Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

1 kelet-magyarorszAci Í974. március t Svéd diplomata a chilei terrorról Sajtóértekezlet New Yorkban Szuez, a legendás víziút 4. Junisz-hadművelet Majdnem fél évvel azután, hogy a chilei fasiszta junta megdöntötte Salvador Allen- de törvényes kormányát, a terror Chilében egyetlen napra sem szünetel — jelen­tette ki egy new york-i sajtó- értekezleten Harald Edel- stam, Svédország volt santia­gói nagykövete. A svéd diplomata beszélt arról, hogy a chilei reakciós szoldateszka szándékosan megbénítva az ország gazda­sági életét terrorizálva a la­kosságot, hogyan készítette elő az összesküvést a népi egység kormánya ellen, és hogyan hajtatta végre a szeptemberi véres államesínyt Elmondotta hogyan vesztette életét Sal­vador Allende elnök és rész­letesen foglalkozott azokkal a puccsot közvetlenül köve­tő rendkívül nehéz napokkal, amikor a fasiszta junta való­ságos hajtóvadászatot rende­zett a chilei demokraták és mindazok ellen, akik a vé­res diktatúra ellen léptek fel. Ebben az időszakban Ha­rald Edelstam személyes kez­deményezésére a santiagói svéd nagykövetségen demok­raták százai kaptak menedé­ket, olyan emberek, akiket véres leszámolás fenyegetett. A nagykövetség területén — mondotta Edelstam — jelen­leg is több chilei részesül menedékben, köztük a népi egység kormányának néhány tagja. A junta főkolomposai nem sokáig tűrték a svéd diplo­mata ilyen jellegű tevékeny­ségét. Hamarosan persona non Grata-nak nyilvánították és sürgősen kiutasították az országból. A nagykövet megerősítette, hogy a junta börtöneiben sínylődő politikai foglyok ez­reit kegyetlen kínzásnak ve­tik alá. Ezenkívül — folytat­Dzsemal Bijedics lesz az elnöke Jugoszlávia május 31-ig megalakuló új kor­mányának. Az ország állam­elnökségének legutóbbi ülé­sén Tito elnök javaslatára, született az a határozat, hogy a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökévé továbbra is a jelenlegi kor­mányfőt javasolják. Dzse- mal Bijedics megkezdte ta­nácskozásait az ország tag- köztársaságainak és tarto­mányainak vezetőivel új kormányának összetételé­ről. (A szövetségi végrehaj­tó tanácsba a köztársaságok és tartományok paritásos alapon delegálnak küldöt­teket.) Ismeretes, hogy Jugoszlá­viában az új alkotmány elő­írásai alapján április vé­géig tartják meg a válasz­tásokat, május 15-ig alakul meg az új összetételű szö­vetségi képviselőház, má­Giovanni Leone ólasz köztársasági elnök szerdán délelőtt fogadta Mariano Ru­mor ügyvezető miniszterel­nököt és megbízta őt az új kormány megalakításával. Rumor a megbízást elfogadta és a közeli órákban megkez­di tárgyalásait a koalíció^ .pártok vezetőivel. Mint ismeretes. Rumor előző középbal koalíciós kor­mánya szombaton mondott le azt követően hogy La Maifa kincstárüayi miniszter kivált á kabinetből. Mariano Rumor szerdán körvonalazta ’övendöbeli kö­zépbal-kormányának leg­fontosabb céliait. A minisz­terelnök akit Leone köztár­sasági elnök szerdán délelőtt ta Edelstam — a junta üldö­zi azokat az ellenfeleit is, akik mindeddig szabadlábon maradtak. Nem kevesebb, mint kétszázezer munkást, a népi egység kormányának híveit megfosztották a mun­kalehetőségtől, éhségre és nyomorra kárhoztatták őket. Hasonló a sorsa annak a 25 ezer diáknak is, akiket de­mokratikus nézeteikért ki­zártak az ország tanintézetei­ből és sehol nem hajlandók alkalmazni. Élesen tiltakozott a chilei fasiszta junta bűncselekmé­nyei ellen a Chilével való amerikai szolidaritási bizott­ság által kezdeményezett saj­tóértekezlet többi résztvevője is. Stanley Faulkner neves jogász, aki nemrég tért visz- sza Santiagóból, tébb olyan esetét említet^ amikor a fa­siszta hatóságok szakszerve­zeti és közéleti személyisé­geket gyilkoltak meg. El­mondotta, hogy chilei tartóz­kodása alatt olyan adatok ke­rültek birtokába, amelyek szerint a koncentrációs tábo­rokban és a börtönökben je­lenleg a fasiszta katonai dik­tatúra 20—30 ezer ellenfele sínylődik. Különösen aggasz­tó — jelentette ki Faulkner — a „halál szigetén” (így ne­vezik most Dawson szigetért) levő foglyok sorsa, akiket lassú halálra ítéltek. A juntával szembeni nö­vekvő ellenállásról beszélt felszólalásában F. Navarro Hortensia Allendének. a meg­gyilkolt chilei elnök felesé­gének titkára. Mint rámuta­tott, a fasiszta junta teljesen elszigetelődött, s csak a ter­ror és kínzások révén képes fenntartani hatalmát A vé­res rezsim által keltett fel­háborodás a lakosság egyre szélesebb rétegeit fogja át és elérte a hadsereget is. jus végéig pedig az új kor­mány. Dzsemal Bijedics 1917-ben született a Bosznia-Hercego­vinában lévő Mosztarban. A második világháború kitö­rése előtt Belgrádban, mint egyetemi hallgató lépett be az illegalitásban működő kommunista pártba. A meg­szállás után résztvett a nép­felszabadító háborúban te­vékenységének elismerése­ként több magas kitünte­tést kapott. A felszabadulás után különböző pórt és ál­lami tisztségeket töltött be. 1971. júliusa óta a szövetsé­gi végrehajtó tanács elnöke, azt megelőzően Bosznia- Hercegovina köztársasági képviselőházának volt az el­nöke. Dzsemal Bijedics 1971 decemberében (minisz­terelnöki minőségben első külföldi útja volt) járt Ma­gyarországon. bízott meg az új kabinet megalakításával, gazdasági intézkedéseket helyezett ki­látásba, melyek elsőrendű feladata — mint mondotta — a lira értékének megvédése, az infláció és az áremelkedés ellenőrzése és megfékezése, Mint hangsúlyozta, szigorú politikára van szükség az inflációellenes harchoz, a fi­zetési mérleg egyensúlyának megteremtéséhez, a foglal­koztatottság biztosításához. Rumor végezetül kijelen­tette. hogy kormánya olyan Politikát fog folytatni amely figyelemmel van az ország közös piaci tagságára és te­kintetbe veszi a „nyugati re­alitásokat”. Angliai helyzetkép Harold Wilson miniszterel­nök szerdán kihívást intézett a parlamentben a képviselt kis pártokhoz. Állásfoglalá­sának lényege, amelyet a párt végrehajtó bizottsága, majd pedig a parlamenti frakció előtt fejtett ki a kö­vetkező: függetlenül az alsó­házi szavazatok megoszlásá­nak arányától, kormánya tö­retlenül kitart választási ma- nifesztuma mellett. Wilsont mindkét fórumon lelkesen megtapsolták. Az új miniszterelnök azt állítot­ta magáról, hogy a különbö­ző szociális intézkedéseket, korlátozott államosításokat, a közös piaci tagság felülvizs­gálatát tartalmazó választá­si manifesztum letéteménye­se. Kijelentette, hogy a vi­ták ellenére, amelyek a mér­leg nyelvének szerepét betöl­tő kis pártok és a munkás­párt között fennállnak a vá­lasztási manifesztum külön­böző kérdéseiben, kormánya „nem átmeneti kormány” és „legkevesebb egy évi kor­mányzásra számit” az új vá­lasztások kiírásáig. A február 2fl-án megvá­lasztott al6Óház tagjai szer­dán letették a hivatali es­küt és megválasztották az al­sóház elnökét valamint alel- nökeit. Házelnök (speaker) is­mét Selwyn Loyd lett, aki 1971. január óta tölti be ezt a tisztséget Nixon és a Watergate­»g 7 Nixon elnök hajlandó minden olyan dokumentumot átadni, a képviselőház jog- ügyi bjzott^á^ánaJt amelye­ket korábban -a- Watergate- ügy nagyesküdtszékének ren­delkezésére bocsátott, és ha a bizottság szükségesnek talál­ja, megjelenik a hizotteág színe előtt, és válaszol a Wa- tergate-botránnyal kapcsola­tos kérdésekre. A jogügyi bi­zottság foglalkozik az elnök elleni alkotmányos vádeme­lési eljárás kérdéseivel. Nixon nagy jelentőségű dön­tését St. Clair, az elnök Wa- tergate-üggyel megbízott ügyvédje közölte. A kutyás Elza ilyenkor dugja ki a fejét a műhelyaj­tón és szippant, hogy tiszta-e a levegő. A kutyás Elzáról: eleinte persze azt se tudták a ha­verok, hogy létezik-e a _vi* Lágon, a mucusok még úgy se. Csak annyit láttak, hogy még a jó bakancs talpát is spárgával kötötte át. Ez tény és való. Télen meg barna kendőt viseld; a fején és a vállán, a keblein csomózta, övnek egy kötéldarabot ku- nyerált a feltételezőtől vajy a takarítóktól, mert ezek mindent felkutatnak. Ha nem tiszta a levegő, a kutyás Elza ki se lép a gyár­udvarra. És ha mágis rajta­csípik, hogy átinal egyik mű­helyből a másikba, megzen- dül a kutyakórus. Egy ku­tyaszakértő szerint aki egy­szer ioné« a portásfülkéből Az angol csapatok tói vaió szabadulás után a fiatal köz­társaság gazdasági független­ségének kulcsa úgy látszott — a Nílus roppant energiája, nak hasznosítása lett. Egyip­tom, amelyet Herodotos ókori görög történetíró joggal neve­zett a „Nílus ajándékának”, ötven évenként megkétszere­zi lakosságát, de a független­ség pillanatában területének csali 3 százaléka volt termő­föld. Az új kormány ezért terveket készített a később Asszuáni-gát néven ismertté vált „nílusi nagygát” felépí­tésére, hogy egyharmadda! növelje a termőterületet és több milliárd .kilowattóra vil­lamosenergiával gazdagítsa az országot. Az Asszuáni-gát kérdése az angolok kivonulása után egy hónappal óriási nemzetközi politikai játszmává lett. Elő­ször London és Washington 270 millió dolláros kölcsönt ajánlott fel Egyiptomnak, hopv a gátépítést meg lehes­sen kezdeni. Ez része volt annak az amerikai tervnek, hogy a fiatal köztársaságot Washington érdekkörébe von. ják. Hiszen az ajánlatot név- leg ketten írták alá — de mindenki tudta, hogy a csekkfüzet Washington zse­bében van. A fordulat akkor követke­zett be, amikor a Dulles kül- üöv-miniszter vezette ameri­kai diplomácia megdöbbenve vette tudomásul: Nasszer, az új köztársaság élén nemcsak látszólag, hanem, ténylegesen független politikát folytat. Fő szövetségeseinek a harmadik világ országait tartja és sem­leges politikát folytatva ki akar maradni minden hatal­mi kombinációból. Dulles a maga módján úgy vélte, hogy egyszerű „fricská­val” megváltoztathatja ezt a törekvést. Magához rendelte a washingtoni egyiptomi követet és szinte foghegyről közölte vele*, .Egyiptom „ál­talános politikái irányvona­la” miatt visszavonja az asz- szuarri hitelt. Tizenkét árával később persze az angolok is követték Dullest. Mindez az egyiptomi kormány előzetes tájékoztatása nélkül — drá­mai hirtelenséggel történt. Ekkor határozta el az egyip­tomi kormány a „nagy ellen­csapást”: a Szuezi csatorna államosítását. Most vált csak igazán vi­lágossá: milyen óriási jelen­tősége volt annak, hogy az angol helyőrséget sikerült ki- söpörni a Szuezi-csatoma övezetéből. Enélkül katonai­fülelte a kórust, hangerőben legalább száz eb csaholt a gyárudvaron. Az úgy kezdődött, hogy Perecz Vince valahol a vá­rosban látta meg az öreg- lányt. amint egy ebet hú­zott maga után. Esküszik, hogy vizsla volt. ronda vö­rös szőrrel, lelógó és rongyos lapátfülekkel. Elza szoknyá­jának alsó szélét szimatolta. Perecz Vince persze már a gyárból ismerte Elzát, és minthogy azonnal felismerte a helyzetet is, ott az utcán nyomban elugatta magát. A dög rögtön felkapta a fejét, de Elza nem vette a lapot. Nem nézett az ugatás irá­nyába, pedig ahol ugatnak, arra oda kell figyelni. A vizsla rántott egyet a pórá­zon, aminek Elza egy pilla­natig engedett is, de aztán egy szemrehányó pillantás­sal visszahúzta az ebet. Meg egy rövid vakkantás hallat­nod a távolból, do a viaaia lag reménytelen lett volna végrehajtani az egyiptomi fennhatóság alatt álló csator. na birtoklásának, a Szuezi Csatorna Társaságnak a kisa­játítását. így is óriási kocká­zatokkal kellett számolni. Az akció kockázatait vál­lalva, Nasszer magához hi­vatta Egyiptom egyik legte­hetségesebb fiatal mérnökét és olajszakértőjét Mahmud Junisz ezredest. Megbízta az­zal, hogy a legnagyobb ti­tokban készítsen elő egy ..kommandó-akciót”. A terv résztvevői június 26-án a ki­rályság megdöntésének év­fordulóján, átveszik majd Iz­maidéban és Szuezben a Csa­torna Társaság székhazait és a legfontosabb technikai, el­látási központokat. Nasszer tudta, hogy ennek a napnak az estjén tömeg- gyűlést fog tartani. Junisz megbízatása úgy szólt, hogy rádión figyelje Nasszer be­szédét és akkor indítsa út­nak az előkészített komman­dó-akciót, ha Nasszer a be­szédében megemlíti Lesseps Ferdinándnak, a csatorna épí­tőjének nevét. Az egyiptomi elnöknek ugyanis az utolsó pillanatig latolgatni kellett az eseményeket. Ezért úgy dön­töttek: ha közvetlen inter­venciós veszélyt lát és a ter­vet végrehajthatatlannak íté­li — akkor a beszédben nem hangzik el Lesseps Ferdi­nand neve és akkor .Tunisz emberei nem mozdulnak. 1956 július 26-ának es­téjén az óriási alexandriai Manehia téren százezer em­ber ünnepelte a reflektorok és ívlámpák fényében a kor­rupt Faruk-rezsim elsöprésé­nek évfordulóját. A tömeg­nek Nasszer beszélt — és köz­ben Izmailiában Junisz egy autórádión hallgatta a tömeg, gyűlést. Az óramutató mar a 10-es felé közelgett, amikor Lesseps Ferdinand neve el­hangzott az alexandriai Manehia térén. Junisz ekkor lepecsételt borítékot vett ki a táskájából. Felszakította és a titkos kommandó minden tagjának átadta a különpa- rancsot. Junisz emberei negyven perc alatt átvették a Szuezi Csatorna Társaság székhazait és technikai lé­tesítményeit a meglepett hi­vatalnokoktól. Egy—két órá. val később az egyiptomi nagyvárosokban már tűzijáté­kok rakétái ünnepelték a Szuezi-csatom a államosítását. Az államosítási akció után Nasszer bejelentette, hogy az érvényes nemzetközi egyez­ményeknek megfelelően to­akkor már leszerelve érez­te magát, és csak lapátfü'iei- vel jelezte, hogy mindent hallott. Ahogy legközelebb Pe­recz Vince meglátta Elzát a gyárudvaron, ha akart vol­na, se tud ellenállni az uga­tásnak. Szerintem olyan ez, mint az ének, ha ezzel nem szélesítem a tudatlanságom. Természetesen ezzel azt akarom mondani, hogy van eset, amikor az éneknek sem lehet ellenállni. Ha nem ha­zudnak a szesztestvérek. Elég az hozzá, hogy minden em­ber tud ugatni, ha akar. Jócskán akarnak, mert most már hiába is próbálnék mellébeszélni, ezt a cirkuszt a gyárban megállítani nem lehet. Nem létezik. Ha ku­tyás Elza megjelenik a mű­helyajtóban és körülötte nem tiszta a levegő, a gyár­udvaron úgy szólal meg a kutyakórus, mint a holdvi­lága« faluvégen. Vakuljak vabbra is biztosítja a szabad hajózást a csatornán és az államosítás napján jegyzett árfolyamnak megfelelően összesen 2iM) millió dollár ér­tekben kártalanítja a társa­ság részvényeseit! London és La-izs azonban, mégis tombolt: elsősorban a csatorna katonai-stratégiai jelentősége miatt, másodsor­ban azért, mert a víziút ak­koriban évi 50 millió dollár tiszta hasznot csurgatott a Szuezi Csatorna Társaság páncói&zekrénveibe. A harc így nyomban meg­kezdődött és 1956 második fe. leben a zsarolás és a nem­zetközi nyomás Egyiptomra irányított rakétái gyorsabb ütemben követték egymást, mint az államosítás napján az ünnepi rakéták az egyipto­mi nagyvárosok egén. London és Párizs zárolta Egyiptom külföldi követeléseit, azután kivonták a csatorna-övezet­ből a nagyrészt angol és fran­cia révkalauzokat, akik a szűk viziúton a hajókat át­vezették. Azt hitték, ezzel megbéníthatják a csatorna forgalmát. Mindez hiába va­lónak bizonyult. A külföldi követelések zárolása nem módosította Nasszer politiká­ját. A révkalauzok csatáját pedig Egyiptom megnyerte. Az egyiptomi révkalauzok, szovjet, jugoszláv, norvég és más önkéntes révkalauaok segítségével bebizonyították: nemcsak az angolok és fran­ciák értenek a hajók átveze­téséhez. A Szuezi-csatoma körül dúló politikai küzdelem leg­magasabb szinten végül is a Biztonsági Tanácshoz ke­rült, amely 1956. október 5-én hatpontos, ésszerű javaslatot hagyott jóvá. Ez törvényesí­tette az államosítást és ugyanakkor tekintetbe vet­te a Szuezi Csatorna Társaság érdekeit. A hatpontos javas­latot Nagy-Britaimia. Fran­ciaország és Egyiptom kül­ügyminiszterei jóváhagyták és október 29-én Genfben kel­lett volna összeülrwök a rész­letek megvitatására. Éz azonban csak a felszín volt. A mélyben London és Párizs már kidolgozta a fegy­veres beavatkozás tervét. Október 29-én Nasszer egyik fiának születésnapját ünnepelték éppen, amikor küldönc érkezett egy papír­darabbal, közölvén, hogy ax izraeli páncélos oszlopok megindultak a Sinai-félszige- ten a Szuezi-csatoma felé. A csatorna elleni roham meg­kezdődött. meg, ha nem így van. Nap­ról napra mindezt ezzel a két saját fülemmel hallom. Még azt is hozzáfűzöm, pusztán a tárgyilagosság kedvéért, hogy engem is szinte elkap ez a láz. ahogy Elzát látom egyik műhely­ből a másikba átslisszolni az udvaron. Mint megfi­gyelő állítom, már a meny­nyire az éjjeliőr az esti órákban láthatja a terepet, az első vakkantásra végig a gyársoron kivágódnak az atilakok, megtelnek a mű­helyajtók, megáll a targon­cás az udvaron, és a levegő remeg az ugatástól. Pilla­natnyilag a kutyás Elza * legnagyobb szám a gyárban. Egy üzemnek is megvan 19 magánélete. De menjünk tovább, hji már a szórakozásnál’ tartunk. Már amin az éjjeliőr szóra­kozik, minthogy ki van re- kesztve az éjszakai murik­ból. Ez hétszentség. Ha nem így lenne, nem létezne a világon éjjeliőr. De szabadság még annak is jár, amint céloztam rá. Tud­ja ezt még a szakszervezet bizalmija is, mert idejön hozzám, mi a véleményem, van egy út a külföldi ten­gerhez. — Maga Gáspár ugyanis erre rászolgált. Rászolgált erre már az apám meg az anyani is, aki világra ho­zott. Miért ne hozott volna? (Folytatjuk) Bijedics lesz az úi jugoszláv kormány elnöke OLASZORSZÁG’ IC ■■ mórt bízták meg a kormányalakítással Mi történt a háttérben? (Folytatjuk) 17.

Next

/
Thumbnails
Contents