Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
Í97!'íYi7rc?3i I? «fO¥-MÁéVARÖftS2Jr« S. öMat Vezetők, munkásokból TÍZ ÉVVEL EZELŐTT egy mátészalkai bolti eladó sok sok lemondás árán. levelező úton jelesre érettségizett. Aztán másodszorra felvették az orvostudományi egyetemre, s diplomát szerzett. A fiatalembert sokan megcsodálták. néhányan megjósolták, hogy idővel neves orvos. vagy vezető beosztású orvos lesz belőle. Ma már nem számít csodának, ha egy munkás diplomát szerez és vezető beosztásba helyezik, A munkásból lett érettségizett középvezetők esete pedig szinte minden napos esetnek számít. Azért ezeket a vezetőket és középvezetőket, most is megkülönböztetett tisztelet övezi, mivel munka mellett szereztek diplomát, vagy érettségi bizonyítványt, s az oklevél illetve a bizonyítvány mellett jelentős szakmai ismerettel és emberismerettel is rendelkeznek. A fentiekre a szabolcsi példák egész sorát lehetne felvonultatni. Éppen néhány nappal ezelőtt számoltunk be lapunkban arról, hogy a mátészalkai ISG érettségizett szakmunkásai egyetemi előkészítőre járnak, de említhetnénk néhány egyetemista, vagy egyetemet végzett munkást is. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál például egy fiatal lakatos levelező úton érettségizett, s most műszaki főiskolára jár. Megyénkben több vasutas dolgozó mérnöknek. vagy üzemmérnöknek tanul, több vállalatnál találkozhatunk olyan üzemmérnökkel. aki pár évvel ezelőtt még az esztergapad mellett dolgozott. A KEMÉV fiatal vezető gárdája külön említést érdemel: ennél a vállalatnál egy villanyszerelő építésvezető lett, egy kőműves főépítésvezető, egy festő szakmunkás pedig osztály- vezetői kinevezést kapott. Persze valamennyien tanultak és példamutatóan dolgoztak, hogy az említett beosztásukba kerüljenek. Igazgatójuk szerint is valameny- nyien jó vezetők, hiszen tapasztaltabbak azoknál, akik az iskola padok közül kerültek a vezető posztra. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál szinte valamennyi művezető munkásként kezdte. Az utánpótlásról is gondoskodtak: a legjobb szakmunkások elvégezték a művezetői tanfolyamot. NEMCSAK A KEMÉV igazgatója elégedett a munkásból lett vezetőkkel. A legtöbb helyen a beosztottak is közvetlen kapcsolatban állnak volt munkatársukkal, a legtöbb munkásból lett vezető nem feledi, hogy honnan jött, amikor olajos, vagy malteros ruhás munkásokat fogad hivatali szobájában. Azt sem feledik ezek a vezetők. hogy kik miatt vannak, kikért lettek éppen ők kiválasztva. Persze nem csupán kiválasztásról, vagy kiemelésről van szó, az említett vezetők nagy többsége diplomát. vagy érettségi bizonyítványt szerzett, és valamennyien megfelelnek az erkölcsi, a politikai és a szakmai követelményeknek. Napjainkban is előfordul — például a SZÁÉV-nél —, hogy diploma, vagy érettségi nélküli munkásokat helyeznek vezető beosztásba, de olyan munkások ők. akik megfelelnek az említett hármas követelménynek és több évtizedes munkában szerzett szakismeretük, vezetési tapasztalatuk felér egy diplomával, vagy legalábbis egy érettségi bizonyítvánnyal. A mérce nem mindenütt az iskolai bizonyítvány, hanem a végzett munka és a rátermettség. Az ajtó tehát minden rátermett munkás előtt nyitva áll. Persze az iskolák ajtajai is nyitva állnak. s az ajtókon egyre több munkás lép be. A TAPASZTALATOK AZT ML TATJÄK, hogy gyors ütemben fejlődő megyénkben a munkásból lett vezetők eleget tesznek a megnövekedett követelményeknek. Önképzéssel és továbbképzéssel pótolják hiányzó ismereteiket, a vállalatuk céljait épp úgy szem előtt tartják, mint beosztottaik ügyes-bajos dolgait. Olyan munkáspolitikát valósítanak meg ezek a vezetők, amely a párt- határozatnak — s éppen ezért a munkások elvárásainak — is megfelel. A vezető beosztás a művezetőknél kezdődik, de az erős akaratú, s a magasabb követelményeknek megfelelően munkások még fontosabb beosztásba is kerülhetnek. Zsebükben a mareallbot. Nábrádi Lajos Nyílt kérdések — őszinte válaszok Ifjúsági fórum Záhonyban A záhonyi állomás proto- koll-várófcerme megtelt. Mintegy nyolcvan fiatal ült az elnökségi asztallal szemben. Ott a záhonyi vasúti átrakókörzet gazdasági, párt-, KISZ-, és szakszervezeti vezetősége társaságában helyet foglaltak a KISZ központi, megyei és járási bizottságának képviselői is. A fiatal dolgozók a záhonyi MÁV-csomópont 25 KISZ- alapszervezetének tagjait képviselték: kérdésekkel a tarsolyukban érkeztek. A vezetők pedig a válaszadásra készültek. Újszerű kezdeményezés az ifjúsági fórum. Az információcserének ezt a módját ebben az évben tette országos méretűvé a KISZ. „Bátran nevezhetjük a KISZ új munkaformájának .. „ az ifjúsági fórumokon a mindennapok aktuális kérdéseire kapnak választ a fiatalok.” — írja a KISZ központi lapja A záhonyi példa is bizonyította: életképes munkamódszer. Zuhany és klub írásban és szóban egyaránt elhangzottak kérdések, s a címzettek sorra válaszoltak. Meglepő volt a kérdések széles köre. Zömmel — mint az várható volt — a fiatalok közvetlen munka- és életkörülményeivel foglalkoztak. Elhangzottak azonban a záhonyi átrakókörzet távlati beruházási programjára, Záhony várossá fejlesztésére vonatkozó kérdések is. Egy fiatalt az érdekelt: elégedettek-e az átrakókörzet munkájává] a külföldi szállítók. „Hárman jöttünk a íényes- litkei kocsijavítóból. — mondta Jóni László, a műhely fiatal hegesztő szakmunkása. — Nálunk a százegynéhány dolgozó nagyobb része fiatal; ötvennégy KISZ- tagunk van. Olyan gondjaink vannak, amelyek megoldását sürgetőnek érezzük. Ilyen például a zuhanyozó. A munkaidő végén öt-hat ember verekszik egy zuhanyrózsáért — összesen tizenkettő van belőle. Vagy a klubunk. Nagyon szeretnénk már birtokba venni, remélhetőleg hamarosan berendezhetjük.” „Az órabérekkel sem vagyunk kibékülve. Nekem most emelték 10,50-ről 10,80- ra. Szerintünk helyesebb lett volna ezt az emelést annak a családos fiatalnak adni, aki 9,50-ért dolgozik a műhelyben. Én örömmel lemondtam volna.. Legyen nagyobb szava... „Vagy például a KISZ- gyűlések — Balázsy István lakatos, a műhely újdonsült KISZ-titkára. — Most akarjuk felterjeszteni a javaslatunkat: mivel sokan úgyis már hétkor Litkén vagyunk, elkezdenénk a munkát előbb. Délután hamarabb befejeznénk, hogy KlSZ-taggyű- lést tarthassunk, s még időben haza is tudjunk utazni. Mert azt megmagyarázták, meg is értettük, hogy a munkaidőből nem vehetünk el emiatt. Szóvá tették a fényeslitkei KISZ-esek: legyen nagyobb szava a műhely ifjúsági szervezetének, a fiatalok jutalmazásában — büntetésében. A választ megkapták — a jövő heti KISZ-gyűlésen részletesen megbeszéli a főnökség a fiatalokkal a teendőket, a viták végére pontot tesznek. A KISZ-klub berendezését máris megígérték... A Kommunista Ifjúsági Nemsokára itt lesznek & vendégek, Sura néni és Gosa bácsi. Levélben írták. — Ez nagyon jó, — mondta any«, — hogy előre közölték velünk. — Persze, hogy jó, — mondta apa, — a váratlan vendég rosszabb, mint a tatár—mongol támadás. — Ne 6zellemeskedj, — mondta haragosan anya. — úgysem lesz belőled Jurij Nyikulin. Inkább örülnél, hogy ilyen nagyszerű emberek jönnek hozzánk vendégségbe. — Örülök is, — mondta apa. — Talán nem látszik? — Ha olyan okos vagy, igazán kigondolhatnád, hogyan fogadjuk őket. — Mi az nekünk, — mondta apa. — Elsőosztályú fogadást rendezünk a tiszteletükre, zenekarral meg ünnepi beszéddel. Anya ekkor azt mondta, ha apa nem hagyja abba ostoba tréfáit, maga Is megbánja. olyat tesz. Apa azonnal komoly képet vágott, és javasolta, hogy állítsanak össze egy tervet. Anya gyanakodva ránézett, de azért beleegyezett. — Először is, — mondta apa, — kell egy ünnepi ebéd, vagyis, hogy hívják... — Csak semmi „hogyhívják”. — szakította félbe anya, — Gosa bácsinak vigyáznia kell a májára, és különben is az ebéd nem a te gondod Inkább azon gondolkozz. hová vigyük el őket, mit mutassunk meg nekik. — Megjegyzem, nekem is van májam. — sóhajtott fel apa. — Jól van na, gondol- >- ázzunk hát, hová vigyük őket. Sz. Kulj ab in: Vendégek — Először fe a Nagyszínházba. —Eb gondolod, hogy Gosa bácsi májának ez nem fog megártani ? — érdeklődött apa. — Nem volna jobb cirkuszba virn,- őket? Anya ö66zeszorította száját, összeráncolta szemöldökét. — Másodszor: a Fegyvertár. — Harmadszor: az „Arag- vi” étterem, — hunyorgott elégedetten apa. — Csodálom, miért nem ajánlod mindjárt a Szandu- novi fürdőket? — mondta anya. — Vigyük el őket a Gyermekvilág áruházba — kiáltott fel Vovka. — Ugyan, azt nélküled is megtalálják. — mondta anya. Ég különben is mais az ágyba. Végre megjött Sura néni és Gosa bácsi. Megvolt az ün.pi ebéd, mindenki dicsérte anyát; azt mondták, hogy különösen jó érzéke van a konyhaművészethez. Aztán egyenként felsorolták, kinek melyik fogás ízlet legjobban. Vovka is mondta, hogy neki az új tányérok tetszettek legjobban. — Most. pedig pihenjünk egyet a nagyszerű ünnepi ebéd után, — mondta apa, — holnap pedig szétnézünk a városban, megmutatunk nektek egy sor érdekes helyet. Csakhogy apának másnap szakszervezeti ülése volt, anyának pedig nem volt semmi kedve. Amikor eljött a második holnap. — anyának volt gyűlése, és apának volt rossz a hangulata. Aztán valami még közbejött, és még valami, mígnem eljött a búcsúebéd napja. — Milyen kár, hogy nem tudtuk megvalósítani tervünket. — mondta apa. — Sehova 6em tudtunk elvinni titeket, — sóhajtott fel •anya, — semmit nem mutattunk meg nektek: se a Nagyszínházat, se a Cirkuszt. —Ó, mi voltunk a cirkuszban a Vernadszki sugárúton, — mondta Sura néni. — Hogy milyen sugárúton? — csodálkozott apa. — Hiszen a Cirkusz a Cvetnoj körúton van. — A Cvetnoj körúton a régi van, — magyarázta Sura néni, mint valami kisgyereknek. — A Vernadszki sugárúton pedig már nem is tudom, hány éve az új. — Nahát! — csodálkozott még jobban apa. — A tervünkben volt még egy olyan pont. is. hogy elviszünk titeket az Aragvi étterembe. Amikor Gosa bácsi arról mesélt, hogy ebédeltek ők az osztankinói tv-torony forgó éttermében, a „Hetedik ég”- ben, anya és apa összenéztek. — Jártunk a Doni Kolostorban is, — mondta Sura néni, — nagyon érdekes volt. — Tudjátok, — apa még fel is állt az asztaltól. — régi igazság, hogy a vallás olyan, mint az ópium. Most Sura néni és Gosa bácsi nézett össze. — De hiszen ott múzeum van!... Azután a vendégek megmutogatták, mit vásároltak. — Hol szereztétek ezeket a jó dolgokat? — csapta Ö66ze tenyerét anya, — A Gyermekvilágban — feltételezte Vovka. — Hm, — oda nem vásárolni kell menni, hanem csak akkor, ha a tömegben akar az ember gyönyörködni, — mondta Sura néni meg Gosa bácsi. — Itt van mellettetek a sarkon egy új áruház, ott vásároltunk. Amikor elmentek a vendégek, anya karjára vette Vov- kát, és ábrándosán így szólt. — Elmegyünk mi. kisfiam messzire, messzire, és nagyon sokáig ott leszünk... — Hogyhogy? — ijedezett apa. Anya figyelemre se méltatta. — Aztán eljövünk hozzád vendégségbe. — Én pedig akkorra felújítom a tervünket. Lényeges javításokat eszközlök majd benne.« — Nem kell nekünk a te terved — mondta ugyanolyan álmodozó hangon anya. — Nem kell javítás. Elmegyünk majd azokba a színházakba, melyekben soha nem voltunk, megnézzük a múzeumokat, melyeknek a létezéséről sem tudtunk, és veszek végre Vovkának egy drapp szandált, neked egy feszes nadrágtartót, magamnak pedig egy szép sálat, amire olyan régen vágyom. Szövetség munkájával kapcsolatosan Váczi Istvántól, a KISZ központi bizottsága ifjúmunkásosztályának helyettes vezetőjétől sok mindenről érdeklődtek. Az adminisztráció csökkentéséről, a szervezeti fegyelemről, a tagok és vezetők tájékozottságáról esett szó. Kisebbfajta vita is kialakult a haza- fiság, a hazafias nevelés té- májáróL ...és a munkáslakások ? A főnökségnek sokan feltették a kérdést: mi van a záhonyi munkáslakás-építkezésekkel. Megnyugtató választ kaptak az érdeklődők. Ha jókora késéssel is, hozzáláttak 12 lakás alapozásához. Még ebben az évben elkezdenek újabb húszat. Éa egy nagyon fontos ígéret: az első tizenkét lakást fiatal házaspárok kapják! Általános érdeklődésre tartott számot a vasúti szakközépiskola fejlesztése, a szakmunkás fiatalok továbbtanulása, a fiatalok perspektívája Záhonyban. A válasz egyértelmű volt: a jövő a vasútnál is a gépeké, az automatizálásé, a számítás- technikáé — és az ezeket kezelő ifjú szakembereké. (tarnavölgyi) A Tiszavasvárí Alkaloida laboratóriumában Márton Ru- dolfné vegyésztechnikus és Eurmann Istvánné laboráns egy új gyógyszer, oldódáspontjának meghatározását vég/a elektromos műszer segítségével. (Elek Emil felvétele) Bökőnytől Nagyvarsányig Négymillió óvodára Fordította: Czető Erzsébet A megyei tanács 1971-ben 20 millió forintos óvodafejlesztési alapot képzett. Ezt az összeget megyénk városi és községi tanácsai 1975-ig kapták meg óvoda építésre, illetve óvoda fejlesztésre. A helyi tanácsok a fejlesztési alapból pályázat útján részesülhettek, illetve részesülhetnek. A beérkezett pályázatokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága bírálja eL A vb. döntése alapján az idén négymillió forintot kapnak a helyi tanácsok a fejlesztési alapból. Ezt az összeget két város és hét község között osztották szét. Nyírbátor száz személyes óvoda építésére egymillió forintot kapott a megyei tanácstól, Mátészalkán az idén tovább bővítik a központi óvodát, így újabb ötven gyermek elhelyezése válik lehetővé — a városi tanács félmilliót kapott a bővítési munkálatokhoz. Megyénkben az idén — a községek között — Tiszadobon építik a legnagyobb óvodát, amelyben hetvenöt gyereket lehet majd elhelyezni. Az építkezés támogatására a ti- szadobiák 700 ezer forintot kaptak a megyei tanácstól. Nyírtéten és Pusztadoboson 50—50 személyes óvodát épí-. fenek év végéig, mindkét község 400 ezer forintot kapott a fejlesztési alapbóL A nagyvarsányi huszonöt személyes óvoda építését 320 ezer forinttal, a szábolcsbákai ötven személyes óvoda építését 300 ezer forinttal támogatják. Bökönyben huszonöt gyereknek építenek második otthont, a helyi tanács 250 ezer forintot kap az építkezéshez a támogatási alapból. A végrehajtó bizottság eredetileg 130 ezer forintot tartalék alapra szavazott meg —* ezt az összeget a tiszalökiek kapták majd óvoda fejlesztésre. Az építkezéseket a helyi üzemek és a helyi lakosság mindenütt támogatja. A nyírbátori óvoda építését például a város üzemei 3,8 millió forinttal támogatják. A mátészalkai óvoda bővítéséhez a város üzemei 100 ezer forinttal járulnak hozzá, a város lakói ugyancsak 10® ezer forint értékű munkát végeznek az építkezésnél. Tiszadobon 150 ezer, Bökönyben 100 ezer forint értékű lesz a helyi lakosság segítsége. Szabolcsbákán 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá az óvoda építéséhez.
