy három nap kerüli a sört. Csak töményét urak, csak töményét! Mégis van bá­torság a világon. Vagyis tün­tetés az árak ellen. De har­madnap már ő is megadja magát a sorsnak, mert hiába a tömény, ha sör nélkül szomjan halunk. Csgk Tölcsváry Adrienne tesz úgy, mintha a világon se>-„'ti nem történt volna. Félrevag- ia a felét, és e<ssk akkor húz­za fel az orrát, ha a daxlival meg kell állni, mert így szügségeltetik. Van ilyen helyzet is, „ . ■ Egyébként, hogy ne csap­juk arcul az igazságot, a Nel­li késik. Most mondjak va­lamit? Az éjszakáról vagy jót, vagy semmit. Van úgy, hogy hosszú ideig semmi nem történik, aztán egyszerre történik minden. Van úgy. Megfigyelésem szerint, ahhoz, hogy valami történjék, valaminek történ­nie kell. Röstellem, hogy tudatlanságomról most így elszóltam magam, de pilla­natnyilag nem tudom ezt jobban kifejezni. Már más­sal is megesett Mindegy. Csak azt kel’lene tudni, mikor indul el az a valami, ami már valaminek a kezdete. Ki tudja ezt? Amikor engem először le­ütöttek, ezt már akartam me­sélni, tulajdonképpen lát­hattam volna előre. Tulaj­donképpen. De semmit nem láttam. Mert kilenckor, amh kor a rendészt telefonon ke­resték, tudhattam volna, hogy ez fal. Most már tu­dom, ha a rendészt telefonon keresik, fel kell húzni a stukkert.. Aztán jött, hogy itt a gyár alatt egy Skoda nekiszaba­dult a lámpaoszlopnak. Tíz óra is elmúlt már, mire a mentők mindent eltakarítot­tak, a roncsot is elhúzatták. Aztán a rendőrök is összehaj­tották a mérőszalagot, zseb- revágták a krétát, amivei megrajzolják, hogy honnan fog a fék, aztán jóéjszakát.­Szerintem aki ebből vala­mire jut, arra már lehet mondani, hogy nagyokos. Én nem vagyok, az szent. Mikor pedig már azt hit­tem, hogy megnyugszik az éjszaka, megjelentek a ré­szegek. Huligánok mindig léteznek. Itt mentek egy­másnak a portásfülke előtt, mintha csak az szúrta volna a szemüket. Garantálom, hogy ennél jobb helyet is találhattak volna. De ez nem volt egy komoly verekedés. A komoly verekedő nem rúg. Ezek meg rúgták egy­mást. Ha ütöttek, mindig mellé ment. Innen is látszik, ha részeg részeggel verek­szik, az sose komoly. A fül­ke mellől figyeltem. az éjjeliőr ne keveredjen bele az ilyesmibe. A lámpa ár­nyékában azért megfogtam a stukker végét. Árnyékban bizony jó a stukker. Ennyi történt már kora es­te, mielőtt elindultam, hogy tegyem, amit kell. Vagyis, hogy megkerüljem a gyárat. És akkor elindultam, és begomboltam a kiskabátot, ahogy szolgálatban szokás, és megütöttem s sapkám silt* jét. hogy félre ne álljon, és I megrántottam a nadrág.szí- jat, és megnéztem az irányt, merre indulok. Semmi, isten bizony sem® mi. Annyi előérzetem nem volt, mint egy tojásnak, amt* kof még nem tudja, hogy rántotta lesz belőle vggy csirke. Ez a legrosszabb. A gyanút ugyanis soha nem szabad ébreszteni. Hamar kinyitja a szemét. Azóta is töröm a fejem», merre járt az eszem, amikor a hosszú házsornál befor­dultam, és a kis házsorral szemben ballagtam, a kő­vetkező sarok felé. Csak annyit tudok, hogy valami régi história forgott a fejem­ben, arra emlékeztem. De ar­ra aztán már végképp nen» tud emlékezni az embe^ hogy egyszer mire emléke- ) aett Mindegy. A saroknál még szétnéztem, hogy aztán balra át Mégis jobbra fordultam. Vagyis lefordultam. Máig állítom, hogy azt, aki ütött, ki kellene tüntetni. Annyira nem fájt, mint egy kézfogás. Nem is haragszom rá, isíea is bocsássa meg neki... Magányos fickó leheteti annak van ilyen jó szíve. Másodmagával az ember már gonoszabb. Még azt is megtette velem, pedig nem az ő asztala, hogy kihúzott a világosra, szembe a lám­pával. ami a kis utca köze* pén ég. De minden hiába, ha az ember terepszínűnete született. Aki a földön fek­szik, annak föld a színe, kü­lönösen a félhomályban. ^Folytatjuk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents